Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
VítA'fs TOLNA MEGYEI K -,"4, IJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUMKAAPART TOLNA MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1975. nov. 29. XXV. évf. 280. szám. ARA: 0.90 Ft Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26—27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elvtárs elnökietével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetők A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971—1973. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt: népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű- és Motorgyártó Üzem, a Barátság II. kő- olajvezeték, a Péti Nitrogén- művek új műtrágyagyára, a leninvárosi polietiléngyár, a beremendi cementgyár, az orosházi síküveggyár, a íábat- lani vékonypapírgyár, a győri műbőrgyár, a borsodi sör- és malátagyár, a budapesti metró kelet-nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj- és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogvasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve, a Központi Bizottság megállapította; 4 A nemzeti jövedelem az •* előirányzott 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott, és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott, öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. O Az ipari termelés az “* előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—3a százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4 —4,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. AZ átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyag-ipar kivételével — valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. O Az énítőioar technikai ^ • felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos épitési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. 4 A mezőgazdaság terme- * lése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal nőtt. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemmméretek, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagy hozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé teszi a mezög-izdasá- gi munkát. A növénytermesztésben teljesült a legfontosabb feladat, a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt A termelés fedezi az ország kenyérgabonaszükségletét, és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépatermelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt. £ Az áruszállítás a.terve- zett 22 százalékkal szemben .39 százalékkal 'növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. A tervezettnek megfe- • lelően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogvasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjak, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül', az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítési programunk. Öt év alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új korházi ágy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. 7 Termelő beruházásokra * * az előző 5 évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását éDÍtőanyagok- ból, élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kel- .lően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és. nem megfelelő az együttm”’--" désük. Nagy eredményeket ér- * tünk el a területfejlesztésben. Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság élet- körülményei h°n a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. A Az öt év során hazánk ' * nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal. a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A feilest tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere- a kivitt áruk meny- nyiságe 62, a bphpzottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági egvüttműködés nagy mértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komnlex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül a-z orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar—szovjet olefin-. valamint a magyar—lengyel vegviszál-egvezménvek- nek megfelelően elkezdődött a termelés. 4 fi \ Központi Bizottság *”• külön is értékelte a IV. ötéves terv befelező évének gazdasági munkálat. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően, növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelés 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig a-z előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó .reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett mintegy 4 százalékkal, a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százaléknál gyorsabban, 5 százalékkal nőtt. II. A Központi Bizottság —t összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával —• az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együtt, működésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, - dolgozó népünk élet- színvonalát. Üj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi terme, lés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások. erőteljesen javul, jón az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon . meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980 évekre szóló V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg; 4 A nemzeti jövedelem *" 30—32 százalékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet A termelés bővítését egészében a mun. ka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasási fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű. Az ipart, a népgazda- * ság vezető ágát a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés további javításával' kell elérni. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában maghatározó jelentőségű ágazatok és vál’a'n'oV: élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló rr.unka- IFoly tatás a 2. oldalon;.
