Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-30 / 25. szám
Társadalmi tulajdon Védjük valamennyien Mindannyian szemtanúi vagyunk — úgyszólván napról napra — a társadalmi tulajdon gyarapodásának: új, modernebb gépekkel dolgozik az ipari és a mezőgazdasági munkás, egyre növekszik a megtermelt javak mennyisége, értéke. Kevésbé tűnik szembe — és az előbbi jelenséggel szemben csak átmenetileg jellemző —, hogy a korábbi időszakhoz képest nagyobb azoknak a száma, akik bűnös kézzel nyúlnak a társadalmi tulajdonhoz. Ezek ellen kötött szorosabb szövetséget gazdasági vezetőkkel a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság. A közérdekű összefogás nem va- laminő ünnepélyes aktussal, hanem a társadalmi tulajdont veszélyeztető körülmények felmérésével, ezek leküzdésére alkalmas hasznos tanácsok adásával kezdődött, majd e tanácsok megtagadásával folytatódott. A megyei rendőr- főkan.itányság más propagandaanyag terjesztése mellett félezer példányban juttatta el a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében kidolgozott, a betöréses lopások megelőzésének, a biztonságos pénzkezelésnek módjait ismertető tájékoztatóját különféle üzemek vezetőihez. Ezek közül kerestünk fel néhányat. A tájékoztatót mindannyian fontosnak, közérthetőnek, a gyakorlatban alkalmazhatónak mondották; s arról is 'szóltak, hogvan hasznosítják azt saját munkaterületükön. Taba István, a szekszárdi fizemanyagkút csoportvezetője így nyilatkozott: — Mi, benzinkutasok különösen azóta gyűlöljük a bűnözőket, hogy néhányuk elvetemült gengszter módjára támadt veszprémi, harkányi kollégáinkra. Személy szerint is jó okunk van arra, hogy haladéktalanul jelezzük a rendőrségnek, ha gyanús személlyel találkozunk. A tájékoztatás, természetesen kölcsönös, ezért eredményes a korunkra jellemző kriminali- tási forma a mozgó bűnözés Visszaszorítására. A rendőrségtől kapott információnak köszönhetjük például, hogy boltokat fosztogató autótolvaj kézrekerítéséhez sikerült hozzájárulnunk. Mind a társadalmi tulajdon biztonságát, mind a magunk biztonságérzetét növeli, hogy nincs éjszaka, amelyen többször fel ne keresse töltőállomásunkat a gépkocsizó rendőr járőr. Varga János, az iregszem- cse—nagyszokolyi Egyetértés Tsz elnöke mondta el: «— Hatezer hektáros közös gazdaságunk értékeinek védelmére szerveztük meg az idén az üzemrendészetet. Ennek munkáját ellenőrizni nálunk elnöki, közvetlen fe’adat. Csaknem tíz, egyenruhás, fegyveres ember állandó, látható mozgása — nézetem szerint — tekintélyes visszatartó erő a bűnözőkkel szemben. A rendészet vezetője, Béndek István már a rendészet megszervezését követő első napokban kidolgozta, hogyan működjenek egvütt beosztottai a területileg illetékes rendőrségi körzeti megbízottal és a méltán jó hírnévnek örvendő önkéntes rendőri csoport tagjaival. Aligha túlzók, ha azt állítom, hogy az üzemrendész, az önkéntes rendőr a termelő- szövetkezet mindig látó szeme... Noha megverik ipari fejlődése fontos, örvendetes, mégis veszélyes hiba volna megfeledkeznünk arról, hogy a megtermelt javak mintegy felét a mezőgazdaság adja. Az üzemrendészettel egyetértésben törekedtünk arra, hogy megnehezítsük a tolvajok dolgát. Immár nem számos helyen, csak egy és így jól őrizhető helyen tároljuk a műtrágyát, az építőanyagot. Bízom abban, hógv a társadalmi tulajdon védelmére irányuló erőfeszítéseink ismeretében azoknak a szemé1 veknek aktivitása is fokozódik, akik eddig lassabban intézték a szabálysértési ügyeket, mint amilyen temoó az általános megelőzés érdekében kívánatos. Vas István, a DsTmanrli Állami Gazdaság állami díjas ivnzsratója az alábbiakat mondotta: — A főkanitányság t-áiékoz- tatóia hatékony segítséget adott a társadalmi tulajdont védő munkánkhoz, amelynek — szerénytelenség nélkül állítva — megvannak a hagyományai Dalmandon. Annak a nem éppen kezdő betörőnek például, aki két esztendeje járt nálunk, a vagyonvédelmi intézkedések eredményeként" igen szerény, mindössze harminchét forintos zsákmánnyal kellett beérnie... 1975-ben rendszeresítettük azt a napi jelentést, amelyből nemcsak egyes dolgozók távolléte, de a távoliét oka és időtartama is kitűnik. A visszaélések, bűn- cselekmények megelőzése végett láttuk el a gazdaság járműveit sárga-fehér jelzéssel; a rendőrséggel közösen szervezett akciók így gyorsabban, eredményesebben végezhetők. Mi, gazdasági vezetők a párt- és a szakszervezettel egvütt arra törekszünk, hogy minden becsületes dolgozóval összefogva nem kampányszerűen, hanem szinte vérünkké válva, valamennyien védiük a társadalmi tulajdont. Ezt célozza, többek között szigorú, az intellektuális bűncselekmények megelőzésére is irányuló ellenőrzési tervünk ; ezt, hogv a szocialista brigádok felajánlásainak, munkájának sosem hiánvzó része a társadalmi tulajdon kiemelt védelme. Ponpkker 7'îvmnnd. a dombóvári ÁFÉSZ elnök- helyettese: — A meavei rendőr-főkatsi- tánvság tájékoztatójának áttanulmányozása után szavazott meg szövetkezetünk elnöksége félmillió forintot a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelmére. Ebből jutott csaknem ötven Kinizsi mintájú páncélkazetta megvételére, felszerelésére. Újabb, például kaposszekcsőí, kapospulai boltjaink hatékonyabb védelmére csaknem százezer forintot költöttünk. Belső ellenőrzési rendszerünk, rendészetünk szervezetével két esztendeje, a főkapitánysággal együttműködve ismertettük meg a nyilvánosságot, a gazdasági vezetőket; azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezeket a vagyonvédelmi metódusokat másutt is meghonosítani segítsük. Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő, a Tolnai Selyemgyár igazgatója: — Kiemelkedő jelentőségűnek tartom a társadalmi tulajdon védelme érdekében a megelőzést. A mi gyárunk folyamatosan dolgozó, jó kerítéssel ellátott üzem; a tulajdonvédelem szempontjából ez igen kedvező, mégsem mentesít újabb és újabb intézkedések megtétele alól. Az egyik Tolna megyei tsz-t negyed- millió forinttal károsító betörés után szereltünk fel illetéktelen személy által ki nem kapcsolható riasztóberendezést a gvár páncélszekrényére. Annak ellenére megtettük ezt, hogy a nagyobb summákat, természetesen fegyveres kísérettel, mindig késedelem nélkül elszállítjuk a gyárból. A vagyonvédelemben az önkéntes rendőrökön és a raun- kásnrökön kívül, oontosabban velük szoros együttműködésben dolgozik húszfőnyi társadalmi rendészetünk. A selvem- gváriak több mint fele szocialista brigád tas'a; egvetlen brigád válla'ásábó1 sem hiányzik a társadalmi tulajdon védelme. Másfél évtized nagv idő; ennyi idő alatt nálunk mindössze egyetlen említésre •méltó, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény fordult elő. Hozzájárult ehhez az eredményhez, hogy szívesen adunk — aránvos térítés ellenében — minden dolgozónknak nehezen beszerezhető anyagot, kölosönzünk ingven szerszámot. Bár ez csekélységnek tűnhet, mégis úgy tapasztaltuk, hogy erősíti a munkásokban a tulajdonosi érzést; növeli a társadalmi tulajdon tekintélyét. Ezt az egészséges közszellemet a gyárból kilépő dolgozó akarva-akaratlanul magával viszi az életbe. Vigye is; ne csak tőlünk, hanem minden üzemből... a z. Mezőgazdasági könyvhónap-1976 A szakkönyv ma már műm' kaeszköz — viszont még nem váltak széles körű gyakorlattá a szakkönyvekben leírt korszerű ismeretek, termelési módszerek. Itt van például a kezemben egy nemrég megjelent hasznos könyv: A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása. Tolna megye Duna menti vidéke gazdag termelési tapasztalatokkal rendelkezik, mégis, biztos vagyok abban, hogy ez a könyv a legtapasz- ta'tabb termelőknek is sok újat és sok hasznos tudnivalót, tanácsot ad. Mellesleg, a magvar szakirodalomban ez az első olyan könyv, amely önál'ó- an foglalkozik a fűszemanr'ka termesztésével és feldo1 gozásával. A termesztéssel foglalkozó szakmunkásoknak akár tankönyve is lehet. Sorolhatnék más szakkönyveket, ame'vek segítséget nvúítanak ahhoz a korszerű szaktudáshoz, amelyet a szakosított terme'és, az iparszerű termelési rendszerek, a tudomány, a technika úíabb eredményei megkövetelnek. Az évről évre ismétlődő mezőgazdasági könyvhónap fő feladata énpen az, hogy széles körben fe'hívia a figve'met a mezőgazdasági szakirodalom jelentőségére. A könyvhónap országos megnyitóját ma, január 30-án tartják, Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem dísztermében. A megnyitást követően könyvkiáuításon tekinthetik meg az érdeklődők a könyvhónap újdonságait, a szakirodalom egyéb termését. De ezen túl, az ország valamennyi könyvesboltjában is fő helyre kerülnek a mezőgazdasággal foglalkozó könyvek. Az idei könyvújdonságok összetételében figyelmet felkeltő változás, hogy több alapfokú, nagy tömegekhez szóló szakkönyv jelenik meg. Az alap- és középfokú ismeretterjesztő művek száma a tavalyi 25-tel szemben 32. összesen 43 új kiadást terjesztenek, 354 300 példányban. . Nőpolitika a BHG-ban Az 1975-ös esztendő a nők nemzetközi éve volt. Mit tettek tavaly a dolgozó lányokért, asszonyokért a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Kapcsológép Gyárában? A FIATAL ÜZEM 1007 dolgozójából 447 nő, közülük 365- en közvetlenül a termelésben dolgoznak, átlagéletkoruk 26 év. Az elmúlt évben a gyár profilváltozása magával hozta az üzem- és rmmkakörülmé- nyék megváltozását.. Míg az olajkályhagyártás poros, pisz- kos fizikai munka volt, a telefonközpontokhoz szükséges kapcsológépek gyártása világos, tiszta munkahelyet kíván. Jelenleg mindkét helyen egészséges, a higiéniai, a munka- lélektani előírásoknak megfe- lelő körülmények között tevékenykednek a lányok, asszonyok. Ülve szerelik össze a kapcsológépeket. Munkájuk kézügyességet, jó szemet kíván, ezért a munkavállalás előtt alkalmassági vizsgán esnek át. Az anyavállalat er-' ;v laboratóriuma évenk ' t egy- gzer ellenőrzi, vizsgá>ja munkakörülményeiket, egészségi állapotuk alakulását. A telefonközpontok kapcsológépeinek gyártása megyénkben eddig ismeretlen volt. Ahhoz, hogy a gyártás beinduljon, szükségessé vált a mun- kásnők képzése, betanítása; többségük Budapesten, az anyavállalatnál, az újonnan munkába állók már itthon sajátították el a jó munkavégzéshez szükséges tudnivalókat. A múlt évben alig akadt a BHG-ban olyan dolgozó nő, aki ne tanult volna. A féléves betanítottmunkás-tanfo- lyamra beiratkozott 90 nő közül egy sem morzsolódott le, többen kiválóan végezték el a tanfolyamot. A továbbképzés folyamatosságának biztosítására iskoláztatási ütemtervet is készítettek. A felsőfokú oktatási intézményekben tanulók részére az üzem a tanulmányok eredményes befejezése után pénzjutalmat ad. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATÁRA az 1975—76-Og tanévben 30 nőt iskoláztak be. Az általános iskolát végzetteknek pedig lehetőségük van a szakmunkásbizonyítvóriy megszerzésére, vagy szakközépiskola elvégzésére. A nők végzettségüknek és rátermettségüknek megfelelő munkakört kapnak. A brigádvezetőknek, csoportvezetőknek — kevés a nő köztük —- tanfolyamot szerveztek, ők elsősorban munkájukhoz szükséges vezetői, munkaügyi, pedagógiai és pszichológiai alapismereteket sajátítanak el. Akik nem vesznek részt állami oktatásban, azok a KISZ-, a párt- és a szakszervezet tanfolyamain tanulnak: tízen pártoktatáson, 49-en szakszervezeti és 30-an KlSZ-tanfolya- mon vesznek részt. Va'ameny- nyien munkaidő-kedvezményt kapnak. AZ ÜZEMBEN a dolgozók művelődését 1000 kötetes szépirodalmi művekből álló szak- szervezeti könyvtár szolgálja. Hetente két alkalommal tart nyitva. A 77 beiratkozott olvasóból 40 nő. Jól felszerelt műszaki könyvtár is a „tanuló” dolgozók rendelkezésére áll. Évről évre emelkedik a könyvvásárlók száma is. A BHG-ban jól érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A munkások valamennyien teljesítménybérben dolgoznak, nincs külön megkülönböztetés férfi és női munkaerő között. Az 1975-ös év első negyedének átlagkeresete 1763 forint volt, ami a harmadik negyedévre 2074 forintra emelkedett. Gyakorlatilag megszüntették a 10 forint alatti kategóriabért, jelenleg 10 és 11,50 forint az átlagórabér. Az ügyesebbek megkeresik a 12,50-—13 forintot. Törődnek a kismamákkal is. Nekik egészségükre nem ártalmas, könnyű munkát biztosítanak a szereidében. Akiknek közvetlen munkahelyükön nem tudnak ülőmunkát adni. azokat üzem- vagy öltözőőrnek osztják be. Ok a munkakör változása esetén is előző fizetésük átlagát kapják. A GYÁR VEZETŐSÉGE igyekszik jól megvalósítani a nőpolitikái határozatot. A tennivalók közül fontos még, hogy a nőket bevonják a vállalat vezetésébe. A tanulásra, az előrehaladásra a lehetőségek adottak. A nők sajnos nem élnek vele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokukban mélyen gyökerezik az a régi felfogás, hogy a család az első. Szemléletbeli változás szükséges abhoz, hogy közülük mind többen kerüljenek vezető beosztásba,-veressA Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — amelynek feladata a vidéki könyvellátás — előzetesen felkészült a mező- gazdasági könyvhónapra, a boltokba folyamatosan érkeznek az újdonságok. A vállalat nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a mezőgazdasági üzemekhez, állami gazdaságokhoz, termelőszövetkezetekhez, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban dolgozó szakemberekhez eljussanak a szakkönyvek. Mint a korábbi években, az idei könyvhónap során is sok helyen rendeznek szakíró-olvasó találkozókat, ankétoka t, helyi könyvkiállításokat. A szakíró-olvasó találkozók azért népszerűek, mert az érdeklődők — állattenyésztők, szőlőgyümölcstermesztők — első kézből, a szakma tudományos művelőitől kapnak hasznos tanácsokat B. I. 1976. január 30.
