Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

fi ratés a »mrftli btváa Kerelmielwi ?raîtliDféplsiioiâ&a«

 hétköznapok hazafisága

számos megnyilvánulása is egyszerre több nép öröksége. A közép- és kelet-európai népek sokszínű, nagyrészt közös öröksége elválasztó, ha a

nnr*inna1i.«tÁ-lr m.a.rakrwin.nk föÊlelmîster-Îerm&lés és -fogyasitá*

Friss zöldség és gyümölcs

m.

Iskoláinkban egyik központi kérdés a világnézeti nevelés. Tantervi feladat is ez, de mindenekelőtt nevelői munka. Tanítani sok mindent lehet, betanítani is, de értelmet sugározni úgy, hogy az érzelemmel telítődjék, már nehezebb. A Választás szándékosan esett a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskolára, amikor a sok hogyanra a választ kerestem, hiszen ennek az iskolának az életközelség« jellegéből adott.

Elsőként azt a mondatot kell idézni, amivel Zombai László igazgató is megindította a beszélgetést:

— Legfontosabb mondanivalónk a gyerekeknek: „Kikerülsz az Iskolából, beállsz apád, vagy anyád mellé, hogy majdan átvedd tőle a stafétabotot. Nemcsak az eredmények a tiéid, amelyekbe belekerülsz, hanem a feladatok is, amelyeket meg kell oldanod.”

Első olvasásra és hallásra talán kissé patetikus, de iga- Sához nem férhet kétség.

Az iskola jellege

Néhányat adat erejéig visz- 3za kell térni az Iskola jellegéhez. Kereskedelmi középkádereket nevel — kereskedelmi, főleg szövetkezeti központok, boltok számára —, akik lakhelyük közéleti embereivé kell hogy váljanak. Saját hazájukba mennek visz* sza, ott kell „prófétának” lenniük, ahol gyerekkoruktól Jól ismerik őket, családostul együtt.

Az iskolának 380 nappali tagozatos, két tagozaton több mint 300 felnőtt tanulója van. A naooall tagozatos tanulók fele 2000 lakosúnál kisebb községből jött, 83 százalékuknak szülei fizikai dolgozók.

A tantárgyak jelentő« része gazdaságpolitikai jellegű. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ebben az iskolában a legközvetlenebb formában tanítják a politikát. Zombai László Így fpgalmaz:

—■ Nálunk meg sem lehet kísérelni, hogy a politikai műveltséget és az általános műveltséget szétválasszuk. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a tanuló szakmai műveltsége politikai műveltségének egy része. Minden ideológiai, politikai jellegű téma a tanulók érdeklődési körébe tartozik. Nem kell csodálkozni azon, hogy fokozott az érdeklődés a poli ti-, ka iránt.

Ezután megint visszatérünk az o’-tatómimkára. Olvan Ismeretek birtokába jutnak a gyerekek —, és persze a felnőtt-tagozat hallgatói is —, amelyeket nem lehet elvá-' lâsztani a mindennapi társadalmi élettől, cselekvéstől. A szakmát meg kell tanulni, ez """ >-------------------------------a

lapvető követelmény. Hanem éppen ez a szakmai ismeret- anyag nagyon sok mindent hordoz magában. A haza aktív polgárává kell válni, hiszen anélkül nem tudják majd megállni helyüket az életben. Közéletiségről beszéltünk előbb. Nos az Iskolát elhagyók egyszer majd belekerülnek g legteljesebb közélet iáé gbe.

Köiélet'ség és lelelösségérzet

Zombai László: — A közélet iséget a politikai fórumokon, a közművelődési intézményeken keresztül gyakorolják majd. Itt négy év alatt meg kell tanítani a gyerekeket azokra a módokra, ahogyan az adott keretek között dolgozni lehet és kell. Persze a keretekkel i* meg kell ismerkedniük.

Az igazgató a legjelentősebb eszközrendszernek a következő négyet jelöli meg: a KISZ, a maga életével, szervezetével, demokratizmusával, az egyéni felaiánlásókén keresztül a felelősségtudat felébresztésével; a kollégium, amelynek a tanulók kétharmada lakója, sőt tagja. Működik aa Iskolában az iskolaszövetkezet. Nagyon la komoly dolog, szabályos szövetkezetről van szó. Belső élete is már nevel a közéletiség- re. de ta*)* a Szekszárd és Vidéke ÄFESZ-nek, ahol küldöttel telles Joggal szerepelnek adott esetben. S az Is rendkívül fontos, hogy a tanulók minden évben két- három hétig szakmai gyakorlaton vannak otthon, ahol nem vendégek, hanem az adott község, vagy terület szövetkezetének teljes jogú taglal.

Folytonosság? Igen. Most még csak öröklik az eredményeket és a tennivalók egy részét. Majdan átvállaliák azokat, s végül továbbadják az utánuk következő generációnak. E^hez felelősségérzetre van szükség. Az Iskola e felelősségérzet felébresztését és táolálását nagvcm fontos feladatának tartja.

A Központi Bizottság kultúrpolitikai munkaközösségének állásfoglalásában, a többi között, szerepel ez a néhány mondat: „A nemzeti hagyomány nemzetközi egyetemes oldalának előtérbe állítása, a nacionalizmus leküzdése Közép- és Kelet-Európábán különösen fontos, mert itt különböző népek évszázadok óta — nem egvszer többnemzetiségű ál- lamokHan — szoros társadalmi, kulturális kapcsolatban éltek egvmís mellett. Kölcsönösen tudatában kell lennünk, hogy a régi Magvarország töhb néo történelmének és kultúrájának színtere volt • hogy e történelem és kultúra

lőtte, de internacionalizmust elősegítő, összekötő erő, ha a munkásosztály, a szocializmus érdeke szerint, a szocialista hazaflság javára a marxizmus—leninizmus értelmezi.”

Súlyos veretű megállapítások ezek, valóra váltásuk a mindennapok feladata.

A Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola hatósugara -v úgy is, hogy befogad, úgy is, hogy kibocsát — az egész Dunántúl. A Dunántúl minden etnikai csoportjából találhatók itt tanulók. Érthető okokból, nagyon figyelnek a gyerekek nemzetiségi politikánkra. Elégedettek a helyzettel, de éppen az összetétel megköveteli a szomszéd népek történelmének, kultúrájának alapos ismertetését. Ami a feladatokat illeti, megint az igazgatót kell idéznem: Teljes tartalmúra kiterjeszteni a szemléletet minden területen, így a történelemoktatás, nevelés területén is.

A KGST és az integráció — és még mennyi minden kapcsolódik hozzá — ebben az iskolában nem „lecke”. Kereskedőik tanulnak itt -* ki tudja, melyikükből lesz majd egykor európai méretekben is kereskedő. Ha a nacionalizmustól klasszikus értelemben beszélünk, itt ilyen nem létezik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy száz tanulóból 25 Járt már szocialista országban és a gyerekek egy- harmadának élnek rokonai tőkés országokban. A horizont széles — itt minden kérdésre azonnal és érdemben reagálni kell.

|| ,.(.<•• -a si.

Hagyományok

Még egyszer térjünk vissza a mindennapok hazafiságához. Nagyon kevés iskola fordít akkora gondot a helyi, az iskolai hagyományok ápolására, mint a „Bezerédj”. Mindent tudnak, amit tudni kell az iskola múltjáról, s az sem véletlen, hogy március 8-án nemcsak a nemzetközi nőnapot Ünnepük, hanem a Bezerédi- évfordulót is, hiszen Bezerédj István annak idején tetteivel époen a mindennapok, a hétköznapok hazafia volt. Kos- suth-tá, Vasváryvá soha nem nőtt. ellenben amit tett, szintén szerves része a magyar haladásnak.

Tavaly tavasszal tartottak nevelési értekezletet az Iskolában „A szocialista hazaflság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései” címmel. Most az elvek aprópénzre váltása folyik. L. Gy.

S

zántóföldi termék a zöldség, a gyümölcs, a szőlő is. Ezek termesztési problémái azonban sajátosak. A konzervipari zöldségfélék jórészének gépesített, nagyüzemi termelése ma már megoldott, vagy a megoldás jó úton halad. Nem kell tehát félnünk attól, hogy télen nem lesz zöldborsó, zöldbab, lecsó és ecetes uborka.

A közvéleményt azonban ennél jobban érdekli a friss zöldség piaci helyzete. Sajnos a piaci zöldségtermesztés babra- munka, sok munkaerő kell hozzá, ami vagy van, vagy pines. A mezőgazdaságnak nemcsak feladata, hanem kötelessége, hogy ennek ellenére kielégítse az igényeket. A módszerek árnyaltak.

A nagyüzemek a konzervgyári táblákról is leszedhetik a színe-javát a piacra. Ha van felelősségérzetük, akkor a növénytermesztő táblákról a gépek által kiszorított asszonyok, idősebbek munkaerejét is hasznosíthatják kertészkedéssel. De semmiképpen nem nélkülözhetjük a sok-sok kicsi parcellát. A háztáji gazdaságokat, a falun lakó munkások kertjeit, sőt a városi emberek telkeit. Ezek a források hihetetlen sok friss zöldséget állítanak elő. Ebből másnak is jut, ha bíztatjuk, segítjük őket, de legfőképpen, ha megtaláljuk a módját, hogy az általuk előállított kicsi tételek odahaza már felesleges részét a piacra irányítsuk. Laikus el nem hinné, hogy ezen a területen mekkora a pazarlás. A legfinomabb, primőrnek számító zöldbab Is szemétre kerül, ha a család már jóllakott és nincs hol e’adni a talán csak néhány kiló felesleget. Összesen azonban vagontételekről, vonatszerelvény méretű mennvi sóikról van szó. Régóta beszélünk erről, de ha a piaci idegességet le akartuk vezetni, akkor ezt a valóban sziszifuszi munkát most már valakinek el kell végezni.

H

asonló a helyzet a gyü- mölcsfogyasztással. Almát termelnek a nagyüzemek, zúdítják a piacra. Lassanként talán már a körtét is. De a munkaigényesebb gyümölcsféléket — cseresznye, málna stb. — csak akkor tudjuk kielégítő mennyiségben a fogyasztás rendelkezésére bocsátani, ha az előállításba messzemenően bevonjuk a kisüzemeket.

És most az árakról. Nem lehet azt mondani, hogy nálunk az élelmiszeripari termékek, az élelmiszerek drágák lennének. Dehát életszínvona’unk ezt így

tartalmazza és ha az árak csafi egy kicsit is emelkednek, a fogyasztó máris felszisszen. Az igényes táplálkozás általában az átlagosnál magasabb családi jövedelemszint kísérő jelensége. De ez nem mindig igazságos. A táplálékra igényes például a csecsemő, a kisgyerek, a cukorbeteg. Ilyen cikkek kaphatók, de általában a megszokottnál lényegesen magasabb áron, csakhogy az édesanya, vagy a cukorbeteg nero mindig tartozik a jobb keresetűek körébe. Gondolkodni kellene talán azon, hogy a valóban' rászorultak valami módon olcsóbban juthassanak ezekhez a cikkekhez. (Az általános árdotáció nem biztosi hogy célravezető, mert például a diabetikus ételeket gyakran a fogyókúrázók vásárolják meg, akik viszont általában nem szegény emberek.)

Tudatformáló munkát kell kifejtenünk annak érdekében, hogy a közvélemény megértse! az árszínvonal tartásának is vannak határai. A friss zöldség és gyümölcs szabadáras cikk, az eladó annyit kér értük, amennyit remél, hogy, megkap. Ha úgy érzi, nem fi- zetődik ki a rengeteg munkai akkor nem termel, és nem lesz a piacon se olcsón, se drágán. A kisüzemi termelést tehát serkentenünk kell, de akár akarjuk, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy itt árcsökkenésre számítani nem lehet.

B

eszéljünk röviden az itaJ lókról is. Hovatovább szégyen, hogy nem tudunk idehaza olyan üdítő italt produkálni, amely a versenyben, ha le nem is győzi, de legalább megszorongatja a kétféle colát. Sajnos üdítőitalgyártásunk is túlzottan decentralizált. A hazai üdítőitalgyártást mindenképpen fel kell futtatni — a terv ezt elő is irányozza. Már csak azért is szükséges ez, hogy ne csupán a Colának, de a szeszes italnak is legyen versenytársa.

A terv ezúttal a szőlő területét nem szándékozik növelni,' a többlet bor inkább az elavult ültetvények újratel ejtésétől, valamint a meglévők jobb hasznosításától várható.' A sörtermelést fokoznunk kell, mert ma még elég sok az import. A pálinka-ügyet sainoS már alig tudiuk szabá’vozni, mert a zugfőzdék méterként terjednek. Nagyon komn’y felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogv a szesz fnsvasz- tást kulturáltabbá teev’!k íút közben egy pohár sör. evés után egv pohár bor) ós ^aiko- hoüzmosha csapó kilengéseit lefaragjuk.

FÖLDEÁK! BÉLA

I lésnek íz autóbuszok és a vonalok

(Folytatás az I. oldalról)

MÁSFÉL MÉTERES HÓTORLASZOK A

MÁTRÁBAN

"m

A Mátrában csütörtö’ 'in te vább folytatódott a havazá' Kékestetőn a hóréteg vastar sága elérte a 27 centiméter Ilyen magas hótakarót nerr csak az idén, de az utóbl években sem jegyeztek fel. / hőmérséklet a déli órákban ; mínusz tíz fok körül mozgo*

A szél több helyen felkavarta és összesodorta a havat, ezért a Mátrában számos helyen másfél méteres vastag hótorlaszok keletkeztek.

A hirtelen megnövekedett hótömegnek különösen a sportolók örülnek, mivel a hegyek at ej én nagyszerű szórakozási ehetőség nyílik a sizők és ródizók számára. #

■ ■ *

A tévesre fordult Időjárás 'adn'mat ke’tett a havazástól ’ár szinte elszokott vadállo- ányban a Duna—Tisza kö- n. Az alig kit nap alatt lett 40- SO centiméteres pu- ..a i: : akaróban nehezen »«*

zognak az apróvadak, s a hideg első áldozatai az újszülött vadmalacok lettek.

SÚLYOS HELYZET , JUGOSZLÁVIÁBAN

Jugoszlávia három köztársaságában: Crna Gorában, Bosznia—Hercegovinában és Szerbiában súlyos nehézségeket és gondokat okoz a szinte példátlan méretű havazás, amelyhez hasonló csak két alkalommal Volt ebben az évszázadban.

A legsúlyosabb helyzet Crna Gorában alakult ki: a köztársaság északi részén a hó tíz 1á- rást tellesen elzárt a külvilágtól. Ezekben a járásokban megszűnt « vis- és az áramszolgáltatás és a postai összeköttetés is megszakadt velük.

Belgrádban csütörtökön reggel elállt a havazás, de a négy és fél napos hózápor után az utcák nagy része járhatatlan, csak a főútvonalakat sikerült az akadályoktól megtisztítani. A főváros területért megtiltották a tehergénkocs'k köz’eke- dését. és a személyautó-forgá- lom ’s mminvS’isra csökkent, annál is inkább, mivel sz utcán parkoló autók döntő többsége hóba ágyazva, mozdíthatatlanná vált.

Á rendkívüli idő’árás min*’ a vonatok ía nemzetközi sze- rp’vénvek ;s) órákat b-Zcn-v. d- fennakadás van a ío’vami hajózásban. ’s. A Dima jngosziá- V'ai szakaszán cspk a naöan-a’ fe’szerelt hajók tudnak közié kedni

Dalmandiak

dicsérete

Munka mellett megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt. Sokan tűzték ki maguknak ezt a célt, ily módon is növelni szakmai ismereteiket. A szakmai képzésnek ezt a módját választották huszonketten a Dal- mandi Állami Gazdaság szarvasdi kerületében is. A napokban, kilenc hónap tanulás után tíz nő- és tizenkét férfi dolgozó szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt, s mint azt a 3.8-as átlageredmény is bizonyítja, alapos felkészülés után.

A dicséret elsősorban őket illeti, de e’ismerés jár ez á'ia- mi gazdaságnak is. amely évek óta b:zonvü.otta, h*vv sok se- g’^ég adásával, ó’a-'dóan törődi* azzá', hogv .'->’«0*0"- f0- ko-hassák á'ta'-n >s és szakmai ismereteikéi.