Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-07 / 262. szám
V / ft * M tucSomany stratégiája Jt z emberi társadalmat ” — a korunkban általános forradalmak és a termelőerők hatalmas növekedése mellett — néhány évtizede a tudományok gyors fejlődése jellemzi, amely egyre közvetlenebb hatást gyakorol a termelőerőkre éppúgy, mint a társadalmi és életviszonyokra. Más szóval gyarapodnak ismereteink a természetről és a társadalomról, és a tudomány új eredményei sokféleképpen hatnak az anyagi javak termelésére, az emberek tudatára, a művelődésre, oktatásra, egészségügyre, de még az országos politika és a nemzetközi erőviszonyok alakításában is fontos tényezők. A tudomány hazánkban is egyre jobban elfoglalja a szocialista társadalomban megillető helyét, amelyet a felszabadulás után kialakított, helyes alapelvekre épített, majd a változó körülményeknek megfelelően továbbfejlesztett tudomány- politika tett lehetővé. Ma már hazánkban több mint 1400 kutatóhelyen (130 kutatóintézet, 1000 egyetemi és főiskolai tanszék, 300 egyéb munkahely) folyik jelentős kutató- és fejlesztőmunka. E kutatóhelyeken a legújabb adatok szerint több mint 77 ezren dolgoznak, vagyis az ország aktív keresőinek 1,5 százaléka. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre a nemzeti jövedelemnek több mint 3 százalékát, tehát több mint 10 milliárd forintot fordíthatunk évenként. I ly en hatalmas volume■ nű összeg- és munka- mennyiség láttán jogosan merült fel a kérdés, hogyan lehet megszervezni a kutatással járó munkát, ki dönti el az erők koncentrálásának az irányát, a legszükségesebb és legsürgősebb feladatok sorrendjét, az egyes kutatási témákra fordítható anyagi és szellemi erők arámyát, hogyan koordinálják ezt a nehezen áttekinthető „ágazatot” ? agyarországon a legnagyobb és legmagasabb fokú tudományos testület az immár 150 éves Magyar Tudományos Akadémia. Nagy saját kutató- hálózatot tart fenn, de kutatóintézetük természetesen más szerveknek — minisztériumoknak — is van. Az Akadémiának tehát többoldalú a feladata. Egyrészt az országban folyó kutatómunka összehangolása, a távlati és rövidebb távú kutatási tervek kidolgozása, az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdések megvitatásra, a készülő politikai, népgazdasági és kulturális elhatározások tudományos vonatkozásainak a véleményezése, stb. A másik nagy feladat a saját kutatóhálózat irányítása. Mintegy 140 kutatóhely (ebből1 38 kutatóintézet, több mint 100 egyéb kutatóhely) tartozik az Akadémiához, ahol több * mint 7500 személy dolgozik, köztük mintegy 2500 kutató. Az előző feladatot, az Akadémia testületéinek országos tevékenységét tíz tudományos osztály és mintegy száz tudományos bizottság, valamint kb. 200 szűk körű albizottság, illetve munkabizottság látja el. A tudományos osztályok és bizottságok — egyéb teendőik mellett — a területükhöz tartozó tudományágak helyzetének elemzésével, fejlődésük és prognózisuk kidolgozásával is foglalkoznak. De a fontos társadalmi kérdések megvitatásához és megoldásuk elősegítéséhez is fórumot biztosít az Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia tehát — más kutatásirdnyltó szerv- ' vei együtt — országos befolyást gyakorol egész tudományos életünkre. A másik feladatot — a saját kutatóhálózat irányítását — a főtitkár vezetésével a központi hivatal látja el, amely három tudományági és négy funkcionális főosztályból áll. A főosztályok a főtitkár, illetve a főtitkárhelyettesek közvetlen irányításával végzik a munkájukat. A központi hivatal biztosítja a feltételeket a kutatóhelyek normális működéséhez. 1% z Akadémia fent vá- zolt szervezeti és működési felállása az 1970. év szervezeti reformjával lépett életbe. Ez a reform tette lehetővé, hogy a tudományos testületek szélesebben és elmélyültebben foglalkozzanak az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdésekkel. A reform pedig közvetlen folytatása volt az MSZMP Központi Bizottsága 1969. évi tudomány- politikai irányelveinek. fi szcmntűléleh új módszere A szemgolyó operációjakor mindenkor fennáll az olyan komplikációk veszélye, amelyeket a legutóbbi időkig csak a sebész ügyessége révén lehetett elkerülni. A dolognak az a lényege, hogy a csarnokfolyadék a légkörinél nagyobb nyomás alatt áll, s a vágás alkalmával kifolyhat. Jurij Hatminszkij, a szibériai Komerov orvostudományi intézetének docense, számos orvosi technikai újdonság megteremtője, elvileg új módszert javasolt az ilyen műtétek végzéséhez. Az operált szem és a felvágott üreg nedv kerül érintkezésbe a levegővel, hanem egy áttetsző és rugalmas sapkácska választja el attól, olyan zsilip, amelynek belsejét 25—30 hgmm túlnyomású speciális folyadékkal töltik meg, s ez kiegyenlíti a szemcsarnok folyadékának nyomását, Kemerovban már kipróbálták a szemsnpkácska első mederjeit. Ezt a sajátos „barokamrál” vékony, gyűrű alakú v ikuumszívóka segítségével erősítik a szemhez. Obszervatórium a hegytetőn • fi* *?** m Csehszlovákiában, a lengyel határon fekvő Snezka-hegység 1603 méter magas csúcsán újonnan épült meteorológiai megfigyelőállomás és tudományos kutatóintézet kezdte meg működését. Az új obszervatórium egyik fontos állomása lett az időjárás-előrejelzés hazai és nemzetközi rendszerének. A világon mindenütt a greenwichi idő szerint, egyszerre történnek a meteorológiai észlelések, egy időben röppennek a magasba a rádiószondákat szállító ballonok, hogy 30—35 kilométer magasba emelkedve, a Földre továbbítsák a magaslégkört jellemző tudományos adatokat. A talajészleléseket és a rádiószondák adatait számokból álló kódokba foglalják és ezeket az időjárási központok összegyűjtik és egymás között kicserélik. Az észlelések az évek során egyre sűrűsödnek.Ezért szükséges, hogy az adatcsere percről' percre összehangolva történjék. Régebben ehhez rádiót használtak fel, ma már helyükre léptek a legmodernebb telexgépek. A képen látható új obszervatórium a prágai telexközpontba továbbítja az észlelés adatait. Innen az összesített adathalmaz a Moszkvában működő időjárási világközpontba, valamint a Frankfurt am Main melletti Offen- bachban lévő regionális központba is eljut, Közben persze a hazai meteorológusok is felhasználják az adatokat az időjárás előrejelzésére. Zárszámadás számítógéppel Ókori pénzhamisítók A . nagy párthus uralkodó, Mithridas II. uralkodásának idejéből (i. e. 123—87) származó pénzt találtak Azerbajdzsánban. A pénzérmékre véletlenül bukkantak rá: szántás során kifordult földben találták meg a két fémkorongot. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyik érme hamis, vagy ahogy azt. archeológusoknál szokás mondani „barbár utánzat”, azaz durva kópiája a parthus birodalomban vert pénzérméknek. Ez azonban egyáltalán nem kisebbíti tudományos értékét. Nem ez az első olyan lelet, amely alátámasztja a történészek következtetéseit, mely szerint az ókori kaukázusi népek és a parthus birodalom között intenzív politikai és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok léteztek. Környezetvédelem A KGST-országok környezetvédelmi tanácsa hozzálátott az 1980-ig terjedő közös munkák programjának gyakorlati megvalósításához. A program felöleli a szociális, gazdasági, jogi, higiéniai szempontokat. összesen 112 témán dolgoznak A munkában a KGST^sgországok és Jugo- ; szlávía 360 kutatóintézete j és tervezőirodája vesz részt. . Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a számítógép egyre újabb és újabb területen bukkan fel, megkönnyítve az ember munkáját. Az idei mezőgazdasági kiállításon — megvallom — nem várt szerepkörben találkoztam a hazánkban gyártott R—10-es kis. számítógéppel. Az egyik pavilonban „négy kerékre állított”, vagyis gépkocsiba szerelt változata egy termelőszövetkezet dőszakos zárszámadási számításait végezte. Természetesen villámgyorsan. Zárszámadási számítások géppel végzése? Hiszen ez tulajdonképpen nem is meglepő! Ha meggondoljuk, inkább az a furcsa, hogy erre eddig nem gondoltunk. A számítógépnek ugyanis minden adottsága megvan ahhoz, hogy hasonló munkákat precízen és gyorsan elvégezzen. Az ember az állandóan ismétlődő ügyviteli munkában hamar elfárad és hibázásra hajlamossá válik. A számítógép viszont a monoton ismétlődő ügyviteli feladatokat nagy sebességgel mindaddig végzi, ameddig árammal táplálják. Ha a programjai pontosak, a berendezés jól működik, akkor ezerszer is elvégeztethetünk vele egy feladatot, a végeredmény mind az ezerszer ugyanaz lesz. Az R—10-es kisszámítógép komplex zárszámadó programját a Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársai dolgozták ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központjának megbízásából. A program segítségével A számítógép 20 perc alatt elvég, zi a zárszámadással kapcsolatos összes számításokat, majd további 2 óra alatt részletesen kiírja a végeredményt. Ezzel hetekig tartó hosszadalmas és nehézkes munkától kíméli meg az embert. A gépkocsiba épített R—10 számítógép dolga végeztével továbbállhat, felkeresheti a következő termelőszövetkezetet és még aznap elkészítheti annak zárszámadás sát is. Az R—10 sokoldalú felhasználását kedvező tulajdonságai teszik lehetővé, légkondicionálást nem igényel, a rázkódással szemben ellenálló, üzembiztos. Azt, hogy a számítógép programja milyen végeredményt ad, a betáplált.részadatok határozzák meg. Abba, hogy milyen kedvezően alakulnak a nyereségek, „ő” már nem képes ilyenkor beleszólni. Ez csakis tőlünk, emberektől függ. S. GY. « »
