Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

Vié c felelősség? Túlórázó gyerekek Nemzetközi éteireceptek M indenki által ismert, hogy egyes szülők mindent meg akarnak adni gyermeke­iknek, ami még nem is lenne baj, ha ezt a gyerek életkorának és igényeinek meg­felelően tennék. Gyakran a szülők megvaló­sulatlan álmaikat kényszerítik a gyerekeikre, így egy általános iskola felsőtagozatos tanuló­jának a napi munkaideje nyolc-tíz óra lesz. Ebből a szempontból az értelmiségi gyere­kek vannak elsősorban hátrányos helyzetben, Ök járnak a legtöbb különórára, a papa és mama óhaja és igényei szerint. A paraszt- és munkásszülők reálisabban ítélik meg gyere- keik képességeit és teherbírását. Ebben az esetben is legalább két oldala van az érem­nek, hiszen senki nem tagadja a tanórákon kívüli elfoglaltságok hasznát. A tudás gyara­podásában éppúgy megmutatkozik ez, mint a világkép és a jellem formálódásában. Csak ne legyen sok a jóból! Más a helyzet vidéken és más a városok­ban. A falusi iskolák tanulóinak kevesebb az iskolán kívüli, művelődési, szórakozási, sport- lehetősége, ez persze nem jó, de több a sza­bad idejük, amit kedvük szerint játszással, olvasással és persze nem utolsó sorban tanu­lással tölthetnek. Különösen a kisiskolákban figyelhető meg ez a tendencia, ami a felnőt­tek társadalmából sem hiányzik. Sokszor a legaktívabb, rendszerint legjobb tanuló gye­rekek több szakkörben vesznek részt, mint ahány napja van a hétnek. Megelőzendő az iskolaigazgatók tiltakozását, hozzátesszük, hogy az iskolavezetés, és az osztályfőnök tud­ta nélkül. Hivatalosan ugyanis — az új rend­tartás szerint csak két szakkörnek lehet tag­ja a gyerek. Ez is csak az osztályfőnök enge­délyével. Iskolán kívüli szakkörbe, sportkörbe pedig csak az igazgató engedélyével járhat­nak az általános iskolás diákok. Falusi isko. Iákban megtalálható a másik véglet is, a túl­órázó gyerekek mellett. A gyengébb tanuló, vagy a visszahúzódó gyerek olykor a kötele­ző elfoglaltságokon kívül semmiféle megmoz­dulásban nem vesz részt. Városokban, így Szekszárdon Is, sokkal több a lehetőség — és nagyobb a megterhelés. A Garay téri általános iskola igazgatónőjé­vel, Tancz Józsefnével beszélgettünk a gyere­kek tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságáról. Az iskolában öt osztály ének-zene tagozatos. Ezekben az osztályokban a, tanulók közül hozzávetőlegesen százan hangszeres zenét is tanulnak. Ez heti két óra a zeneiskolában. Kéthetenként van két óra úttörőfoglalkozás mindenki számára, és a csapat szervezésében heti négy óra tömegsport. Ezenkívül műkö­dik az iskolában tizenhét szakkör, a gyere­kek érdeklődési köre szerint. Ebben az isko­lában ez utóbbit nagyon szerencsésen úgy szervezték, hogy csak egy van közöttük — a matematika — amelyik közvetlenül kapcso­lódik a tananyaghoz. Figyelemre méltó a ter­mészetjáró szakkör, ami általában hét végi el­foglaltságot jelent. Az iskolavezetés gondosan vigyáz arra, hogy a gyerekek védett tanulóidejét ne bont­sák meg a szakkörök, legalább délután kettő­től négyig. A napköziseket ebben az időben nem engedik el. Konfliktust okozott az isko­lában a gyerekek sportiskolái elfoglaltsága. Közös erővel azonban sikerült úgy szervezni az edzéseket, hogy az ne menjen a munkaer­kölcs, a tanulás rovására. Már ezekből, művelődési, sportolási lehető­ségekből is látszik, hogy van az általános is­kolásoknak választási lehetőségük. Ezenkí­vül, még a művelődési háznak és a megyei könyvtárnak is állandó és alkalmi gyerek- programja van. Az igazgatónő véleménye szerint a tan­anyagcsökkentés óta megszűnőben van a gye­rekek szellemi túlterhelése, most már csak időben jelentkezik zsúfoltság. Felső tagozatban egy-egy kisdiák heti két-három délutánja foglalt. a legtöbb iskola gondoskodik arról, hogy diákiai ne vállaljanak erejükön felül, fő feladatuk a tanulás legyen. A diá­kok érdeklődési köre sokrétű, szüleik segítsé­gével kell megtanulniuk az ésszerű válogatást az adott lehetőségek között, hogy ne legyen túlórázó, reggeltől estig elfoglalt általános iskolás diák. 1HÁROS1 IBOLYA Szakait nem az „elmúlás” útján Ä Hőgyész felől érkező a falu szélén a következő táb­lát látja: zakadát. Az S betű lekopott, mintha a tábla is azt akarná példázni, kopik a fa­lu. Pedig nem vált be az év­tizedes jóslat, amely Szakadát elmúlását ígérte. A lakosság lélekszáma persze nem nő, de nem is csökken, mintha lét­számban stagnálást, egyebek­ben fejlődést lehetne tapasz­talni. Sulcz Adámnak, az általá­nos iskola igazgatójának s egyben a termelőszövetkezet párttitkárának is ez a véle­ménye. Ha Gyönk város len­ne. akkor Szakadátot külváro­sának lehetne nevezni, hiszen köves úton mindössze három kilométer a távolság, a dom­bon át. gyalogosan, meg gyen­ge öt perc Hőgyész tíz kilo­méter. de a jó autóbusz-köz­lekedés mellett ez semmiség. — Mostanában autóláz van a községben A múltkorában összeszámlálták a gyerekek. Mennyi? Húszon felül. Egy nem egészen hatszáz lakosú községben szép szám. Ezek után nem csoda, hogy mintegy százan eljárnak Sza­kádéiról a szomszéd nagyobb községekbe dolgozni. A gyere­kek létszáma is megcsappant az iskolában. Jártak ide már 106-an is, ma mindössze 49 gyerek koptatja a modem, szép iskola padjait. Sulcz Ádám szerint rövidesen sok­kal több lesz. —- Demográfiai hullám? — Az is, de más is. Ma már fiatalok is itt maradnak a községben. Másutt dolgoznak, de itt építenek házat. Az el­múlt tíz év alatt harminc új ház épült Szak'adáton. Villany van, utcai vízvezeték még nincs, de nagyon sok háznál található hidrofor. Egyébként letelepedni érde­mes. nemcsak az eddig el­mondottak miatt, hanem azért is, mert Szakadáton olcsó a ház és a telek. Egy közepes parasztházat már 40—50 ezer forintért meg lehet kapni. Az óvodás korú gyerekek elhelye­zése biztosított. Az iskola — már említettük — korszerű, még tornaterme is van. A mű­velődési otthon is adott, csak a tsz-ben sajnos kevés a fia­tal. A párttitkár szerint itt is várható javulás, mert a tsz jó. Mi hát a helyzet Szakadá­ton? Ha a tábla meg js ko­pott, a község van. sőt bizo­nyos területeken fejlődik is. Mindez persze nem mond ellent az urbanizációnak, meg annak, hogy a kis közsé­gek jövője nem örökkévaló. L. Gy. Számtanóra az 1933-ban épült, modern iskolában. Fotó: Jantner. . Lucutlus neve évszázadok óta összefonódott a* ínyencséggel, noha ez o derék római nemcsak a hasát szerette, hanem kemény­kezű katona és konzolviselt férfiú (amolyan nyugalmazott minisz­terelnök) is volt a maga idején. A történelem feljegyzett azonban furcsább ízlésű nagyevőket is. A Medici családból származó X. Leó pápa udvarában például csodájára jártak egy Fra Mariano nevű ba rátnőik, akinek alig hanem straccal vetekvő gyomra lehetett, mert képes volt elfogyasztani az udvari ebédeken madzagot, vagy nadrágszíjaf angolna helyett, de egy alkalommal megette a pápai szakácsok által pástétomnak elkészített viseltes mellényt is. A gasztronómia történetének ilyen „nagyságai" azonban csak ku­riózumok. Méltóbbak a feljegyzésre a finom ízek igazi kedvelői, mint Újházy a színész, akinek tyúklevesét máig esszük; vagy Mik­száth, akinek gusztusa szerint az első „palóc leves” készült. Nem beszélve Krúdy Gyuláról, aki az étkezés örömeit irodalmikig is hal- hatatlanná tette. össznépi jellemvonásunk (és hibánk), hogy szeretjük a gyom­runkat. Tükörbe néző hazánkfiainak többsége talál magán feles­leges kilókat, és mert szeretünk jól enni, félő, hogy e kilék száma az ünnepek elteltével még gyarapszik. Szűkebb szakmánkon belül van a gasztronómiai újságíróknak egy külön csoportja. Egyik leg­nevesebbük, Halász Zoltán nyomón és segítségével, most röptében végigszaladunk Európa térképén, hogy más népek receptjeivel is segítsünk ötleteket adni az ünnepi konyhához (majdnem azt mondtuk, hektóhoz). Országok és receptek következnek. FRANCIAORSZÁG: Marhaszelet périgordi-módra. A marhahússzeleteket eny­hén megsózzuk, s darabokra vágva, gombával megspékel­jük. Forró zsírban hagymával sütjük, káposztát aduink hozzá, majd felöntjük húslevessel és egy pohár madeira (esetleg ür- mös) borral körülbelül 2 óra hosszat mérsékelt lángon főni hagyjuk. Mikor a hús jól meg­főtt, levét leöntjük, egy kis lisztes vajjal besűrítjük és még egyszier felfőzzük, míg forrni kezd. A húst tegyük vissza a mártásba és hagyjuk benne állni, míg asztalra adjuk. OLASZORSZÁG: Spagetti, vagy makaróni vagdalt hússal Húsz deka sovány marha­húsból készült vagdalt húst dolgozunk össze 10 deka sza­lonnával, egy finomra vágott hagymával, egy sárgarépával, egy gerezd fokhagymával, mi­után az utóbbiakat is apróra vagdaltuk, adjunk hozzá egy kis petrezselymet. Tíz deka forró vajban süssük meg szép barnára a vagdalékot, majd adjunk hozzá néhány evőkanál húslevet, egy kevés paradi­csompürét. Ha szükséges, még egy kis húslével másodszor is f elönthetjük. Sóval, borssal, íz­lés szerint fűszerezzük, majd kis lángon, lassan pároljuk, be­lekeverünk egy kis reszelt par- mezánsajtot is. Miközben a vagdalt hús párolódik, egy ser­penyőben tegyünk fel vajban sülni tyúkmájat, apróra vágott sonkát, adhatunk hozzá főtt marhanyelvet, kolbászt is íze­sítőnek. Amikor a vagdalt hús már alaposan megpárolódott, egyesítsük a két edényben lévő húsokat. Spagettivel, makaró­nival egyaránt kiváló. SPANYOLORSZÁG: Borjúszelet sherryben Húsz deka gombát pirítsunk meg egy evőkanál • vajban, melybe egy fél citrom levét is belecsavartuk. Ezután vegyünk kb. negyven deka vékonyra vá­gott borjúszeletet, lisztezzük meg, s egy serpenyőben vajban süssük ki mindkét oldalára. ■Vegyük ki a serpenyőből a húst, öntsünk bele egy pohár­ka sherryt, majd tegyük hozzá a gombát, egy kis főtt zöldbor­sót, forrósítsuk meg, s öntsük a húsra, melyet előzőleg mele­gített tálba raktunk. Négy sze­mélyre elegendő. PORTUGÁLIA: Halszelet portugál módra A megtisztított egykilós halat vágjuk fel szeletekre. Tegyük mély sütőedónybe olajjal és vajjal. Adjunk hozzá előzőleg vajban aranybarnáira pirított hagymaszeleteket (egy fej hagymából) fél kiló paradicso­mot apróra vágva, egy gerezd fokhagymát, tíz deka sós víz­ben kifőtt, gondosan leszűri; rizst, egy kis petrezselymet. Sóval, borssal ízlés szerint íze­sítjük, aztán fedél alatt körül­belül tíz percig pároljuk, majd levesszük a fedőt és tovább főzzük, amíg el nem készül. A halszeleteket meleg tálra tesz- szük, s rájuk öntjük a párád i- esomos, rizses ragut, ANGLIA: 781(011 marhatekercs. Vegyünk jó minőségű mar­hahúst (combot vagy felsált)s pihentessük két napig. A kö­vetkező tölteléket készítsük el: Két tetőzött evőkanál zsemle- morzsa, egy evőkanál zsír, fél kávéskanál só, egy kevés re­szelt citromhéj, csipetnyi illa­tos fűkeverék (kakukkfű, ma­joránna, bazsalikom), késhegy­nyi finomra vágott petrezse­lyem. Mindezt jól keverjük ősz-, sze, s adjunk hozzá kötőanyag-’' nak egy tojást. A marhahúsba vágjunk bele, ebbe töltsük belé a tölteléket, majd tekerjük: össze és kötözzük össze alapo­san. Tegyük lábasba, öntsünk rá két evőkanál vörös bort, ugyanannyi borecetet, sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. Süs­sük ki, miközben saját levővel locsol gátjuk. BELGIUM: Waterzoie A csiirke-waterzoie készítés- módja a következő: Vegyünk egy megtisztított csirkét, dör­zsöljük be alaposan citrommal. Tegyük egészben lábasba, önt­sünk rá annyi vizet, hogy félig födje el az állatot. A vizet hagyjuk felforrni, szedjük le a keletkező habot, majd ad­junk hozzá két megtisztított hagymát, egy-két szem szegfű­szeget, egy szeletekre vágott zellert, néhány póréhagymát, egy felszeletelt sárgarépát, pet­rezselymet, babérlevelet, ka­kukkfüvet, sót, borsot ízlés szerint. Mikor egy keveset főtt már, öntsünk rá két kis pohár fehér bort, födjük le a lábast, s főzzük, amíg a csirke alapo­san átfő. Mikor megfőtt, a csir­két kivesszük, feldaraboljuk, leveses tálba tesszük, ráöntjük a levest. Külön tálban adjuk a főtt zöldséget, melyre egy kis vajat teszünk, finom zsemlye­morzsával1 megszórjuk, apróra vágott petrezselyemmel meg­hintjük. Jó étvágyat! ORDAS IVÁN 1975. december 3. i Ünnepek előtt s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom