Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
* magazin * magazin * magazin * Humor Kalendárium-krónikák Magyarország emlékezetes dolgairól •é ; , Díszes kötésű - mini könyvecske: „Magyar Országi Kis Kalendárium az 1801. esztendőre, mely 365 napokból áll, A Magyar Nemzetnek közjavára ki-adatott Pestben. Talál- tátik Kis István könyvárusnál.'’ Hogy ott, vagy máshol talált gazdára, ki tudja 174 év távlatából. Az apró, tükrös vagy tükör nélküli kalendáriumok az 1700-as évek végén, Bécs- ben kezdtek megjelenni, boltokban, vásárokon nálunk is kelendőek voltak. Ma már a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményét gyarapítja az 1801., az 1803. és az 1806. évi mini kalendárium. Ez utóbbit faximile kiadásban jelentetik meg újra — könyvtárak számára. A több száz kalendárium között találhatók ezeknél régebbiek is. „A Ház és íráshoz alkalmaztatott 1730. évi Kalendá, rium” például sok hasznos tudnivalót tartalmaz. Többek közt Astrológiai jelentést a Tél- rül. A kikelet vagy Tavaszrul, Nyárrul, az öszrül, a Hadako- zásrul. n Békességről, a Betegségekről és az Asszonyokról. I A TULAJDONOS« ZRÍNYI TISZTJE. Külön érdekesség „...« ÏHsextilis, azaz közbetétetett. Egy szovjet régészeti expedíció olyan sziklafestményekre bukkant Szibériában, amelyek azt sugallják, hogy a szóban forgó vidéken több ezer esztendővel ezelőtt élt néptörzseknek széles körű kapcsolataik voltak más tájak népeivel. A sziklarajzok ugyanis leltűnő hasonlatosságot mutat. vagy ugró esztendőre, kinek hossza 366 nap. Világteremtése után 5626. a Közönséges vízözön után 4059. Róma városának építése után 2414. a római kalendárium megújítása után 82. esztendőben...” megjelent 1646 Ó- és Ujesztendőre szóló Kalendárium. Hajdani tulajdonosa: Zrínyi Miklós tisztje, üres lapjaira feljegyezte hadjárataikat és visszatéréseiket. Szeptember 18-án ezt írta: Gróf Zrínyi Miklós Horvátországi bánt vadászatban egy ördög meglőtte. Végül pedig azt: Zrínyi Miklós temetése Muraközben. Más kalendáriumokban leírták: milyen volt az időjárás, a termés, mikor ment Erdélybe a posta, mennyit fizettek a .búzáért, a béresnek, mennyit a szabónak, a kereskedőnek. De bevésték a család, az ország főbb eseményeit is. A kalendárium a XVII—XVIII. században az egyik legnépszerűbb kiadvány volt. Az ismeretszerzés forrása, mai kifejezéssel: tömegkommunikációs eszköz. Tájékoztatott „Magyar- ország emlékezetes dolgairól”, „A magyarok történetéről”, „Az aranyoknak mostani járásáról”, „Hasznos regulákról", az „Ervágásrul, Purgálás- rul, Köpúlözésről”. Ugyanaknak az uráli és a skandináviai barlangokban talált képekkel. A szibériai sziklafestmények termékenységi szertartásokat, valamint madarakat, ábrázolnak. 'A sziklarajzokat az Angara folyó közelében, a bratszki erőműtől alig negyven kilométernyire találták. kor évről évre kínálta a lehetőséget a krónikaírásra. Érdekes és Értékes adatok. A mai kutatóknak ritka értékes adatokat szolgáltathat. Akárcsak sok könyv, monográfia, tanulmány, évkönyv, apró nyomtatvány, fénykép, térkép a Budapest-gyűjtemény- ből. Az itt található fotók segítségével készítettek dokumentumfilmet a Lánc-hídról és a fogaskerekűről. És menynyire örültek a Nyugati-pályaudvar rekonstrukciójáért munkálkodó szakemberek, amikor a gyűjteményben megtalálták a pályaudvar eredeti tervrajzát! A Budapesti Műemléki Felügyelőség a műemlékek történetéhez szükséges irodalmat kapja itt kézhez. De jó szolgálatot tettek a csatornázási munkatérkének, vízállásjelentések is. Ezért gyarapítják évről évre az ország legnagyobb helytörténeti gyűjteményét, amely ma már 55 ezer könyvet, monográfiát, évkönwet. tanulmányt, kalendáriumot, 50 ezer filmet. 300 térképet és ezenkívül 1902-től máig megjelent újságokból és folyóiratokból kivágott cikkeket őriz. MOLNÁR ERZSÉBET VISSZHANG Rem Weges az őzbak agancsa A Tolna megyei Népújság 1976. január 4-i számában, a „Magazin.” rovatban jelent meg egy képpel illusztrált cikk. A képen látható őz agancsa egyáltalán nem számít különlegesnek. Ilyet, vagy ehhez hasonlót jó néhány Tolna megyei vadász ejtett már eL Olvashatjuk, hogy az „ ... őzekre a kicsiny és villás elágazású agancs jellemző, melyről az ún. szemág — a legalsó ág — hiányzik...” A megállapítás téves, mert a kicsiny jelző viszonylagos, és mert van 50 g-os és 800 g-os agancs, melynek hossza a néhány mm-től 30—35 cm-ig terjedhet. A villás elágazás csak a fiatal — 1—2 éves — őzbakok fejdíszére lehet jellemző. Az őzek agancsára az jellemző, hogy a második éves körtei az agancsszáron szemág és hátsó ág is található. Tehát van szemág az agancson. Később azt fejtegeti a cikk, hogy mikor veti le agancsát az őz és mennyi ideig tart annak növekedése. A leírtak nem az őzre, hanem a szarvas agancsának növekedésére jellemzőek. Az őzbak — korától függően — október, december hónapban hullatja el agancsát és — általában — április—májusra fejlődik ki az új. Az új agancs a ledobotthoz hasonló jellegű, de sérülés, betegség, táplálkozási és klimatikus tényezők azt módosíthatják. Az agancs minőségét nemcsak a „törzsi” tulajdonságok (így írja a cikk) határozzák meg. Nagyon is befolyásolják annak minőségét az előbb említett táplálkozási és klimatikus tényezők is. Végezetül a trófeabírálat „szabvány”-ának megalkotásáról olvashatunk. Ez esetben nem a szabvány meghatározás a helyes, a szakemberek pontozási rendszert, vagy bírálati képletet használnak. FARKAS DÉNES Késő éjszaka két, kissé italos barát lép ki a kocsmából. Vitatkoznak, hogy a Hold vagy a Nap világít-e. Döntés végett egy harmadik késői járókelőhöz fordulnak. Az kicsit gondolkodik, majd megkérdi; — Arra gondoltok, amelyik az ég jobb oldalán, vagy arra, amelyik a bal oldalán világít? • A vasutas fia az iskolában. — Hogy tetszik az iskolában ? — Az egész nagy becsapás! Az ajtókra kiírták, hogy 1. osztály, belül pedig minden pad fából van! è — Hogyan különbözteted meg a fiatal kakast az öregtől? — A fogakról. — A kakasnak nincs fogat — De nekem van! * Az öregség biztos jele. — Tudod, ma vettem észre, bogy öreg vagyok. — Mi történt? — Egy csinos lány ült velem szemben a vonaton. — Na és? — Kacsintgattam neki. — És ő? — Megkérdezte: csak nem esett valami a szemébe? • —. Mondja el a bíróságnak, miért lopta el azt az autót! — A temető mellett állt, üres volt, azt hittem, hogy a tulajdonosa elhunyt, • Gyermekszáj. — Mit szeretnél jobban, öcsikét vagy hugocskát? A kisfiú gondolkozik, azután így szól: — Ha nem okozna neked nehézséget, mama, jobban szeretnék egy lovacskát! / A légitársaság irodájában csörög a telefon: — Halló! Mit parancsol? — Mennyi ideig tart az út Belgráditól Dubrovnikba? — Egy pillanat.» — mondja a tisztviselő, és már nyúl is a menetrendért, — Köszönöm szépen — így a kérdező, s leteszi a kagylót — Miért nem járnak az ex»3 berek a fejükön? — Mert a kopaszok elcsúsznának! • Két barát beszélget. — Látód azt az ablakot aí első emeleten? — Látom. — Ha tudnád, hány száz csókot küldtem oda naponta. — És most? — Most havonta küldök ezef forintot, gyermektartásra. , • Dicsekvés. — Nekünk van papagájunk, nektek nincs! — így Milaska. — Az is valami! Nekünk b'-’Mnk van, nektek nincs! — így Ivánka. — Igaz, de azt is tőlünk kaptátok! a ! Bíróságon: Bíró: Vádlott, ön megtá-3 madta a sértettet a vasútállomás várótermében. Megverte, kiment a teremből, ismét visz* szajött, és tovább ütötte. Magyarázza meg, miért jött visz- sza ismét? Vádlott: Azt mondták, hogy késik & vonatom. • — Szeretnék îeTléonî a cin3 koszban — közli egy hang a cirkusz igazgatóiéval telefonon. — És mit tud? — írni és olvasni. — És még mit? — Angolul és franciául 48 beszélek. — Nem érdekes. — Számolni is tudók. — Az sem nagy szám, — Bocsásson meg, elfelejtet-; tem mondani, hogy én egy lé vagyok. ígéret — Már megint részegen jössz haza, pedig tegnap megígérted, hogy nem iszol többet -=> szidja férjét az asszony. — Hát asszony, nem is ittam többet, mint tegnap! ALLATI DOLGOK lólod mondtam hogy nr tdd k a földből o vetőmagot Mi! mond a csízió januárról ? Csíziónak a régiek a hexameterekből állói, verses naptárt nevezték. Ez az ősnaptár latin versbe tömörítve ismertette az egyes hónapok nevezetes napjait A naptár szövege a „ci- Bio” szóval kezdődött, ami röviden azt jelezte, hogy az év első jeles napja „ Circumcisia Domini (az Ur körülmetélésének ünnepe). Ez a kezdőszó később már nemcsak az ősnaptárt hanem a későbbi terjedelmesebb, magyar nyelvű naptárakat is megillette, azokat is csíziónak nevezte a nép. Akire pedig azt mondták, hogy „érti m csíziót", az a falu szemében okos, tájékozott magát kiismerő ember volt, hiszen olvasta n mind terjedelmesebbé váló kalendáriumokban közölt hasznos tanácsokat ismerte jóslataikat „ismeretterjesztő” közléseiket. Az Idei januárról tudni való, hogy első napja nemcsak újév ünnepe, hanem évszázadunk atolsó negyedszázadának első napja is volt, s ez a kétezerig tartó 25 év mindjárt szökőévvel kezdődik. A többi hónappal együtt a január nevet is megpróbálták nyelvújítóink megmagyarítani, de az Érd ősi Sylvester János által javasolt „Főhó” (lásd: a hét eleje — hétfő), valamint a Barczafalvi Szabó Dávid által javasolt ,jZuzoros” nyelv- használatunkban életképtelen-: asek bizonyult. A január hé főbb „személyi adatai”: 31 napból áll, naponta átlagban 2 órát süt a Nap, a középhőmérséklet fagypont alatt van, újév napján napkeltétől napnyugtáig 8 óra 32 perc telik el, s a nappal időtartama a hó utolsó napjáig 58 perccel nő. Január 6-án kezdődött a farsang, amely a pogánykor- ba visszanyúló téli ünnepség- sorozat, végső értelmében a termékenységet, a természet újjászületését áhító ősi népszokás. Közvetlen előzménye a római korba nyúlik vissza: a karnevál az elnevezését arról a kerekeken gördülő, hajó- formájú szekérről kapta; amelyet a rómaiak carrus navalis- nők, tengeri kocsinak neveztek, s amelyet humoros és ijesztő maskarákba bújt tömeg vonszolt a karneváli menet élén. Karnevál hercege, a bálok ifjú „fejedelme” maga ugyancsak termékenységet szimbolizáló figura. A vidám, pajzán farsangi hangulatban születhetett ez a kis véreiké is, amelyet az „Ujj és Ó Kalendárium” közölt januári rigmusként majd 200 évvel ezelőtt: Az esztendőié egymást rendre követgetik, ’S az ó Kalendárt is újjak tserélgetik; Kevés férffi bánná, sok asszony szeretné, Ba megúnt férjét is így fel-tseréüietné. littuelen ellj sziMafestmenyel a Szevjetanióbaa
