Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Polgári védelem Gyakorlati vizsga n községek polgári védelme a dombóvári kórháznál A szocialista társadalom épí­tése során, a községekben is számottevő átalakulás megy végbe. Az egyre fejlődő mező. gazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek), valamint az ipar de­centralizálásával telepített ipari létesítmények megváltoz­tatták a vidék arculatát A városhoz való felzárkózás, amely elsősorban a falusi em­berek életszínvonalának eme­lésére és életkörülményeinek javítására irányuló törekvé­sekben nyilvánul meg, szocia­lista társadalmunk alapvető célkitűzéseiből fakad és a párt-, valamint állami intéz­kedések megvalósításán ala­pul. . A községek fejlesztésére vo­natkozó célkitűzések elérése az ország gazdasági és társa­dalmi fejlődése előmozdításá­nak jelentős feladatát képezi. A magas színvonalon álló élet- feltételek megteremtése mel­lett azonban fokozott gondot kell fordítani ezeken a terü­leteken is az itt élő és dolgo­zó emberek, valamint az itt lévő, nagy értéket képviselő nemzeti vagyontárgyak védel­mének megszervezésére és el­látására. Megváltoztak a hadviselés módjai Ismeretes, hogy a hadi- technikai eszközök moderni­zálásával, a nagy hatású tá­madófegyverek egyre tökéle­tesebb kifejlesztésével a had­viselés eddigi módjai megvál­toztak. Ez a változás azonban nem csupán abban mutatko­zik meg, hogy a harci cselek­mények a hátországra is kiter­jednek, hanem abban is, hogy az említett változások követ­keztében a falu azzal, hogy megközelítette a várost — me­zőgazdasági nagyüzemeit és kiterjedt iparát tekintve — egyben az ellenséges támadás célpontjává is vált. Természe­tesen e területeken a veszé­lyeztetettség különböző mér­tékű és elsősorban a települé­sek jellegiétől függ. De milyen veszéllyel kell számolnunk? A veszély forrása sokrétű. A hagyományos tá­madófegyverek alkalmazásá­tól a nukleáris, illetőleg a ve­gyi és biológiai fegyverek okoz­ta hatásokig egyaránt, a köz­ségekben is felmerülhet az emberi életet és az anyagi ja­vakat fenyegető veszély lehe­tősége. Következésképpen a községekben is feltétlenül szükség van a védekezés fel­tételeinek megteremtésére A támadófegyverek hatásai ellen való védekezés azonban csak egyik feladatát képezi a köz­ségi polgári védelmi szervek­nek. A másik feladat, amire fel kéll készülniük: hatékony segítségnyújtás a csapást szen­vedett területek mentésében. Községeiként differenciált védelem Említettem, hogy a veszély forrásai különbözőek és min­den esetben az alkalmazott fegyver, illetőleg támadóesz­köz hatásaitól függnek. Éppen ezért nem lehet a községek kö­zött egyenlőség! jelet tenni és polgári védelmüket azonos módon kiépíteni. A védelem megvalósításáról differenciál­tan kell gondoskodni. A kü­lönbség elsősorban a község fekvéséből, ipari vagy mező- gazdasági jellegéből és nem utolsósorban a település nagy­ságából és lakosainak számá­ból adódik. Ha a község közel esik a városhoz, amely akár ál­lamigazgatási központ (szék­hely), akár közlekedési cso­mópont vagy jelentős ipari település, nyilván nagyobb a veszélyeztetettsége, mint a nagy várostól távol eső, jelen­tősebb iparral vagy mezőgaz­dasággal nem rendelkező köz­ségnek. A veszélyeztetettséget tekintve különbség mutatko­zik abban is, hogy a község ipari vagy mezőgazdasági jelr legű-e? Az ellenség szándéka nyil­vánvaló. Célja az állam életé­nek megbénítása minden esz­közzel. E törekvésében közsé­get és várost egyaránt nem kí­mél, ha az fontos ipari, igaz­gatási, közlekedési stb. jelleJ gű település. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági területek há­ború esetén kevésbé vannak a veszélynek kitéve. E terüle­teken csak a támadófegyverek alkalmazásában lehet eltérés. Mert amíg a községben tele. pült nagyipari üzemeket ha­gyományos romboló, esetleg nukleáris fegyverrel támad­ják, addig a mezőgazdasági te­rületeken elsősorban vegyi és biológiai fegyver alkalmazása .kerülhet előtérbe. (Jól pél­dázza ezt a feltevést az USA hadseregének Koreában és Dél-Vietnamban alkalmazott harcmodora <sl) X polgári védelem elsődle­ges célja az életvédelem. En­nek megfelelően a községek­ben is elsősorban a lakosság Védelméről kell gondoskodni. Milyen feladatok jelentkez­nek ezzel kapcsolatban? Ezek Közül a legfontosabbak: — a község lakosságának egyéni és csoportos felkészí­tése a támadófegyverek ha­; tásai ellen való védekezésre, valamint a munkaviszony- ; nyal, szövetkezeti tagsági vi- . szonnyal összefüggő felada­tok háborús körülmények között való ellátására; — a lakosság és a polgári szervek (állami gazdaságok, üzemek stb.) légi, valamint radiológiai, biológiai és ve­gyi riasztásának, tájékozta­tásának előkészítése és vég­rehajtása; — az életvédelem céljára megfelelő óvóhelyek létesí­tése, fenntartása; valamint az egyéni védőeszköz-ellátás biztosítása; — a kitelepült lakosság elhelyezése és védelmének megszervezése; — a közvilágítás, a lakó­ra középületek, ipari fények elsötétítése (fényálcázása). Ezen felül jelentős feladat hárul a községekre az anyagi javai: védelme terén is, hiszen a létfenntartáshoz szükséges javak (mezőgazdasági termé­nyek, élelmiszer és ívóvíz, valamint az állatállomány, ta­karmány, vetőmagkészlet stb.) jelentős része —r amely az ország ellátásához szükséges — e területeken van. E feladat kapcsán meg kell szervezni és el kell látni — a létfenntartáshoz szükséges javak védelmét" — a termzlő',s"','"znk, il­letőleg a termelés, a szol­gáltatás, továbbá a külön­leges vagyontárgyak védel­mét szolgáló intézkedések­ből adódó feladatokat. Hatékony közreműködés A községek polgári védelmi szakszolgálati szervezetei ké­pesek hatékonyan közremű­ködni — a veszteségek csök­kentése érdekében a men­tésben, mentesítésben és az azokkal összefüggő halaszt­hatatlan feladatok (ideig­lenes helyreállítás, átmene­ti elhelyezés stb.) ellátásá­ban; — a létfenntartás érde­kében a háborús pusztítást szenvedett lakosságról való átmeneti gondoskodásban az ellátatlanok élelmiszerrel, ivóvízzel való ellátásában, a hajléktalanok ideiglenes el­helyezésében. Ezek a szervezetek alkal­masak arra is, hogy közre­működjenek az elemi csapá­sok, az ipari és egyéb ka­tasztrófák (árvíz, közlekedési katasztrófa stb.) esetén; — a károk megelőzésé­ben, illetőleg csökkentésé­ben. továbbá a mentés, mentesítés ellátásában; — a károk felszámolásá­ban és az ideiglenes helyre- állításban. Ahhoz azonban, hogy e fel. adatokat a községi polgári vé­delmi szervek ellássák, már napjainkban gondoskodnunk kell a végrehajtás megterve-<“■» zéséről, megszervezéséről, an­nak személyi, anvagi és tech­nikai stb. feltételeiről. A felsőbb szervek (minisz­tériumok, tanácsok) rendelke­zései és útmutatásai alapján gondos előkészületekre, pon­tos tervezésre és tervszerű felkészülésre van szükség. A községi polgári védelmi szervezetek már több alka­lommal, különösen az árvíz elleni védekezésben való helytállással és a megyei pol­gári védelmi gyakorlatokon a kiképzési feladatok maradék, tálán végrehajtásával bizo­nyították komoly szakmai fel- készültségüket. Erről adtak számot a közelmúltban meg­tartott járási és megyei pol­gári védelmi versenyeken és jelesen vizsgáztak a verseny országos döntőjén. A polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. számú határozat és végrehaj­tási jogszabályai rendelkezé­seiből világosan kitűnik, hogy a polgári védelmi feladatod ellátása ma már nemcsak a városokra, a nagyobb telepü­lésekre. hanem a községekre §8 vonatkozik. A polgári védelemnek min­denütt jelen kell lennie, ahol emberek élnek és dolgoznak, ahol az élet és az anyagi ja-, vak védelmét kell biztosítani, akár békében, katasztrófák, elemi csapások stb. esetén, akár háborúban a támadó­fegyverek hatásai ellen. Ma már egyetlen fain sem lehet védtelen, mint a máso­dik világháború idején. Igaz, azóta minden megvál­tozott; a magyar nép 30 éve szabadon él. és fejlettebb tár­sadalmat, a szocializmust épí­ti. Éppen ezért mindent meg­tesz annak érdekében, hogy védelmezze hatalmát, meg­védje szocialista társadal­munk eredményeit és teljesít­se faluban és városban egy­, i. ......-4-ieiem terén reá ............................ "’-at. fV. Kevés István A dombóvári kórház polgári védelmi alegységének fel­készülését gyakorlati vizsgán bírálták éL A parancsnokság körültekintő gondossággal járt el a vizsga megtervezésénél. Közvetlenül előtte a kórház parancsnoka megbeszélést tar­tott az ategységparancsnotkok- toai és az imitátourakkal. A gyakorlat; előzetes, részle­tes elemzése és a feladatok megbeszélése után a részt­vevőkkel ismertették, hogy a kiképzés sarán nyert elméleti és gyakorlati ismeretek de­monstratív módon való bemu­tatása a vizsga célja. A gyakorlat megszervezésé­nél különös gondot fordítot­tunk. az állomány beöltözteté- sére, a ruhák és a gázálarcok méretének helyes kiválasztá­sára. A feltételezett bambarobba- nás házilag is elkészíthető (egészségügyi intézmény!) alapeszközök segítségével tör­tént. Benzinnel átitatott ron­gyok közé aetherrel töltött és feszesen dugaszéit üveget he­lyeztünk. A hanghatás kelté­sére carbidos konzervdobozt használtuk. A gyakorlat elem­zése alapján fontosnak tart­juk, hogy a testarányoknak ! megfelelő védőruházat kivá- I lasztása időben történjen meg • és a résztvevők már eleve lenjenek meg, amelyen az eset­leges sérülés vagy az elpiszko­lódás különösebb kárt nem okoz. Minden gyakorlat értékét a kötelező normatívák betartá­sa mellett az méri, mennyiben sikerült az öntevékenységet fejleszteni. így gyakorlatun­kon erre a szempontra a dötnt- nökök különös figyelmet fordí­tottak. Az öntevékenység egyik megnyilvánulása volt az is, hogy a megközelítési út vegyi­védelmi mentesítésére színes anyagot (pL fehér por) alkal­mazunk, mélynek vízzel való lemosása után a közlekedési utat hullámpapír vagy préselt szalmalemezek lefektetésével lehet biztosítaná. Vendégei is voltak a gya­korlatnak: néhány környező termelőszövetkezet és üzem képviselői. A gyakorlaton részt vevők a kórház valamennyi dolgozórétegét képviselték és bár ez volt az első gyakorlat, a résztvevők pontos és fegyel­mezett munkájának eredmé­nyeként a gyakorlat eredmé­nyesnek minősíthető. Vendé­geink tetszését is elnyerte az. általunk alkalmazott megoldás. dr. Várady Béla főorvos, kiképzési felelős 1975. december 30. A gyakorlat feltételezése szerint bombatámadás érte a kór­ház meghatározott területét és itt kerültek bevetésre a mű­szaki-mentő és tűzoltó egységek. Bár a gyakorlat napsütéses időben történt, a rendkívül he­ves, orkánszerű szél az imitál ásban és tűzoltásban nehézsé­get okozott. olyan polgári öltözékben je­Elsődleges: az életvédelea

Next

/
Oldalképek
Tartalom