Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

Gyógyszerek III. Á folyadékokról CjfpCs szabályok Ez ' alka­lommal har­madszor je­lentkezik gyógyszer- ismerteté­sünk. A tá­jékoztatás­ra ' most is dr. Kun Lászlóné vezető szakfelügyelő gyógyszerészt kértük. — A folyadék gyógyszerek felhasználási területe igen sokféle, a „kanalas orvossá- gok”-tól az injekciókig. Ezek közül csak azokról szólunk, amelyeket a beteg maga alkal­maz. A gyógyszeres folyadékok készülhetnek gyógyszergyárban és gyógyszertárban egyaránt. A gyógyszertárban a belső­leges folyadékokat hengeres, a külsőlegeseket szögletes üveg­ben adják. Tekintettel az üveg­ellátásban gyakran előforduló zavarokra, ez a szabály nem tartható be mindig maradékta­lanul. További támpont a fel- használást illetően a címke, szignatúra, ami belsőleges fo­lyadékok esetében mindig kék, külsőleges folyadékoknál min­dig piros és rajta áll a „Kül­sőleg’’ felirat. Ez a döntő, ezt kell minden esetben- figyelem* be venni A gyári készítmé­nyekre a címke színére vonat­kozó Szabály nem érvényes, a gyárak különböző színű címké­ket alkalmaznak gyógyszeres oldatokon, de a „Külsőleg” fel­iratot nem mellőzhetik. Vannak olyan hatóanyagok, amelyeket a gyógyszertechno­lógiában használható oldósze­rekkel nem lehet oldatba vin­ni. Ezekből a hatóanyagokból készülhetnek emulziók, vagy szuszpenziók, tehát olyan fo­lyékony gyógyszerek, amelye­ket használat előtt fel kell ráz­ni. A felrázás garantálja a ha­tóanyag egyenletes eloszlatá­sát, tehát úgy kell felrázni az ilyen gyógyszereket, hogy az üveg alján üledék ne marad­jon. A folyadékok stabilitása ál­talában kisebb, mint a szilárd alakban alkalmazott gyógysze­reké, ezért különös figyelmet kell fordítani az eltartásukra. A hűvös helyen tartandó olda­tokat tartsuk hűvös helyen, ezen túlmenően is kísérjük fi­gyelemmel. nem romlott-e a készítmény. Igen hamar rom­lanak meleg lakásban, nyáron nagy melegben a pepszines ol­datok, valamint néhány köpte­tő folyadék, főzet, forrázat Ezek helyesen tárolva sem használhatók fel 10—12 nap­nál tovább. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy ne tegyünk el ilyen gyógyszereket, vagy ma­radékaikat azzal, hogy maid más alkalommal is felhasznál­juk. Ha ugyanarra a gyógy­szerre ismét szükség lesz, az orvos újra felírja Az eltartás, felhasználható­ság határideje a szemcseppek- nél pontosan fel van tüntetve: „Felhasználható a felbontástól számított ötödik napig.” Ez azt fél éh ti. hogy a szemcsep- pek használata során mikroor­ganizmusokkal szennyeződnek, 4—!5 nap után ez a szennye­zettség már olyan mérvű, hogy a gyógvszer felhasználása nem célszerű. Talán nem felesleges meg­említeni, hogy egyes folyadé­kokat testhőmérsékletre felme­legítve kell alkalmazni. Ilye­nek pl. a fülcseppek, irrigálás- ra, beöntésre használandó fo­lyadékok. Az ecsetelő folyadékok ki­adásakor a gyógyszertárban gyakran csak annyit közölnek a beteggel, hogy külsőleg, ecse­telésre való. Sokan tanácstala­nul állnak a betegek közül ezután, a bátrabbak megkérde­zik: „Ecsetet nem kapok hoz­zá?” Nem kell mosolyogni a kérdésen, ez a szerencsésebb eset, rögtön elmagyarázzák ne. ki, hogy hogyan ecseteljen. Hányán vannak, akik nem me­rik megkérdezni hogyan hasz­náljanak egy-egy általuk még ismeretlen gyógyszert! Az „ecsetelést" úgy végezzük, hogy hurkapálcára felteszünk egy kevés vattát, ezt mártjuk a folyadékba és a kezelendő fe­lületre egyenletesen felvisszük. Még egy jótanács a gyógy­szertárban készülő gyógysze­rekkel kapcsolatban A készí­tendő gyógyszerekre várni kell. vagy vissza kell menni értük a gyógyszertárba. Néhány helyen számot adnak a betegnek, er­re kapja meg gyógyszerét. Ott, áhol nem adnak számot, nehe­zebb számon tartani a bete­get. Kérjük, szíveskedjenek be­mondani a nevet és a pontos lakáscímet is, hiszen előfor­dulhat. hogy egy helységen be­lül két teljesen azonos nevű betegnek készül a gyógyszer a gyógyszertárban. Ilyenkor csak a többi adat egyeztetése bizto­síthatja, hogy saját gyógyszerét kapja meg a beteg. A gyógyszertárban készült gyógyszerek üvegei — (a gyári készítményeké nem!) — a gyógyszertá rakban visszavált­hatók. Csak tiszta, kimosott üvegeket vesznek át, kérjük, vegyék ezt figyelembe, ne sér­tődjön meg senki, ha a piszkos üvegeket nem fogadják el. Dr. Kun Lászlóné vez. szakf. gyógyszerész Bár dél-amerikai eredetű, az évszázadok során sajátságos ■nemzeti fűszerünkké vált a paprika. Se szeri, sa száma a külföldi turisták „paprikásch” kalandjainak. De nagy népsze­rűsége és híre ellenére nem elég, ha a fűszerpaprika csak csíp. Annál is inkább, mert nem mindegyik piros paprika erős. A fűszerpaprika minőségi követelményeit — hasonlóan más élelmiszeripari termékek­hez —, szabványok írják elő. A paprikára vonatkozó jelen­legi, már 14 éve érvényben lé­vő országos szabvány most ke­rült átdolgozásra. Ennek egyik oka, a választék bővülése mel­lett, a még versenyképesebb minőség elérése. Az előreláthatóan 197$. jú­liusában hatályba lépő szab­vány részletesen és ami a fő, félreérthetetlenül leszögezi a csemegepaprika minőségi kö­vetelményeit. Ezek alapján tör- ténik ugyanis a minőség vizs­gálata és ellenőrzése. Néhány példa arra, hogy mi­lyen paprikaféleségeket ír elő a szabvány. Különleges paprika: élénk, tüzes piros színű, tiszta, aro­más, jellegzetes ízű és Illatú, nem vagy alig érezhetően csí­pős. Csemege paprika: színe a vi­lágosabb vagy sötétebb tüzes vörös színig változhat, jelleg­zetes, tiszta ízű és illatú, kel­lemes enyhe csípős ízzeL, Édesnemes paprika: a cse­mege paprikánál kevésbé pi­ros, sárgás vagy sötétes ár­nyalattal, jellegzetes ízű és il­latú, kissé csípős ízű. Félédes paprika: piros alap­színű, barnás-sárgás árnyalat­tal, kevésbé jellemző ízzel és szaggal, de csípős ízzel. Rózsa paprika: fakópirog' alapszínű, sárgás-barnás ár­nyalattal, jellegzetes csípős íz­zel és paprikaszaggal. Erős paprika: világosbamás- sárgástól a zöldes-barnás szí­nig, erősein csípős. A paprikát nem szabad szí­nezni semmiféle idegen színe­zékkel. Ezt a nemes fűszert nemcsak azért csomagolják 5—10 dekás tasakokba, hogy ne szóródjon széjjel. A csomagolásnak, és főleg a tárolásnak nélkülözhe­tetlen minőségóvó szerepe van. A szabvány itt is „résen” van: a csomagolás, szállítás, táro­lás címszó alatt megköveteli, hogy a forgalomba kerülő fű­szerpaprika-őrleményt az egészségügyi előírásoknak meg­felelő, zsírt át nem eresztő és azt fel nem szívó papír, mű­anyag, alumínium fólia, vagy ezek kombinációjából készített csomagolóanyagba, illetve fém­dobozba kell csomagolni. Az egy kg-os, vagy ennél nagyobb csomagolási egységeket a mi­nőséget tanúsító állami zár­jeggyel is el kell látni. Fűszerpaprika-őrlemény ömj lesztve, vagy sérült csomago­lásban nem hozható forgalom­ba. Szállítása csak tiszta, ide­gen szagoktól mentes szállító- eszközön történhet. Különösen óvni kell az árut a beázástól, az erős napfénytől, valamint az erős szagot terjesztő áruk közelségétől. Előírás az is, hogy a csoma­goláson a paprika megnevezé­sén kívül fel kell tüntetni a csomagoló város — pl. Szeged^ Kalocsa — nevét, valamint a forgalomban tarthatóság ha­táridejét. Egyébként a „rózsa”1 és az „erős” paprikának 240 napig, a többinek legalább 180 napig kell megfelelnie a szab­ványban előírt követelmények­nek. i Nemes cél A fefawbadulós utón-l magyar Ura egyMc legjaílervtősóbb költőjének, a nemrég elhunyt Simon l^vánnok Nem elég című verséből idézünk rejtvényünk fő soraiban» VTzsrlnteJí 1. A* Időiét el*« rés*« (lárt betűk: É, U, O, V, E. I, E). 14. Francia festő, a poimtMHzmus kidolgo­zója (Georges. 1859—1891). 15. A kö­zepébe döf. 16. A tűzhányó működni kezd. 17. Törpe versenyautó. 18. Äa- goerkodó, kitartó. 19. ... Jürgen*. 20. Kézi lőfegyver része. 22. Egyenetlensége fokozatosan m-egsTÜmflc. 23. Elhatáro­zás. 25. Ho-sszmérték, 12 hüvelykkel egyenlő. 27. Neves magyar labdarúgó. 28. Udvariatlan, sőt durva megszólítás. 29. Szovjet repülőgéptípus. 30. Lengyel párostánc. 33. Bebocsátást kér. 35. Iráni eredetű ókori nomád nép. 36. Hüve­lyes. 38. Grófság a Dover!-szoros partján. 39. Nippon, Ismertebb nevén. 41. ...-Kum: sivatag Kő*ép-Ázsió bem. *3. József ango) becézése. 44. Radioaktív elem. 45. Futólag bekkukant otthonába. 47. Azonos mássalhangzók. 48. Szekér tar­tozéka. 49. Zsíron, gőzben púból (étel). 50. Howrmértéfc (rőv.). 51. A« idézet befejez« része. 52. Ismeretlen rövidíté­se. 53. Fertőző betegségeiket okozó mflkroszJtopWaJS szervezetek. 54. ... Patbnas: város a Kanári-sziqeteken. 55. 495 rámol siómmal. 57. Wolf Schnei­der könyvének címet ... Úrtól Utópiá­ig. 58. Pofkos. huncut fiú. 59. Köztár­saság, elnöke Anvar Szódat. 61. ,JKŐ- bálványairól” Ismert hevesi község. 62. Szívből jövően nevet. 63. Ókori balkáni nép. 65. Nem tanult hiába. 66. Hetet) Jenőnek köszönhetjük e szál. 67. Folyóiratot etóRzet. ». Arcjáték. 71. A gramm századrésze (rőv.). 72. HeftyeC ioqiol. 73. Helyez. 75. Főzetéfc- ncvény. 76. Húsos, gombás vagdaéék. 78. Zenetőriénész (Ferenc). 80. Kérdő- szó. Ki. Érte«ülés. 83. Kettőzve: vóto- suné. 05. Község Hevet megyében. 83. Angaí szobrába és grofücu« (Henry)* A £4 re lomtőd ettógyutó. 9L Aigoeztówi* rnmrnm<0* függőleges: 2. ModfM te holfek i «áros. 3. Lakberendezési tárgy. 4. Leves te. művész fa van Ilyen* 3. Jo­pán fővárosJ volt 710 és 784 között. «• Nóta egynemű bút’-.. 7. A nitrogén« • Lói és az oxigén vegyjele. 8. Báj« Heite.. . ek* .ai. 9. Fraiteto férfinév. (. «. Delon). 10. A család szemeién ye. 11, Az európai szarvas- marha őse. 12. NZ. 13. Jugoszláv és magyar gépkocsik Jelzése. 14. Az idé­zet második része (zárt betűk: T, O« K, V, D). 17. Ipart üzem. 21. •• . More: völgy Skóciában (GLEN). 24. Közleke­dési vállalat. 26. Igaz volta nyilván­valóvá válik. 28. Csend, béke igéje. 31. Petur címe. 32. Mezőgazdasági munkások. 34. Lószín. 35. Az egyik szülőhöz vonzódó. 37. Kéttagú algeb­rai kifejezések. 40. Hacsaturján sze­mélyneve. 41. A Föld második legma­gasabb hegysége. 42. Heléna és Klü- taimnésztra anyja, valamint BrüU Adél fa. 45. Zavar. 46. NDK gyártmányú haj- színezómárka. 49. Ablak Jelzője lehet. 51. Lávasút részel 52. Az ipa felesé­ge. 54. .. . óriás 'lesz (Szabó Lőrinc). 56. Őröl. 5«. Türk eredetű nép o Szov­jetunióban. 60. Veszteség. 62. Holland úszónő (Ada). 64. Kúszó hajtású hü­velyes. 66. A legismertebb Vénusz- szobor lelőhelye. 68. Iskola, elavul» ki­fejezéssel. 70. A fiunk felesége. 71. Spárga. 74. Kihajít. 77. Amerre. 79. Húst tartósító. 81. Füstköd. 54. Név- utó. 66. Kambodzsai politikus (Lón). 88. Országrészt 90. Végrehajtó bízott- ság (rőv.) 9U «.Ember” fa építhető belőle. * Beküldendő a Wzsx. 1* o függ. 14. és vizez. 51. sorok megfejtése 1976. Január 12-ig a Megye) Művelődési Központ. 7101 Szekszárd. Pf. 15. cím­re. A levelezőlapba kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helye« megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sorsolunk M. A december 214 keresztnejvény he­lyes megfejtése: Dicséretes azt tenni« ami ütik, nem a*, as* izi*> Könyvjutalmat nyertek: Bérezés J6- nosné 735(3 Nogymányofc. Posta, Borda József 7065 Míszla, Dorogi Mártonná 7U» Szekszárd. Klapka u. A/1.. Gőtft- Kng«r József 7100 Szekszárd, Wosinsky 31- Rézbányái Ueno 7090 PajU, Hegyhát u. k 4? A könyveket postán küldjük «4. Szibéria ősi lakéinak életmódja, kultúrája Novoszibirsdcben a Szovjet Tudományos Akadémia szibé­riai osztályának történelmi, fi­lológiai és filozófai intézete mellett megnyitották a Szibé­ria népeinek történelmét és kultúráját bemutató múzeumot, Szibéria története mindig vonzotta a kutatóikat, a ke­gyetlen időjárás azonban meg­akadályozta az alapos feltáró munkát. Az utóbbi 30 eszten­dő folyamán a történészek, a régészek és az etnográfusok kiegészítették ismereteinket Szibéria ősi lakóinak életmód­járól és kultúrájáról, a paleo­lit-, a neolit- és a bronzkortól napjainkig, Szibéria történetének meg­ismerését különösen elősegítet­te az Alekszej Okiad nyikov akadémikus vezette régészeti expedíció, amely valóban érté­kes felfedezéseket hozott Az új múzeumiban több mint 5 ezer tárgyat állítottak ki, köztük a neolit ember barlang- rajzainak egész gyűjteményét, továbbá kőből, csontból és fémből készült munkaeszközö­ket, a Szibéria északi terüle­tein élő lakók ruházatát, min­dennapi használati tárgyakat 'kőből és csontból faragott fi­guráink

Next

/
Oldalképek
Tartalom