Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

Másfél miilián! könw évente A legifjabbak is szívesen olvasnak. .Szovjetunióban éven­te 318 millió példányban jelennek meg gyermekkönyvek. Lenin-rend az akadémiának I Arra a kérdésre, „Mivel töl­ti legszívesebben szabad ide­jét?” a Szovjetunió lakosságá­nak háromnegyed része az ol­vasást jelölte meg. Mint a szo­ciológiai felmérések bizonyítot­ták, az ország minden lakosa átlagosan napi fél órát fordít könyv- és újságolvasásra. A könyvkiadás méreteit és a megjelentetett nyomdai termé­kek mennyiségét tekintve a Csodálatos város Lódz. A lengyel könnyűipar, mindenek­előtt a textilipar fellegvára, ként emlegetik, nem alapta­lanul. Kedves, szép nagyváros. Parkok, játszóterek terülnek el a korszerű lakótelepek kö­zött, pihenést kínálnak felnőt­teknek. játszadozási lehetősé­get kicsiknek, fiataloknak. Sokfelé jártam a mintegy nvolcszázezres városban. A múlt szomorú emléke itt még ma is kísért, hiszen a máso­dik világháború idején e vá­rosbán is sokat szenvedett a lakosság, s a fasizmus áldo­zatok tízezreinek életét oltot­ta ki. A Dziennik Pooularny szerkesztőségének e"vik fiatal m'-nkatársával kiadós túrát tettünk a terebélyes városban. Szovjetunió az első helyen áll a világon. Az elmúlt évben a Földünkön kiadott 7,5 milliárd könyv és brosúra közül 1,5 milliárd a Szovjetunióban je­lent meg, ahol minden lakosra hat könyv jutott. A szovjet könyvkiadók és nyomdaipari kombinátok na­ponta ötmillió példány köny­vet bocsátanak ki. Harminc esztendővel a II. vi­lágháború után is összeszorult a torkom. Vöröstégás romhal­maz előtt álltunk meg. Körü­lötte tüskés vasrács, közepén emlékmű. — Valamikor textilgyár volt itt jó néhány ezren dolgoztak benne. Amikor a németek visz. szavonultak. benzinnel leöntöt- ték és felgyújtották — hallot­tam kísérőmtől. — Ezernél többen, zömében nők égtek el benne. Emléküket ma sem feledik a város lakói Az emlékműnél naponta helyezik el a friss vi­rágokat. Legalább ennyire megrázó volt egy másik látvány. Ég­nek meredő — felkiáltójelként ható — kőoszlopok sorakoztak az egyik parkban. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Lenin-rend- del tüntette ki a Szovjet Képző- művészeti Akadémiát. Ez a ma­gas kitüntetés a képzőművészet legkiválóbbjait tömörítő legma­gasabb tudományos intézmény nagy érdemeinek »!■»■»»—je­lenti. Az APN munkatársa, Gavriil Petroszjan arra kérte Pjotr Szi- szojev akadémikust, a képzőmű­vészeti akadémia tudományos tit­kárát, ismertesse az akadémia feladatait és felépítését, szóljon tevékenységéről és trmW»'ik munkájáról. — A képzőművészeti akadémia nemcsak a legkiválóbb művésze­ket és kritikusokat tömöríti, a művészeti nevelést irányító tudo­mányos-módszertani központ is egyben. Több főiskola és művé­szeti szakiskola tartozik hozzá, valamint a különböző művészeti alkotóműhelyek, ahol a főiskolát végzettek közül a legtehetsége­sebbek tökéletesíthetik tudásukat. — Milyen cn akadémia szervezeti felépítése, állandó-e a tagsága, ho­gyan lesz valaki akadémikus? Milyen jogaik vannak az akadémikusoknak és a levelező tagoknak? — Az akadémiának 50 rendes és 80 levelező tagja lehet. Jelen­leg 41 akadémikus és 6ó leve­lező tagunk van. A soron követ­kező közgyűlés napirendjén to­vábbi 9 rendes és 14 levelező tag helyének betöltése szerepel. Az akadémia működési szabályzatá­nak megfelelően a megpályáz­ható helyekről ismertetést adnak. Két hónapon át a képzőművé­szeti. művészeti és tudományos intézmények, a társadalmi szer­vek, egyes művészek írásban te­hetnek javaslatot az akadémiá­nak, megfelelő indoklással a je­löltekre. A titkos szavazáson csak az akadémia rendes tagjai vesz­nek részt, a jelölések megvitatá­— Itt gyerekek koncentrá­ciós tábora volt. Sok tízezren voltak itt foglyok Az arra al­kalmasnak minősítetteket el­vitték Németországba — né- metesíteni. A többiek sorsa — ki tudja, minden bizonnyal a legszömyűbb lett — magya­rázta kísérőm, miközben a kö­zeli óvodából gyerekek népes csoportja tűnt elő. — ök még nem tudják, hol járnak — jegyezte meg. • Lódz, ez a rendkívül gyor­san fejlődő és épülő nagyvá­ros is méltó bizonyítéka a ba­ráti lengyel nép élni akarásá­nak. szorgalmának, szocialista fejlődésének. Minderről az egyik legilletékesebb vezetőtől kaphattam tájékoztatást: Zbig­niew Falinskitől. a LEMP lódzi vajdasági bizottságának agitációs és propapanda+itká- rától A titkár néhány jellem­ző adatot sorolt föl: a város lakosságának 90 százaléka az iparban 10 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Az ipa­ri termelés zömét, 47 százalé­kát a textilipar adja, s mel­lette olyan iparágak találha­tók. mint a gép-, az élelmi, szer-, valamint a vegyipar. A mostani tervidőszakban, mint Lengyelország-szerte, itt is sokat tettek az életszínvonal emeléséért öt év alatt úi la- ' kónegyedek nőttek ki a föld­ből, az újonnan épített 54 és fél ezer lakásból, vaffv aho­gyan itt mondták: a 150 ezer szobából. És még többet mond ez a szám. ha azt is figyelem­sóban a levelező tagok is. Aka­démikusokat kizárólag a levelező tagok soraiból vesznek fel. Egyet­len egyszer tettek kivételt, a ki­váló szobrászművész, Szergej Ko- nyenkov esetében, aki már 1917, a forradalom előtt is tagja volt a testületnek. — Hogyan irányítják ai akadémia munkáját? — A képzőművészeti akadémia legfelső szerve a közgyűlés, ülés­szakait évente legalább egyszer összehívják. A közbeeső időben az elnök vezetésével az elnökség irányítja a munkát. Az elnöki tisztséget 1968-tól Nyikolaj Tomsz- kij szobrászművész tölti be. ■— Milyen területekre terjed ki az akadémia tevékenysége? — Mindenekelőtt: segíti a szovjet alkotók fejlődését, átfo­gó kiállítási és művészet-népsze­rűsítő munkát végez a Szovjet­unióban és külföldön. Másod­szor: irányítja a fiatal képzőmű­vészek felkészítését, nevelését, tudományos munkát végez a mű­vészetelmélet, művészettörténet és kritika kérdéseinek kidolgozá­sában. Nincs olyan kéozőművé- szeti ág, amelyet az akadémiai tagok ne gazdagítanának. — A közvetlen művészeti alkotás mellett miként befolyásolja a kép. zömüvészat fejlődését az akadémia? — Elsősorban úgy, hogy részt vesz a Szovjet Képzőművész Szö­vetség munkájában, a kiállítási intézmények művészeti zsűrijé­ben, a folyóiratok szerkesztő bi­zottságaiban, a pályázatok bí­ráló bizottságaiban. A Szovjet Képzőművész Szövetség egy sor helyi tagozatát akadémikusok vezetik. Ami pedig a kiállításokat illeti — a szovjet akadémikusok munkáit szinte a világ minden fővárosában bemutatták. be vesszük, hogy a tervidő­szakban bölcsődék, óvodák és iskolák tucatja valamint 301 új üzem épült fel. Azaz: öt év alatt többet építettek itt, mint előtte 10 év alatt össze­sen. Persze, s ezt egy pillanatig sem rejtik véka alá. a nagy­arányú fejlődés ellenére is sok még a kisebb-nagyobb meg­oldásra váró gond. Erről kü­lönben a vajdaság 110 ezer párttagjának küldöttei sokat beszéltek a pártértekezleteken. Ahogy elmondták. Lódzban szükségessé vált az ipar szer­kezetének megváltoztatása, mégpedig az elektromos és a gépipar erőteljes fejlesztésé­vel. A gyorsan épülő lakóne­gyedek sürgetik a kereskedel­mi és közlekedési hálózat fej­lesztését, a bölcsődék, óvodák és iskolák építésének gyorsítá­sát. Mások a párttagok felelős­sége és öntudata növelésének fontosságáról szóltak a párt­értekezleteken. És nem keve­sen beszéltek arról, hogy a gyárakban és üzemekben — a most zajló rekonstrukcióval együtt — gyorsítsák meg az élet- és munkakörülmények ja­vítását is. A vajdaság párttagságát 84 küldött képviseli majd a LEMP VII. kongresszusán. Amint az eddigi pártértekez­letek tapasztalatai bizonyítják; lesz majd bőven miről beszél­niük, ha szót kapnak a párt legmagasabb fórumán. PODINA PÉTER Következik: Bányászokhoz méltóan készülnek„ lojszaliályokrc! — röviden AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZ­LÖNY f. évi 21. számában je­lent meg az egészségügyi mi­niszter 31/1975. Eü. M. számú utasítása a belső ellenőr­zésről. Az utasítás szerint: „Az ellenőrzés rendszerének kiala­kításáért, feltételei megterem­téséért az intézet vezetője, eredményes működéséért pe­dig a maga területén minden, vezető is felelős. Az igazgató biztosítani köteles, hogy a szakszervezeti szervek a Mun­ka Törvénykönyvében megha­tározott jogaik alapján az in­tézetben hatás- és jogkörüket minden vonatkozásban zavar­talanul gyakorolhassák.” Az utasítás melléklete irány­elveket ad a belső ellenőr­zési szabályzat elkészítéséhez, foglalkozik a vezetői ellenőr­zéssel, a funkcionális ellenőr­zéssel, az eljárási szabályok­kal, a belső ellenőr jogaival és kötelességeivel, az ellenőrzött egység dolgozóinak jogaival és kötelességeivel, és felsorolja az ajánlott ellenőrzési témákat is. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZÖVOSZ Tájé­koztató f. évi 44. számában megjelent arra a közleményre, amely a lakásfenntartó szövet­kezetek közös használatú he­lyiségeinek bérbeadásával kap­csolatos. és itt utalunk arra, hogy ilyen bérbeadást a jog­szabály a közgyűlés határoza­tához köti. az igazgatóság csak a > közgyűlés határozatának megfelelően járhat el, egyéb­ként is csupán ténylegesen nem használt helyiségek bér­beadásáról lehet szó. A közle­mény szerint „az előzőekben említett előírás és gyakorlat elmaradása több szövetkezet­nél a tagok elégedetlenségét váltotta ki.” EC,vyq ORVOSOK MUN­KAVISZONYÁRÓL szól a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1975. évi 22. szá­mú törvényerejű rendelete, amely szerint az egészségügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó kórházban, gyógy­intézetben az adjunktus, az al­orvos, a segédorvos és az or­vosgyakornok, továbbá orvos- tudományi egyetemen és az or­vostovábbképző intézetben a docens, az adjunktus, a tanár­segéd, a klinikai orvos és az orvosgyakornok munkaviszo­nya határozott iiőre létesül. Az egészségügyi mi­niszter ágazati irányítá a alá tartozó egészségügyi és szociá­lis intézmény orvosvezetője (főigazgató, igazgató, igazgató- helyettes, osztályvezető főor­vos) vezetői feladatát négyévi időtartamra szóló kinevezés alapján látja el. A kinevezés több ízben meghosszabbítható. A törvényerejű rendelet ha­tálybalépésekor — 1976. január 1. napján — orvosvezetői fel­adatokat ellátó orvosok mun­kaszerződését legkésőbb 1976. június 30. napjáig a tvr. ren­delkezéseinek megfelelően mó­dosítani kell, a módosításhoz a dolgozó beleegyezése nem szükséges. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS­RÓL szóló jogszabályok egysé­ges szerkezetbe foglalt szöve­ge jelent meg a Tanácsok Köz­lönye f. évi 45. számában. Az e 1 tárgykörben érdeklődők itt tájékozódhatnak a haláleset bejelentésétől a hagyaték át­adásáig terjedő minden kér­désben. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügvész 1975. november 27. A pán (kongresszus előtt Lengyelországban Lengyel barátaink igen nagy eredménynek tekintik azt, hogy ebben a tervidőszakban egymillió 850 ezer új mun­kahelyet létesítettek a népgazdaságban. S az sem lebecsü­lendő, hogy öt év alatt egymillió 125 ezer lakás épült, ami 50 ezerrel meghaladja a VI. kongresszus irányelveiben el- határozottat. Különösen sokat tettek a munkások kereseté­nek növeléséért. Ahogy az irányelvek megfogalmazzák: „Ezt a feladatot jelentősen túlteljesítettük.” A reálbérek növe­kedése ugyanis a tervezett 17—18 százalékkal szembfen el­érte a negyvenet. Azaz: a havi átlagbérek az 1970. évi havi 2235 zlotyról 1975-re megközelítik a 3500-at, a tervezett nö­vekedés kétszeresét. I Persze, gondok is vannak és sokszor mondják az im­már szállóigévé váló mondást, amely hűen kifejezi a felada­tokat is: „Egy új, második Lengyelországot kell felépíteni." És építik is! I. Lédz, a szocialista épflés példája

Next

/
Oldalképek
Tartalom