Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

December 17-én kezdődik testvérpártunk, a Kubai Kom­munista Párt első kongresz- szusa. Latin-Amerika, sőt az amerikai földrész első szocia­lista állama, a Kubai Köztár­saság impozáns eredményeket ért el a Fidel Castro vezette forradalmi felkelés győzelme — 1959. január 8-a —* óta. Most kubai barátaink ország­építő szorgalmának néhány szép alkotását mutatjuk be képek segítségével. A Moncada-laktanya a kubai forradalom jelképe. A Batista- rezsim egykori erődítményében ma „Július 26-a” elnevezéssel iskola működik. Tetején a szocialista Kuba nemzeti lobogóit lengeti a kellemes tengerparti szél. Az ország középső részén, Las Villas tartomány székhelyén, Cienfuegosban lévő műtrágyagyár fejlesztésén kubai és MDK-beli szakemberek közösen dolgoznak. A KGST-orszá- gok között a Német Demokratikus Köztársaság is tetemes segítséget nyújtott a Kuba gazdasági életében rendkívül fon­tos szerepet játszó létesítmény termelőberendezéseinek bőví­téséhez. Az ország szántóterületének csaknem kétharmadán cukor­nádat termelnek. A legnagyobb termőterületek Oriente, Ca- magüey, Las Villas és Matan zas tartományban találhatók. A képen: szovjet gyártmányú gépekkel aratják a cukornádat a Luis Santa Coloma Cukorgyár ültetvényén. A cukornád után a legfonto­sabb termény a dohány: az ország nyugati felén, főként a Sierra de los Organos heg lábánál Pinar del Rio tarto­mányban, a Vuelta Abajo vi dékén termesztik. Kitűnő tu­lajdonságainál fogva a kubai dohány igen alkalmas szivar­készítésre. A dohánylevelek fe­lét exportálják, felét a hazai dohányipar dolgozza fel. A ké­pen: frissen szedett dohány- levélköteg egy kubai paraszt­tá lány karján. Egyesült a dombóvári és a tamási vizltársulat A Tamásiban székelő Ka. pos-Koppónyvölgyi Vízgazdál­kodási Társulat és a dombó­vári Kaposmentl Vízgazdál­kodási Társulat taggyűlésen mór korábban kimondta az egyesülést. Kedden dél­előtt Tamásiban az új társu­lat megtartotta alakuló ülé­sét, melyen részt vett Perei Dániel, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője, Karászi Kálmán, a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője és Somorjai Sán­dor, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának veze­tője. < Somorjai Sándor bevezető­jében méltatta a két társulat­nak az elmúlt években vég­zett munkáját, szólt ered­ményeikről. Ezt követően Kárász; Kálmán ismertette a jövőben megoldandó felada­tokat. Elmondta, hogy az egyesítést az anyagi és szel. lemi erők koncentrálásából adódó nagyobb lehetőségek indokolták, valamint az, hogy megnőttek a társulatra há­ruló feladatok. A kapacitás jobb kihasználása mellett csökkenhet az improduktív munka, s várhatóan a tár­sulat szorosabb kapcsolatba kerül a tagsággal. A feladat a jövőben a mezőgazdaság vízigényeinek jobb biztosítá­sa mellett a meliorációs munka hatékonyságának ja­vítása. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a tamási szék­hellyel működő Kapos-Kop- pányvölgyi Vízitársulat 've­zetőit. Társadalmi elnök Páli Lajos, a szakcsi Uj Élet Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet főmérnöke lett, igazga­tónak Kolozs Istvánt, igazga­tóhelyettesnek Berecz Lászlót választották. Ezt kövétően jóváhagyták a vízitársulat 1976. évi fej­lesztési tervének főbb célki - tűzéseit. „NÉMELYEK EGY KICSIT úgy állnak a szocialista rend­szerrel és a mi rendszerünk adta lehetőségekkel •— mond­ta a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának vita­záró beszédében Gáspár Sán­dor főtitkár —, mint a házas­ságban néhány év után egyik­másik férj. Egy idő után meg­szokottá válik számára a há­zasság, és lassan-lassan elma­radnak a megemlékezések a a születésnapról, a házassági évfordulóról.. Mi ne eléged­jünk meg az eddig elért fej­lődéssel. Ml „ne szokjuk meg” azt, amit a szocialista rendszer már adni tud. A szocialista rendszer többre képes ennél és többet is tűzött maga elé, mint amennyi ma van. Munkánktól függően, ma többet ad, mint tegnap, de holnap többet fog adni, mint ma, ha megdolgo­zunk érte.” Hat napig tanácskozott a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Hat napig erről folyt a vita, a beszélgetés, a „dolgozó nép okos gyülekeze­tében”, 'hogy utána ki-ki is­mét munkához lásson. És ugyanazt csinálja, amit ed­dig, csak egy kicsit jobban. A i négymillió szervezett dolgozót képviselő kongresszus vitájá- . ban 84-en mondtak véleményt a szakszervezetek csaknem íél- | évtizedes munkájáról és a2 el­következő időszak tenmivalói- 1 ról. A beszámolók — Gáspár ! Sándor főtitkár előadói beszé­de és a titkári korreferátu­mok —, valamint a felszóla­lások legfőbb jellemzője két szóban, két fogalomban meg­határozható: felelősségérzet és tenniakarás. Abban a biztos tudatban, hogy a szocialista rendszer többre képes mai fo­kánál. A VITÁBAN RÉSZT VE­VŐK egész, társadalmunk kép­viseletében adtak 'hangot 'eb* nek. Véleményt nyilvánított bányász, közalkalmazott, va­sas, egyetemi tanár, építő­munkás, orvos, gépkocslveze- ! tő, művész, mezőgazdaság! j munkás, kereskedő. Gomdola- ! táifc sokszínűek voltak, mint | maga az élet. Felöleltek min- ! den feladatot, amelynek meg­oldására megértek a feltéte­lek, és amelyben előrelépést vár a társadalom, a szakszer­vezeti mozgalom. Ez a sokszí­nűség volt az, amit a főtitkár zárszavában úgy jellemzett, hogy felelősségérzetet és tenni­akarást sugároz és azt a hatá* rozott kívánságot fejezi ki, hogy céljainkért következete­sen dolgozzunk tovább, mi­előbb leküzdj ük az akadályo­kat, amelyek ma még fékezik az előrehaladást. A felszólalók példák tömé-’ gével bizonyították, hogy nincs olyan munkahely — legyen az üzem, kórház, vagy állam- igazgatási hivatal —, ahol kö­vetkezetes, fegyelmezett mun­kával, takarékossággal, a túl­bonyolítás megszüntetésével, 6ok beszéd helyett több csele­kedettel ne lehetne a mainál többet tenni. HOGYAN LEHETNE tömö­ren összegezni a XXIII. kong­resszus mondanivalóját, amely tartalmazta mindazt, amire ed­dig törekedtünk, és ami a jö­vőben fő tennivalónk lesz? Erősíteni a munkáshatalmat, segíteni társadalmi célunkat, a szocialista építést: Még követ­kezetesebben érvényesíteni szocialista elveinket a társa-; dalmi élet minden területén, segíteni népgazdaságunk fel­adatainak megoldását, azt, hogy hazánkban tovább javul­jon a dolgozó ember élete. Az ötödik ötéves terv vonzó céljai a kongresszus időpont­jában ismertek voltak, hiszen a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a kö­zelmúltban fogadta el a terv irányelveit. A kongresszuson meggyőződéssel vallották, hogy az ötéves terv céljai reálisak, lelkesítőek, mert biztosítják a népgazdaság, tehát az élet- színvonal további fejlődését. Olvan célok ezek. amelyeknek elérését a dolgozó nép, a szak- szervezetek, az egész társada­lom sürgeti. Amiről a lapok­ban is naoonta olvashatunk: hatékonyság, minőség, fegye- lem, körültekintő ipar- és gyártmányfejlesztés, követke­zetesség a határozatok végre­hajtásában, a központi irányí­tásban, egyszersmind önálló­ság a vállalati életben. AZ ŰJ ÖTÉVES TERV — ez is elhangzott a kongresszuson — felrajzolja a továbbra is felfelé ívelő pálvát. Mert ilyen nagy feladatokat — minden gondja ellenére — csak olyan társadalom képes kitűzni, amelynek nem hiányzik sem ereje, sem képessége e célok eléréséhez. LUKÁCS MÁRIA Vizeink tisztaságáért Tanácskozás Szekszárdon Tegnap délelőtt soron kő­vetkező ülését tartotta a Tolna megyei Vízvédelmi Bizottság. A tanácskozás té­mája a megye vízfolyásai vízminőségének várható ala­kulása volt. Ezzel kapcso­latban három előadás hang­zott el. A* elsőt Kolonics Zoltán laboratóriumvezető tartotta „A veszprémi iparvi­déken megkezdett vízminő- ség-védelm; intézkedések vár­ható hatása a Sión előforduló időszakos halpusztulásokra” címmel. Ezután a J£apos Somogy megyei szakaszának vízminőségéről, a várható változásokról, Valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Intézetében folytatott, az olajszennyező­désekkel kapcsolatos kutatá­sok eddigi eredményeiről hallhattak beszámolót a tó» zottság tagjai, ________ H áló nélkül... A nagyüzemi gazdálkodás korszerű feltételeinek megteremtését célozza az a hétmilliós rekonstruk­ció, amelyet két év alatt hajtanak végre a Bikali Állami Gazdaság Dombóvár-békától halastavain. A teljes korszerűsítés félidejéhez érkezett. Nemrég ad­ták át az első ütemben elkészült létesítményeket, mintegy 3,5 millió forint értékben. Ezek a tavak eddig is az ország egyik legjobb termésű halastavai voltak. Az elmúlt évi nettó tér- melési eredményük 19,2 mázsa hektáronként, az országos 7,8 mázta átlaggal szemben. A rekonstrukció során a békatói tavaknál a ma ismert legkorszerűbb haltenyésztési módszereket va­lósítják meg: a gépesített takarmányozást és a háló nélküli halászatot. Szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek majd a halak a halastóból az elárusító üz­letekbe. A' Dombóvár közvetlen közelében felújított halas­tó új bemutatóegység lesz, amelynek műszaki meg­oldását az Országos Vízügyi Hivatal oly módon segí. ti. hogy a partvédelmi munkákat 1 kilométeres sza­kaszon kísérletképpen, különböző típusú műanyag hálókkal, szövetekkel és műanyag paplanokkal bo­rították be a hullámverés okozta elhabosodás ellen. ;z az eljárás egyben védelmet nyújt az éló part- édelmi nádsáv részére is. és lényegesen csökkenti az évi fenntartási költségeket. Külön érdekessége a felújítási munkáknak, hogy i ez év nyarán, a földmunkák során, középkori temető maradványaira bukkanta1-. melyet a szekszárdi mú. zeum munkatársai feltártak, és az értékes leletek feldolgozása folyamatban van. MAGYARSZÉKI ENDRE Felelassággel—ItUekkel N fejlődő Kuba

Next

/
Oldalképek
Tartalom