Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK’! TOLNA MEGYEI IUEPUJSAG WUMyAgpART TOLITft MEOY8I Blt9TT$A6AwftK ,LflPJfl SZOMBAT 1975. dec. 2a XXV. évf. 298. szóm. ARA: •.90 FI fiz országgyűlés elfogadta az 1976. évi költségvetési törvényjavaslatot Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losorvczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár Ist­ván, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai testület több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az országgyűlés aielnöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfogadott napi­rendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Népköztársaság 1976. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet megvitatásához. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartot­ta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja Közösek eszméink és céljaink Kádár János beszéde a Kubai KP kongresszusán Az 1976. évi költségvetési javaslat az ötéves és az éves népgazdasági terv céljaival összhangban,' azokkal párhu. zamosan készült. Az előirány­zatok kialakításakor az idei' év gazdálkodásának elemzé­séből indultunk ki. Az 1975. évben gazdaságunk 3 tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés várha­tóan 5,5—6 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5—5,5 szá­zalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal nagyobb álló­eszköz-állománnyal valósul meg, miközben az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma csaknem változatlan. Az ipari termelés várako­zásaink szerint alakul, ösz- szesen 6 százalékkal bővül. Az építőipar teljesítménye 5 százalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradék­talanul teljesíteni. Legdina. mikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A tervezett­Legfőbb népgazdasági gon­dunk az, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült számot, tévőén javítani a nemzeti jö­vedelem termelésének és fel- használásának összhangját. Ismert, hogy az elmúlt évek­ben a külkereskedelemben je­lentős árveszteségek érték népgazdaságunkat. A ter­melő- és a külkereskedelmi vállalatok nem tudták az el­adható termékek mennyisé, gét kellő mértékben növelni, a korszerű termékek körét bő­víteni, nem tudtak vonzó vál­lalkozásokkal új piacokat szerezni, amelyekkel ellen­súlyozni lehetett volna a vesz­teségeket. A gazdasági egyen­súly javulását az is nehezí­tette, hogy a nemzeti jövede­lem belföldi elosztását nem igazítottuk elég következete. sen lehetőségeinkhez, A bel­földi felhasználás — a fel­halmozás és a fogyasztás fo­lyó áron számítva — a nem­zeti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyett az előző évinél mintegy 13 százalékkal, kb. 16 milliárd forinttal több anyagi értéket nél jóval alacsonyabb a nö­vekedési ütem a kohászatban és a könnyűiparban. Emelkedett az ipari munka termelékenysége, korszerűsö­dött a gyártmányösszetétel, bár e téren a fejlődés a le­hetségesnél lassúbb volt. A vállalatoknál megvalósult Szervezési és takarékossági intézkedések nyomán némi­leg csökkentek a termelési költségek és nőtt a nyereség. A népgazdaság szigorúbb mércéjével mérve azonban a gazdasági hatékonyság gyor­sabb javulására lett volna szükség. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen nyári időjárás miatt csak 1 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott volt, kivitel­re azonban mind növényi, mind állati termékekből kevesebb jutott, mint ameny- nyire tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. adtunk beruházásokra. A kész­letek az indokoltnál nagyobb hányadát kötötték le a tár­sadalmi terméknek. Ha las­san is, de javul a nagyberu­házások kivitelezése. A vállalatok beruházási kedve változatlanul bizakodó, örvendetes, hogy nőtt a gé­pek — ezen belül is a szo­cialista országokból szármázó gépek — vásárlása, mivel a vállalatok jobban szívükön vi­selik a gyorsan megvalósít, ható és hamar megtérülő kor­A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyen­súlyozott fejlődésének megala­pozására, a társadalmi terme­lés hatékonyságának fokozásá­ra, az export mennyiségének növelésére, minőségének és szerkezetének, egyszóval gaz­daságosságának javítására kell összpontosítanunk. Ennek kell szerűsítéseket. Nemcsak az elmúlt évinél, hanem az elő­irányzottnál is többet költöt­tünk a vegyipar, az élelmi, szeripar és a mezőgazdaság beruházásaira, továbbá vasúti járművek beszerzésére. Kere­ken 90 ezer lakás épült, 420 új bölcsőde, óvoda és iskola várta ősszel a legfiatalabb nemzedéket. A nemzeti jövedelem fel- használásának legnagyobb ré­sze a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd fo­rinttal haladja meg a terve­zettet. Az egy főre jutó reál- jövedelem az előirányzott 3,5 százalékkal szemben kb. 4,5 százalékkal nőtt. A költség- vetés végrehajtásának adatai, ból szembetűnő, hogy a ter­vezettnél 1,6 milliárd forint­tal többet fizettünk ki társa­dalombiztosítási juttatásokra, nagyrészt táppénzre. Gazdaságunk változatlan lendülete, főleg a termelés mennyiségi eredményei meg. mutatkoznak a költségvetés gyarapodó bevételeiben. Az államháztartás helyzetét azon­ban meghatározza a tervezett­nél nagyobb belföldi fel- használás is. és ezért a ki. adások meghaladják a bevé­teleket. A hiány az 1974. évi­hez közelálló, de a tervezett­nél kisebb. Gazdálkodásunk eredményeit tehát a költség, vetési számadatok tükrében nem nehéz felismerni. Ne­hézségeink is nyilvánvalóak, de mutatkoznak már a ked­vezőtlen hatások leküzdésének első jelei is. Elmondhatjuk, hogy az idei esztendő gazdasági eredményei teljessé tették, megerősítették a IV. ötéves terv előző éveiben elért si­kereket. alárendelni a különböző érde­keket, ehhez kell szabni az igényeket. Céljaink az ez évi­vel csaknem azonos ütemű gazdasági fejlődést, de a jöve­delmek felhasználásában válto­zásokat kívánnak meg; az életszínvonal az ez évinél sze­rényebben emelkedhet és a be­■ (Folytatás a 2. oldalon.) A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán csütörtö­kön délután — Fidel Castro több mint 11 órás referátuma után — megkezdődött a Köz­ponti Bizottság beszámolója feletti vita, és sor került több testvérpárt képviselőjé. nek a felszólalására Hosszan zúgott a taps, amikor Ramiro Valdes, a Kubai KB PB-tag- ja, az ülés soros elnöke, be­jelentette, hogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára következik felszólalásra — A világ minden haladó embere tiszteli és becsüli azokat a forradalmárokat, akik a kubai függetlenség apostolának, Jósé Martinak igazi örököseiként szembe, szálltak a gyűlöletes Batista- rendszerrel. Kuba legnagysze­rűbb fiai, a Moncada-lakta. nya megostromlói, a Sierra Maestra hősei, élükön Fidel Castro elvtárssal, a forrada­lom kimagasló vezetőjével, örökre beírták nevüket hazá­juk. a latin-amerikai földrész és a nemzetközi munkás­mozgalom történetébe. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Fidel Cast­ro elvtárs átfogó, elvi, nyílt és bátor beszámolója nagy­szerűen összegezi a kubai for. radalom történelmi vívmá­nyait és tapasztalatait, ame­lyeknek nemzetközi jelentősé, gük van. A kubai nép hősies, kitartó harcban visszaverte a jenki imperializmus beavat, kozási kísérleteit, kudarcra ítélte a fegyveres akciókat éppúgy, mint a diplomáciai és gazdasági blokádot, és ki­vívta, megvédte az igazi nem­zeti függetlenséget. Kivívták a munkásosztály hatalmát, megszüntették a kizsákmá­nyolás minden formáját, le. rakták a szocializmus alap­jait. Sikeresen folyik a népi hatalom szerveinek kiépítése, a szocialista állam fejleszté­se. A forradalom átalakította az ország arculatát. A kubai forradalom külön­leges történelmi jelentősége abban van, hogy az amerikai földrészen elsőként jelezte egy új korszak, a szocializ. mus korszakának kezdetét. Példája jelentős szerepet ját­szik abban, hogy a latin, amerikai földrészen tért hó­dítanak a szocializmus, a haladás, a nemzeti független­ség, a béke eszméi. Kuba megbecsült tagja a szocialista országok családjának. Rész­vételével, határozott állásfog­lalásával erősíti az el nem kö­telezett mozgatni imperialis. taellenes vonásait. A kubai forradalom ta­pasztalatai tovább gazdagítot­ták az osztályharc elméletét és gyakorlatát. A Kubai Kommunista Párt példája is igazolja, hogy a párt a leg­nehezebb körülmények kö­zött is képes győzelemre vin- ni a forradalom ügyét, ha mam-srii—l-’nini^a elvi poli. tikát folytat, ha szorosan összeforr a tömegekkel, és a testvérpártokhoz internacio­nalista kapcsolatok fűzik. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság poli­tikai gazdasági és kulturális kapcsolatai az elvtársi egyet, értés és a testvéri együttmű­ködés szellemében gyümöl­csözően fejlődnek. Barátságunk megbonthatat. lan. közösek eszméink és céL jaink, együtt haladunk a szo­cializmus építésének útján, és szövetségesek vagyunk az im­perializmus. ellen, a békéért és társadalmi haladásért foly. tatott küzdelemben. A Kubai Kommunista Párt, a Kubai Köztársaság tisztelt és be­csült harcostársunk A jövő­ben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy pártjaink és országaink együttműködése tovább fejlődjön, és mind erősebb legyen a magyar- kubai barátság. — Korunk meghatározó po­litikai ereje a nemzetközi »kommunista és munkásmoz­galom. Pártunk mindent meg­tesz mozgalmunk erősítése, egységének megszilárdítása érdekében. Fellépünk az op­portunizmussal, a nacionaliz. mussal. a szovjetellenesség- gel és minden egységbontó törekvéssel szemben. Elítél­jük a kínai vezetés anti. marxista, egységbontó politi­káját, mert — s ez nem a mi hibánkból van így — bár­hol ütközünk meg az impe­rializmussal, azt tapasztaljuk, hogy a maoistákkal is szem­betaláljuk magunkat Nagy örömünkre szolgát hogy erősödnek a nemzetközi kommunista mozgalom egy. ségtörekvései. Ezt bizonyítja a latin-amerikai testvérpár­toknak ebben az évben Ha. vannában megtartott eredmé­nyes tanácskozása is, amely jelentős mértékben hozzájá­rult a nemzetközi kommu. nista mozgalom közös ügyé­hez. Ismeretes, hogy folya­matban van az európai kom. munista és munkáspártok ta­nácskozásának előkészítése. Pártunk részt vesz ebben a munkában, és kész tévéké, nyen hozzájárulni a találko. zó sikeres megtartásához. — Bizonyos vagyok abban, hogy a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa mél­tóan eleget tesz feladatának, kijelöli Kuba szocialista fej­lődésének további útját. Kuba kommunistáinak, az egész ku. bai népnek sok sikert kívá­nok a kongresszus határoza­tainak megvalósításához, ha­zájuk. a Kubaj Köztársaság felvirágoztatásához. Kádár János beszédét gyak­ran szakította félbe a kong­resszusi küldöttek tetszés- nyilvánítása, a résztvevők tapsa. Beszédének befejező részére, amelyben a kubai né. pet és pártot, s népeink ba­rátságát éltette, egyetlen ha­talmas kórusként zúgott a (Folytatás a 3. oldalon.) A nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangja Az 1976-os esztendő gyckorlati feladatai /

Next

/
Oldalképek
Tartalom