Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

* t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI A-Z. MSZMP- TOLNA- MEGYEI B I Z Ö’TT S A'G Ä Ki A K LA PJ.A­SZERDA 1*73, dec. 17. XXV. évi. 295. szóra. ARA: 0,80 Ft Pártkongresszus Kubában M a a havannai Carlos Marx Színházban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. ko-n-g-resz- szusa. Történelmi esemény ez a szigetországban, amely az idei évet „Az első kongresz- szus évének" — Ano del Pri­mer Coagreso — nevezte. Kubában, aihol a forradalom első esztendeitől kezdve szo­kássá lett valamilyen közpon­ti feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — el­nevezni az esztendőt, a „Pri­mer Congreso" évében nem­csak kiváló gazdasági ered­mények és felajánlások tel­jesültek: a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folyamán or­szágszerte tanácskozó kom­munisták. Az első és legfontosabb megállapítás, — amely Fidel Castrótól származik, de min­den kubai polgár saját ta­pasztalaté bál is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés" szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikoi földrész első szocialista álla­mára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági­politikai blokád . nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgo­zók önfeláldozása nélkül meg­fojthatta volna a forradalmat. Az 1959. Január 1, előtti Kubát olyan félgyarmati köte­lékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész tényként vették, hogy „a renitens szigetlakók" mi­előbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az kö­szönhető a megváltozott nem­zetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segít­ség ellenére nehéz és ön­feláldozó éveket élt q|t. A Las Vegas-i kaszinók nyúl­ványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni; a cukornád- monokultúra mellett enni is kellett adni... A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval — kezdettől fogva segítettek a kubai gazdasági élet meg­teremtésében : a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó hajók. Ku­ba pedig eközben rengeteg önfeláldozással és igazi for­radalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazda­sági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő in­tegrációnak. Ma már nemcsak az Jel­lemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forra­dalom előtti amerikai autó­matuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel: hogy az áruhiány idején bezárt üzle­tek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellem­zőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedében — a for­radalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem ismeri a nyomort, az egyen­lőtlenséget, az analfabétiz­must. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Ku­ba első helyen áll kontinen­tális viszonylatban. Raul Castrót, a Kubai Kom­munista Pórt Központi Bi­zottságának másodtitkórát megkérdezte egy külföldi tu­dósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után ti­zenhat és fél évig a kong­resszus megtartásával. Raúl Castro válasza rövid és egy­szerű volt: lényegében azt mondta, hogy formailag bár­mikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett ér- niök a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társa­dalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tar­tó út hosszú volt. A forra­dalom győzelme után Kubá­ban három haladó baloldali szervezet létezett: a Batista- rezsimet megdöntő Július 26. mozgalom (élén Fidel Cast- róval), a Bias Rooa vezette kommunisták, (az úgynevezett Népi Szocialista Pánt) és a Március 13. Forradalmi Di­rektórium, amely 1957-ben kí­sérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szer­vezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együtt­működött, s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista—leninista pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt ne­vet. Az első Kubai Kommu­nista Párt alapításának ötve­nedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Ku­ba az elődök előtt. A pórt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti forradalmi pártjá­nak örökségét a mai Kubai Kommunista Pórt is magáé­nak vallja. K uba ma már igazi éle­tet él. Úgy, ahogyan a forradalom kezde­tén a Sierra Maestro bae még vágyként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa..." Sok sikert kívá­nunk a kubai kommunisták­nak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e ki­emelkedő, történelmi esemé­nye előestéjén. M. L Szerdán kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. de­cember 17-óre, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülés­szakon a kormány várhatóan előterjeszti a népgazdaság V. ötéves tervéről szőlő törvényjavaslatot, s az 1976. évi költ­ségvetést FELELŐSSÉGGEL — TETTEKKEL (3. old.) JUBILEUMI HANGVERSENY ÉS ÜNNEPSÉG A ZENEISKOLÁBAN (4. old.) JOGSZABÁLYOKRÓL — RÖVIDEN (4. old.) A TAMASt JÁRÁSBÓL JELENTJÜK (5. old.) Á magyar küldöttség Havannában Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette magyar pártküldöttség hétfő esti Ha­vannába érkezése a kubai rá­dióállomások híradásainak egyik vezető anyaga. A beszá­molók, a kommentárok annak jelentőségét emelik ki. hogy „a kubai pártkongresszuson részt vevő magyar delegáció vezető, je első ízben látogatott a szi­getországba. Kádár János és a küldöttség többi tagja — a program sze­rint — tegnap délelőtt a kubai főváros nevezetességeivel is­merkedett és látogatást tett Havanna épülő új városrészé­ben, Alamárban. Ülést tartott a megyei tanács Napirenden a munkásosztály helyzete és a megye iparfejlesztésének hatása Az az aktivitás önmagáért beszélt, ami a tegnap délelőtt Szekszárdon megtartott me­gyei tanácsülést jellemezte. Tizenhármán kértek szót az ülés két súlyosnak szánt és összevontan tárgyalt napi­rendjének vitájában, aminek elevensége azt bizonyította, hogy időszerű volt mindkét napirendet a megyei tanács elé terjeszteni. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke arról számolt be, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló központi bi­zottsági határozat tanácsi fel­adatainak végrehajtásában hol tart a megye. Horváth Jó­zsef tanácselnök-helyettes pe­dig arról adott számot, hogy a megyében eddig megvalósult iparfejlesztésnek milyen ered­ményei vannak, s milyen volt az eddigi iparfejlesztés hatása a gazdasági szerkezetre, vala­mint a foglalkoztatottságra. A megyei tanácsnak ez az ülése nemcsak a nagy aktivi­tás, egyéb miatt is eltért a megszokottól. A tanácskozási joggal meghívottak köre ugyanis ezúttal a megye üze­meinek szocialista brigádjait képviselő brigád vezetőkkel és az üzemek vezetőivel bővült ki. Jelen volt a tanácskozáson Lukács Gyula, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, míg a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium területfejlesztési osztálya részéről Csirke Károly csoport- vezető. A megye minden harmadik lakosa munkás Az MSZMP KB 1958. októ­berében hozott határozatában hosszú távra megszabta a mun­kásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének javí­tásában jelentkező feladatokat. Pártunk kongresszusai, így a X. és legutóbbi a XX. kong­resszus is mélyrehatóan ele­mezte a bekövetkezett fejlő­dést, levonva azokból a szük­séges elvi és politikai követ­keztetéseket Mint az közis­mert, a kongresszusok közötti időben a KB ülései ugyancsak nagy figyelmet fordítottak az e téren adódó feladatokra, me­lyek közül kiemelkedett az 1974. március 12—20-i ülés. Ez tárgyalta meg a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz­téséről, helyzetének további ja­vításáról szóló irányelveket. Az azóta eltelt időben számos in­tézkedés történt az irányelvek megvalósítására. A megyei ta­nács is kötelességének tartotta, hogy kiemelt figyelmet fordít­son megyénk munkásságára. A testület legutóbb 1968-ban ér­tékelte átfogóan a munkásosz­tály helyzetéről szóló párthatá­rozat helyi végrehajtását, ugyanakkor számos részterület került a végrehajtó bizottság több ülésének napirendjére. A KB országos érvényű megálla­pításával egyezően úgy ítélhet­(Folytatás a 2. oldalon) Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben Kedden a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciatermé­ben újabb plenáris ülést tar­tottak a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről tárgyaló küldöttségek. A NATO-orszá- gok kérésére összehívott és viszonylag rövid ideig , tartott ülésen — mint azt a nyugati államok szóvivője bejelentet­te — a NATO-államok módo­sítást nyújtottak be korábban előterjesztett indítványukhoz. A sorrendben 89. plenáris ülésen C. M. Rose nagykövet, a brit küldöttség vezetője el­nökölt és egyetlen felszólalás hangzott el: Stanley R. Resor nagykövet, az Egyesült Álla­mok delegációjának vezetője terjesztette elő a NATO­államok módosító javaslatát. Minthogy a haderőcsökkantési tanácskozásokat zárt ajtók mögött rendezik, a módosító indítvány részleteiről hivata­losan nem tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A nyugati országok szóvivője csak annyit közölt, hogy a módosítás többek között a Közép-Európában tárolt har­cászati atom robbanófejeket is be kívánja vonni a tervezett fegwerze tcsökken tésbe. Bécsi sajtókörökben ismerté vált —i mint arról az Abejter Zeitung is beszámolt —, hogy a NATO módosító indítványa is a nyugati országok egyolda­lú előnyökre irányuló törek­vését tükrözi. A bécsi lap sze­rint a NATO ezúttal is azt kí­vánja, hogy a Szovjetunió több katonát vonjon vissza a közép-európai térségből, mint az Egyesült Államok. A NATO változatlanul az általa meg­határozott „egyenlő szint” el­érésére törekszik, ami meg­bontaná a térségben kialakult erőviszonyokat. Az Arbeiter Zeitung rámutat, hogy az ame­rikaiak által a Közép-Európá­ban tárolt harcászati atom robbanófejek — katonai érte­lemben — részben már el­avultnak tekinthetők és hogy tárolásuk felülvizsgálatát már az amerikai kongresszus is sürgette. A sajtótájékoztatón egyéb­ként bejelentették, hogy a leg­közelebbi plenáris ülést de­cember 18-án tartják meg. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom