Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
Bemutatkozik a XIV. sz. BFIT Kilenc kajszi és a házikertek A KISKERTEK kapuit az ősz beálltával sem zárják be. Szekszárdon mintegy másfél ezer kiskertet, hazi- kertet tartanak számon, s ezekben most_ kezdődik a második műszak, azaz felkészülés a jövő évre. A kis- kertgazdaságok léte napjainkban már nem vitatott téma, sőt, jó határozatok adják meg a kedvet a parlagon heverő, nagyüzemi termelésbe nem vonható földterületek hasznosításához. És egyre több olyan intézkedés várható — például hosszú időre szóló bérleti szerződések kötésének lehetősége a termelőszövetkezettel, a helyi tanáccsal —, amelyek lehetővé teszik, hogy a ma még több száz hektárokat kitevő parlag földek művelés alá kerülnek. A tavasszal a megyei földhivatal szakemberei ismét elkészítették a földleltárt. Ebből is kiderült, hogy igen sok még a tennivalónk, hogy a hemzeti kincset, a termőföldet termelésbe állítsuk. Nemcsak a községek határaiban, hanem a városokéban is nagy területek vannak parlagon. Dombóvárott még csak most folyik a területfelmérés, máris sok lehetőség kínálkozna az elhagyott földterületek hasznosítására, például Kónya- fán, avagy a mágocsi halastavak mellett. Bonyhádon a Hazafias Népfront támogatásával vagy tíz évvel ezelőtt kezdődött a kiskertmozgalom, ma ezek a „kisgazdaságok” könnyítik a község ellátását: több száz család nem a piacról, hanem a kiskertből látja el magát zöldséggel. Szekszárdon érthető módon a szőlő- művelés került előtérbe. Mözsön, Tolnán már a zöldség- termesztés, Várdombon pedig a primőr saláta, a retek a sztár. AHÄNY KÖZSÉG, annyi lehetőség az elhagyott földterületek hasznosítására, falvakban a házak körül lévő nagy kertek ésszerű növelésére. Nem ritka napjainkban, hogy falusi házak kertjében fólia alagutakat látni," mert a folia nem drága, az alatta termelt növényt jó pénzért el lehet adni. A Szekszárdi ÁFÉSZ külön részleget foglalkoztat a háztáji áruféleségek felvásárlásával, de igen sok kertészkedő saját autójával viszi az árut a szekszárdi üzletekbe, Komlóra, Pécsre, a piacra. A lényeg abban van, hogy az emberek aktív pihenésre használhatják szabad idejük egy részét, másrészét pedig: a kisegítő és háztáji gazdaságok adják a hazai zöldségtermés mintegy húsz százalékát, a tojás negyven százalékát, a hízott sertés 23 százalékát«. Mindezek akkor jutottak ismét az eszembe, amikor a hét elején körülnéztem facsemeteügyben. Örömmel közölhetem, hogy jó az ellátás, jobb mint tavaly volt. SZEKSZÁRDON éppen a hobbikertekben kezd terjedni a kajszibarack — ez a környékünkről száműzött ízletes gyümölcs —, idén kilenc fajtát kínál a borbási faiskola, a kisállattenyésztők lerákatában. Éppen az igények változására utal az a tény is, hogy naspolyacsemetét már ötvenet eladtak, tavaly alig egy tucatnyit vettek meg. A gyönyörű Kálmán-körte, Espereskörte csemeték és a debreceni muskotály szilva ma még az újdonságok közé tartozik —, de általuk felfrissül, kicsit változik is a szekszárdi hegy, s nagyobb lesz a választék a szekszárdi piacon is. Két-három évig azonban még vámunk kell, türelmesen, hiszen a most elültetett fák, csak akkor hoznak termést.-pH Ä XIV. sz. Autójavító Vállalat fejlődése összefügg a gépkocsipark fejlődésével. A vállalat 195J. január elsején létesült Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 35. szám alatt működő Mestrits Jenő Gépjármű Ipari RT és ugyanebben az épületben működő Mestrits Imre Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat államosítása után. Az államosításkor a vállalat munkásainak száma 36 volt. A vállalati alapítólevél értelmében a vállalat tevékenysége: „Gépjárművek javítása, karbantartása és tárolása” — volt. Tizenöt éven keresztül a vállalatot az igen mérsékelt fejlődés jellemezte. Mindössze egy pécsi telephellyel bővült 1965-ig és ez idő alatt a dolgozók létszáma a négyszeresére emelkedett. 1953-tól tevékenységének fő köre; a Csepel típusú tehergépkocsik nagyjavítása. Személy- és tehergépkocsi-karbantartással, kötelező átvizsgálási és garanciális munkákkal csak 1960 után kezdett foglalkozni. 1953-ban, 1965-ben már 300 nagyjavítást végeztek és ezenkívül évente ezer Csepel-fődarab nagyjavítása is elkészült. JELENTŐS FORDULAT 1965-ben jelentős fordulat következett be a vállalat életében. Ekkor helyezték üzembe a vállalat kaposvári karbantartó állomását. Ez a javítókapacitás megduplázását jelentette. Az új üzem már jelezte a fejlődés irányát. Még ebben az évben kiterjesztették a vállalat működési területét Baranyán kívül Tolna és Somogy megyére. Ezzel az intézkedéssel megnyitották a szolgáltatások területi bővítésének lehetőségét is. 1967-ben a vállalat irányítása alá került a siófoki karbantartó állomás, Pécsett elkészült az új, korszerű nagyjavító üzem és a régi államosított üzem teljes egészében az állami és magángépkocsik karbantartását végezhette. A Csepel típus helyett a Nysa és az UAZ típusú kis tehergépkocsik és a hozzá tartózó fődarabok nagyjavítása lett a vállalat fő profilja. 1969-től ők vé^ik az Ikarus 180-as csuklósbusz nagyjavításokat is. A SZEKSZÁRDI ÁLLOMÁS 1967-ben kezdődött el Szek- ezárdon az új karbantartó állomás építése. 1970 nyarán üzembe is helyezték. A szekszárdi üzemegység belépésével M ég nem hagyomány, de néhány év múlva már biztosan az lesz: a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat szocialista brigádjai minden évben ilyenkor, az októberi forradalom évfordulója tiszteletére, ünnepi megmozdulásként, Szellemi vetélkedőt rendeznek. Ezen a versenyen minden brigádot négyszemélyes csapat képvisel: tervező- mérnök, technikus, adminisztrátor, rajzoló. A vetélkedőket nagyon komolyan veszik. A zsűriben eddig mindig ott volt Paszler József igazgató, és a játékvezető, Báthori Béla minden alkalommal gondoskodott nehéz kérdésekről. Még arról is, hogy a szellemi verseny ne elsősorban szakmai legyen. A most lebonyolított szellemi versenyen például jelenetekkel működött közre a Babits Mihály irodalmi színpad. a vállalat telephelyeinek száma hatra, a munkáslétszáma pedig ötszázra emelkedett. 1970-től napjainkig nemcsak a meglévő üzemek fokozták termelésüket és érték el elméleti kapacitásuk teljes kihasználását, de tovább bővült a karbantartó hálózat is. 1973-ban kezdték meg a munkát a vállalat legnagyobb karbantartó állomásán. Mohácson és 1974. nyarán átvették Szekszárdon a Vasipari Vállalat által végzett autójavítási tevékenységet. Idén decemberig — előreláthatóan — sor kerül Dombóváron, Marcaliban és Pécsett új karbantartó állomás átadására. .1976-ban Komlón építenek új karbantartó állomást, folytatják a siófoki üzemegység megkezdett bővítését és elkészül Szekszárdon az üzemegység rekonstrukciója. 1980-ra a vállalat kapacitása 1975-höz viszonyítva megduplázódik, munkáslétszáma pedig eléri az 1500-at. NÖVEKVŐ GÉPKOCSIPARK Az elmúlt öt évben a központi üzem kivételével mindem üzemegységben zömmel személygépkocsi karbantartási munkák készültek és készülnek. Ezen belül a rohamos mértékben növekvő személygépkocsipark legkülönbözőbb javítási igényeit kell kielégíteniük. Tárgyilagosan meg kell állapítani: nemcsak a szolgáltatások mennyisége, hanem belső választéka is nőtt. Ezt elősegítette az, hogy a létesült üzemek technikailag is mind magasabb színvonalat képviseltek. Az üzemek modem, nagy teljesítményű emelőberendezésekkel működnek, rohamosan nő a műszerezettség. 1970 óta épült üzemekben külön műszeres hibafelvételi állásokat létesítettek, amelyek alkalmasak minden hiba gyors és objektív feltárására. A vállalat eddigi történetére nemcsak a technikai fejlődés volt a jellemző, hanem az is, hogy a mind korszerűbb technikához szorosan kapcsolódott, nőtt a dolgozók szakmai-technikai tudásának színvonala is. A vállalat nagy gondot fordított és fordít az új szakmunkásnemzedék nevelésére. Szakmunkásaik jelentős része nemcsak az üzemekben, hanem intézményesen, külföldi autógyárakban is rendszeres továbbképzésen vesz részt. Mint a vállalat igazgatója, dr. Lantos Árpád elmondta, az országos felmérések alapján várható, hogy 1975-höz viszonyítva 1980-ra az ország szeAz első kérdés egy, az irodalmi színpad által megjelenített bírósági tárgyalással indult. A versenyzőknek arra kellett választ adriiok, ki volt a tárgyalás vádlottja, hol, mikor végezték ki. (Bajcsy- Zsilinszky Endréről volt szó.) Utána diafilmen tizenhat nemzet zászlaját vetítették a versenyzők .elé; szín- és formajelleg szerint csoportosítva. Majd nyolc ismert költőt és a versek címét kellett felismerni az irodalmi színpad tagjai által előadott idézetekből, azzal „fűszerezve”, hogy kinek szólt a vers, hol született, vagy.hol halt meg a költő. Neves festőművészek portréi, alkotásai következtek ezután, majd — ugyancsak diával illlusztrálva — madarak, természetvédelmi értékű fák — köztük a* idegenforgalmi, mélyautó-állománya megduplázódik. A növekedés fokozatos lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalatnak is fokozatosan fel kell készülnie az igények kielégítésére. Erre biztosíték a hálózatbővítés, a vállalat múltja, és jelentős számú törzsgárdatagjának eddigi munkája. A végzett munka eddigi elismeréseként a vállalat az 1950-es években élüzem lett, 1972-ben elnyerték a Kiváló vállalat címet... LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS A szekszárdi üzemegység, a siófokival együtt végzi a legtöbb lakossági szolgáltatást. Vállalati szinten a lakosság részére végzett javításak részaránya 30—35 százalék körül mozog. Ezzel szemben a szekszárdi üzemegység részaránya 1974-ben meghaladta a 78, ebben az évben pedig várhatóan eléri a 80 százalékos részarányt. E százalékarány mögött nagy erőfeszítések vannak. 1970-ben, az első évben még igen sok volt a probléma a szekszárdi üzemegységben: akadozott . a munkaellátás, az igények jelentkezése igen hullámzó volt, nagy gondot okozott a munkák helyes szervezése, az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálása, sok gond volt az alkatrész-ellátással. Ezek után nem csoda, ha az üzemegység az első évét veszteséggel zárta. A második évben már jelentős javulás volt tapasztalható. Ma már a szekszárdi üzemegységet a vállalat legjobb üzemegységei között tartják nyilván. Olyan üzemegységként, amely jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat 1974-ben országos első helyezést ért el a vállalatok közötti versenyben. A szekszárdi üzemegység nyeresége a karbantartó állomások között abszolút számban is, egy főre vetítve is a legmagasabb volt. Szép eredményeket ért el az üzemegység a vállalaton belüli munkaversenyben is. Mindig az első három helyezett között volt A szekszárdi üzemegységről elmondható: az üzem benépesült, munkaellátása és létszáma lassan eléri a teljesítőképesség határát, ezért szükséges, hogy a következő ötéves terv elején jelentősen bővítsék az üzemet. Ez meg is történik. Annál is inkább megtörténik, mert a bővítéshez a megyei tanács is jelentős pénzeszközöket bocsájt a vállalat rendelkezésére. történelmi nevezetességű bala- tonakarattyai Rákóczi-szilfa. Újabb kérdéscsoport foglalkozott az űrhajózással, majd ismét irodalomra váltott a játékvezető: az irodalmi színpad által bemutatott jelenetből kellett megállapítani: ki beszélgetett Göring feleségével, mi volt a könyv címe. (Gil- bért: Nürnbergi Napló.) Kérdés volt: ki volt az az uralkodó, akinek látogatását egyik városunkban diadalív őrzi; ki volt az a szovjet balett-táncosnő, aki nagyon közismert történelmi filmben nyújtott alakításáért nyert Oscar-díjat; mi az Oscar-díj?; ki volt az a híres filmszínésznő, akit Los Angelesben meggyilkoltak. A szellemi verseny harmadik része a zenetörténetet ölelte fel: elhangzott művekből kellett felismerni a szerzőt, és megnevezni az elhangzott mű címét, a zeneszerző magyar- országi kapcsolatait. (Szó volt olyan építészről, aki a Sugárúton, a Hermina téren, a budai Vár és a Bazilika tervezése után felépítette az Önálló Operaházat, s akinek Tolna megyében is található építészeti alkotása.) A szellemi versenyt 88 ponttal nyerte a Zipemovszky brigád, második lett az Ybl Miklós brigád, harmadik a Vásárhelyi brigád. Jutalmuk: négyszáz, kettőszáz és száz forintos vásárlási utalvány, illetve könyvjutalom. A versenyben közreműködő irodalmi színpad tagjait névre szólóan könyvekkel jutalmazta a tervező vállalat gazdasági, párt, KISZ- és szakszervezeti veze. tésa B. í Virágzik a tők „Tisztelt Szerkesztőségi Ma itt kukoricát szedtünk Gyönkön, a Szabó ügyvéd apja kertjében tizenegy óráig, s ott láttuk, hogy egy szilvafára felfutott tök virágzott. Maradok tisztelettel régi olvasójuk Vörös János, a gyönkí szociális otthonból. 7069. Gyönk.” Az embereknek van mondanivalójuk, közölni akarják másokkal is örömüket, bánatukat. Tegnap reggel a postában v<olt Vörös János bácsi levelezőlapja. Nem tudom, hány őszt ért már meg a gyönki otthon lakója, de eseménynek, fontos hímek vélte a virágzó tököt, november 6-án. Köszönjük a hírt János bácsi, kívánjuk, sok őszt, sok szép tavaszt éljen még, s bennünket híreiről gyorsan, fürgén tudósítson. (Szerk.) Szellemi verseny a tervezőknél
