Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
Jómadarak „Áz Igaz! revizor" r A Kulturális Kaleidoszkóp e heti ajánlata kulturális kirándulást tewe* 2a brigádoknak, KISZ-eseknek; Vaszilij Suksin, a közelmúltban elhunyt szovjet író, filmrendező, színművész nálunk is ■népszerű. A József Attila Színház jóvoltából most mint színpadi szerzőt is megismerhetjük. A Jómadarak című kétrészes komédiáját nagy sikerrel játssza a színház. A színház címe: Budapest, XIII., Váci út 63. Tel.: 208—238. A rendező: Berényi Gábor, a főbb szerepeket Szemes Mari, Szilágyi Tibor, Soós Lajos, Márton András, Horváth Sándor játsz- sza. A komédia rövid története: „Apuciéknál” a hangulat a tetőfokán álL A társaság meghitt: régi üzlettársak megszokott szórakozása ez. Kell egy kis felüdülés a fárasztó üzleti spekulációk után. A mulatságSilvana Mangano és Maria Callas játssza a főszerepet abban a filmben, amely Proust- nak állít emléket. Az Eltűnt idő nyomában című Proust- regény megfilmesítésének gondolatát 5 évvel ezelőtt vetette fel Visconti, de nem talált olyan producert, aki a forgaban csak „Anyuci” nem vesz részt, — hitvesi mivoltában megsértve ül a szobájában és feljelentő levelet fogalmaz holmi lopásról, csalásról, tivor- nyázásróL A feljelentő levél másolata idő előtt kerül „Apuci” kezébe, aki gyorsan összehívja a haverjait. A hétpróbás vagányok egyenként zarándokolnak a mindenre elszánt „Anyuci” elé. Hízelgéssel, fenyegetéssel, szerelmi ajánlatokkal próbálják eltéríteni szándékától. Már kést és bár- dót is ragadnak. De a megoldást nem ez hozza meg, hanem egy hölgyike, a hivatásos „harmadik”, aki némi kártérítés ellenében tisztára mossa „Apucit” a hűtlenség vádja alól. „Anyuci” készségesen veszi tudomásul a szerecsenmos- datást, hiszen már rég rájött, hogy neki így kényelmesebbe táshoz szükséges összeget rendelkezésére bocsátotta volna. Most a Gaumont társaság 8 milliárd lírát irányzott elő a filmre. Rendezője Joseph Lo- sey. A szereplőgárdából meg kell említenünk Dick Bogarde, Helmut Berger és Jeanne Moreau nevét. Érdekes cikket közölt a Li- tyeratumaja Rosszija Dimitrij Dimitrijev tollából „Az ártalmatlanná tett revizor” címmel. A tanulmány leleplezi a cári „kultúrpolitika” kulisszatitkait. 1836-ban, közvetlenül azután, hogy Gogol „A revizor” című színműve megjelent, kiadták és színre vitték „Az igazi revizor" című és „Gogol úr komédiájának folytatása” alcímű darabot. Szerzője nem nevezte meg magát. Sokak szerint e művet CiCianov herceg „követte el”. A pétervári színházi főigazgatóság pénztári könyveiben szereplő beírások szerint a színdarab szövegkönyvéért járó 800 rubelt egy bizonyos TolEzúttal a Magyar Televízió szórakoztató műsorainak következő negyedévi programjából válogattunk ki néhányat. Az operett kedvelői bizonyára örülni fognak annak a vígjátéknak, melyet Eisemann Mihály zenéjére írt Békeffi István, a zenés, könnyű műfaj forgatókönyvíróinak doyenje. Címe: Egy csók és más semmi... Rendező: Kalmár András, a főszereplők: Darvas Iván, Sztankay István, Káldy telenségbe burkolózó szerző folytatni kívánta Gogol művének cselekményét. Leírta, mi történt Hlesztakov lelepleződése után: az igazi revizor a polgármestert leváltja tisztségéből, öt évre száműzi egy távoli faluba, ahol nincs senki, aki megvesztegetheti, a csinov- nyikoknak be kell nyújtaniuk lemondásukat, Hlesztakovot pedig alzászlósi rangban egy ezredhez küldi, ahol majd rendes embert faragnak belőle. Dimitri jev megállapítja: a darab I. Miklós cár parancsára született, hogy hígítsa, tompítsa a gogoli szatíra keserű igazságát Cicianov művét azonban a bemutatón kifütyülték és néhány előadás után örökre letűnt a színpadról. Nóra, Kállai Ilona és Csákányi László. Ismét jelentkezik a Színész- múzeum. A népszerű sorozat egyik következő folytatása Kiss Manyi születésének 65. évfordulója alkalmából készült A sorozatok kedvelői várakozással tekintenek a televízió új, háromrészes zenés ka- landfilmja elé. Címe: Itt járt Mátyás király. A forgatókönyvet Mikszáth Kálmán—Benedek András—Semsei Jenő— Innocent Vincze EmŐ „Szelíd tyei asszonyok” című daljátéka nyomán Tóth Zsuzsa írta. A ' sorozat rendezője: Sándor Fáj. Déry Tibor nagy sikerű, sdÊ nyelvre lefordított szatirikus novellája, a Vidám temetés olyan társadalmi jelenséget gúnyol, amelynek keretében a hajdani úri osztály tagjai — többek között volt főispánok, ex-méltóságok és mások — görcsös igyekezettel próbálják visszanyerni elvesztett erkölcsi és társadalmi pozícióikat. Eörsi István forgatókönyve, dalszövegei és Vujisica Tihamér ironikus zenéje (a tragikusan elhunyt zeneszerzőinek egyébként ez az utolsó, végzetes útja előtt készült, befejezett műve) ülteti át és testesíti meg az író eredeti szándékát a zenés tv-játék közegébe. Végezetül egy hamarosan induló új sorozatműsorról, melynek egyelőre a Randevú címet adták. A havonta egy alkalommal jelentkező műsorba» a vendégek — általában hárman — mindig neves, közismert emberek. Válogatásuk bizonyos fokig valamilyen aktualitáshoz kapcsolódik. A három személy nem riportalany a szó általános értelmében, egymással beszélgetnek, vitatkoznak. A műsor házigazdája: Vitray Tamás. Jó szórakozást! Proust-regény filmen binszkijnak fizették ki. A névA Televízió terveiből Emberek, országok, történetek Erzsi néni E rzsi néni, amikor megpillantotta a rijekai kikötőben a Fritz He- ckert tízezer tonnás személy- szállító hajót, csak ennyit mondott: — Hű, de nagy. Valóban nagynak tűnt még annak is, aki már látott dunai hajót. Erzsi néni pedig még dunait sem látott. Felmentünk a több emelet magas hajóra, elfoglaltuk kabinjainkat, a fedélzetről csodáltuk a kikötő nyüzsgését. Egy jó óra múlva indult velünk a hajó: Palermo, Tunisz, Algír, Rotterdam, Warnemünde kikötői felé. Erzsi néni olyan természetesen mozgott a hajón, mint a szárazföldön. Amikor elhagytuk a kikötőt, megtörtént a szokásos és kötelező próbariadó. A hajóskapitány elmagyarázta a teendőket; „Ha megszólal a riasztóberendezés, mindenki vegye magához a kabinban elhelyezett mentőöveket. A mentőövön van egy szám. A folyosó falán is megtalálják ezt a számot. E szám és a nyíl alapján mindenki a lehető leggyorsabban szaladjon fel a fedélzetre és a fedélzeten megrajzolt mentőcsónak megfelelő számkockájába álljon be...” Megtörtént a riasztás. Lábdobogástól volt hangos a hajó. Volt, aki az eligazítás ellenére összevissza futkáro- zott. Már a riasztástól megijedt Erzsi néni kabinja az enyém mellett volt. így egymás mellé kerültünk a megrajzolt csónakban. ű már ott állt, amikor én lihegve elfoglaltam a helyem. Nyugodtan, természetesen állt, a mentőöv is rajta sárgállott. A mentőövre erősített sípot forgatta. — Hát ez meg minek? — A sípszó messzire elhalta tszik a vízen. — Aha* A riadó után többen megkapták a tengeri betegséget Este már sok volt az üres szék az ebédlőben. Pedig kioktattak bennünket: enni kelL Erzsi néni megfogadta a tanácsot. Még a békacombot is megette. Igaz, először fanyalogva nézegette, de aztán azzal a felkiáltással: „Ha mások ezt megeszik és nem lesz bajuk tőle, akkor én is megehetem!’* — három párat fogyasztott el belőle. Erzsi néni kezdettől rokonszenves volt nekem. Tetszett az egyszerűsége, a természetessége, semmiből nem csinált ügyet Ezt megérezhette ő is, mert bárhova mentem szívesen csatlakozott hozzám. Barátságunk csak erősödött, amikor magamra vállaltam az éjszakai ügyeletet. Bejelentették, hogy késő éjszaka érünk a Stromboli tűzhányóhoz. Gondoltam: minek álljon mindenki a fedélzeten, minek vir- rasszon az is, aki inkább pihenne, vállaltam: ha a Stromboli közelébe, érünk én ébresztem a körülöttem lakókat. így is történt. Leszaladtam a kabinokhoz és sorra mindegyikbe bezörögtem. Utána gyorsan fel a fedélzetre, mert ki tudja, hátha éppen akkor böffenti ki tűzláváját a hegy, amikor én lent tartózkodom. A Stromboli fekete méltóságban állt. Feszülten vártam a pillanatot: a tűz megjelenését. Éreztem, valaki a váltamra tette a kezét. — Még nem égett? Hátranéztem. Erzsi néni állt mögöttem, mint egy kísértet, fehér, hosszú hálóingben. Háromszor lökött tűzcsóvát az ég felé a Stromboli. Erzsi néni mindháromszor felkiáltott: — Istenem! Ettől kezdve mindenhová velem jött Algírban megváltozott a program. Megérkeztünk és mindjárt szabad időt kaptunk. Mehetett, ki, hová akart. Én elindultam a kasba, az arab városrész felkutatására. Hatalmas, modern épületek között haladtunk, parkokon sétáltunk keresztül, lépcsőkön mentünk le-fel, nézegettük az arab narancsárusokat, a katonákat, a kirakatokat, mindent Már vagy órája gyalogoltunk, amikor Erzsi néni megkérdezte: — Tudja, hogy hol járunk? — Nem! — És visszatalálunk? —■ Vissza. A kikötőt látni lehet. A hajónkat meg nem téveszthetjük el. Egy fél óra múlva ismét megszólalt Erzsi néni. — Én már nem bírom tovább a gyaloglást. Kérem, legyen szíves kísérjen vissza a hajóhoz. A hajó másfél órányi járásra volt. Ha visszakísérem Erzsi nénit, kezdhetem elölről az arab városrész felkutatását. — Ha lekísérem addig az utcáig, ahonnan látni lehet a tengerpartot, onnan hazatalál? — Az majd kiderül. Megláttuk a tengerpartot. — A tengerparton menjen balra. Mindig csak balra. És akkor rátalál a hajónkra. — Jól van, megyek. De megkérem, hozzon nekem két kiló narancsot. Erzsi néni elment. Én rátaláltam az arab városrészre, de nem sokáig időztem. Vettem két kiló narancsot és elindultam „hazafelé”. Bántott a lelkiismeret. Belém- fészkelődött a kérdés: „Vajon haza talált-e Erzsi néni?’’ Otthon volt. Mire hazaértem, már kipihente magát. — Este hová megyünk? — kérdezte. Három órán keresztül jártuk a várost. Késő este értünk visz- sza a hajóra. — Elfáradt? — kérdeztem. — Hát, jólesik majd lepihenni — válaszolta. A kérdés jogos volt. Erzsi néni ugyanis hetvenegy éves volt akkor, amikor életében először elindult külföldre. Nem is akárhová: Afrikába. — Most már ráérek. Tsz- nyugdíjas vagyok. Volt egy kis megtakarított pénzem is. Gon doltam, az életben egyszer ennyi nekem is jár. SZALAI JÁNOS Cszlöiutij sza^mookástanulókaak A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdetett szakmunkástanulóknak, honvédségi ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíjra a szakmunkásképző intézetek fiú tanulói pályázhatnak, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után elvégzik a tiszthelyettesi iskolát, majd a néphadseregben hivatásos tiszthelyettesként szolgálatot teljesítenek. A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddb eteden előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, híva. tásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, legalább közepes tanulmányi eredmény, a szülő (gondviselői beleegyezése. Az ösztöndíjra pályázók jelentkezési lapot az iskolák igazgatóitól, vagy Budapesten, a fővárosi kiegészítő, vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell saját kezűleg írt részletes önéletrajzot és erkölcsi bizonyítványt. A kitöltött jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak lehet benyújtani. Jelentkezni lehet gépszerelő (mezőgazdasági géoszerelő), szerszámkészítő, vidanyszerelő, mechanikai műszerész, távközlési hálózat- szerelő és gépi forgácsoló szakokra. A sz°rződ“skötés tartalmáról és médiairól a jelentkezőknek a hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságok részletes felvilágosítást, adnak. ' ' (MTI) 1976. Január 29. I
