Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

\ Ünnepek előtt Majsa-pusztán "" A regölyi szociális otthon környékét ügyes kezek rendezgetik. A kertben gereblye vei húzzák össze a lehullott leveleket. A kopasz fák hóna várnak. Bent az épületben mindenütt rend és tisztaság. Rébel Lujza némi 16 éve lakik az otthonban. Apró termetével eívész a bútorok között. Takarít. Fején szürke kendő, fekete-fehér pöttyös ruhája előtt virág min tás kötény. Ahol mór befejezte a munkát tükörfényesen csillog a parketta. Mint mindennap, ma is pihenőre vetette be ágyát. Fárasztja már a munka., jólesik utána a pihenés. Éjjeliszekrényén szentképek, a szekrényke fiókjában Télapó-csomag maradványai. — Hogyan készül az ünnepekre Lujza néni? — Ugyanúgy, mint máskor. Takarítás után ünnepnapon is pihengetek és levelet írok sásdi ismerősömnek. Eltelik gyorsan itt az idő, a barátnőimmel beszélgetünk majd a múltról. Sok barát­nőm van az otthonban, mert mindenkivel jóba vágyók. A folyosón beszélgetnek, olvasgatnak az idős emberek. Klári néni a napot a Népszabadsággal kezdi. Mások a délelőttöt a társalgóban töltik, ahol kellemes meieg van. Akiad, aki kézi­munkázik. Weibel Márton 86 éves. Nyolc gyereke, 16 dédunokája van. Napjai munkával telnek. Nyáron a kertben tesz-vesz. S akár süt a Nap vagy hó esik, Marci bácsi besétál a faluba a postáért. Most csendesen üldögél, beszélget egy nénivel. Szeme, amelyet két éve operáltak, hunoutkáson csillog. Úgy beszél, hogy más ne is hallja: — Szebb karácsonyfa szokott itt lenni, mint otthon a család­nál. De azért az idei karácsonyt a családban töltöm. Bizonyára kapok ajándékot: ruhát talán és édességet. Én csak csokoládét vásárolok az unokáknak. Meg ennek az asszonynak, aki mellettem ül. Névnapjára, születésnapjára veszek neki édességet, meg most karácsonyra. De el ne áruljon! — teszi szája elé a kezét. Komóczi Antai két éve él Itt. Azt mondják rá: örök elége­detlen. 590 forint nyugdíjat kap, ez elég zsebpénznek. Másra úgy­sincs gondja. — Tizennyolc forintból hazautazhatom. Nem akarok itt ma­radni, mert látni szeretném az unokámat. Neki veszek is valamit és hazamegyek Orosházára az ünnepekben. Énekelnek az idősek. Valaki József Attila : Betlehemi ki-ráiyotc cimű versét mondja el. Tavaly ezt szavalta el 'karácsonykor, az idén új verseket, énekeket tanulnak. Az otthonban öt feldíszített fenyő áll majd, hogy karácsonyi hangulatot teremtsen azoknak is, ciciknek: már nincsen hozzátartozójuk. Egy rendezvény elmarad Yomá&ifoon. az egyflc szercfcri napra térvearbék Psoba Irén előadói estjét. Az irodailnrl ' Színpad szervezője, Csók István hétfőn reggel táviratozott, hogy Psota nem tud m«rvrw0 A művelődési ház dolgozót telefo« fiáitok, hogy okkor küldjenek mást, — Megpróbálom Modoros Józsefet, bofinop hívjanak ufeszo — vök a vá­lom. Kedden újabb dt telefon Pestre (sürgős hívással), de Csák Istváné n<&m lehet eriémi* —* lemegy este a Madara« — nyug­tatta meg szerda délben az akikor mór egyre Idegesebb népművelőt Csák István» Sze rda délután a ház vada mennyi dolgozója talpon vobt. • • Este nyolcra minden együtt állt. Volt befutott tereim, asztal virággal, kólá­val, volt telt ház a nézőtéren, csak előadó nemi Fél kilenckor újabb telefon Buda­pestre, ott a kagylót nem veszi fel senki. Kilenckor közlik a kedves né­zőkkel, hogy az előadás ekmaradt. Másnap reggel újabb telefon, —• Hát nem ment le? Pedig én üzenteim neki — csodálkozott Csák István* Az előadást két héttel később újra megrendezték. Arra a művész eljött, de nyolcvan bérletes néző otthon maradt« II Rába A hatalmas gép szinte elve­szett a nagy szántóföldön. A Rába-Steiger hat ekefeje nyomán jelentős szélességű darabot hasított ki, tett télre késszé az őszi termésétől meg­fosztott földből. Riba Győző az ekén állít valamit, miközben a másik „lovaggal”, Kazi Györggyel beszélgetünk. — Az ország túlsó végéből származom — mondja. — Hatvannyolc februárjában a mélyfúróknál dolgoztam, ami­kor Regölyben volt munkánk. Udvarolni kezdtem egy itteni lánynak. Hát mit mondjak... Kazi György. I Steiger lovagjai itt maradtam. Azóta volt időm meggondolni. Nem bán­tam meg. Még az év őszén traktorosiskolára küldtek. Az összes gép közül, amin eddig dolgoztam, ez a legkényelme­sebb. Csak az a baj, ha éj­szaka elromlik. Olyankor be­mehetek a műhelybe és reg­gelig nincs munka. A gépmonstrum irányi tófül­kéjében Riba Győző bemu­tatja gépét. A beépített rádió­ban szól a zene, a fűtés kel­lemes hőmérsékletet biztosít — Éjfélig jó éjszaka dolgoz­ni. Addig van műsor a rádió­ban. Persze előfordul, hogy a legjobb kabaré közben ki kell szál) nőm szerelni, de ez ritka, öt éve a magtárban kezdtem. Hetvenegyben elvégeztem a traktorostanfolyamot, azóta itt dolgozom. Tavaly a trak­torosvetélkedőn második let­tem és egv NDK-utat nyer­tem. Az előző évben már jár­tam ott, ezért kértem az Ex­press utazási irodát, ha lehet, mást adjanak, így végül Ro­mániába mentem. Nem pa­naszkodhatok a fizetésre. A ‘avalyí évben 54 ezer forintot kerestem. Épül a házam. Itt a faluban sok szórakozás nincs, de moziba, bálba jár­hatok és a srácokkal elme­gyünk egy-egy szomszéd köz­ségbe is, ha ott jó szórakozás ígérkezik. Riba Győző beállítja az ekét, |tiba Győző ma éjszakás. Csak azért ment ki, mert va­lami hiba volt a géppel. Mi­után megjavították, velünk együtt jött vissza a faluba. fl tamási járásból jelentjük Szakály az elmúlt öt év tükrében A tanácson Varga Vendel tanácselnök elmondotta, hogy az elmúlt ötéves tervidő­szak alatt a községben hét és fél kilométer járda épült. Felszereltek tíz új higanygőz- lámpát, az újtelepien víz. és villanyhálózat-bővítést haj­tottak végre. Házhelykialakí­tásra elköltötték közel há­romszázezer forintot. A mű­velődési ház újjáépítése ugyan a tervidőszak elején befejező, dött, de a költségek egy részét akkor csak hitelfelvé­tellel tudták biztosítani. így munkalehetőséget ad a köz.' ség lakói egy részének. Szakályban azonban a vasút a vízműépítés gátja. A Hő. gyész felöli oldalon, a Szőlő­hegyen, régóta probléma ez. A túlsó oldalon elkészült a hidroglóbusz, de nehéz a vi­zet a Kapóson és a vasúton átvezetni. Van még egy megoldás: a szőlőhegyi ré. szén önálló törpevízművet lé­tesíteni. Mindkettőre vannak tervek. A kivitelezés a közel-' jövőben megkezdődik. Útépítés Új gyógyszertár Regölyben Regöly régi gyógyszertárának épületére alighanem csak azért nem tették ki már évek­kel ezelőtt a „műemlék” táblá t, mert az ország többi műemlékét nem akarták megsérteni ezzel az ásatag épülettel való összehasonlítással. Most a fal u közepén épül az új, mely valóban minden igényt kielégít és amely a jövő év első negyedében szolgálatba lép. A Csatlakozó gyógyszerészlakást kis loggia köti össze a szolgáltatórészleggel. Nemcsak a falu, a szépen kialakuló központ is gazdagszik ezzel az új épülettel, a negyedik ötéves tervidő. szakban hatszázhuszonnégy. ezer forintot kellett még kifi­zetni a művelődési házért. A község fejlődésére jellemző, hogy a házat azóta túlnőtték az igények. Jelentős bővítés­re, vagy űj művelődési ház építésére lenne szükség, hogy a község kulturális igényeit ki tudják elégíteni. A tervidőszak elején nem tervezték ugyan, de elkészült a gázcseretetep. Száznyolcvan palack egyidejű tárolására al. kalmas és ezzel hosszú távon biztosítani tudják a község cserepalack-igényét VÍZMŰ — GONDOKKAL A községet kettészeli a Kapos és a vasútvonal. Hogy egy községben vasútvonal van, az jó, mert megkönnyíti a közlekedést, S szállítást, A Szabadság és a Széche­nyi utca mintegy 1500 méter, nyi hosszán a7 időjárástól függően bokáig, térdig érő sár uralkodik. Jelenleg Szakály­ban minden huszadik ember, re jut egy személygépkocsi. Azok egy része ezeken az utcákon jár — ha tud. Ter­mészetes tehát, hogy az ott- lakók régi óhaja a szilárd burkolatú úttest. A község vezetői a Dunai Vasművel kötöttek szerződést, melynek keretében eddig 516 tonna kohósalakot szállítottak az ut­cák útburkolatának kiképzé. séhez. A lakossági hozzájá­rulás mértékét még nem ál. lapították meg. de az ott la­kók már harmincezer forin­tot előre befizettek az útépí­tés megvalósításához. Ha az idei évben nem is, jövőre mindenképp>en elkészül a szilárd útburkolat ebben a két utcában- i A cikkeket kt« ÜL ___ O rdas Iván — Tamási János —Veress Éva fotós Komáromi Zoltán i

Next

/
Oldalképek
Tartalom