Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszórd, Postqfiólc 71. Hányán költözködtek...? ■ Pach János (Paks, Temető utca 21.) olvasónk leveléből idézünk: „A postaigazgatóság lakóházamat kisajátította. A POSTABER a községi tanács* csal igazoltatott számlámból 4000 forintot részemre át­utalt, de a napszámosok di> ját — 5130 forintot — a mai napig sem küldte meg. Ez utóbbi összegben családom, s a magam munkadija is ben­ne foglaltatik. Reklamációmra a POSTABER nem válaszolt." Valter János, a Posta Köz­ponti Beruházási Irodájának (POSTABER) igazgatója fe­lelt: „Pach János ^öltözködési költség címén előterjesztett igényéből eddig 4000 forint fuvardíjat térítettem. Ezt meg­haladó követelésének rende­zése tárgyában nevezett kép­viselőjével, a Paksi Járási ügyvédi Munkaközösséggel (ügyintéző: dr. Vajer János ügyvéd) levelezésben állok. Tehát nem felel meg a való­ságnak a panaszos azon állí­tása, hogy reklamációjára a POSTABER nem reagált. Az ügy állásáról legegyszerűbben ügyvédjénél érdeklődhetett volna. Ettől függetlenül is — nem elhallgatva az ügy érde­mét — rámutatni kívánok, hogy Pach Jánosnak a kárta­lanítási gyakorlatunkban mind ez ideig egyedülálló 9130 fo­rintos költözködési számláját főként megalapozatlansága miatt kellett kifogás tárgyává tennem. A panaszos képvise­lőjéhez címzett, 1975. XII. 17- én kelt levelemben kértem, hogy az igénylésben összeírt 31 (!) résztvevő foglalkozta­tásának indokait és a még hiányzó igazolásokat pótlólag terjessze elő. Sajnálattal kel­lett azonban tapasztalnom, hogy a panaszos a felhívás­nak nem tesz eleget, sőt ja­nuár 2-i fizetési felszólításá­ban tényszerűségbe mór nem is bocsátkozott Kénytelen va­Telefonszámunk : 129­gyok ezért egyidejűleg a tu­domására hozni, hogy igényét ebben a formában elismerni nem áll módomban. További információk szüksége esetén készséggel állok a T. Szer­kesztőség rendelkezésére." Á gyermekgondozási segély feltételei Bodzái Béláné (Iregszem- cse, Hajnal utca 14.) olva­sónk megírta szerkesztősé­günknek, hogy munkaviszonya 1974. július 1-én kezdődött, majd kétheti megszakítás után folytatódott. Érdeklődött, Hogy ilyen előzmények után meg­illeti-e szülés esetére a gyer­mekgondozási segély. Dr. Deák Konrád főügyész­ségi osztályvezető ügyész vá­laszolt: „A gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint a dolgo­zó nőt o szülési szabadság lejártát követően a gyermek hároméves koráig gyermek- gondozási segély illeti meg, ha: a) a szülést megelőző más­fél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt; b) legalább hatórai mun­kaidővel dolgozott: és c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe. A fen­ti három feltételnek együtte­sen kell fennállók». Az a körülmény tehát, hogy Bod­zainénak a szülést közvetlenül meqelőző másfél éven belül egy írben két hétre megsza­kadt a munkaviszonya, nem akadálya annak, hogy gyer­mekgondozási segélyben ré­szesüljön. A lényeg az. hogy a szülés napjától visszafelé számított másfél éven (548 napon) belül legalább 12 hó­napon (365 napon) át munka- viszonyban álljon, hogy ez­alatt legalább napi hat órá­ban legyen foglalkoztatva, s hogy a gyermek gondozása 01, 123—61. M| végett vegyen igénybe fizetés nélküli szabadságot lavul a tv-vétel Bonyhádon Reményik Dezső bonyhádi (Perczel Mór utca 6.) olva­sónk arról irt, hogy a nagy­községben sok családot érint kellemetlenül a tv adásának technikailag nem kielégítő volta. Érdeklődött, mikor feje­ződik be a bonyhádi átjátszó- adó építése. Megjegyezte, hogy a pécsi adás sem vehe­tő megfelelő minőségben Bonyhádon. FeUai József, a Pécsi Posta­igazgatóság osztályvezetője válaszolt: „Bonyhádon folya­matban vannak az átjátszó- adó építési munkái. Az üzem­be helyezés ez év első felé­nek végére várható. Az adó a 06 csatornán horizontális po­larizációval fog sugározni és biztosítja majd Bonyhádon a )ó minőségű tv-vételt.” Pótolják az alkatrészeket Kovács Sándor bölcskei ol­vasónk szerkesztőségünkhöz írott levelében azt panaszol­ta, hogy a paksi 82. számú bútorboltban 1974 novembe­rében vásárolt drága bútorai­nak egyes tartozékait egy esz­tendő elteltével sem kapta meg. A Tolna megyei Néobolt Vállalat nevében Lőwi Vilmos osztályvezető és Szalay János áruforgalmi osztályvezető vá­laszolt. Idézünk levelükből: „Az a személy, aki a vásár­lás idején boltvezető volt, nyugdíjba ment, de ezt meg­előzően nem tájékoztatta a pótlandókról utódját. Az új boltvezetőt utasítottuk, hogy azonnal szállíttassa el Kovács Sándor részére a hiányzó al­katrészeket. A panasz végle­ges rendezését ellenőrizni fog­juk." VÁLASZOLUNK Jogszabályokról — röviden A Postadíjszabás módosítá­sáról szól a 20/1975. (XII. 30.) KPM—AH számú rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1975. évi 89. számában), mely­nek melléklete tartalmazza a külföldre feladott postai kül­demények díjtételeit. Itt csu­pán annyit jegyzünk meg, hogy a Csehszlovákiába szóló levél­postai küldemények, a Bulgá­riába, Jugoszláviába, Lengyel- országba, az NDK-ba, a Szov­jetunióba és a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba szó­ló 20 grammnál nem súlyo­sabb levelek és levelezőlapok díja nem változik, egyébként a külföldre feladott levél díj­tétele 20 grammig 4,— Ft, 100 grammig 10,— Ft, a levelező­lapé pedig 3.— Ft. A gépjárművek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és mi­nőségi normájának megállapí­tásáról szól a közlekedés- és postaügyi miniszter 17/1975. (XII. 29.) KPM sz. rendelete, amely szerint az üzemben tar­tó legalább havonta köteles ellenőrizni gépjárműveinek üzemanyag-fogyasztását. Az el­lenőrzés megtörténtéről az üzemben tartó köteles nyilván­tartást vezetni. A rendeletben foglaltaik megtartásáért az üzemben tartó szerv vezetője felelős. E jogszabály 1976. év március hó 1. napján lép ha­tályba és a Magyar Közlöny 1975. évi 88. számában olvas­ható. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Oktatási Mi­nisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete által kiadott, az állami és a szakszervezeti szervek együttműködésére és a szakszervezeti jogosultságok gyakorlására vonatkozó irányelvekre, amelyek részletesen tárgyalják a szák­szervezeti bizottságok egyet­értési jogát, véleményezési, ja­vaslattételi jogát, önálló dön­tési jogát és ellenőrzési jogát. Az Irányelvekből az alábbia­kat idézzük: „A törvényesség érdekében biztosítsák, hogy a vezetők és a dolgozók meg­ismerjék a jogaikra és köteles­ségeikre vonatkozó jogszabá­lyokat. Ellenőrző munkájukkal járuljanak hozzá a dolgozók ügyeinek, kérelmeinek, munka­ügyi vitáinak törvényes, gyors és bürokráciamentes intézésé­hez.” (Az Irányelvek a Műve­lődésügyi Közlöny 1976. évi L, számában jelentek meg.) A pénzügyminiszter 75/1975. (XII. 30.) PM. sz. rendelete az illetékekre vonatkozó jogsza­bályok módosításáról szól és kimondja többek között, hogy illetékmentes „a lakás­szövetkezeti, illetve a tanácsi értékesítésű lakások vevőiből, továbbá a lakásépítő szövetke­zetek tagjaiból alakult lakás- fenntartó szövetkezetek laká­sainak az első szerzőtől (első telekkönyvi, ingatlan-nyilván­tartási tulajdonostól) történő öröklése”. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Az első magyar fizikakőnyv Évek óta tart a több mint 300 ezer kötetes pannonhalmi főkönyvtár rendezése. E mun­ka közben gyakran kerülnek elő értékes példányok, külön­leges ritkaságok. Nemrégen az első magyar fizikakönyv ere­deti példányát találták meg. A könyvet a tizennyolcadik század második felében írta Molnár Szabó János, a budai egyetem igazgatója. A szerző 1777-ben fejezte be a könyv írását, s még abban az évben Pozsonyban és Kassán is ki­nyomtatták. Címe: „Természe­tiekről Newton tanítványainak nyomdokai szerint”. Emberek, országok, történetek Janó bácsi tudománya Janó bácsi, az öreg szlovák Javorina közelében, a Magas- Tátra egyik völgyében lakott, egy icipici házban, egymaga. A házikó előtt üldögélt és él- vezte az októberi tiszta leve. göt. amikor felfedezték a fil­mesek. Vagy ő lesz a nagy- papa. vagy senki — felkiáltás­sal rángatták elő a tolmácsot, hogy feltétlenül vegye rá az öreget, játssza el a néhány mondatos szerepet, Janó bácsit nem kellett nó­gatni, bár először csak mo­solygott és hitetlenül csóválta a fejét. Beleegyezett a filme­zésbe. A magánytól akart szabadulni, vagy érdekelte a kereset is, ami kis nyugdíjé, hoz képest elég szép összeg­nek ígérkezett, s ráadásul, a falusi emberek ítélkezése sze­rint nem is kell érte semmit sem dolgozni — nem tudom. Leginkább arra hajlok, hogy a kíváncsiság és a tenni vá­gyás hajtotta. Nem sokat változott külse. je, amikor a saját ruhája he- lyett a csíki öregapó öltözé­két vette fel: szikár termetű, fehér hajú, nefelejcskék sze­mű, mosolygós Janó bácsi maradt a székely harisnyában is. öreg botját, ami évtizedek óta szolgálta, a felvételek alatt is magánál tartotta, de — bár túl volt a nyolcvanon —, inkább csak a rend kedvé­ért, nem hogy rátámaszkod­jon. A filmben három unokája volt, a két fiú alakítója hely­beli gyerek, a harmadik pe­dig én. Így aztán elég sokat üldögéltünk egymás mellett, arra várva, hogy munkába szólítsanak. Nekem árulta el Janó bácsi először, hogy mi­lyen tudománya van. Akkor már több mindenről beszélt, akadozó, átabota magyar nyelven, ami fiatal korában ragadt rá, és amit a mi ked­vünkért kezdett el annyi év után próbálgatni. Favágó volt, végigjárta a környező orszá­gok erdeit, mindenhol ra­gadt rá valami, a magyar mellett románul, szerbül és oroszul is beszélt egy keveset. De nem ez volt a neveze­tessége szerte a környéken, hanem hogy évnyi pontosság, gal megállapította bárki élet­korát. Rám sem nézett, úgy közölte velem is koromat, majd játékra biztatott: ő megmondja, hogy a kismin­kelt művészek hány évesek, én meg tudjam meg titokban, igaza van-e. Roppant fontos­nak találta az ellenőrzést, és amíg vissza nem tértem a megnyugtató válasszal, ráncos arcáról eltűnt a mosoly is. Mikor kiderült, most sem té­vedett — porcelánkék szeme újból felragyogott. Tudományának híre hamar elterjedt a stábban. Jöttéje a kíváncsiak, hogy próbára te­gyék az öreg tótot. Amilyen telkesen játszott titokban, olyan kelletlenné vált, amikor a színészek, kellékesek, sta. tiszták ostromolták. Ellenállni nem soká tudott, de látniva- lóan nem sok örömet lelt benne, hogy az eléje sorako­zó magabiztos képeket vizs- gálgassa, számba vegye a tit­kos ráncokat, a festek alatt meghúzódó puha redöket, A filmeseket először csak izgatta, aztán már bosszantot­ta az öreg tévedhetetlensége. Volt. aki kétszer is eléje állt, hátha most mást mond Janó bácsi. De nem tudták becsap. *» — ő csapta be a stábot. Egyszer csak elkezdett té­vedni. A harminckét éves hölgynek azt mondta, hogy harmincnyolc. Bizonygathat­ta az, hogy kevesebb, kine. vették. Csajc én csodálkoztam, emlékeztem ugyanis, hogy két napja, még titokban, ugyan­erről a nőről „harminckettőt* mondott az öreg. És így ment egy darabig: egyet eltalált, hármat nem. Bizakodóan emelte kék szemeit az „ügy­felekre”, akik diadalittasan híreszteltélc, tévedett a nagy. apó, rajtuk nem igazodott el.„ Amikor először tett el fél­óra csendben, anélkül, hogy vizsgálódnia kellett volna, az öreg jólesően sóhajtott: „*w>- hálistennek”. A történethez tartozik, hogy Janó bácsi két-három nap múlva visszaszerezte nép­szerűségét. Akkor forgatták azt a jelenetet, ahol neki is meg kellett szólalnia. Egészen különös módon tette: meg­hallgatta és vissza is mondta — magyarul — a szövegét, de amikor elkezdődött a felvétel, és Haumann Péternek kellett volna „felmondania", mindig a saját válaszát rögtönözte. Egyik jobb volt, mint a má­sik! El is hagyták a forgató­könyvbelit. amit költő írt, s igaz, szinkronhangon, de a Janó bácsi féle változat sze­repelt a filmben is. Mindennek lassan három éve. Vajon üldögél-e még az öregapó házacskája előtt, for­gatja-e görcsös botját, büsz­ke-e még különleges tudomá­nyára. VIRÁG F. ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom