Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-28 / 279. szám
Közétkeztetés Tamásiban Kiállítás Gödöllőn Ä Gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő Tolna megyei diákklub őszi programjából egy sikeres kiállítás megrendezéséről szeretnék hírt adni. A klub fiataljainak szervezésében, a Paksi Konzervgyár támogatásával, a gyár eredményes munkáját jelző „Gyártörténeti kiállítás és bemutató” címmel az egyetem Nvisz- tor György kiváló kollégiumában kiállítás nyílt. Örvös Ferenc, a gyár igazgatója tartott megnyitó beszédet, ismertette a gyár történetét, s azokat a főbb gazdasági eredményeket, amelyeket az üzem fennállása óta elért. Beszélt arról is, hogyan lett az egykori szeszfőzdéből korszerűsítések, bővítések során néhánv tíz év m” '-dia eredményéként korszerű nagyüzem. Ami a ma termelési adatait illeti, a gyár dolgozói éves szinten 5 ezer vagon élelmiszeripari terméket állítanak elő. A megnyitó ünnepségen jelentős számban vettek részt az egyetem tanárai, tanuló ifjúságának tagjai, s mindenekelőtt teljes létszámban a Tolna megyéből itt tanuló egyetemisták. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés, s különösen hasznos, hogy a bemutatón jelenlévő gyári szakemberek választ adnak a látogatókban felmerülő kérdésekre. A kéményseprők házat vásároltak Bonyhádon és átalakították — jórészt társadalmi munkában persze, mert a vállalatnál:: kevés pénze volt erre. Például az összes segédmunkát a kéményseprők adták Ez a ház lényegében öt személynek ad jó lehetőséget a tisztálkodásra, pihenésre, öltözésre — de a vállalat bármely brigádja, ha erre van dolga, igénybe veheti. Ezen a területen csak öt sze. mély dolgozik, de kilenc nyugodtan elfér a szociális épületben, ahogyan elnevezték ezt a házat, bár a kéményseprők háza elnevezés találóbb volna. Mi is van ebben a házban, s miért kerítünk ennek olyan nagy feneket? Fekete— fehér öltöző, hideg-meleg vizes fürdő, vízöblítéscs vécé, és kétszemélyes munkásszállás- szoba, meg egy kis iroda. A kéményseprő . munkájából adódóan piszkos, fáradt amikor a napi negyven-ötven kémény után a házba megy. érthető tehát, ha a vállalat vezetősége nagj^ gondot fordít arra, hogy a munkásai jó körülmények között dolgozzanak, és jussanak el a munkahelyekre. A kéményseprő műhelye tehát nem zárt, hanem igencsak huzatos, és a szabad ég alatt telepített, mégha a kéményeket tető alól is lehet megközelíteni. Szabó Vilmos brigádjának készült a bonyhádi kéményseprőház. Most folynak a tárgyalások arról, hogy a paksi terület munkásai is normális ellátásban részesülhessenek, számukra is átalakítsanak egy öreg házat — saját és tanácsi segítséggel, társadalmi munka felhasználásával. Ennyit kellene mondani a kéményseprők ellátásáról — NEM BIZTOS, hogy a „közétkeztetés” kifejezés a legsikeresebb szócsinálmányok egyike. A képszerűen gondolkodóban olyasféle látomás kél, hogy a nehezen megfogalmazható „köz" valahol áll hosszú, tömött sorban és vályúból, vagy legjobb esetben csajkából táplálkozik. Attól függetlenül, hogy különb szót találni nem tudunk, természetesen nem ez a helyzet. A valóságos helyzetet és Igényeket az életforma változása tükrözi. Az, hogy az emberek egyre nagyobb csoportjai dolgoznak azonos munkahelyen, az otthontól hellyel-'közzel távol, és mivel a valamikor „csak" háztartást vezető asszonyok egyre nagyobb hányada ugyanezt teszi, legalább viszonylag kulturált körülmények között, aránylag ízletesen, viszonylag Olcsón, sőt ha lehet, bőségesen szeretnének táplálkozni. Hogyan lehet ezt megtenni egy járási székhelyen, egyre jobban iparosodó nagyközségben, Tamásiban, melynek lélekszáma demográfiailag előre becsülhető időpontban el fogja érni a tízezret? Hogyan és hol? Három helyen. A Kap-Ka ÁFÉSZ vasútállomás melletti, 3. sz. kisvendéglőjében, ugyanennek a nevében vadételeket idéző „Dóm” éttermében és a termelőszövetkezeti kisvendéglőben, A Gondolat Kiadó zsebnaptárai, asztali naptárai már megérkeztek a PIÉRT lerakataiba, a reprezentatív reprodukciós művészeti naptárak szállítása folyamatos. Felkészültek a karácsonyi és újévi képes levelezőlapok, hajtogatott üdvözlőkártyák iránti igények kielégítésére is. Különleges, házáról, ha nem kívánkozna ide még az a tény is, hogy amikor egy-egy brigád megszállja a falut, mikrobusszal viszik őket Nem kerékpáron, nem papucsban gyalog közelítik meg a munkahelyet. A mikrobusz a megbeszélt időben s helyen fölszedi a fekete embereket, magába szívja őket és a falu közepén teszi le a brigádot. Egy embernek egy évben 3500 kéménybe legalább ötször fel kell menni, az tehát majdnem húszezer kémény .. Persze brigádmunkában végezve ez sokkal köny- nyebb, hiszen gyorsabban megy az idő, gyorsabban halad a murika. Amikor elvál. nak, a faluközpontban megállapodnak a legközelebbi találkozó helyében és idejében. Siet mindenki vissza a találkozóra — de egyetlen kéményt sem hagynak ki. Nem úgy jelölik ottlétüket, mint évekkel ezelőtt: nőm húznak keresztet, nem írnak dátumot a frissen - meszelt falra, hanem írást hagynak, és a legközelebbi — másnapi — söprésről értesítést. Akkor hosszabb a munkaidő, ha a díjbeszedést is végzik — de ez felelősségteljesebb is. úgyhogy előfordul ilyen alkalmakkor, hogy a napi negyvenötven kémény söprése helyett csak harmincat tudnak elvégezni. Nyúlik a munkaidő, és mely a benzinkút mellett található. Durva átlagban számolva, Tamásiban naponta 800—830 dolgozó veszi igénybe a közétkeztetés erősen kedvezményes lehetőségeit. A régi étkezési jegyek, melyekért az éhes ember valamiféle típusmenüt kapott, Wkopó- baa vannak. A vasútállomásnál például a TOTÉV dolgozói 13 forintos „aicnlegvef" vesznek igénybe, a vízuayesek, a malmp- sok és az ÁFÉSZ saját emberei 10 forintosat. Ezért kannak aoy- nyit. amennyi belefér. 13 forintba például november 19-én itt egy zöldséqleves „fért bele” (2,— Ft), egy atfaq nvelvoörkölt burgonyával (10.70 Ft) és egy szelet kenyér (0,30 Ft). AKI TÖBBET kivan enni, ezen feiül annyit fizet, amennyit a pénztárcája elbír, de maga az alarv-dng is kielégítő. Ez nem mellékes, hiszen ide nem kóstolgató Ínyencek járnak, hanem olyanok, akik — nem mindig 'haladó táplálkozási szokásaink szerint —! rászorulnak a bővebb kosztra. A „Dóm” étteremben az egyik rendszer uavanilyen. Itt az alapösszeg 8.70 Ft. Ezt a Rostások és a hivatali dolqozák kedvelik. Van 13, 15, sőt alkalmanként 17 forintos jegy is. Utóbbiakat az utaorany-dombornyomással díszített, Hajtogatott üdvözlőkártyákat hoznak forgalomba. Kaoható lesz ez évben is az ENSZ UNICEF hajtogatott üdvözlőkártya is, új mintákkal. Forgalomba kerültek a posterek, — művészplakátok. A nemzetközi képzőművészeti hét alkalmával forgalomba kevan amikor, rövidül is: néhá. nyan nem kéthavonta kérik a söprést, hanem négyhavonta, ez is munkavégzésnek számít, hiszen a ház meglátogatása, a könyv aláíratása is időt vesz el, nem annyit, mint a söprés — így aztán hetven kémény is összejön egy műszakra. Ha úgy adódik, hogy a faluban az embereknek másnapra csak fejenként tíz-húsz kémény marad, inkább ráhúznak még másfél órát a műszakra. Takarékosság az idővel, energiával, autóbusszal. Nemrégiben a Tolna megyei Kéményseprő Vállalat nevét megváltoztatták, miután a szakma is változik: Tolna megyei Kéményseprő és Tüzelés, technikai Szolgáltató Vállalat. Az elnevezésből nem ti épül ki. hogy az összes kályhát,, spar, heltet, kazánt gondozzák, ami a megyében van. kivéve a gázüzemű készülékeket. Azzal járt ez a szolgáltatási kibővülés, hogy az embereknek meg kellett tanulni az olajkályhák, családi házak olajégős kazánjainak szerelését, tisztítását, javítását is. Ma még nem nagyon propagálják ezt a tévé- kenységüket. Két okból: egyik, hogy így is sok a munkájuk, másik pedig, hogy ahol dolgoznak, tiszta helyiséget és jó munkát akarnak maguk után hagyni. Egyelőre tizennyolc embernek van képesítése a zóii irodái: kedvelik, melyek nyárid óben (megfelelő, 5—10 százalékos) kedvezmények mellett, az étterem forgalmának ötödét biztosítják. Az előbbi nap — kiegészíthető — alapmenüje ez volt: zöldbableves, rántott szelet, párolt rizs. Az étterem a nagyközség centrumában van, körös- körűi építkezések. Sok az építőipari vendég. Hogy munkahelyétől ki és milyen arányú támogatóst kap, azt az üzletvezetők nem tudják, nem is érdekli őket. Nekik ez a rendszer kifizetődő. A szerződéseket a vállalatok központilag kötik az ÁFÉSZ-szel. A szabad véleményalkotás Jogát természetesen senki nem korlátozza. Az Erdőgazdaság például innen „pártolt" át a termelőszövetkezet kisvendéglőjéhez, ahol napi átlagban 130 dolgozó ebédel, nemcsak az Erdőgazdaságtól, hanem három különböző üzemből is. Az „alapjegy" tíz forint. MINDEN VÁLTOZIK, a közétkeztetési formák éppúgy változnak, mint ahogyan a pletykák is. Az idősebbek olykor még visszaemlékeznek azokra az évekre, melyek során a „csajkarendszer” szó politikai tartalommal bírt. Ma a közétkeztetés a közellátás egyik formája. Jól kell csinálni, Tamásiban éppúgy, mint egyebütt. (ordas) rült posterekből megkezdték a boltok ellátását. Egyes témák iránt (pl. Csontváry képe) olyan kereslet nyilvánult meg, hogy intézkedtek azonnali utánnyomásra. Bizonyos, hogy e cikk a továbbiakban is átütő sikert arat, s emelni fogja az ajándékozási cikk-skála színvonalát is. fentebb említett munkákra. Érthető tehát, óvakodnak a nagydobra veréstől — így is eljut a hírük mindenhova, hi- szeft ahol egyszer már kályhát javítottak, kazánt tisztítottak, a tulajdonosok elmondják másoknak, hogy ki, milyen szépen, s precízen, udvariasan végezte a munkát. Szóval a vállalat emberei szolgáltatnak, úgy is mondhatom, hogy az ügyfelet szolgálják. S ez az új elnevezés után még inkább erősödik, bár a lakosság véleményére mindig nagyon figyeltek ezeddlg is a vállalatnál, de mostanában a figyelem erre még inkább ráirányul Teszik ezt valamivel többen mint negyvenen, kéményseprők. tüzeléstechnikai szakmunkások. A megyében százhetvenezer kéményt; gondoznak Jószerint munkájukat még mindig kézzel végzik, hiszen itt nemi nagyon lehet gépesíteni, műszerekkel ellátni a munkásokat. Egy gépnek a leszállítása is néha évekbe kerül — s minden vállalatnál —• tizenkilenc van az országban — szeretnék huzatmérő, gázvizsgáló műszerekkel ellátni a kéményseprőket. A szekszárdi vállalatnak a MIGÉRT azt ígérte, hogy 1974 december 31-re leszállítja a műszert, ránézek a kéményseprők hetven- ötös naptárára — kezembe adták ugyan már az 1976-ost is —, s látom, hogy november közepe van, s a műszer még sehoL V an azonban az embereknek jó szállása, jó autóbusza, és jó kedve a munkához. Csak ezek maradjanak meg sokáig. A műszer meg majd csak ideér. PALKOVÁCS JENŐ Demográfiai változások a felszabadulástól napjainkig A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt az ország lakossága megközelítőleg másfél millióval növekedett — ez tűnik ki a Statisztikai Hivatalnak a legutóbbi három évtized népességösszetételére vonatkozó vizsgálódásaiból. A demográfusok kutatásai megerősítik, hogy a három évtizedes békés építőmunka minden vonatkozásban megváltoztatta az ország arculatát; Az aktív keresők aránya 1949 és 1973 között 39 Százalékról 58 százalékra nőtt, kialakult a szövetkezeti parasztság. s ezzel egyidejűleg szinte eltűnt a kisárutermelők osztálya: arányuk az .1949-ben „mért” 51 százalékról 3 százalékra esett. Jelenleg háromszor annyi értelmiségi és más szellemi dolgozó van hazánkban, mint 1949-ben. Az adatok bepillantást engednek a népességszerkezet különböző területeire, eligazítást nyújtanak a nemek aránya, a kor és a családi állapot szerinti megoszlás, valamint a termékenység, illetve az iskolai végzettség kérdéseiben. A második világháború után — a háborús veszteségek hatására — létrejött magas nőtöbblet fokozatosan csökken; ezer férfihoz viszonyítva a nők száma 1975 elején már csak 1062 volt, 24-gyel kevesebb, mint 1945- ben. A harminc év alatt — a halandóság javulásával, illetve a termékenység csökkenésével — nagymértékben változott a kormegoszlás is: csökkent a gyermekek aránya, ugyanakkor erősen megnövekedett az időseké. •Figyelemre méltó adat; je- lenleg jóval többen élnek házasságban, mint 30 évvel ezelőtt: arányuk a 15 éves és ennél idősebb férfiak között 65- ről 70 százalékra; az ugyanilyen korú nők között 59-ről 64 százalékra nőtt, s ezzel párhuzamosan erősen visszaesett a nőtlenek és hajadonok, viszont jelentősen emelkedett az elváltak száma. Kevesebbet szülnek a házas nők: az ezt jelző arány ez év elején átlagosan két gyermeknél kevesebb volt, és csupán háromnegyede a 26 évvel ezelőtti termékenységnek. Főleg a két-, valamint az egy gyermekes anyák aránya növekedett és erősen visszaesett' a négy és a több gyermeket szült házas nőké. örvendetes viszont, hogy egyre kevesebb a gyermektelen nők száma. A felszabadulás óta eltelt időszak nagy vívmánya, hogy jelentős mértékben javult a népesség iskolázottsága, s ez minden szintre vonatkozik. Az általános iskolát elvégzettek aránya 21 százalékról 58 százalékra, a középiskolai végzettségűeké 6-ról 19 százalékra, a diplomásoké pedig 2-ről 5 százalékra növekedett A társadalombiztosítás ki- terjesztésével, illetve a gyermekgondozási segély bevezetésével lényegesen nőtt a nem aktív kerésők száma. Jelenleg 1 millió 800 ezren vannak, hétszer annyian, mint 1949-ben. Az eltartottak között emelkedett a tanulók száma, ugyanakkor számottevően visszaesett a nem dolgozó, nem tanuló eltartottaké. (MTI) 1975. november 28. HALMOSI JÓZSEF, A Tolna megyei diákklub elnöke Müyen lesz a naptár- és képeslevelezőlap-ellátás? Mikrobusszal kormolni t
