Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

1 községi vezetőség elapszervezeteket irányító munkája öt pártalapszervezet van De­esen. Munkájukat nagyközségi pártvezetőség irányítja, segíti, ellenőrzi. A vezetőség kilenc tagja valamennyi alapszerve­zetet képviseli, titkárán, vala­mely tagján keresztül. Ez ugyan nem előírás, läe a min­dennapi kapcsolat szempontjá­ból hasznos. A nagyközségi vezetőség havonta egyszer ülé­sezik, Általános gyakorlat, hogy egy téma kerül az ülés napirendjére, de ugyanakkor az adott időszak legfontosabb tennivalójáról beszámol az adott terület képviselője. A Politikai Bizottságnak van egy határozata, amely ki­mondja: „A községi pártszer­vek munkájának továbbfej­lesztése során arra kell töre­kedni, hogy mindinkább ké­pessé váljanak a párt politiká­jának községi szintű, hatékony megvalósítására, a párt vezető szerepének érvényesítésére, a község társadalmi, politikai életének irányítására”. Ebben a meghatározásban lényegében minden benne van, de Vida János elvtárssal, a nagyközségi pártvezetőség tit­kárával igyekeztünk közelebb­ről megnézni, hogyan hajtják végre a határozatot. Az termé­szetes, hogy minden területre nem térhetünk ki, inkább ke­restük a legjellemzőbbeket. Az alapkérdésekben az alap­szervezetek irányítása tovább­ra is a járási pártbizottság fel­adata. Ez általában indirekt módon, tehát a községi vezető­ségen keresztül történik, de adott esetben lehet közvetlen is, a járási pártbizotlsági ta­gok vagy a területfelelős segítő munkája révén. A községi ve­zetőség helyileg, a helyi fel­adatok, gondok ismeretében folyik bele az alapszervezetek életébe. Legfontosabb feladatnak a felsőob pártszervek határoza­tainak helyi végrehajtását, a község társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és ideoló­giai életének fejlesztését, az ezekkel összefüggő tennivalók koordinálását tekintik, s az ezekkei kapcsolatos leglénye­gesebb összefüggések, ellent­mondások feltárását az alap- szervezetek életében. Egyszerűsítve, Vida János titkárral úgy fogalmaztunk, hogy a nagyközségi pártveze­tőség ülésére ki-ki elhozza saját területének problémáit. Ezeket a vezetőségi ülés meg­vitatja, s határozatot hoz, vagy tanácsot ad. A megvitatás haszna többes, hiszen egy spe­ciális terület gondjaival meg­ismerkednek más területek képviselői is, esetleg saját as­pektusukból értékelik azokat. Végül olyan döntés születik, amely közvetlenül hasznosít­ható a szóban forgó alapszer­vezet munkájában, másrészt az általános következtetést azok az alapszervezetek is hasznosítani tudják, amelyek ebben az esetben „kívülálló- ak”. Most éppen az oktatáspoli­tikai határozat végrehajtásá­nak helyzete kerül a vezető­ség elé. Bizonyosan nemcsak a pedagógus-alapszervezet as­pektusából vizsgálják majd ezt a kérdést, hanem vala­mennyi alapszervezet számára lesz hasznosítható mindabban, amiben döntés születik. • A pártvezetőség operatívan irányítja a községben a párt­munkát. Nincs olyan vezető­ségi ülés, amelyen a község életét közvetlenül befolyásoló kérdésre ne kerülne sor. Az alapszervezetek belső életének kérdései általánosíthatók. így került napirendre a pártde­mokrácia helyzete, a pártcso­portok irányítása, a vélemé­nyezési jogkör érvényesítése, a határozatok végrehajtása, az ideológiai munka színvonala, az alapszervezetek gazdasági ellenőrző, irányító tevékenysé­ge. A községi vezetőség titkára elmondja, s ezt megerősíti a legutóbbi vjárási párt vb-ülés is; fontos, alapvető kérdések megvitatását úgy készítik elő, hogy az adott terület ismerői­nek véleményét meghallgatják az alapszervezeti vezetőségét feltétlenül —, s aztán kerülhet sor csak megvitatásra. Az ese­tek többségében az alapszer-\ vezeti titkáron túl másokat is meghívnak a vezetőségi ülésre, amennyiben közreműködésük konstruktívnak ígérkezik. A nagyközségi pártvezetőség tagjai rendszeresen részt vesz­nek az alapszervezeti taggyű­léseken, illetve vezetőségi ülé­seken. A helyi témák Ismereté­ben segítenek kialakítani a helyes álláspontot, anélkül, hogy ez közvetlen beavatko­zásnak tűnne az alapszerveze­tek életébe. Már előbb utal­tunk rá, megismételni mégsem felesleges, minden alapszerve­zetből van tagja a nagyközségi pártvezetőségnek. Egy jelleg­zetességet azonban, mag kell említeni. Minden nagyközségi vezetőségi tag patronál egy alapszervezetet — nem a sa­játját. így egyrészt ismerete­ket hoz saját alapszervezeté­nek egy más jellegű alapszer­vezetből, másrészt a saját ta­pasztalatait át tudja adni. A cél adott. A decsiek remé­lik, hogy megtalálták a jó módszert. • LETENYEI GYÖRGY Bonyhád a tervidőszak végén Jól halad a megvalósulás út- ■ ján Bonyhád fejlesztési terve a negyedik ötéves terv két utolsó hónapjában. A napok­ban adtak át egy 16 lakásos OTP-társasházat. Az új lakók közül néhányan már november hetedikére beköltöztek ottho­nukba, mások most költözköd­nek. Még ebben az évben el­készül a másik 16 lakásos épü­let és állami célcsoportos be­ruházásból felépül még 40 la­kás. Az utolsó simításokat végzik Bonyhád két új orvosi rende­lőjében és a hozzájuk tartozó lakásokban. A két épülettel nemcsak a Fáy lakótelep gya­rapodik, hanem a nagyközség egészségügyi ellátásának gond­ja is megoldódik. Felújítás alatt áll a Dózsa utcai óvoda. Folyamatosan javul a nagy­község -kommunális ellátása. A vízvezeték és szennyvíz­vezeték bővítésén kívül javít­ják az utakat. November ele­jén fejezik be a Lenin utca felújítását. A régi, rossz kő­burkolatot betonútra cserélték. A József utca új burkolatát ebben a hónapban adják ét. Elkészül a Perczel-kerti út is, amely a 200 család gondját enyhíti. A lakások zömmel ebben az ötéves tervben épül­tek. A pécsi postaigazgatóság ígé­rete alapján ez év december 31-ig felállítják az új tv-átját- szó tornyot, ami a tv-műsor jó vételét, élvezhetőségét teszi le­hetővé. Az eredmények ellenére a gondok sem ismeretlenek Bonyhádon. Sajnos a sport- csarnok és a 100 személyes kollégium felépítése áthúzódik a következő Ötéves tervre. Borátok között Ahol búzát vetnek — bármerre a világon — egyformán szökken szárba a kalász. A malmokban mindenütt egyformán ömlik fehér folyamba a liszt. A frissen sülő kenyérnek is egyforma ínycsiklandó az illata, bárhol is szedik ki ropogósra sülve a kemencékből. Ez jutott eszembe, mikor tudomást szerez­tem aról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a megyénkbe látó- gató tambovi barátaink közül Novinyeljev elvtárs, a tambovi sütőipari vállalat igazga­tója a zsúfolt program ellenére „elszökött” megnézni a szekszárdi kenyérgyárat. Hogy mire volt kíváncsi? Mindenre. Szántai János, a Tolna megyei Sütőipari Vállalat igazgatója kalauzolta végig az üze­men. Nem volt könnyű feldat. Záporoztak a kérdések: kapacitás, technológia, gépesítés... A vendég, a kolléga, elmagyaráztatta magá­nak a gépek használatát, különböző gyártási folyamatokat. Kiváncsi volt a kemencék ha­tásfokára, arra, hogy a szállítást, a nehéz fizikai munkát hogyan tették könnyebbé. És a barát..., a barát az emberekre volt a leginkább kiváncsi. Hosszú ideig beszél­getett a lisztes képű emberekkel — úgy, mint barátok között illik. Az is kiderült a beszélgetések során, hogy ugyanazok a gondok és problémák foglalkoz­tatják őket. A minőség javítása, a termelé­kenység fokozása, a munkakörülmények ja­vítása. A szekszárdi üzem dolgozói örömmel újságolták — a tambovi igazgató örömmel hallgatta — a jövő terveit. A gyár húszmil­lió forintos beruházásáról, az új gépekről, amelyek a következő ötéves terv első felében valósulnak majd meg. Hamar elszállt a látogatásra szánt néhány óra. A búcsú — egyúttal ígéret. Arra, hogy a kapcsolatok az eddiginél is szorosabbak, hatékonyabbak lesznek közöttük. Nem tudom, de valószínű, hogy másnap a reggelinél jobban ízlett a tambovi igazgató­nak a péksütemény. Talán még az íze is is­merősnek tünk Hisz a barátai sütötték. Készül a riport Testvérmegyénk „szakemberei” jártak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 53. évfordulóján Tolna megyében. A Tambovszkaja Pravda és a Moszkvai Televízió riporterei fel­vételeket készítettek megyénk több üzemében, gazdaságában. Képünkön: V. N. Antonicsev, a Tambovszkaja Pravda fotó- riportere cs J. G. Dragel, a Moszkvai Televízió tudósítója felvételt készít a szekszárdi Jóreménység Termelőszövetke­zetben. Tél a mezőgazdaságban Befejeződik az őszi betaka­rítás, földbe kerül a mag. Az­tán „téli Vakáció” kezdődik a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, legalábbis a növényter­mesztésben. Mindez persze még odébb van, de gondolkodni most ér­demes rajta. Hisz — ez a téli időszak — közgazdasági nyel­ven fogalmazva: jelentős mér­tékű élő munkaerő kihaszná­latlanságát jelentheti. A jelen­legi viszonyaink megkövetel­nék a munkaerő állandó gaz­daságos foglalkoztatását a me­zőgazdaságban télen is. Fontos lenne tehát, a téli foglalkozta­tás okos megszervezése. Mi­lyen megoldások kínálkoz­nak? A legelterjedtebb a mellék­üzemági termelés, ipari koope­rációval, állandó jelleggel. Bi­zonyság erre például a pálfai téesz, valamint a felsőnánai, ahol régóta keresnek maguk­nak ipari partnert gondjaik megoldásához. Persze nem csak ők járnak ebben a cipő­ben, hosszú lenne a névsor- olvasás. A megoldás kulcsa — a téesz-saövetség véleménye sze­rint is — több munkaigényes növény termesztése lenne. Olyan növényeké, mint például a döháhy, égyes zöldségfélék, fűszerpaprika, stb. — amelyek félkész termékké való feldol­gozása megoldaná a foglalkoz­tatási gondokat és nem utol­sósorban komoly anyagi hasz­not is hajthatna a gazdaságok­nak. Szerencsére erre már jó pél­da is akad. Kocsolán, a kerté­szetben termesztett hagymát tisztítva szállítják a hűtőhá­zakba, vagy például Dunaföld- vár, ahol az Alkotmány Tsz a saját maga termelte cirkot dolgozza fel és mint seprűt ér­tékesít. Mindennek megyénk­ben ennél szélesebb körben hagyományai is — voltak. Nem ártana ezeket a már említett jó példák alapján és a gyakorlatban persze — újra éleszteni. Főleg azokon a he­lyeken, ahol még most is valós probléma és gond a téli foglal­koztatás. — gyvgy — Új partnerek a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezeiben A Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet üzemei és a bedol­gozók 33 millió 153 ezer forint értékű terméket készítettek az esztendő első három negyed­évében. Ez közel öt százalék­kal magasabb az elmúlt év ha­sonló időszakában előállított termelési értéknél, de a terve­zettnél 1,8 százalékkal keve­sebb. A bérek a paksi szövet­kezetben a tavalyihoz képest 7,5 százalékkal növekedtek. A partnerek sorában is vál­tozás következett be. A szala­gokon az NSZK-beli Ráwa cégnek készítenek 10 ezer blúzt, s hamarosan három év­re együttműködési szerződést kötnek a Pamutnyomó Válla­lattal is, melynek megrendelé­sére évente 120 ezer garnitúra ágyneműt varrnak. Növekedett a szövetkezetben a szovjet kereskedelem meg­rendelésére készített ruházati termékek mennyisége is. A termelés volumenének növelése érdekében új üzemet létesítettek másfél milliós költséggel Pakson. I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom