Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
I Á iCSiE új szofgolfarfosei Korrózió ellőni védelem A korrózió — köznyelven a rozsda — évente százmilliókra becsült kárt okoz a népgazdaságnak. A rozsdásodásnak ki vannak téve a mezőgazdasági gépek is. Különösen állásban; hiszen például a vetőgépek évente mintegy 250 napot, a kombájnok kétszáz napot állnak, hasonlóan több-kevesebb ideig nagyon sok más munkagép, rendszerint szabadon, az időjárás viszontagságainak van kitéve. A téli időszakban a rozsdásodé® négy-ötszörösen kárpsít, mint nyáron. A korrózió okozta károk csökkenését különösen sürgeti a nagy értékű, nagy teljesítményű erő- és munkagépek terjedése. Csak a KSZE partnergazdaságaiban az elmúlt négy év alatt tízmillió dollár értékű gépet állítottak termelésbe. Ennek a nagy értéknek megőrzése, termelésben tartása indította a szekszárdi kukoricatermesztési rendszert arra, hogy új szolgáltatásként bevesse a korrózió elleni védelmet: nem a partnerek helyett, hanem azokkal együtt. A hazai mezőgazdaságban ez az első ilyen kezdeményezés, és a jövő héttől már „országjáró” útjára indul a speciális szervizgépkocsi. A KSZE-t ebben a munkában olyan partnerek támogatják, mint az INTERAG Rt, a Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Ezek az intézménvek a szek- szárd—palánki szakközépiskola közreműködésével rendeztek pénteken délelőtt Palánkon bemutatót. Bevezetőként Glattfelder György, a KSZE műszaki osztályvezetője a korrózió elleni védekezés fontosságát részletezte. Nagy Miklós, az INTE- í^\G Rt kereskedelmi igazgatója röviden ismertette a rész- vénvtársaság szerepét. Mint külkereskedelmi vállalat, több tőkés cég magyarországi képviselője, a Schell- szerviz iparban szerzett tapasztalatait kívánja kiterjeszteni a mezőgazdaságra, és megfelelő anyagokat biztosítani a hazai vegvioar termékei mellé. Dr. Lábodi Imre, az In- terkorr Iroda vezetője a hazai tapasztalatokat ismertette. A Lábodi Állami Gazdaságban 1938-ban megkezdett kísérletek bizonyítják, hogy a korrózió elleni védelemre fordított költség megtérül a javítási költségekben. (210 000 forintos költség mellett hatszázezres megtakarítás a javítási költségekből.) Szekeres Rudolf, a KSZE műszaki fejlesztő gépészmérnöke azt ismertette, hogyan működik majd a gyakorlatban a korrózió elleni védelmet /nyújtó mozgó- állomás. Bíró Lajos, a NEVIKI képviselője a hazai védőanyagokról, a legújabb kísérleti eredményekről tájékoztatta az érdeklődőket. A tájékoztatókat követő gyakorlati bemutatón Kiss Bertalan, a palánki szakközép- iskola szakmérnöke kalauzolta a-z érdeklődőket, bemutatva a hazai és a külföldi védőanyagokat. A mozgóállomás személyzete — Vizdál Zsolt és Fehér Zoltán — pedig kombájnon, pótkocsin, kisebb részegységeken, alkatrészeken mutatta be, hogyan, miként végzik majd a KSZE új szolgáltatását kint, a helyszínen, a mezőgazdasági üzemek gépein. B. I. (Fotó: G. K.) a Kedves Olvasónak egy történetet, aminek nem hiszem el a végét. Bemutatom a főszereplőt: K. J. szakmunkás, kétszeres kiváló dolgozó. Ott nőtt fel az üzemben. Rövid nadrágos tanulógyerek volt, amikor elfogadták első újítását. Mire megkapta a szakmunkás-bizonyítványt. az idősebb szaktársak tudták: sokra viheti a szakmában. Egy szép napon megállította az üzemben az igazgatót: — Még soha nem kértem semmit az igazgató elv- társtól, de most jól jönne egy kis segítség. Nősülök. — Öreg vagyok én már ahhoz, hogy ebben segítsek — tréfált * jó ismerős természetes modorában a főnök. — Ahhoz csak nem. talárt, hogy egy lakással kisegítsenek. — Az más. Arról lehet valahogy szó. Állta is a szavát. Igaz, nem úgy, hogy nászajándékba lakáskulcsot adott, hisz nem mesebeli igazgatóról van szó, hanem megbeszélték: jelentős vállalati kölcsönt adunk a munkáslakás-építési akcióban való részvételhez. Úgy is lett. Kiszámolták, hány év alatt fizeti visz- sza a kamatmentes kölcsönt, és K. J. annak rendje- mód*a szerint aláírta: amíg le nem telik, nem megy máshová dolgozni. Ezt az utóbbi passzust formaság, nak tartotta: esze ágában sem volt munkahelyet változtatni. Szerette ő az üzemet, a szakikat, jól küött a vezetőkkel is. Nem is volt semmi baj — két évig. Akkor valami avró sérelem érte. A szakszervezethez fordult segítségért. Igaza volt, tehát el is intéződött az ügye, ám hogy, hogy nem. rosszul esett az igazság a főnökének. Megkezdődött a „betartás". Soha nem durván, mindig úny. hogy egy paragrafus teljes súlyával igazolta az intézkedés jogosságát. Es mivel K. J nem a néma levente, szóvá tette a dolgot. Fehéren, feketén bebizonyították neki. hogy egyetlen betűvel sem sértették meg az írott szabályokat, mert ez a rendelet ezt, az a rendelet azt teszi lehetővé, tehát n. vezetőjének ehhez is, ahhoz is joga volt. Aztán még ki is oktatták: máskor ha szól, előtte nézze meg a rendeleteket. Világos, nemT K. J. előtt már teljesen világos minden. Például az is, hogy rövidesen átszervezik a műhelyt, ennek következtében ő máshová kerül. Persze a szakmájá. ban fog dolgozni, csak éppen egy rosszabb gépen, na meg egy kevésbé szép munkán, olyanon, amit addig a kezdő emberekre bíztak. Elhiszem: ennek így kell lennie. Azt azonban már nem hiszem, amit K. J gyanít, hogy azért csinálják ezt vele, mert úgysem tud elmenni a vállalattól, hiszen aláírta: amíg a kölcsönt vissza nem fizeti, marad. Ugye, ezt a Kedves Olvasó sem tételezi fel? Nőtt a társadalmi megbecsülés Tanácskozik a kisiparosok VII. országos kiilditigyüse S okan vagyunk még, akik emlékezhetünk anyáink példabeszédére az asszonyról, aki fizetésnapokon libát vásárolt, de a hónap végén már csak üres paprikáskrumplit tesz az asztalra a munkából hazatérő férj elé. A történet a rossz gazdálkodást pellengérezte ki, konyhai méretekben oktatott beosztó, előrelátó gazdálkodásra. Most, az év végén, országos méretekben sem ártana átismételni és megszívlelni a beosztó gazdálkodás leckéjét. Látva egyes vállalatok lázas iparkodását, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek, és gyakran „kerül, amibe kerül” alapon is teljesítsék a tervszámokat. Mert szép-szép az iparkodás, a munkások, műszakiak, a külkereskedelmi partnerek mozgósítása, de miért csak most kerül rá sor? Valódi nehézségeinket nem tagadjuk le. A gondok napi homokszemek a gazdaság gépezetében, lelassítják a kerekek mozgását, gyakran üzemzavart okoznak. De tegyük hozzá: az év előző hónapjaiban nemcsak külső okok miatt csikorogtak a kerekek. Kénytelenek vagyunk a mások háza tája felé tekingetni, de nem árt az sem, ha a magunk portája előtt söprö- getünk. S zükséges a tartalékok beszerzése; a raktárak biztonságosnak vélt feltöltése mellett, valljuk be, más okai is vannak a börze kínálatának. Az eszközlekötési járulék szigorú mércét szab, befolyásolja a hatékonyságot, a nyereségességet, s ilyenkor, az év .vége felé, a vállalatok már a mutatókban gondolkoznak. Amit év közben nem tekintettek figyelmet érdemlőnek, most a mérleg végleges kialakulása idején, egyszeriben számottevő tényező lesz. A kis lazaságok nagyító alá kerülnek, a nagyvonalúság következményei szőrszálhasogatásig menő aprólékosságot tesznek szükségessé. Sok-sok példa van rá ebben az időszakban, hogy a korábban objektív nehézségekre hivatkozó gyárak tulajdonképpen saját érdekeiket tartották szem előtt, amikor korábban nem szállítottak; most egyszerre szállítóképesnek bizonyulnak ... A . év végi hajrá kifejezés szerencsére lassan kimarad az év végi termelési tudósítások szókincséből. Győz az ésszerűség, egyre több helyen ismerik föl, hogy az ütemes, szervezett munka saját érdek, nem az év utolsó heteiben akarják bepótolni a menet közben elmulasztottakat. De egyes vállalatok lázas erőfeszítését — ezekre az utolsó hetekre összpontosított iparkodását — látva, úgy tűnik, még most is van kinek okulni anyáink családi gazdálkodásról szóló példabeszédéből. Yiczián Erzsébet Több mint 86 ezer kisiparos képviseletében 240 küldött részvételével pénteken a Vasas-székházban megkezdte munkáját a szervezett kisiparosok VII. országos küldött- közgyűlése. A KIOSZ kétnapos tanácskozásán részt vesz Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, Bonifert Ádám, az MSZMP KB alosztályvezetője, valamint országos főhatóságok, társadalmi szervezetek több más vezető beosztású képviselője. Részt vesz a küldöttközgyűlésen több külföldi küldöttség is. Neményi Endre elnöki megnyitója után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki az országos vezetőség írásos jelentését. Megállapította, hogy négy év alatt bővült a kisiparosok működési lehetősége, tovább fokozódott társadalmi megbecsülésük, Javult szociális ellátásuk. A szeptember végi adatok szerint 86,6 százalékuk egyedül, illetve családtagjaival dolgozik, 13,4 százalékuk alkalmazottat is tart. Rámutatott arra, hogy a kisiparosok jelentős részt vállalnak a szolgáltatásokból, amellett, hogy kiveszik részüket az árutermelésből is, négy év alatt több mint 340 millió forint értékű terméküket exportálták, belföldre 1 360 000 000 forint értétű cikket termeltek. A továbbiakban a lakosság részére nyújtott szolgáltatások bővítésével, az anyagbeszerzés gondjaival, az adózás kérdéseivel és az órak alakulásával foglalkozott a küldöttközgyűlés, amely megvitatja a kisipari tevékenység szabályozásának, a szociális ellátottság növelésének, továbbá a köz- művelődés, a szakmai és világnézeti nevelés, valamint az érdekvédelem időszerű problémáit is. (MTI). Gazdálkodjink hajrá nélkül
