Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
Á Tamási Körzeti Sütőipari Váüaíaf Többel, jobbal, olcsóbban <* A cím három szavát nehéz lenne sorrendbe állítani. A Tamási Körzeti Sütőipari Vállalatnál egyformán fontosnak tartják mind a hármat. Tamásiban, ■ mikor a vállalat a pártbizottság előtt számolt be végzett munkájáról, az elért eredményekről, érthétő módon a Bogozz h:bá!!anui munkarendszerrel kezdte. Ez a pár éve bevezetett munkarendszer szoros tartozéka a takarékossági intézkedésnek. Tartalmazza ugyanis a gondosabb munkavégzés szabályainak betartását, a figyelmesebb, körültekintőbb termelés elősegítését. S hogy a takarékosság során a tervezettnél nagyobb összeget mentettek meg, elősegítette a DH is. A Tamási Körzeti Sütőipari Vállalatnál hosszú évek óta gondot fordítanak arra, hogy gazdaságosabban dolgozzanak, jobban gazdálkodjanak az anyagokkal, energiával, az álló- és fogyóeszközökkel egyaránt. Ezt a törekvést segítette elő a Dolgozz hibátlanul munkarendszer. Ennek bevezetése, majd kiterjesztése az elmúlt esztendőben a péksütemény és kenyér minőségének javulása mellett 454 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ezenkívül lehetővé tette, hogy a benzin árának emelkedése ellenére csökkenteni tudták a szállítási költségeket. Szintén az elmúlt év eredményét növelte ez ésszerű átszervezés is. Például SimontorSzekszárd lankáin a nagyüzemeken kívül csaknem háromezer-háromszázán művelnek szőlőt. Számuk az idén százhetvenhattal gyarapodott. Ez utóbbiak többsége részére a szőlőművelés kikapcsolódás, szép szenvedély. Bizony, sok gazdát kell ezekben a hetekben felkeresnie Till György pénzügyi főelőadónak és Dér Gyula pénzügyi előadónak, a szekszárdi Városi Tanács két dolgozójának. Az ő feladatuk a bejelentett készletek ellenőrzése. — A szőlőtermelőknek (az átalányozottak kivételével) a szüret után nyolc napon belül kell bejelenteniök, mennyi mustjuk van — mondotta Till György főelőadó — Ezt követően tájékoztatjuk őket arról, mikor megyünk felmérésre a tárolóhelyre Ha a termelő a második .értesítésre sem jelenik meg, lógunk van a helyiség hatósági felnyitására. Hirtelenében nem is tudnám megmondani, mikor kellett eh. hez folyamodnunk, olyan régen történt. Ahol hitelesített hordóban tartják a bort, köny- nyű dolgunk van; ahol nem. ott mérőléc és táblázat segítségével számítjuk ki a hordó űrtartalmát. — E f-félével, miv.tp.gv szó~ahozásként a nagy csillagász, Kepler is foglalkozott. .. Hogyan történik ez a gyakorlatban? — A mérőlécet a hordó tetejének középpontján át illesztjük annak alsó éléhez. Az így kapott centiméterérték alapján a táblázatban találjuk meg az űrtartalmat. — Mennyi adót kell a termelőnek fizetnie? — Családonként 250 liter kedvezményes, literenként- egy forint ötven filléres adózás alá esüc; e fölő«t literenként nyolc forint az adó. Ha a bejelentett és a tényleges m»sv- nyiséz között mutatkozó különbség az öt százalékot megnyán megszüntették a péksütemény készítését, s a gazdaságosabban termelő tamási üzemből látták el a községet. Tizenkét új termékkel bővült a választék, s a forgalom negyedével megnövekedett. Idén, az év elején, a dscemlrri párthatárezat szeifemálien kidolgozták a takarékossági intézkedést. Ebben, csoportosít- .va a feladatokat, újabb 215 ezer forint értékű anyag, energia munkaerő megtakarítását irányozták elő. S hogy a tervek valósággá váltak, bizonyítja; a harmadik negyedév végéig az éves tervet 85 százalékra teljesítették. A vállalatnál legjelentősebb eredménynek tartják, hogy míg a tavalyinál kétmillió fo- rintnvival több termelési értéket állítottak elő, 11 tonna fűtőolajjal kevesebbet használtak fel. Az energiával való takaró, kosságban segítettek javaslataikkal a dolgozók is. Például javasolták, az egyik széntüzelésű kazánban a komlói diószenet, amit korábban is hasz- náltak, keverjék iszapszénnel. A javaslatot . úűtásként elfogadták. A megtakarítás szeptember végéig 22 és fél ezer forintra rúgott. De seregnyi apróbb ötlet, javaslat is segítette a takarékossági Intézkedések megvalósítását. Több olvan is van, amit a laikus az e’ső nblanat- ban nem is ért. Például amihaladja, az adót ötven százalékkal kell emelni. Ha a differencia meghaladja- a húsz százalékot, a „tévedő” ellen szabálysértési eljárás indul. — Adódott-e már, hogy az ellenőrzés kevesebb bort talált a bejelentettnél? — Hogyne. Tréfálkoztak-e velünk, tévedtek-e a gazdák, nem tudom Akár ez történt, akár amaz nem látták kárát. Annál Inkább azok, akiket azon értünk, hogy elrejtették a borukat. A bírság álta’ában az eltitkolt adóérték ötven százaléka körül jár. Ha azonban az eltitkolt érték na"v. ha a termelőt nem először érjük a* állammal szemben inkorrektségen. a bírság eléri a hetven százalékot is. — Hová szokták rejteni a bort? — Van, aki elfalain a pin. cében; van, aki szárkuoaeba teszi; olvan is. aki a már e1- lenő^zött készig mellé utólag „varázsnl” néhánv hordóval. Visszatérő el’onörz^sekkel igyekszünk az efféle manipulációk"«- megakadályozol. — Menvd mustot jelentettek be az idén? — A mi területünkről R400 hektolitert. Tava’v jobban kedvezett az időjárás. Akkor 15 600 hektoliter volt a bejelentet« "eennvls&g. — Till elvtárs. öv. régóta foglalkozik a borgdózással Mi a véleméniie. tavait-e. rosszabbodott-” az adómorál? — Valamelyest javult Az igazat memrdlva r "m értem, hovv ió néhánv ember szemében miért bocsánatos bőn” nz állam kárára csalni Ml több. Olvanok szemében is. akik eev villa szériát sem emelnáoe . el a máséból ... Furcsa. Hiszen mindannyian tudjuk, hnzv a csaló fikarcnyival sem io'-’-' " tolvajnál —• búaeü-mt« ’HU György pénzügyi főelőadó 8. Z. kor arról beszéltek, hogy jelentős mennyiségű lisztet taka. rítottak meg, önkéntelenül a súlycspnkítás jut sokaknak eszébe. Pedig arról van szó, hogy gondosabb szállítással, összesen sok mázsát jelentő, esetenkénti 10—20 dekákat mentettek meg. Vágj* hogy a sütőlapokra nem hidegen kenték fel az étolajat, hanem langyosan, szintén sok-sok literrel kevesebbre volt szükség. Úgyszintén apróság, hogy a tortalapok megpörkölődött szélét nem dobják ki, hanem kilóját néhány forintért elad. ják az állattartóknak. Apróság, mely összegezve ezer, tíz- ezer forintokat jelent. Több mérést, számolást tett szükségessé a túrái áratok útvonalának meghatározása. Ezek gyakran azt igazolták, hogy a korábbi tervek optimálisak voltak, de néhánv esetben gazdaságosabbat lehetett kidolgozni, s ez is takarékosságot eredményezett. Forintban nagvon nehéz lenne kifejezni, mit jelentett a felismerés, hogy az irodákban dolgozóknak a kemencék, dagasztógépek mellett tevékenykedőkkel szorosan együtt kell működni. De a jó fco'lekfv szellem mellett mérhető haszna is van annak, hogy a vezetők az ifiú- sági parlamenten, a termelési tanácskozásokon, igen sok más fórumon keresztül folyamatosan ismer«etik a dolgozókkal a terveket. — s*. L — Állami gondozottak Hogyan áll meg a saját lábán? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a fővárosra, továbbá Bács, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr, Komáro-m, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye területére kiterjedő gyermek- és ifjúságvédelmi vizsgálatot indított. Megyénkben tegnap kezdődött az igen széles körű vizsgálat. A népi ellenőrzés ennek keretében felméri az állami gondozott gyermekek helyzetét; azokét is, akik családhoz kihelyezve, azokét is, akik gyermekintézményben élnek. Megyénkben e'erháromszézra tehető az állami gondozottak száma. A népi ellenőrök számos olyan személyt is felkeresnek, aki állami gondozottként töltötte gyermekkorát, vagy annak egy részét. E visszapillantást a megyei NEB fél évtizedre tervezi. Azoktól, akik már felnőtt tagjai társadalmunknak, a népi ellenőrzés nem csupán munka- és lakáskörülményeik iránt érdeklődik, hanem arról is, miként tudtak beilleszkedni a „nagyok" közé, meg tudnak-e állni a saját lábukon. Az előzetes tájékozódás szerint azok helyzete könnyebb, cWk nvermeksze- rető családi kör yezetből léptek ki az életbe, mivel ott inkább megtanulhatták a kereset beosztását, jobban megismerhették a mindennapok klsebb-nagyobb gondjait, mint az intézetekben nevelkedettek. 1975. november 26. Beszélgetés bortermelőkről Egyszer és fél A z első pillantásra azt hinné az ember, hogy a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalomban nincs semmi újszerűség. Hiszen nem mai keletű követelmény, hogy a munkát hibátlanul kell elvégezni. Aki valamit is adott magára, az szépen dolgozott bárhol és bármit is elvállalt vagy amivel megbízták Volt idő. amikor a hibátlanul végzett munka létkérdést jelentett, s nem is csupán az egyén számára, de a nagyobb közösség, a gyár. a vállalat számára is A részleteket és a következményeket, úgy vélem, fölösleges magyarázni Az egyre jobban terjedő — közismert nevén — DH- mozgalom arra ösztönzi és neveli a dolgozókat, hogy hibamentesen végezzék munkájukat. Tudom, hogy bár. ki azonnal felteheti a kérdést: mi az, hogy végezze el rendesen és hibamentesen a rábízott feladatot? Hiszen ha valaki nem így cselekszik, vétséget követ el, megsérti a technológiai előírásokat, vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amiből egyenesen következik a felelősségre vonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. Gyakran tényleg ez a valóság, mert hanyagság, hozzá nem értés okozza a selejtet. Az persze megint más kérdés, hogy a munkahelyeken miért nem szigorúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben, vagy miért nem ügyelnek jobban arra, hogy megfelelő helyen, megfelelő ember dolgozzon. A hibamentes munkarendszer kiinduló tétele, hogy a hibák okai megismerhetők, tehát elkerülhetők is. A DH-munkarendszer egyik lényeges követelménye: a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul hajtanak végre. A közgazdász így fogalmaz; nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy rossz minőségű árut gyártsunk. Magyarázni sem kell, hogy egy jól működő és hibátlan mosógép többet ér, mint száz hibás. S az is régi igazság, hogy egy darab kiváló minőségű terméket gyorsabban lehet elkészíteni, mint kettő darab rosszat, A jó minőségű munka nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem közvetlenül is befolyásolja a dolgozók anyagi helyzetét. M ondják, hogy az emberek vállalaton kívül sokkal kevesebbet tévednek, mint a munkahelyükön. A pszichológusok szerint az ember meg. változtatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonít az elvégzendő feladatnak. Ebből könnyű levonni a tanulságot! a figyelmetlenségből eredő hibákat úgy is lehet csökkenteni, ha a dolgozók olyan fontosságot tulajdonítanak a gyárban végzett munkájuknak, mint a magánélet bármeiv lényeges eseményének Persze a magánéletben is előfordulnak hibák — ez tagadhatatlan —. de ezek elkerülésére sokkal nagyobb figyelmet szoktak fordítani az emberek, mint a munkahelyen elkövetett hibák ismétlődésének megelőzésére. Általános panasz, hogy az építkezéseknél sok a gyöngén elvégzett munka. Az első tevékenységet végzők már eleve úgy dolgoznak, hogy majd őket követi a garanciális javítók csoportja, és az helyrehozza a hibákat, de már eljutottunk addig, hogy a hibakijavítók is elhagynak bizonyos dolgokat, és arra számítanak, hogy majd a „szuper korrektúra” rendbehozza. Miért van ez így? Figyelmetlenség, hanyagság, szakmai ismeretek hiánya, anyagellátási zavarok, gyenge munka- és üzemszervezés és más egyebek miatt. A dolgozók gyakran mondogatják, hogy rossz az anyag, amellyel kínlódniuk kell. A ragasztó vagy a festék minősége nem felel meg az előírásoknak. Ezt valahol, valakik elrontották. Valahol minden elkezdődik, és valahol min. den véget ér. Ügy vélem, szükségtelen részletezni. A hibaelemzési tapasztalatok azt bizonvítiák. hogy az iparvállalatoknál fellelhető minőségi hibáknak mindössze 20—30 százalékát előzhetnék meg a dolgozók. A többi hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből fakad, valamint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az önellenőrzéshez nélkülözhetetlenül szükséges eszközökkel Például olyan eszközökkel (előírás, minta és egyebek), amelyek segítségével meg- tudja, hogy mit várnak el tőle Aztán olyan ellenőrző eszközükre is szükség van. amelyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy amit produkált, az megfelel-e a követelményeknek S végül nem ártana^ az olyan eszközök sem, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy amit nem jól tesz, azt miképpen kell megváltoztatni, hogy megfeleljen annak, amit tőle elvárnak. E r"kc« a feltárni eket a vezetőknek ke'l biztosítaniuk. hogy a dolgozók valóban ió munkát tudjanak végezni. A hibák okainak felderítésére, és azok megszüntetésére irányuló törekvéseket a vál. lalatnál széleskörűen meg kell ismertetni. Természetesen úgy, hogy mindig az illető dolgozó tudja meg elsők között, hogy mikor sikerült jól a munkája és mikor nem. A DH-mozgalom még terjedt el megyénk minden üzemében, de ahol ennek szellemében dolgoznak munkások és vezetők ott mérhetően is javulnak az eredmények. A hasznát mindenki élvezheti, az egyén, a vállalat kollektívája és az egész népgazdaság. GAZDAGII ISTVÁN
