Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
Két jó könyv szülőknek Nevelésről D ivatos lett nevelési tanácsokat adni és kérni. Sorozatok a rádióban, műsor a televízióban, okos könyvek sokasága. A legtöbb felnőtt ember szülő is — mindannyian érdekeltek vagyunk, és olyan komolyan vesszük a dolgot, hogy hovatovább úgy tűnik már; gyerekeket nevelni különleges ismeretek kérdése. A túlzott tudományoskodás- sal szemben érvelők mondják; az ösztönösen nevelő ősök sem csupa lelki sérült, deformált jellemű gyereket bocsátottak útjára, sőt... Pedig hol volt még a közkeletű pedagógia, pszichológia-.? A Családi kör televíziós adásait nézve sokszor eszébe jut az embernek saját gyerekkora. Hányszor előfordult, hogy a mi családunkban is a kacagtatótanulságos ellenpéldákhoz hasonló esetek fordultak elő! Következményük mégsem lett olyan, mint amit az okos, rokonszenves pszichológus jósol. Sőt... És mit olvastunk a neves amerikai orvosról, Benjámin Spock-ról (akinek könyvei a mi könyvespolcainkon is jó, ha ott sorakoznak)? Azzal vádolja Amerika, hogy a mai „elvadult ifjúság” az ő tanácsai szerint való nevelés gyümölcse! Gyermekneveléssel foglalkozó könyve először 1946- ban jelent meg Amerikában, az a korosztály, amelyen kipróbálták, már valóban bizonyított. De hát miért Spock tanácsaiban van a hiba? Nem inkább azokban, akik kritikátlanul alkalmazták, tekintet nélkül, saját sajátos helyzetükre (és gyermekükre) ? H a kritikával, és mindig az adott helyzetet figyelembe véve alkalmazzuk a bölcs doktorok, pszichológusok tanácsait, csak segítségünkre lehetnek a könyvek, amelyeknek gazdag kínálatát két közelmúltban megjelent mű is bővíti. Az egyiket a rádió „Babaszerviz” műsorából ismert Su- gámé dr. Kádár Júlia, a másikat Vekerdy Tamás írta. Su- gárné könyvének címe; Lapok egy pszichológus mama naplójából — már elárulja, a rövid mű egy pszichológus asszonynak saját anyai tapasztalatait mondja el. „Valamennyi jegyzetemmel azt szeretném érzékeltetni, hogy a gyermeknevelés a születés pillanatában kezdődik, hogy az első három életév fejlődése meghatározza a gyermek személyiségének formálódását, s hogy a nevelés legfontosabb eszköze — főleg ebben az életkorban — a szülő és a gyermek közötti derűs, őszinte, szerető kapcsolat” — írja előszavában. A fejezetcímek kissé szárazaik, tudományosak („A kisgyermek szociális magatartásának fejlődésével kapcsolatos nevelési kérdések”), de szerencsére nem riasztják el a .képzetlen” szülőket sem, mert feloldásul a gyermeki szótárból vett alcímek következnek, s ezek már mindenki számára érthetően jelzik, miről is lesz szó. („Én akarom egyedül!”, vagy „Nem, nem, nem, nem, nem!”) A z olcsó könyvecske har- mincháromezer példányban jelent meg, már alig kapható. Kedves, színes borítólapjával nincsenek szinkronban Gáli Gyula illusztrációi, olyanok, mintha egy húsz évvel ezelőtti könyvből másolták volna ide. Vekerdy Tamás Fiatal szülők könyvét még megtaláljuk a könyvesboltokban (habár ezt is csak harminchétezer-hétszáz példányban adták ki.) Ez a Minerva Családi könyve Sorozatban megjelent mű arra is példa, milyen a korszerű ismeretterjesztő kiadvány. Jó kézbe fogni. Kellemes tapintású a papírja, jól kiválasztottak színei, nagyon jó — áttekinthető, figyelemfelkeltő és -irányító — a tipográfiája és mulatságosak, szellemesek a rajzai. (Sajdik Ferenc munkái.) Vekerdy Tamás is gyakorié pszichológus, nevelési tanácsadóban dolgozik. Itt olyan gyerekekkel találkozik, akikkel valamilyen probléma adódott. Ennek ellenére: a könyvben szereplő esetek, példák egyáltalán nem kórosak. Nagyon is hétköznapi történések, amelyeknek az okát, a szükséges szülői tennivalót mondja el, sok irodalmi példával fűszerezve, sőt kottával, verssel színezve a szerző. O lyan ez a könyv, mintha az ember beszélgetésbe merülne egy alapos felkészültségű, szaktudású jó ismerősével; tanácsokat kap, de nem kioktatást; figyelmeztet anélkül, hogy rápirítana az olvasóra. Fejezetek helyett maga is beszélgetésekre osztja Vekerdy a könyvét, a tizennégy „beszélgetés” során szó esik az anyanyelvről, a félelemről, a dacosságról, a játékokról, érzelmekről, az iskola előtti gondokról is. Ez a két okos könyvecske sem „szentírás”, de jó segítség a gondban lévő szülőknek. Nem azért születtek, hogy beleszóljanak a családi nevelésbe, hanem, hogy megkönnyítsék azt Odasorakoztathatjuk mindkettőt könyvespolcunkra. VIRÁG F. É. Kiss László tanárt, akinek a felnőttoktatás megkönnyítésére készített feladatlapjait 1973 óta használják n felnőttoktatással is foglalkozó középfokú oktatási intézmények, munkatársunk a Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskolában kereste fel kérdéseivel. — Mi késztette arra, hogy a felnőttoktatással foglalkozzék? — Palánkon 1953 óta dolgozom, mikor ide kerültem, akkor kezdték szervezni országszerte az ezüstkalászos tanfolyamokat. Én is bekapcsolódtam ebbe a munkába. így kerültem közvetlenül kapcsolatba a felnőttoktatással. Később, ugyancsak felnőttek részére, megyénkben is megindult a mezőgazdasági technikumi képzés. Harminc helyre jártam ki motorkerékpárral tanítani. — Mi az ön által készített feladatlapok rendeltetése? — A feladatlapok a tanulásban öntevékenységre nevelik a felnőtteket. Röviden a rendeltetésüket egy betűszóval határoznám meg: MÖRBI. Vagyis, megértés, összpontosítás, rögzítés, bevésés, ismétlés a legfontosabb ahhoz, hogy a hallgató az anyagot megfelelően elsajátítsa. — Hol használják ezeket a feladatlapokat? — A feladatlap-gyűjteményt a Népművelési Propaganda Iroda elfogadta és 1973 óta használják mindazokon a helyeken, ahova az oktatáshoz a Népművelési Intézet ad segédanyagot — Vannak-e további élképp zelései a felnőttoktatás to? vábbfejlesztésével kapcsolatban? — Véleményem szerint „ fej»' lődés érdekében nagyobb gondot kellene fordítani az egyetemeken, főiskolákon végzett szakemberek továbbképzésére, hogy az iskolából kikerülve ők is bekapcsolódjanak a felnőtt-' oktatásba. Ezt a célt szolgálná az is, ha a mezőgazdasági üzemekben a háztáji bizottságokhoz hasonlóan felnőttoktatási bizottságokat hoznának létre. Ezeknek a bizottságoknak tagjai a helyi igények figyelembevételével kiválasztanák az el-' sajátításra szükséges tananya^ got, megszerveznék az oktatást, pl. TIT-tanfolyamokon, és támogatnák az oktatási felelősök munkáját. Elképzelhető lenne az is, hogy „ felnőtt- oktatást a szakmunkás-bizo-' nyítvány megszerzésének lehetőségével egészítenénk ki. Ezt már a mezőgazdasági szak- középiskolában lehetővé kellene tenni. Mindez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a tanulók a tanulmányi lapokhoz hasonlóan megkapnák azokat a gyakorlati feladatokat, amelyek elvégzése a szakmunkásvizsgához szükséges. Az üzem pedig igazolná azt. A továbbfejlődést szolgálja a felnőttek tanulásához kiadott munkafüzetek rendszeres használata is, és az audiovizuális oktatás szélesebb körben való elterjesztése. Természetesen az eredményes munkához nélkülözhetetlen a mezőgazdasági üzemek és iskolák megfelelő kapcsolata, amire már most számos példát sorolhatnék. . — Köszönjük. — veress —1 i, Már a kezdeti jelenségek !s biztatók. A beutaltak közül né. hány saját kívánságára került a gyógyintézetbe. Maradéktalan, gyors gyógyulásukra a legnagyobb a remény, hiszen bennük már él a betegségtudat Törvényes garanciák A beutalást a jogszabály szerint bárki — a család, a tanács, a munka- vagy lakóhe. lyi környezet, társadalmi szervezet — sőt akár maga a gyógyulni vágyó személy is kezde. ményezheti Az eljárás a tanácsnál kezdődik, az ügyészségen folytatódik, majd a bíróságon polgári, nem peres eljárás keretében fejeződik be. A bíróság határozata alapján hívják be Nagyfára a gyógyításra szoruló alkoholistát. A kezdeményezést a tanácsok közérdekű bejelentésként kezelik. A törvényerejű rendelet a be. utalás minimális tartamát egy, maximál! idejét két évben ha. tár- zta meg. Egy esztendei kezelés után a távozás lehetősége gyakorlatilag egyetlen körülménytől függ: attól, hogy meggyógyult-e a páciens. Dr. Banka Lajos igazgató munkatársaival együtt őszintén bízik a máris világszerte érdeklődéssel kísért, s igazában még csak ezután kezdődő nagy arányú közös munka, embermentő erőfeszítés sikerében. B. Z. Munkahelyi torna  munkahelyi testnevelés elterjesztésével 1970 óta foglalkozik a szakszervezeti mozgalom. Ez idő alatt — bár kezdetben sokan nem jósoltak sok sikert a vállalkozásnak — több, mint kétszeresére növekedett a munkahelyi testnevelésben részt vevők száma. Napjainkban már több, mint 60 000 fő végzi a gyakorlatokat, s már nehezen tudná elképzelni munkahelyének életét felfrissítő torna nélkül. Az évek folyamán szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy a gyorsabb előrehaladást, a munkahelyi torna nagyobb elterjedését a szakszerű gyakorlatanyag hiánya gátolta. Ezért jelentős a Magyar Rádiónak az a kezdeményezése, hogy január 5-től — a SZOT testnevelési és sportosz- tálya közreműködésével — „Délelőtti torna — munkahelyi testnevelés” címmel sugároz műsort, 9.23—9.30 között szom. bat és vasárnap kivételével. Egy-egy gyakorlatsor három hétig szerepel a műsoron és adott esetben azonos foglalko- zásúaknak szól Orvos és testnevelő hívta fel a hallgatók figyelmét, kiknek miért ajánlják 5 Gyógyintézet, nem börtön 1976. január 14. a gyakorlatok végzését, s egyben testedzési, egészségügyi tanácsokkal is szolgáltak. Az év első negyedében két gyakorlatsorozat-típus indult Egy az ülőfoglalkozásúaknak, egy pedig az állva dolgozóknak. Mint azt megtudtuk, később mód nyílik speciális gya. korlatok adására is, ha ilyenekre igény lesz. Mi a haszna ennek az új kezdeményezésnek? A dolgozó emberek délelőtti tornája biztosítja a szervezet mozgatását Azonos gyakorlat készült a férfiaknak és nőknek a kezdők szintjén, mert az a cél. hogy minél többen kapcsolódjanak ; be a munkahelyi testnevelésbe. ' A Népszava — számos más \ sajtóorgánum mellett — a sorozat megindítása előtt ismertette a következő gyakorlatsor szövegét és rajzát. A Szakszer, vezetek Tolna megyei Tanácsa sportbizottsága pedig körlevélben hívta föl a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét arra, a segítségre, melyet a rádió új sorozata kínál Mert segítségről van itt szó és mint említettük, jelentős segítségről. Megyénk számos üzemében már polgárjogot nyert a kezdetben megmosolygott, de a dolgozó ember egészségét jól szolgáló munkahelyi torna Másutt még csak terv a munka közbeni fel. frissülést nyújtó munkahelyi testnevelés bevezetése. Éljenek minél több helyen a felkínált lehetőséggel! Hazánkban százezer n nyilvántartott alkoholisták száma; országunkban az alkoholizmus népbetegség. Ennek gyógyításából rótt megtisztelő feladatot az Igazságügyi és Egészségügyi Minisztériumra az 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása A tvr. múlt év január elsején lépett hatályba. A jogszabály azoknak a személyeknek zárt intézetben történő gyógykezelését teszi lehetővé, akik huzamosabb ideje rendszeresen ék túlzottan ita- loznak, és önkéntes alkoholelvonó kezelésnek nem vetik alá magukat, továbbá akiknek kezelésétől sem a gondozó intézetben, sem az alkoholelvonó osztályon nem várható már eredmény, nemkülönben, akik kezelésüket saját maguk, szándékosan szakították félbe, és alkoholizmusuk következményeként ismételten közösségellenes magatartást tanúsítanak. Az Igazgatásügyi Minisztéri. um a Tisza—Maros szögében, Szeged mellett vetette meg az új gyógyintézet: a Nagyfai Célgazdaság alapjait. Az intézmény körülbelül két év múlva lesz olyan, ami’yennek tervezői szánták. Egyidejűleg ezer betegec gyógyíthatnak majd benne az orvostudomány leg. korszerűbb eljárásaival, eszközeivel. Tanulás, szakmunkásképzés A Nagyfai Célgazdaság jogelődjének — a börtön fokozatban működő rabgazdaságnak — nem csupán felszerelését, állatállományát és 1300 hektárét vette át, hanem több ipari üzemmel ápolt kapcsolatait is, amelyek lényegében már most lehetővé teszik a beutaltak adottságainak megfelelő foglalkozását Mindössze néhány büntetésvégrehajtási őr dolgozik Nagyfán Munkájuk szükséges, hiszen az intézetbe történő beutalás még akkor is kényszer- intézkedés, ha az eljárást maga a beteg kezdeményezte. A jogszabály elégtelen ismerete miatt ez ma még ritka, a páciensjelölt többnyire csak úgy beál. lit. pedig bírósági határozat — s természetesen az ezt megelőző eljárás — hiányában az intézmény nem fogadhatja be. Őszinte öröm arról szólni, hogy eddig egyetlen szökés sem fordult elő. Jobban megismerjük az intézet jellegét, ha azt is tudjuk, hogy teljes kifejlesztésének idején majd nyolc orvosa, hét pszichológusa, öt nevelője, 35, különféle feladat ellátásával megbízott középkádere és két szociális gondozója lesz.