Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
f * magazin * magazin * magazin * Atomhajik a saMMn A Szovjetunió partjait érintő tengerek közül egy sincs, amely télen részlegesen vagy teljesen be ne fagyna, ezért az orosz tengerészek már régóta kutatják a jég leküzdésének módjait. E területen Mihail Britugov kronstadti hajótulajdonos mindenkit megelőzve, 1864-ben gőzhajóinak egyikén az orr- részt ferdén képeztette ki. így a hajó könnyen felsiklott a jégre és súlyával beszakította azt. Britugov „minijégtörője” lényegében a világ első ilyen hajója volt. Ezt követően a Makarov admirális által kidolgozott konstruktőri elképzelések évtizedekre meghatározták a jégtörőflotta-építés útját. A sarkvidék ellen igazán a szovjethatalom éveiben épített Jermak, a Szibir- jakov, a Cseljuszkin és a Krászin, a Litke és a Sze- dov intézett rohamot — szinte utat vágtak az ismeretlenbe. A sarkvidéki hajózás tapasztalatai alapján a szovjet szakemberek megállapították, hogy a jégtörők csak szűk part menti sávban használhatók, mivel eltávolodásukat a gyakorta kedvező jégviszonyok megengedték ugyan, de az időközönként szükséges fűtőanyag-felvételt már nem tudták biztosítani. Elvileg új energiaforrás felkutatására volt tehát szükség — így jelentek meg a jégtörőkön az atomreaktorok. HÉHÁNY GRAMM URÁN Az atomenergetika fejlesztésében igen fontos szerepe van Leningrádnak. Itt nyitották meg az első magfizikai kutatóintézeteket és a Kali- nyin nevét viselő műszaki egyetem a magfizikusok képzésének' központja lett. Biztonsági szempontból atomreaktorokat csak jégtörő hajóban szerelhetnek fel — ez a követelmény találkozik e hajótípus energiaforrás- és teljesítménytartalék-igényével, amelyeket hosszan' tartó hajózás, illetve különösen kemény jégpáncél útbaesése esetén használhat ki. Fontos követelmény a jégtörőknél az is, hogy változatlan önsúly mellett jó tengerjáró képességgel rendelkezzenek. Ez a követelmény naponta több tonna olaj vagy szén tüzelőanyagot fogyasztó hajók esetén nem teljesíthető. A naponta néhány gramm uránt fogyasztó atomjégtörők megőrzik önsúlyukat, így útjuk során mindvégig megtartják jó hajózási jellemzőiket is. Leningrad — az orosz hajógyártás bölcsője. Itt készült az első orosz gőzhajó — a Jelizaveta, az Auróra cirkáló és itt fektették le a szovjet te- herhajógyártás alapjait is. A nagy hajógyárak mellett hajóépítési szakemberképzés, kutató-tervező bázis is kialakult itt. LENIN ÉS ARKTIKA * IV. A történelem első békés célú atőmhajtású hajója — a Lenin — az admiralitás üzemében épült és első sarkvidéki útjára 1960 májusában futott ki. Másfél évtizedes munkája során az atomjégtörő sok te- herhajó-karavánt vezetett át az északi hajóúton. Sokéves, nehéz körülmények között is hibamentes munkája igazolta a tervezői elképzelések és megoldások helyességét és teljes mértékben indokolta az atomreaktorok jégtörőkön való alkalmazását. Néhány éve a Lenin jégtörőn nagyjavítást végeztek, és most re- kordidőt >— évente több mint 4,5 hónapot — tölt úton. A második szovjet atom jégtörő, az Arktika, amelynek építését a Szovjetunió 1971 szeptemberében Genfben, a IV. atomenergetikai nemzetközi konferencián jelentette be, nemrég futott ki a tengerre. Ez a hajó műszaki jellemzőit tekintve egyedülálló. Gépei és berendezései mellett még a sarkvidéken hajózva sem kell állandó ügyeletet tartani. A vezérlés egyetlen központból történik, Az Arktika építésében több mint 350 kutató- és tervező- intézet, illetve vállalat vett részt. Valamennyi gép, berendezés és műszer szovjet gyártmányA VDK gépipara A festői szépségű Ha Long öböl partján, tenger és hegyek által határolt völgyben, hatalmas beton épületek emelkednek. Ezek a szovjet műszaki közreműködéssel nemrég üzembe helyezett champi bányagépjavító kombinát üzemei. _ A Champ-ban felépült gyáróriás a Vietnam! Demokratikus Köztársaság gyors ütemben fejlődő gépiparának egyik legnagyobb vállalata, s részét képezi a hon-gay-i kőszéntermelő ipari komplexumnak-, A VDK gépipara nagy utat tett meg a mostani korszerű gyáróriásokig. Az első gépipari vállalat építése az 1945-ös augusztusi forradalom után három héttel kezdődött. Ez egy mezőgazdasági gépeket és felszereléseket készítő üzem volt, amelyet a gyarmatosítók által kirobbantott háború alatt a dzsungelbe kellett evakuálni. A gépipar alapjainak lerakása azonban csak az 1954. évi genfi egyezmények aláírását követően kezdődhetett el valójában. A Szovjetunió segítségével épült fel az ország első szerszámgépgyára, a Hanoiban működő Gépmechanikai Vállalat, amely az ország első ipari üzemei számára készített gépeket és berendezéseket. Az újabb imperialista agresszió nem törte meg az ország iparosításának folyamatát. A sokéves háború alatt nemcsak úq üzemek és gyártelepek épültek északon, hanem egész ipari központok jöttek létre. Jelenleg a Vietnami Demokratikus Köztársaságban mintegy 300 gép- és műszeripari gyár működik. Ezek termelése a felszabadulás óta eltelt időszakban tizenhatszorosára növekedett. A VDK nagy sikereket ért el a szakmunkásképzés terén is. Gyakorló repülőgép A francia repülőgépipar — annak ellenére, hogy nagy amerikai cégek elhalászták előle az „évszázad üzletét” amelynél több száz katonai repülőgép eladása volt a tét — a világ élvonalába tartozik. Konstruktőreik az elmúlt évtizedek során több olyan géptípust terveztek, amelyek felveszik a versenyt a világ legjobban sikerült alkotásaival. A hatalmas összegbe kerülő, kényes gépeket azonban nem lehet egyik napról a másikra a pilótákra bízni, szükség volt tehát egy olyan gyakorlógép-típus kialakítására, amely mintegy kicsinyített mása a nagyobb „testvéreinek”. Marcel Dassault, a neves francia konstruktőr e célra megtervezte a képen látható „Alphajet—03”-at. A kétüléses, alapfokú és haladó kiképzésre egyaránt alkalmas gép maximális sebessége megközelíti a hang sebességét. A vi szonylag rövid szárnyú, köny- nyű építésű gyakorlógépet sorozatban gyártják. Le- és felszállásukhoz nincs szükség hosszú kifutópályára. Higany a halakban A nizzai Oceanográfiai Inté-i zet tanulmánya szerint a Földközi-tengerben megvizsgált 31 halfaj közül 17-ben a meg« engedhető maximális higanyt mennyiséget találták, kilenc másik fajtában — ezek között volt a tonhal, a máma és a kardhal — pedig ennek két« szeresét. A legújabb vizsgálat tok szerint már 30 mg. higany idegrendszeri megbetegedéseket okoz. 80 mg pedig halálos mérgezést és a szervezetbe kerülő higany mintegy $ százaléka lerakódik. A higanyszennyezés oka: Sí Földközi-tenger partjain Barcelonától Genováig mintegy 50 000 ipari üzem működik és engedi szennyvizeit a tenger-j Szovjet hámort Kuvaiti megrendelésre a szovfel hajógyárak egy széria ömlesztett árui szállító hajót gyártanak. A legkorsze» rűbb navigációs berendezésekkel é© rakodógépekkel ellátott Diesel-motorao hajók próbaáttfána a Fekete-tengere« kerül sor. Az utóbbi években egyre fokozódd a szovjet hajóexport, többek között Anglia, Norvégia, Pakisztán, Kuba és az NSZK vásárolnak száraz terhet szállító és tankhajókat. A közeljövőbe« bolgár, keletnémet, román és indiai «siegrendelések teljesítésére kerül sosq Az ember és a tenger Japánban, az Okinawa-szige- ten rendezték meg az Expo— 75 nemzetközi kiállítást. Ez volt az első olyan kiállítás, amelyet az óceán problémáinak szenteltek. Jelszava: „Milyennek kell lennie az óceánnak?” A nemzetközi kiállításon 36 ország vett részt A kiállítás megszervezéséljek gondolatát az utazási társaságok is támogatták, amelyeknek a bevétele az infláció súlyosbodásával Japánban erősen megcsappant. Arra számítottak, hogy a reklám és a japánok utazási hajlama megmozdítja a tömegeket. Ugyanakkor aggályok is felmerültek: a vasúti jegy ára Tokiótól és vissza körülbelül 180 dollárba kerül, ezenkívül a látogatóknak egyéb kiadásokkal is szá- molniok kell. Mindazonáltal arra számítanak, hogy a kiállítás ideje alatt — az Expo— 75 1976 végén zárja be kapuit — 5 millió ember látogat' el Okinawára. Az Expo—75 kiállítási csarnokaiban a valódi tudományos eredmények mellett az is szembeötlik, hogy egy sor kiállítási anyag, különösen a japán pavilonokban, főleg 4 reklám céljait szolgálja. A kiállítási tárgyak távolról sem tükrözik pontosan mindazt, ami Japánban történik a Világtenger szennyeződését megakadályozó eszközök tanulmányozása terén. Egyébként — az újságok tanúsága szerint — valóban neon túl Sok történik. A szovjet pavilon magára vonja a látogatók figyelmét. Kiemelik gazdag tartalmát, a tengerek és óceánok tanulmányozásának és meghódításának komoly tudományos alapjait eláruló kiállítási tárgyait. Eltűnő és új csomagolóanyagok A környezetvédelmi szempontból egyre több gondot okozó hulladék kétségtelenül jelentős részét, egyes országokban 30—40 százalékát teszik ki a csomagolószerek, és ezen belül tekintélyes meryiyiséget éppen az é'elmiszerek csomagolásához használt anyagok jelentenek. Környezetvédelmi érdekből azonban a csomagolásnak még csak a korlátozása sem járható út, már azért sem, mert egyedül az ésszerűsített heti bevásárlások alapját nyújtó, úgynevezett „kényelmi csomagolások”, mint a mélyhűtött, a félkész és készételek csomagolása, a bevásárlást végzőknél napi egy óra időmegtakarítá st eredményezhet. Előtérbe kerülnek viszont a csomagolóanyagok hulladékhatását csökkentő lehetőségek, ha ma elsősorban inkább még csak elméleti, kutatási, kísérleti szinten is, de már biztató eredményekkel. Az egyik ilyen fejlesztési irányzat az ehető és vízben oldható műanyag fóliák alkalmazása a hagyományos csomagolóanyagok helyett. Már 1967-ben elő- , állítottak vízben oldható és emészthető kukoricakeményítő alapanyagú fóliát Ez forró vízben jól oldódik, nedvesség hatására pedig duzzad. Olaj- és zsírállandÓ6ága kitűnő, a széndioxidot, a nitrogént és az oxigént csak kis mértékben ereszti át. Jól nyomható és hőzárható. Az ehető fóliák cellulóz alapú csoportjának nyújtható6ága. hajlékonysága és más kedvező tulajdonsága mellett az is nagy értéke, hogy színezhető. Évek óta igyekeznek megoldani a biológiailag lebomló plasztikgyártás kérdését is, amivel elkerülhető’ lenne, hogy az évekkel korábban eldobott étolajos, tormás és más műanyag palackok, tubusok, dobozok, tasakok csaknem épen megmaradjanak a hulladékban. A jelenleg ismert biológiailag lebomló műanyagokat fém ditiokarbonátok adagolásával állítják elő. Az ezekkel kezelt műanyagok ugyanis kezdetben megtartják eredeti tulajdonságaikat, a napfényen azonban a bekevert adalékanyagok hatására bomlásnak indulnak. Az állóképességük legalább három hónap és ezután átlagosan egy éven belül végbemegy a bomlásuk, aminek megindulását megfelelő el- szintelenedő pigmentfestékekkel végzett színezésükkel lehet érzékelhetővé tenni. A bomlás első fokozatában a napsugárzás ibolyántúli tartománya által kiváltott reakció során kis molekulájú vegyületekké esik szét az anyag, amelyeket már a levegő oxigénje, majd a talajban lévő mikroszervezetek képesek a második szakaszban tovább bontani és végül is vízzé, valamint széndioxiddá oxidálni. Mivel a ditiokarbanátok nem túl költségesek, könnyen beépíthetők a műanyagokba, nem mérgezőek, a velük kezelt mŰT^gok fel- használhatók az élelmiszeripari c magolás területén, . .. _____
