Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
! MmmMí taniai! tsraelszeveltetfleii Tv-nap!ó fi szemléiét változása a legfontosabb Sarkad! Sínre nyitott könyve Az 1974-es közművelődési határozat és az egyébként is változást érlelő helyzet következménye, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is egyre nagyobb figyelem irányul a közművelődésre. Ma (már nem különös, ha a gazdasági vezetést az ás érdekli, hogy tainulnak-e, olvasnak-e, hogyan töltik szabad idejüket a termelőszövetkezet dolgozói. A közelmúltban felmérés készült a megye termelőszövetkezeteiben, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek irányításával, a közművelődés helyzetéről. Schiszler István szövetkezet- politikai munkatárs (aki a ■megyei közművelődési bizottságnak is tagja), irányította a Kapos-Koppányvölgyi Szövetség felmérését. A felmérés tapasztalatairól kérdeztük. — Kérdőívekkel dolgozott a ■hét fős munkacsoport, de a felmérés sok fázisát önállóan oldották meg a termelőszövetkezetek. Hozzánk harminc termelőszövetkezet tartozott, huszonöttől jött anyag. Úgy gondoljuk, így is jellemző képet kaptunk, ami alkalmas lesz arra, hogy a további teendőket meg lehessen tervezni. Határozat született, hogy a szövetkezetek elnökeit összehívjuk munkaértekezletre, ahol a közművelődés szerepel témaként. — Milyen területeket vizsgált a felmérés? — A dolgozók műveltségi, képzettségi helyzetét, a termelőszövetkezetek és oktatási intézmények viszonyát, a szakemberképzést, a politikai képzettséget, a vezetőségek összetételét. A másik t.éngakör: ,a közművelődés „nem oktatás jellegű” része. Ez volt a nehezebbik, hiszen sokkal kevésbé nyilvántartható, értékelhető, mint az oktatás, továbbképzés. * — A huszonöt tsz egyiké- j ben sincs függetlenített „kulturos”? — Elvileg lehetne, de gyakorlatilag nincs. Pedig látunk erre igen jó példákat, nem is nagy tsz-ekben. Mostanában jártunk Rémben, ahol a művelődési házat „üzemegységnek” tekintik, a művelődési ház igazgatóját pedig üzemegységvezetőként tartják számon, így a lehető legszorosabb a kapcsolat a művelődési intézmény és a termelőszövetkezet között. Ezen a környéken sajnos közös fenntartású művelődési ház sincsen, pedig lehetne. Szakályban, Tblnanómediben, Iregszemcsén, Nagykónyiban, Tamásiban meg lenne rá a lehetőség. — Hogyan működnek 1 szociális és kulturális bizottságok? — Huszonkét ilyen bizottság volt a felmérés idejében, tevékenységüket a szociális kérdésekkel való foglalkozás jellemezte. Kimondottan kulturális bizottság nincs, létrehozásának lehetőségéről egyébként mindenhol az alapszabály rendelkezik. — Említette, hogy közös fenntartású intézmény nincs. Milyen az együttműködés a termelőszövetkezetek és a helyi tanácsok között a köz- művelődésben? — Elvileg a községi tanács az irányító, de gyakorlatilag legtöbbször ez annyit jelent, hogy évente készül egy közös terv, amely nem tartalmas, és nem is veszik komolyan. Úgy hisszük, az a hiba, hogy a községi tanácsokon sincs olyan ember, aki ezért valóban felelősséget érezne. A helyzet ott jobb, ahol függetlenített népművelő van, de ahol nincs — ez a terület gazdátlan. Pedig nemcsak a termelőszövetkezet szorulna rá a szakszerű irányításra, hanem a községnek is jó lenne a tsz-szel való együttműködés. — Mi lehet az oka. hogy ilyen kevés együttműködési megállapodás van? — Rengeteg összetevője lehet. Szerintem a leggyakoribb, hogy nincs aki kezdeményezze. A másik: a szövetkezeti vezetés nem fogadja el a művelődési ház vezetését. Van azért ellenpéldám is: Pincehelyé. Itt nincs művelődési intézmény, de a tsz évente félrerak félmilliót művelődési házra, és ha felépül majd, nyilván nem lesz senkinek sem közömbös a működése! Egyébként vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek ugyan nem kötnek megállapodást, de anyagi támogatást nyújtanak a művelődési háznak. 1975-ben 13 tsz 492 ezer forinttal járult hozzá a község művelődési költségvetéséhez, igaz ebből a döbrö- közi egymaga 300 ezerrel szerepel. — Mitől függ, hogy menynyi pénzt költhet kultúrára egy szövetkezet? — A közgyűlés és a vezetőség határozza meg, de leginkább a lehetőségek. A 25 tsz kulturális alapja 1974-ben két- millió-kétszázötvenkétezer forint volt, ami 1975-ben hárommillió-ötszázti zenkilencezerre emelkedett. Csökkenés csak három tsz-ben jelentkezett, — -Mire használják ezt az összeget? — A legnagyobb összeget kirándulásra, sportra fordították. Itt megállók: sokat emlegetik a tsz-kirándulásokat, és legtöbbször evős-ivós mulatozásra gondolnak. Pedig a legtöbbje kulturált kikapcsolódást ad, amikor városnézés vagy fürdés a fő program... De színházlátogatásra, úttörőcsapat támogatására, folyóiratelőfizetésre, szakkönyvtár létesítésére is jut ebből az ösz- saegből. — Mit tart ön, aki éveken keresztül foglalkozott a termelőszövetkezetek oktatási, kulturális és sportügyeivel, a legfontosabb feladatnak? — Meg kell oldani azokat a problémákat, amelyekről már részletesen szóltam, de mindenekelőtt és leginkább: el kellene érni, hogy a termelő- szövetkezetek vezetősége mindennapi munkája részeként tekintse a közművelődési tevékenységet is. A szemléleti változás, erősödése, erősítése a legfontosabb feladat * Veszélyes dolog egy felmérést eredményként elkönyvelni. A felmérés: segítség a továbbá munkához. Reméljük annak tekintik a közművelődés helyzetéről készült anyagot termelőszövetkezeteink, s a benne foglaltakat hasznosítják. — virág — Amikor 1961 áprilisában meghalt, még negyvenedik évét sem töltötte be. Egy évvel később szenvedélyes vita kezdődött az életműről, amit kritikusai legtöbbje, ahogy tragikusan félbeszakadt életpályáknál szokás, töredékesnek, befejezetlennek vélt. Persze meddő kérdés, hogy imi lett volna Petőfivel, Adyval, József Attilával, ha legalább az átlagos életkort is eléri, s ugyanígy haszontalan ezt kérdezni Sarkadi esetében is. Az egyetlen lehetséges kérdés, hogy az erőszakosan befejezett életmű teljes egész-e, igényt tarthat-e érdeklődésünkre, s mondhat-e valamit a jövőnek. Minden bizonnyal Bata Imrének, a Sarkadi-est bevezetőjében mondott szavai fej-szik ki az igazságot: a Sar- kadi-életmű a halála óta eltelt másfél évtized alatt egyre nőtt, jelentősége mind világosabb, egyértelműbb lett. Annak idején tragikus és oktalan halála a hírlapi szenzáció erejével hatott, aminek ugyancsak része volt abban, hogy fokozott érdeklődést keltett, egyes írásaiban, főleg utolsó novellájában keresték életének és tragédiájának kulcsát. Ma már ez is levált róla, valóban csak a mű áll előttünk, s a tv Nyitott könyvének szűkre szabott műsorideje is nyilván alkalmas volt arra, hogy olvasói kedvet keltsen azokban is, akik kevésbé járatosak a Sarkadi-életműben. Pedig a harmadik novella nem is tartozik az első vonalba, annál inkább az első kettő, a félelmetes erejű A Hortobágyon és A tudomány és a technika világában a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező munkások továbbképzésére égetően szükség van. Az állandóan fejlődő technikával a versenyt csak akkor tudjuk felvenni, ha a továbbképzést is megoldjuk. Ezek a problémák a szekszárdi műszer, gyárban is jelentkeztek. a Kútban című novella: mindkettő nemcsak az elmúlt harminc év magyar novellaterméséből válik ki, mert aligha tévedünk, ha vúágirodalmi rangot is sejtünk mögöttük. Illyés Gyula azt írta róla,’ „Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homoki utón vágtató hőseivel”. Ez mindenképp igaz, de másról is 6zó van. Tudatosan vallott elődje, sőt példaképe Móricz volt, de ez nem azt jelentette, hogy visszafordult Móriczhoz, Hanem az ő világlátását mélyítette el, aktualizálta. Mert az aktualitás Sarkadi művészetének sarkalatos pontja: a történelmi változások szelében álló embert állítja szembe önmagával, lehetőségeivel. Legjellemzőbben talán ugyancsak tragikus sorsú barátja, B. Nagy László foglalta össze Sarkad! útját: „Lent volt ő is a beomlott kút fenekén, idejét múlt eszmék rázuhant törmelékei alatt, tíz körömmel kaparta ki magát, egyedül, sőt ellenünkre, tíz körömmel kapaszkodott fölfelé, s visszazuhant, mikor pedig már látta a kinti világot.” Valóban visszazuhant, de ez, csak életrajzi adat. A Sarkadi- életmű egyre tisztább fénnyel világít, s egyre világosabban fogalmazza meg Sarkadi életútját, eredményeit. S abban sem kételkedhetünk, hogy a tv jó szolgálatot tett a Nyitott könyv Sarkadi-műsorával, hisz azok figyelmét is felhívta az elmúlt harminc év erpe klasz- szikussá nőtt művészére, akik talán csak most ismerkedtek meg világával. CSÂKIYI L A hét elején Csapó Károly személyzeti vezető ünnepélyes keretek között nyitotta meg azt a tanfolyamot, melyen 21 brigádvezető, szalagvezető és csoportvezető három hónapig összesen 150 órát tölt a vezetés, a munkajog, munkaszervezés, munkapszichológia, üzemgazdaság, gazdaságpoli. tikai ismeretek elsajátításával. H. J. , Szakmunkások az iskolapadban A Balaton nyári programja  Balaton partján a hazai és a külföldi nyaraló vendégek kérésére rendszeresen ismétlődő, állandó programot állítanak össze az idegenforgalmi szervek. A nagyobb üdülőközpontok vendégeinek — meghatározott napokon — társas programot kínálnak. A déli parton rendszeresek a félnapos vitofláskirándulá- sok, de egész napos yacht- kirándulásokat is szerveznek. Rendszeres programként ajánlják a külföldi vendégeknek a íonyódi kirándulást A Balatonnál nyaraló külföldiek számára lehetővé teszik, hogy megismerkedjenek az ország más, nevezetesebb helyeivel is. Siófokról minden héten kirándulást szerveznek Budapestre, balatoni körséta és bakonyi kirándulás is több alkalommal szerepel a programban. Megkezdték a kulturális program tervezését is. Április 30-tól május 3-ig autóstalálkozót rendeznek a bala- tonszemesi Vadvirág nyaraló, telepen. Döntöttek már arról is, hogy augusztus 7—16. között Veszprémben, augusztus 21—31. között pedig Ba- latonföldváron rendezik meg a II. országos idegenforgalmi fotókiállítás t. Emberek, országok, történetek Rodostóban „Egyedül hallgatom tenger mormolását, Tenger habja felett futó szél zúgását, Egyedül-egyedül a bujdosók közül Nagy Törökországb an" A görög határtól Rodos- tóig sokszor elmondtam magamban, és a vers alapján úgy képzeltem, hogy a ház ahol II. Rákóczi Ferenc társaival Rodostóban menedéket talált és 15 évet töltött, *a Márvány-tenger partján van. Akkor ért meglepetés, amikor a tengerre néző utcasoron nem találtam a házat. Hosszas keresgélés után ráakadtam, de nem a tenger partján, egy utcával feljebb. Zárt ajtókat, ablakokat találtam, de egy percen belül 8—10 éves gyerekek vettek körül, kézzel-lábbal mutogattak: várjak. A fürge lábú gyerekek pár percre visszatértek és magyarázták, hogy azonnal jön a madame. Feltűnt egy idős hölgy, aki először angolul, majd franciául beszélt. Miután németül válaszoltam, ezen a nyelven folytattuk a társalgást. Kinyitotta az ajtót, előreengedett bennünket, és ő közben, korát meghazudtoló fiatalsággal, nyifogatta ez ablakokat, szellőztetett. Nekünk, magyaroknak ez a város Rodostó, de a törökök nem ezen a néven ismerik, az ő nyelvükön Te- kirdag a neve. A 30 ezer lakosú város kormányzósági székhely, de úgy gondolom, hozzám hasonlóan n többi idelátogató magyar sem a város nevezetességeit, például a fedett bazárt látogatja, hisz ilyent Isztambul, ban is láthat, hanem Rákóczi volt házára kíváncsi. A domboldalon lévő és a tengerre néző házat emlékmúzeummá rendezte be a Rákóczi vezette szabadság- harc 250. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum. Az átadásra 1968. július 27-én került sor, azon akkori külügyminiszterünk, Péter János is részt vett. Az idős hölgy rendkívül nagy szeretettel mutogatta a termeket. A bejáratnál egy zászló Rákóczi szabadság- harcából való. mellette a Mannar Névköztársaság zászlaja. Az előtérben jellegzetes kuruc fegyvereket, egy térképen a kurucok győzedelmes hadjáratait szemlélheti a látogató. Az emele. ti szobában függönnyel letakarva Mányoki Ádám portréjának másolata, a közismert kép, melyen II. Rákóczi Ferencet örökítette meg. Áhítattal, finoman, két ujjal lebbenti fel a függönyt a festményről, de csak néhány másodpercig, majd ismét visszaengedi, hogy a be. áradó fény ne legyen kárt a képben. Tovább mutogatta a ritkaságokat, például Rákóczi Ferenc pecsétjét, arany- és rézpénzeit. Külön felhívta a figyelmet a két gyertyatartóra és arra a karosszékre, melyet Rákóczi maga faragott, készített és festett. A terem közepén egy XVIII. századbeli művészi festésű láda, mely a nemesi otthonok berendezési tárgya volt. Ezután egy kisebb 6—7 négyzetméter alapterületű szobát mutatott. A fal mellett prices, mellette egy aura asztalka és két szék. Ez volt Mikes Kelemen, a magyar prózairodalom nagy egyéniségének szobája. Az alig egy négyzetméternyi ablakon át csodálatos kilátás nyílik a Márvány-tengerre. Nekünk, magyar turistáknak, csodálatos a kép, de lehangoló lehetett Mikes Kelemennek, aki a mag-ia- rnk közül ntolsájcént halt itt meg, Mária Terézia még az agg embernek sem engedte meg, hogy hazatérhessen. Az asztalon könyvek: Mikes Kelemen írásai. Tizenöt évet töltöttek ebben a házban Rákóczi Ferenc és közvetlen hozzátartozói. Az amúgy is közlékeny madame-tól érdeklődtünk: — Midennap akad látogatója a múzeumnak? — Hogyne. Nincs olyan nap, hogy néhányan ne jönnének ide. A magyarok közül, akik Törökországba jönnek, nem hiszem, hogy valaki elkerülné városunkat, ne nézné meg az emlékmúzeumot. Van olyan nap, nyáron, hogy 15—20 látogató is van. — De csak a magyarokat érdekli? — Ez tévedés. — És a vastag látogatókönyvben lapozva mutatja a bejegyzéseket. — Ezek mind külföldiek. Például Párizsból volt itt egy professzor, történelmet tanít. Több mint egy órát töltött nálunk, mindent megnézett, minden érdekelte. Időnként német, francia, olasz és ki tudj- milyen nemzetiségiek látogatnak ide. Beszélgetésünk félbeszakadt, újabb magyar látogatók érkeztek. Görögországból, útban Isztambul felé, ők is megálltak, hogy leróják kegyeletüket Rodos- tóban. — nyakas — f /
