Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

! MmmMí taniai! tsraelszeveltetfleii Tv-nap!ó fi szemléiét változása a legfontosabb Sarkad! Sínre nyitott könyve Az 1974-es közművelődési határozat és az egyébként is változást érlelő helyzet követ­kezménye, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkezetekben is egyre nagyobb figyelem irá­nyul a közművelődésre. Ma (már nem különös, ha a gazda­sági vezetést az ás érdekli, hogy tainulnak-e, olvasnak-e, hogyan töltik szabad idejüket a termelőszövetkezet dolgozói. A közelmúltban felmérés készült a megye termelőszö­vetkezeteiben, a termelőszövet­kezetek területi szövetségeinek irányításával, a közművelődés helyzetéről. Schiszler István szövetkezet- politikai munkatárs (aki a ■megyei közművelődési bizott­ságnak is tagja), irányította a Kapos-Koppányvölgyi Szövet­ség felmérését. A felmérés tapasztalatairól kérdeztük. — Kérdőívekkel dolgozott a ■hét fős munkacsoport, de a fel­mérés sok fázisát önállóan ol­dották meg a termelőszövet­kezetek. Hozzánk harminc ter­melőszövetkezet tartozott, hu­szonöttől jött anyag. Úgy gon­doljuk, így is jellemző képet kaptunk, ami alkalmas lesz ar­ra, hogy a további teendőket meg lehessen tervezni. Hatá­rozat született, hogy a szövet­kezetek elnökeit összehívjuk munkaértekezletre, ahol a közművelődés szerepel téma­ként. — Milyen területeket vizs­gált a felmérés? — A dolgozók műveltségi, képzettségi helyzetét, a ter­melőszövetkezetek és oktatási intézmények viszonyát, a szak­emberképzést, a politikai kép­zettséget, a vezetőségek össze­tételét. A másik t.éngakör: ,a közművelődés „nem oktatás jellegű” része. Ez volt a ne­hezebbik, hiszen sokkal kevés­bé nyilvántartható, értékelhe­tő, mint az oktatás, tovább­képzés. * — A huszonöt tsz egyiké- j ben sincs függetlenített „kul­turos”? — Elvileg lehetne, de gya­korlatilag nincs. Pedig látunk erre igen jó példákat, nem is nagy tsz-ekben. Mostanában jártunk Rémben, ahol a műve­lődési házat „üzemegységnek” tekintik, a művelődési ház igazgatóját pedig üzemegység­vezetőként tartják számon, így a lehető legszorosabb a kap­csolat a művelődési intézmény és a termelőszövetkezet kö­zött. Ezen a környéken sajnos közös fenntartású művelődési ház sincsen, pedig lehetne. Szakályban, Tblnanómediben, Iregszemcsén, Nagykónyiban, Tamásiban meg lenne rá a lehetőség. — Hogyan működnek 1 szociális és kulturális bizott­ságok? — Huszonkét ilyen bizottság volt a felmérés idejében, tevé­kenységüket a szociális kérdé­sekkel való foglalkozás jelle­mezte. Kimondottan kulturális bizottság nincs, létrehozásának lehetőségéről egyébként min­denhol az alapszabály rendel­kezik. — Említette, hogy közös fenntartású intézmény nincs. Milyen az együttműködés a termelőszövetkezetek és a helyi tanácsok között a köz- művelődésben? — Elvileg a községi tanács az irányító, de gyakorlatilag legtöbbször ez annyit jelent, hogy évente készül egy közös terv, amely nem tartalmas, és nem is veszik komolyan. Úgy hisszük, az a hiba, hogy a köz­ségi tanácsokon sincs olyan ember, aki ezért valóban fele­lősséget érezne. A helyzet ott jobb, ahol függetlenített nép­művelő van, de ahol nincs — ez a terület gazdátlan. Pedig nemcsak a termelőszövetkezet szorulna rá a szakszerű irányí­tásra, hanem a községnek is jó lenne a tsz-szel való együtt­működés. — Mi lehet az oka. hogy ilyen kevés együttműködési megállapodás van? — Rengeteg összetevője le­het. Szerintem a leggyakoribb, hogy nincs aki kezdeményez­ze. A másik: a szövetkezeti ve­zetés nem fogadja el a műve­lődési ház vezetését. Van azért ellenpéldám is: Pincehelyé. Itt nincs művelődési intézmény, de a tsz évente félrerak fél­milliót művelődési házra, és ha felépül majd, nyilván nem lesz senkinek sem közömbös a mű­ködése! Egyébként vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek ugyan nem kötnek megállapodást, de anyagi tá­mogatást nyújtanak a műve­lődési háznak. 1975-ben 13 tsz 492 ezer forinttal járult hozzá a község művelődési költség­vetéséhez, igaz ebből a döbrö- közi egymaga 300 ezerrel sze­repel. — Mitől függ, hogy meny­nyi pénzt költhet kultúrára egy szövetkezet? — A közgyűlés és a vezető­ség határozza meg, de legin­kább a lehetőségek. A 25 tsz kulturális alapja 1974-ben két- millió-kétszázötvenkétezer fo­rint volt, ami 1975-ben három­millió-ötszázti zenkilencezerre emelkedett. Csökkenés csak három tsz-ben jelentkezett, — -Mire használják ezt az összeget? — A legnagyobb összeget kirándulásra, sportra fordítot­ták. Itt megállók: sokat emle­getik a tsz-kirándulásokat, és legtöbbször evős-ivós mulato­zásra gondolnak. Pedig a leg­többje kulturált kikapcsoló­dást ad, amikor városnézés vagy fürdés a fő program... De színházlátogatásra, úttörőcsa­pat támogatására, folyóirat­előfizetésre, szakkönyvtár lé­tesítésére is jut ebből az ösz- saegből. — Mit tart ön, aki éveken keresztül foglalkozott a ter­melőszövetkezetek oktatási, kulturális és sportügyeivel, a legfontosabb feladatnak? — Meg kell oldani azokat a problémákat, amelyekről már részletesen szóltam, de min­denekelőtt és leginkább: el kellene érni, hogy a termelő- szövetkezetek vezetősége min­dennapi munkája részeként tekintse a közművelődési te­vékenységet is. A szemléleti változás, erősödése, erősítése a legfontosabb feladat * Veszélyes dolog egy felmé­rést eredményként elkönyvel­ni. A felmérés: segítség a to­vábbá munkához. Reméljük annak tekintik a közművelődés helyzetéről készült anyagot termelőszövetkezeteink, s a benne foglaltakat hasznosít­ják. — virág — Amikor 1961 áprilisában meghalt, még negyvenedik évét sem töltötte be. Egy év­vel később szenvedélyes vita kezdődött az életműről, amit kritikusai legtöbbje, ahogy tragikusan félbeszakadt élet­pályáknál szokás, töredékes­nek, befejezetlennek vélt. Per­sze meddő kérdés, hogy imi lett volna Petőfivel, Adyval, József Attilával, ha legalább az átlagos életkort is eléri, s ugyanígy haszontalan ezt kér­dezni Sarkadi esetében is. Az egyetlen lehetséges kérdés, hogy az erőszakosan befeje­zett életmű teljes egész-e, igényt tarthat-e érdeklődé­sünkre, s mondhat-e valamit a jövőnek. Minden bizonnyal Bata Imrének, a Sarkadi-est bevezetőjében mondott szavai fej-szik ki az igazságot: a Sar- kadi-életmű a halála óta el­telt másfél évtized alatt egy­re nőtt, jelentősége mind vilá­gosabb, egyértelműbb lett. An­nak idején tragikus és oktalan halála a hírlapi szenzáció ere­jével hatott, aminek ugyan­csak része volt abban, hogy fokozott érdeklődést keltett, egyes írásaiban, főleg utolsó novellájában keresték életé­nek és tragédiájának kulcsát. Ma már ez is levált róla, való­ban csak a mű áll előttünk, s a tv Nyitott könyvének szűk­re szabott műsorideje is nyil­ván alkalmas volt arra, hogy olvasói kedvet keltsen azokban is, akik kevésbé járatosak a Sarkadi-életműben. Pedig a harmadik novella nem is tar­tozik az első vonalba, annál inkább az első kettő, a félel­metes erejű A Hortobágyon és A tudomány és a technika világában a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkező munkások továbbképzésére égetően szükség van. Az ál­landóan fejlődő technikával a versenyt csak akkor tudjuk felvenni, ha a továbbképzést is megoldjuk. Ezek a problé­mák a szekszárdi műszer, gyárban is jelentkeztek. a Kútban című novella: mind­kettő nemcsak az elmúlt har­minc év magyar novellatermé­séből válik ki, mert aligha té­vedünk, ha vúágirodalmi ran­got is sejtünk mögöttük. Illyés Gyula azt írta róla,’ „Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy ho­moki utón vágtató hőseivel”. Ez mindenképp igaz, de másról is 6zó van. Tudatosan vallott elődje, sőt példaképe Móricz volt, de ez nem azt jelentette, hogy visszafordult Móriczhoz, Hanem az ő világlátását mé­lyítette el, aktualizálta. Mert az aktualitás Sarkadi művésze­tének sarkalatos pontja: a tör­ténelmi változások szelében álló embert állítja szembe ön­magával, lehetőségeivel. Leg­jellemzőbben talán ugyancsak tragikus sorsú barátja, B. Nagy László foglalta össze Sarkad! útját: „Lent volt ő is a be­omlott kút fenekén, idejét múlt eszmék rázuhant törme­lékei alatt, tíz körömmel ka­parta ki magát, egyedül, sőt ellenünkre, tíz körömmel ka­paszkodott fölfelé, s vissza­zuhant, mikor pedig már látta a kinti világot.” Valóban visszazuhant, de ez, csak életrajzi adat. A Sarkadi- életmű egyre tisztább fénnyel világít, s egyre világosabban fogalmazza meg Sarkadi élet­útját, eredményeit. S abban sem kételkedhetünk, hogy a tv jó szolgálatot tett a Nyitott könyv Sarkadi-műsorával, hisz azok figyelmét is felhívta az elmúlt harminc év erpe klasz- szikussá nőtt művészére, akik talán csak most ismerkedtek meg világával. CSÂKIYI L A hét elején Csapó Károly személyzeti vezető ünnepélyes keretek között nyitotta meg azt a tanfolyamot, melyen 21 brigádvezető, szalagvezető és csoportvezető három hónapig összesen 150 órát tölt a veze­tés, a munkajog, munkaszer­vezés, munkapszichológia, üzemgazdaság, gazdaságpoli. tikai ismeretek elsajátításá­val. H. J. , Szakmunkások az iskolapadban A Balaton nyári programja  Balaton partján a hazai és a külföldi nyaraló vendé­gek kérésére rendszeresen is­métlődő, állandó programot állítanak össze az idegenfor­galmi szervek. A nagyobb üdülőközpontok vendégeinek — meghatározott napokon — társas programot kínálnak. A déli parton rendszeresek a félnapos vitofláskirándulá- sok, de egész napos yacht- kirándulásokat is szerveznek. Rendszeres programként ajánlják a külföldi vendégek­nek a íonyódi kirándulást A Balatonnál nyaraló kül­földiek számára lehetővé te­szik, hogy megismerkedjenek az ország más, nevezetesebb helyeivel is. Siófokról minden héten kirándulást szerveznek Budapestre, balatoni körséta és bakonyi kirándulás is több alkalommal szerepel a programban. Megkezdték a kulturális program tervezését is. Ápri­lis 30-tól május 3-ig autós­találkozót rendeznek a bala- tonszemesi Vadvirág nyaraló, telepen. Döntöttek már ar­ról is, hogy augusztus 7—16. között Veszprémben, augusz­tus 21—31. között pedig Ba- latonföldváron rendezik meg a II. országos idegenforgalmi fotókiállítás t. Emberek, országok, történetek Rodostóban „Egyedül hallgatom tenger mormolását, Tenger habja felett futó szél zúgását, Egyedül-egyedül a bujdosók közül Nagy Törökországb an" A görög határtól Rodos- tóig sokszor elmondtam ma­gamban, és a vers alapján úgy képzeltem, hogy a ház ahol II. Rákóczi Ferenc tár­saival Rodostóban menedé­ket talált és 15 évet töltött, *a Márvány-tenger partján van. Akkor ért meglepetés, amikor a tengerre néző ut­casoron nem találtam a há­zat. Hosszas keresgélés után ráakadtam, de nem a ten­ger partján, egy utcával fel­jebb. Zárt ajtókat, ablakokat találtam, de egy percen be­lül 8—10 éves gyerekek vet­tek körül, kézzel-lábbal mu­togattak: várjak. A fürge lábú gyerekek pár percre visszatértek és magyaráz­ták, hogy azonnal jön a ma­dame. Feltűnt egy idős hölgy, aki először angolul, majd franciául beszélt. Mi­után németül válaszoltam, ezen a nyelven folytattuk a társalgást. Kinyitotta az aj­tót, előreengedett bennün­ket, és ő közben, korát meg­hazudtoló fiatalsággal, nyi­fogatta ez ablakokat, szel­lőztetett. Nekünk, magyaroknak ez a város Rodostó, de a törö­kök nem ezen a néven is­merik, az ő nyelvükön Te- kirdag a neve. A 30 ezer la­kosú város kormányzósági székhely, de úgy gondolom, hozzám hasonlóan n többi idelátogató magyar sem a város nevezetességeit, pél­dául a fedett bazárt láto­gatja, hisz ilyent Isztambul, ban is láthat, hanem Rákó­czi volt házára kíváncsi. A domboldalon lévő és a tengerre néző házat emlék­múzeummá rendezte be a Rákóczi vezette szabadság- harc 250. évfordulóján a Ma­gyar Nemzeti Múzeum. Az átadásra 1968. július 27-én került sor, azon akkori kül­ügyminiszterünk, Péter Já­nos is részt vett. Az idős hölgy rendkívül nagy szeretettel mutogatta a termeket. A bejáratnál egy zászló Rákóczi szabadság- harcából való. mellette a Mannar Névköztársaság zászlaja. Az előtérben jel­legzetes kuruc fegyvereket, egy térképen a kurucok győ­zedelmes hadjáratait szem­lélheti a látogató. Az emele. ti szobában függönnyel le­takarva Mányoki Ádám portréjának másolata, a köz­ismert kép, melyen II. Rá­kóczi Ferencet örökítette meg. Áhítattal, finoman, két ujjal lebbenti fel a függönyt a festményről, de csak né­hány másodpercig, majd is­mét visszaengedi, hogy a be. áradó fény ne legyen kárt a képben. Tovább mutogatta a ritkaságokat, például Rá­kóczi Ferenc pecsétjét, arany- és rézpénzeit. Külön felhívta a figyelmet a két gyertyatartóra és arra a karosszékre, melyet Rákóczi maga faragott, készített és festett. A terem közepén egy XVIII. századbeli mű­vészi festésű láda, mely a nemesi otthonok berendezé­si tárgya volt. Ezután egy kisebb 6—7 négyzetméter alapterületű szobát mutatott. A fal mel­lett prices, mellette egy au­ra asztalka és két szék. Ez volt Mikes Kelemen, a ma­gyar prózairodalom nagy egyéniségének szobája. Az alig egy négyzetméternyi ablakon át csodálatos kilá­tás nyílik a Márvány-ten­gerre. Nekünk, magyar tu­ristáknak, csodálatos a kép, de lehangoló lehetett Mikes Kelemennek, aki a mag-ia- rnk közül ntolsájcént halt itt meg, Mária Terézia még az agg embernek sem en­gedte meg, hogy hazatérhes­sen. Az asztalon könyvek: Mikes Kelemen írásai. Tizenöt évet töltöttek eb­ben a házban Rákóczi Fe­renc és közvetlen hozzátar­tozói. Az amúgy is közlé­keny madame-tól érdeklőd­tünk: — Midennap akad látoga­tója a múzeumnak? — Hogyne. Nincs olyan nap, hogy néhányan ne jön­nének ide. A magyarok kö­zül, akik Törökországba jön­nek, nem hiszem, hogy vala­ki elkerülné városunkat, ne nézné meg az emlékmúzeu­mot. Van olyan nap, nyá­ron, hogy 15—20 látogató is van. — De csak a magyarokat érdekli? — Ez tévedés. — És a vastag látogatókönyvben la­pozva mutatja a bejegyzé­seket. — Ezek mind külföl­diek. Például Párizsból volt itt egy professzor, történel­met tanít. Több mint egy órát töltött nálunk, mindent megnézett, minden érdekel­te. Időnként német, francia, olasz és ki tudj- milyen nemzetiségiek látogatnak ide. Beszélgetésünk félbesza­kadt, újabb magyar látoga­tók érkeztek. Görögország­ból, útban Isztambul felé, ők is megálltak, hogy le­róják kegyeletüket Rodos- tóban. — nyakas — f /

Next

/
Oldalképek
Tartalom