Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

Közétkeztetés Tamásiban Kiállítás Gödöllőn Ä Gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő Tolna me­gyei diákklub őszi programjá­ból egy sikeres kiállítás meg­rendezéséről szeretnék hírt ad­ni. A klub fiataljainak szerve­zésében, a Paksi Konzervgyár támogatásával, a gyár eredmé­nyes munkáját jelző „Gyár­történeti kiállítás és bemuta­tó” címmel az egyetem Nvisz- tor György kiváló kollégiu­mában kiállítás nyílt. Örvös Ferenc, a gyár igazga­tója tartott megnyitó beszédet, ismertette a gyár történetét, s azokat a főbb gazdasági ered­ményeket, amelyeket az üzem fennállása óta elért. Beszélt arról is, hogyan lett az egyko­ri szeszfőzdéből korszerűsíté­sek, bővítések során néhánv tíz év m” '-dia eredményéként korszerű nagyüzem. Ami a ma termelési adatait illeti, a gyár dolgozói éves szinten 5 ezer vagon élelmiszeripari terméket állítanak elő. A megnyitó ünnepségen je­lentős számban vettek részt az egyetem tanárai, tanuló ifjúsá­gának tagjai, s mindenekelőtt teljes létszámban a Tolna me­gyéből itt tanuló egyetemisták. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés, s különösen hasznos, hogy a bemutatón je­lenlévő gyári szakemberek vá­laszt adnak a látogatókban fel­merülő kérdésekre. A kéményseprők házat vásároltak Bonyhádon és átalakították — jó­részt társadalmi munkában persze, mert a vállalatnál:: ke­vés pénze volt erre. Például az összes segédmunkát a ké­ményseprők adták Ez a ház lényegében öt személynek ad jó lehetőséget a tisztálkodásra, pihenésre, öltözésre — de a vállalat bármely brigádja, ha erre van dolga, igénybe veheti. Ezen a területen csak öt sze. mély dolgozik, de kilenc nyu­godtan elfér a szociális épü­letben, ahogyan elnevezték ezt a házat, bár a kémény­seprők háza elnevezés találóbb volna. Mi is van ebben a ház­ban, s miért kerítünk ennek olyan nagy feneket? Fekete— fehér öltöző, hideg-meleg vi­zes fürdő, vízöblítéscs vécé, és kétszemélyes munkásszállás- szoba, meg egy kis iroda. A kéményseprő . munkájából adódóan piszkos, fáradt ami­kor a napi negyven-ötven ké­mény után a házba megy. ért­hető tehát, ha a vállalat veze­tősége nagj^ gondot fordít arra, hogy a munkásai jó körülmé­nyek között dolgozzanak, és jussanak el a munkahelyekre. A kéményseprő műhelye tehát nem zárt, hanem igencsak hu­zatos, és a szabad ég alatt te­lepített, mégha a kéményeket tető alól is lehet megközelíte­ni. Szabó Vilmos brigádjának készült a bonyhádi kémény­seprőház. Most folynak a tár­gyalások arról, hogy a paksi terület munkásai is normális ellátásban részesülhessenek, számukra is átalakítsanak egy öreg házat — saját és tanácsi segítséggel, társadalmi munka felhasználásával. Ennyit kellene mondani a kéményseprők ellátásáról — NEM BIZTOS, hogy a „közét­keztetés” kifejezés a legsikere­sebb szócsinálmányok egyike. A képszerűen gondolkodóban olyas­féle látomás kél, hogy a nehezen megfogalmazható „köz" valahol áll hosszú, tömött sorban és vá­lyúból, vagy legjobb esetben csajkából táplálkozik. Attól füg­getlenül, hogy különb szót talál­ni nem tudunk, természetesen nem ez a helyzet. A valóságos helyzetet és Igényeket az életfor­ma változása tükrözi. Az, hogy az emberek egyre nagyobb csoport­jai dolgoznak azonos munkahe­lyen, az otthontól hellyel-'közzel távol, és mivel a valamikor „csak" háztartást vezető asszo­nyok egyre nagyobb hányada ugyanezt teszi, legalább viszony­lag kulturált körülmények között, aránylag ízletesen, viszonylag Ol­csón, sőt ha lehet, bőségesen szeretnének táplálkozni. Hogyan lehet ezt megtenni egy járási székhelyen, egyre jobban iparosodó nagyközségben, Tamá­siban, melynek lélekszáma de­mográfiailag előre becsülhető időpontban el fogja érni a tíz­ezret? Hogyan és hol? Három helyen. A Kap-Ka ÁFÉSZ vasútállomás melletti, 3. sz. kisvendéglőjében, ugyanen­nek a nevében vadételeket idéző „Dóm” éttermében és a termelő­szövetkezeti kisvendéglőben, A Gondolat Kiadó zsebnaptá­rai, asztali naptárai már megér­keztek a PIÉRT lerakataiba, a reprezentatív reprodukciós művé­szeti naptárak szállítása folya­matos. Felkészültek a karácsonyi és újévi képes levelezőlapok, hajto­gatott üdvözlőkártyák iránti igé­nyek kielégítésére is. Különleges, házáról, ha nem kívánkozna ide még az a tény is, hogy amikor egy-egy brigád meg­szállja a falut, mikrobusszal viszik őket Nem kerékpáron, nem papucsban gyalog köze­lítik meg a munkahelyet. A mikrobusz a megbeszélt idő­ben s helyen fölszedi a fekete embereket, magába szívja őket és a falu közepén teszi le a brigádot. Egy embernek egy évben 3500 kéménybe legalább ötször fel kell menni, az te­hát majdnem húszezer ké­mény .. Persze brigádmunká­ban végezve ez sokkal köny- nyebb, hiszen gyorsabban megy az idő, gyorsabban ha­lad a murika. Amikor elvál. nak, a faluközpontban megál­lapodnak a legközelebbi talál­kozó helyében és idejében. Siet mindenki vissza a talál­kozóra — de egyetlen kéményt sem hagynak ki. Nem úgy je­lölik ottlétüket, mint évekkel ezelőtt: nőm húznak keresztet, nem írnak dátumot a frissen - meszelt falra, hanem írást hagynak, és a legközelebbi — másnapi — söprésről értesítést. Akkor hosszabb a munkaidő, ha a díjbeszedést is végzik — de ez felelősségteljesebb is. úgyhogy előfordul ilyen alkal­makkor, hogy a napi negyven­ötven kémény söprése helyett csak harmincat tudnak elvé­gezni. Nyúlik a munkaidő, és mely a benzinkút mellett találha­tó. Durva átlagban számolva, Ta­másiban naponta 800—830 dol­gozó veszi igénybe a közétkezte­tés erősen kedvezményes lehető­ségeit. A régi étkezési jegyek, melyekért az éhes ember valami­féle típusmenüt kapott, Wkopó- baa vannak. A vasútállomásnál például a TOTÉV dolgozói 13 fo­rintos „aicnlegvef" vesznek igénybe, a vízuayesek, a malmp- sok és az ÁFÉSZ saját emberei 10 forintosat. Ezért kannak aoy- nyit. amennyi belefér. 13 forintba például november 19-én itt egy zöldséqleves „fért bele” (2,— Ft), egy atfaq nvelvoörkölt burgonyá­val (10.70 Ft) és egy szelet ke­nyér (0,30 Ft). AKI TÖBBET kivan enni, ezen feiül annyit fizet, amennyit a pénztárcája elbír, de maga az alarv-dng is kielégítő. Ez nem mellékes, hiszen ide nem kóstol­gató Ínyencek járnak, hanem olyanok, akik — nem mindig 'ha­ladó táplálkozási szokásaink sze­rint —! rászorulnak a bővebb kosztra. A „Dóm” étteremben az egyik rendszer uavanilyen. Itt az alap­összeg 8.70 Ft. Ezt a Rostások és a hivatali dolqozák kedvelik. Van 13, 15, sőt alkalmanként 17 fo­rintos jegy is. Utóbbiakat az uta­orany-dombornyomással díszített, Hajtogatott üdvözlőkártyákat hoz­nak forgalomba. Kaoható lesz ez évben is az ENSZ UNICEF hajtogatott üdvözlőkártya is, új mintákkal. Forgalomba kerültek a posterek, — művészplakátok. A nemzetközi képzőművészeti hét alkalmával forgalomba ke­van amikor, rövidül is: néhá. nyan nem kéthavonta kérik a söprést, hanem négyhavonta, ez is munkavégzésnek számít, hiszen a ház meglátogatása, a könyv aláíratása is időt vesz el, nem annyit, mint a söprés — így aztán hetven kémény is összejön egy műszakra. Ha úgy adódik, hogy a faluban az embereknek másnapra csak fejenként tíz-húsz kémény ma­rad, inkább ráhúznak még másfél órát a műszakra. Ta­karékosság az idővel, energiá­val, autóbusszal. Nemrégiben a Tolna megyei Kéményseprő Vállalat nevét megváltoztatták, miután a szakma is változik: Tolna me­gyei Kéményseprő és Tüzelés, technikai Szolgáltató Vállalat. Az elnevezésből nem ti épül ki. hogy az összes kályhát,, spar, heltet, kazánt gondozzák, ami a megyében van. kivéve a gáz­üzemű készülékeket. Azzal járt ez a szolgáltatási kibővülés, hogy az embereknek meg kel­lett tanulni az olajkályhák, családi házak olajégős kazán­jainak szerelését, tisztítását, javítását is. Ma még nem na­gyon propagálják ezt a tévé- kenységüket. Két okból: egyik, hogy így is sok a munkájuk, másik pedig, hogy ahol dol­goznak, tiszta helyiséget és jó munkát akarnak maguk után hagyni. Egyelőre tizennyolc embernek van képesítése a zóii irodái: kedvelik, melyek nyárid óben (megfelelő, 5—10 szá­zalékos) kedvezmények mellett, az étterem forgalmának ötödét biztosítják. Az előbbi nap — ki­egészíthető — alapmenüje ez volt: zöldbableves, rántott szelet, párolt rizs. Az étterem a nagy­község centrumában van, körös- körűi építkezések. Sok az építő­ipari vendég. Hogy munkahelyé­től ki és milyen arányú támoga­tóst kap, azt az üzletvezetők nem tudják, nem is érdekli őket. Ne­kik ez a rendszer kifizetődő. A szerződéseket a vállalatok köz­pontilag kötik az ÁFÉSZ-szel. A szabad véleményalkotás Jo­gát természetesen senki nem korlátozza. Az Erdőgazdaság pél­dául innen „pártolt" át a terme­lőszövetkezet kisvendéglőjéhez, ahol napi átlagban 130 dolgozó ebédel, nemcsak az Erdőgazda­ságtól, hanem három különböző üzemből is. Az „alapjegy" tíz fo­rint. MINDEN VÁLTOZIK, a közét­keztetési formák éppúgy változ­nak, mint ahogyan a pletykák is. Az idősebbek olykor még vissza­emlékeznek azokra az évekre, melyek során a „csajkarendszer” szó politikai tartalommal bírt. Ma a közétkeztetés a közellátás egyik formája. Jól kell csinálni, Ta­másiban éppúgy, mint egyebütt. (ordas) rült posterekből megkezdték a boltok ellátását. Egyes témák iránt (pl. Csontváry képe) olyan kereslet nyilvánult meg, hogy in­tézkedtek azonnali utánnyomás­ra. Bizonyos, hogy e cikk a to­vábbiakban is átütő sikert arat, s emelni fogja az ajándékozási cikk-skála színvonalát is. fentebb említett munkákra. Érthető tehát, óvakodnak a nagydobra veréstől — így is eljut a hírük mindenhova, hi- szeft ahol egyszer már kályhát javítottak, kazánt tisztítottak, a tulajdonosok elmondják má­soknak, hogy ki, milyen szé­pen, s precízen, udvariasan végezte a munkát. Szóval a vállalat emberei szolgáltatnak, úgy is mondhatom, hogy az ügyfelet szolgálják. S ez az új elnevezés után még inkább erősödik, bár a lakosság véle­ményére mindig nagyon fi­gyeltek ezeddlg is a vállalat­nál, de mostanában a figyelem erre még inkább ráirányul Te­szik ezt valamivel többen mint negyvenen, kéménysep­rők. tüzeléstechnikai szakmun­kások. A megyében százhet­venezer kéményt; gondoznak Jószerint munkájukat még mindig kézzel végzik, hiszen itt nemi nagyon lehet gépesí­teni, műszerekkel ellátni a munkásokat. Egy gépnek a le­szállítása is néha évekbe ke­rül — s minden vállalatnál —• tizenkilenc van az országban — szeretnék huzatmérő, gáz­vizsgáló műszerekkel ellátni a kéményseprőket. A szekszárdi vállalatnak a MIGÉRT azt ígérte, hogy 1974 december 31-re leszállítja a műszert, rá­nézek a kéményseprők hetven- ötös naptárára — kezembe ad­ták ugyan már az 1976-ost is —, s látom, hogy november közepe van, s a műszer még sehoL V an azonban az embe­reknek jó szállása, jó autóbusza, és jó kedve a munkához. Csak ezek ma­radjanak meg sokáig. A mű­szer meg majd csak ideér. PALKOVÁCS JENŐ Demográfiai változások a felszabadulástól napjainkig A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt az ország lakossá­ga megközelítőleg másfél mil­lióval növekedett — ez tűnik ki a Statisztikai Hivatalnak a legutóbbi három évtized né­pességösszetételére vonatkozó vizsgálódásaiból. A demográfu­sok kutatásai megerősítik, hogy a három évtizedes békés épí­tőmunka minden vonatkozás­ban megváltoztatta az ország arculatát; Az aktív keresők aránya 1949 és 1973 között 39 Százalékról 58 százalékra nőtt, kialakult a szövetkezeti pa­rasztság. s ezzel egyidejűleg szinte eltűnt a kisárutermelők osztálya: arányuk az .1949-ben „mért” 51 százalékról 3 száza­lékra esett. Jelenleg három­szor annyi értelmiségi és más szellemi dolgozó van hazánk­ban, mint 1949-ben. Az adatok bepillantást en­gednek a népességszerkezet különböző területeire, eligazí­tást nyújtanak a nemek ará­nya, a kor és a családi állapot szerinti megoszlás, valamint a termékenység, illetve az isko­lai végzettség kérdéseiben. A második világháború után — a háborús veszteségek hatására — létrejött magas nőtöbblet fokozatosan csökken; ezer fér­fihoz viszonyítva a nők száma 1975 elején már csak 1062 volt, 24-gyel kevesebb, mint 1945- ben. A harminc év alatt — a halandóság javulásával, illetve a termékenység csökkenésével — nagymértékben változott a kormegoszlás is: csökkent a gyermekek aránya, ugyanak­kor erősen megnövekedett az időseké. •Figyelemre méltó adat; je- lenleg jóval többen élnek há­zasságban, mint 30 évvel ez­előtt: arányuk a 15 éves és en­nél idősebb férfiak között 65- ről 70 százalékra; az ugyan­ilyen korú nők között 59-ről 64 százalékra nőtt, s ezzel pár­huzamosan erősen visszaesett a nőtlenek és hajadonok, viszont jelentősen emelkedett az el­váltak száma. Kevesebbet szülnek a házas nők: az ezt jelző arány ez év elején átlagosan két gyermek­nél kevesebb volt, és csupán háromnegyede a 26 évvel ez­előtti termékenységnek. Főleg a két-, valamint az egy gyer­mekes anyák aránya növeke­dett és erősen visszaesett' a négy és a több gyermeket szült házas nőké. örvendetes vi­szont, hogy egyre kevesebb a gyermektelen nők száma. A felszabadulás óta eltelt időszak nagy vívmánya, hogy jelentős mértékben javult a népesség iskolázottsága, s ez minden szintre vonatkozik. Az általános iskolát elvégzet­tek aránya 21 százalékról 58 százalékra, a középiskolai vég­zettségűeké 6-ról 19 százalék­ra, a diplomásoké pedig 2-ről 5 százalékra növekedett A társadalombiztosítás ki- terjesztésével, illetve a gyer­mekgondozási segély beveze­tésével lényegesen nőtt a nem aktív kerésők száma. Jelenleg 1 millió 800 ezren vannak, hét­szer annyian, mint 1949-ben. Az eltartottak között emelke­dett a tanulók száma, ugyan­akkor számottevően vissza­esett a nem dolgozó, nem ta­nuló eltartottaké. (MTI) 1975. november 28. HALMOSI JÓZSEF, A Tolna megyei diákklub elnöke Müyen lesz a naptár- és képeslevelezőlap-ellátás? Mikrobusszal kormolni t

Next

/
Oldalképek
Tartalom