Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
Szekf. í'r" Kr., VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK! TOLNA MEGYEI AZ MSZMP'- -T OL MA MEGYE I B I ZOTT SAG AN AK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1973. nov. 20. XXV. «v«. 272. szám. ARA: •.90 Ft- ■ Va';_> Nürnbergi mementó H arminc esztendeje, 1945. november 20-án megkezdődött a náci háborús főbűnösök pere, amely csaknem egy esztendeig, 1946. október 1-ig tartott Az elvet, amelynek alapján a Nemzetközi Katona-i Törvényszék összeült, a szövetségesek 1943. október 30-i moszkvai nyilatkozatukban határozták meg. A moszkvai nyilatkozat kimondja: „A Német Birodalom és a nácipárt azon vezetőinek a felelősségre vonása, akiknek bűn- cselekményei nemcsak egy bizonyos megszállt területtel függenek össze, a szövetséges kormányok közös döntése alapján történik." 1945. augusztus 8-án, tehát már a nagy győzelem után, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői Londonban kidolgozták a per gyakorlati lefolytatására vonatkozó döntéseket is. Ott határoztak úgy, hogy a nagy per színhelye Nürnberg város igazságügyi palotája legyen. Ennek két oka volt: egyrészt ott születtek meg Hitler hatalomra jutása után az emberiség történetének leggyalázatosabb, a gyűlölet és a fajüldözés alapján átló „jogszabályai", a hírhedt „nürnbergi törvények". Másrészt ebben a városban tartotta hatalmának zenitjén csín n ad ra ttás-d iada I itta s „pártnap jóit" a náci hierarchia. a Nemzetközt Katonai Törvényszék nürnbergi tevékenysége során a vádlottak ’kihallgatásán, a vád- és védőbeszédek meghallgatásán kívül száztizenhat, személyesen elmondott, és több mint kétezer írásbeli tanúvallomást tanulmányozott, négyszázhárom nyilvános ülést tartott. 1 Nürnberg ben a népek között szított gyűlölet, az embertelenség ült a vádlottak padján, ezért élő három évtized múltán is a történelem legnagyobb perének öröksége. Erre a perre — és persze előzményeire is — gondoltak azok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok, akik oly sokáig és eredményesen küzdöttek azért, hogy Európa és a világ elismerje a második világháború következményeit. E szívós küzdelem nélkül nem jöhetett volna létre a szovjet—nyugatnémet szerződés, az NDK nemzetközi elismerése, az európai biztonsági konferencia, az enyhülés megannyi nagyszerű állomása. m E s — a legnemesebb értelemben — a nürnbergi vádlók örökösei a Russell-bíróság tál kezdve a dél-afrikai, chilei, spanyol és más terrorrezsimek bűneit kivizsgáló testületek. Nem győzhet sehol tartósan az embertelenség, a fasizmus. A népek nem felejtenek — ez a nürnbergi memento mai üzenete. Harmat Endre Rendkívüli küldöttközgyűlés Egyesül a két tsz-szövetség Kedden Tamásiban, a Kapos—Koppány völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetségében, tegnap pedig a Szekszárd és vidéke TESZÖV- ben tartottak rendkívüli küldöttközgyűlést. A szekszárdi közgyűlésen megjelentek a párt- és állami szervek képviselői, dr. Fehér István, a TOT munkatársa, valamint Bessenyei Zoltán, a tamási TESZÖV elnöke. Lakos József, a TESZÜV elnöke beszámolt az ez évben végzett munkáról és ismertette az időszerű szövetkezet- politikai feladatokat. Mint elmondotta, a tagszövetkezetek ez évi célkitűzéseinek megvalósítása — hasonlóan más évekhez — átgondolt, megfontolt döntéseket, magas fokú szervezettséget kívánt a szövetkezetek szakvezetőitől és tagságától. Nagyobb erőfeszítésekre, fegyelmezettebb munkára volt szükség, mert az üzemi célkitűzéseket úgy kellett megvalósítani, hogy a társadalmi és a népgazdasági érdekeket is szem előtt tartsák. A szövetség tagszövetkezetei ez évben is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: túlnyomó többségük eredményesen zárja az évet. A TESZÖV arra törekedett, hogy javuljon a szövetkezetek képviseletének, érdekvédelmének hatékonysága. Az év során szövetkezetpolitikai, gazdaságpolitikai, közgazdasági, termelés- fejlesztési és áruforgalmi kérdésekről tárgyaltak, de szó volt a takarékossági intézkedésekről az oktatás, a továbbképzés és a növényvédelem helyzetéről is. A művelési ágakban idén nem történt lényeges változás. A központilag tervezett 4—4,5 százalékos termelésnövekedéssel szemben a szövetkezetek dinamikusabb fejlődést terveztek, nőtt a pukor- répa, a napraforgó vetésterülete, és húsz termelőszövetkezet csatlakozott termelési rendszerekhez. Az országos tendenciával ellentétben emelkedett a tejértékesítés is. A TESZÖV energetikai és képesített könyvelői tanfolyamokat szervezett, és közreműködött a termelőszövetkezetek egyesüléseit szolgáló előkészítőbizottságok munkájában; mindenkor támogatták az ésszerű, megfontolt döntésekre alapozott egyesüléseket. A TOT elnöksége ez év szeptember 29-i állásfoglalásában kimondta, hogy a területi szövetségek szervezeti korszerűsítését, szervezetének továbbfejlesztését, a szövetségek egyesülésével célszerű megoldani. Tolna megyében megértek a feltételei annak, hogy egyesüljön a két téesz-szövet- ség és; megyei szövetségként lássa el a szövetkezetek érdekképviseletét. A szövetkezetek egyesüléseivel a megyében csökkent a termelőszövetkezetek száma. Az előzetes tervek szerint várhatóan 50 termelő- szövetkezet működik majd. Az egyre szélesebb körű társadalmi, gazdaságpolitikai, szövetkezetpolitikai követelményeket az egyesült téesz-szövetség nagyobb hatásfokkal tudja kielégíteni. A rendkívüli küldött- közgyűléseken a termelőszövetkezetek küldöttei megszavazták a két területi téesz- szövetség egyesítését. A Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége a következő év januárjában kezdi meg működését. számunkból: KÖZELRŐL A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG GAZDASÁGPOLITIKAI MUNKABIZOTTSÁGA (3. old.) LEGYEN TERHESSÉGGONDOZÁSI SEGÉLY? (3. old.) VILLA SZOMÁLIA (4. old.) FIATALOK (5. old.) Lázár György fogadta a lengyel tervbizottság elnökét Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Tadeusz Wrzaszczykot, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, a tervbizottság elnökét A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és dr. Stefan Jedrychowski, Lengyel- ország budapesti nagykövete. Az iskolák, óvodák gazdálkodása Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács V. B. Tegnap délelőtt ülésezett Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen elsőként Gimesi Imrének, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjének jelentése hangzott el az osztály 1975-ben végzett munkájáról. Az osztály tevékenységének átfogó értékelését ezt megelőzően a vb. több mint két éve végezte el. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az osztály tevékenysége az elmúlt években jelentősen fejlődött, s feladatait megfelelően látja el. Ezt követően Stadler Ferenc őrnagy, városi polgári védelmi törzsparancsnok tájékoztatta a vb-t a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról és a parancs, nokság munkájáról. Végül Báli János, a művelődésügyi osztály vezetője adott tájékoztatót az oktatási intézmények gazdálkodásáról Az oktatási, nevelési intézmények működtetése Szekszárdion 1975-ben 23 860 000 forintba került. Két és fél millióval több pénzt kaptak iskoláink, óvodáink, mint 1974-ben. Az intézmények többsége az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására társadalmi munkát is szervezett Többek között az óvodai igazgatóság végzett az újvárosban 25 férőhely bővítést társadalmi munkában. A 3. számú általános iskolában sportudvart, napközis játékszobát. az 1. számú iskolában csapatotthont létesítettek társadalmi összefogással, de társadalmi munkában újították fel a Béri Balogh Ádám utcai óvodát és a Kölcsey utcai óvoda kerítését is. A város oktatási intézményeiben 275 pedagógusállásból jelenleg mindössze 9 betöltetlen. Nem pedagógus képesítéshez kötött üres állás 3 van. Beszélt az előadó a peda^ gógusok és az óvodai dolgozók átlagbérének alakulásáról is. Beszámolójában a művelődésügyi osztály vezetője megállapította, hogy az intézmények egyre inkább törekednek a társadalmi erőforrások eredményes felhasználására. Ez tapasztalható a városi óvodai igazgatóságnál és a 3. számú általános is. kólánál De a többi intéz, menynél is jelentős a fejlődés ezen a területen, A vb. a jelentést meg. tárgyalva, egyetértését fejezte ki az abban foglaltakkal. Negyedszázados a postai hírlapterjesztés Ünnepi megemlékezés Pécsett A hírlapterjesztési feladatok ellátását az egész országban a postára bízta a magyar kormány 1950. augusztus 31-én. A Pécsi Postaigazgatóság 1950. november 1-től Baranyában, Somogybán, Tolnában, majd 1951. január 1-től Zalában is elsőként dolgozta ki, — országos példával szolgálva — a terjesztés új formáit, módszereit. A hírlapterjesztés negyed- százados dél-dunántúli történetéről november 19-én emlékezett meg a Pécsi Postaigazgatóság Pécsett, az Olimpiaétteremben megtartott jubileumi ünnepségen. Az ünnepi eseményen megjelentek Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, dr. Kotsis Béla, a Posta-vezérigazgatóság szakosztályvezetője, Baranya, Tolna, Somogy, Zala megyei lapkiadók, szerkesztőségek, a Népszava, a Zrínyi, Ifjúsági Lapkiadó vállalatok képviselői. Ünnepi beszédében Varga Sándor, postaigazgató, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője a lapterjesztés dél-dunántúli fejlődésének legfontosabb állomásait vázolta fel. A négy megyében 1951-ben a 125 000 előfizető és újságbarát negyvenmillió lapot vásárolt, míg ma csaknem háromnegyed millióan járatnak 143 milliónál több napi, hetilapot, folyóiratot. Negyedszázada az árusításban mindössze nyolcmillió példány kelt el, napjainkra ez a szám 35 millióra emelkedett. Az eladatlanul visszamaradt nyomdai termékek aránya a 25 évvel ezelőtti 37 százalékról öt százalékra csökkent. A Pécsi Postaigazgatóság területén az összes, terjesztett láp 73 százalékát, előfizetőknek juttatják el. A belföldi lapok közül legalább hatszázfélét olvasnak a négy megyében. Naponta 1726 postai dolgozó juttatja el házhoz az előfizetett példányokat. Ezenkívül 123 főfoglalkozású hírlapárus, 1153 társadalmi árus is tevékenykedik. 15 éve mindössze nyolc pavilon működött, ma már 69, de azóta elkészült 5t hírlapüzlet is. Az igazgatói beszéd az újságot, mint a tudatformálás leghatásosabb eszközét említette és nem véletlen, hogy a hírlapterjesztők a marxista tudatformáló munka aktív résztvevői. Vezérigazgatói dicséretben részesült: Vargha József kézbesítő (Udvari), György Lajos kézbesítő (Majos). Igazgatói dicséretet kapott: Benics Lajos hivatalvezető (Bölcske), Pet- róczi János hírlapfelelős (Fadd), Pattan Terézia, számadásellenőr, (Szekszárd), Csordás János kézbesítő (Szekszárd), özv. Kresz Istvánné kézbesítő (Hőgyész), Hahner József né kézbesítő (Lengyel), i
