Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

ni* if­VÍIAg PROLETÁRJÁT, cGYESULJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG :J*Z -MS.^VD '■'0 L Ni A - M EG YE í BÍZ O'TT SAG A ti AK ’ •_ A PJ A- ' ■ • KEDD 1975. nov. 18. XXV. é*». 270. szám. ARA: 0,90 Ft 'lin! • ­* \ *&£> ' vT v. •; Síi verejtékezések A dombóvári termelőszövetkezet elnöke találóan fogalmazott, amikor a gazdák szakmai képzésé­ről szólva elmondta: a követelményekkel lépést tartani legalább olyan igénybevétel, mint amilyen a kis- parcellás világban a kézi kaszálás volt. Az egyik szel­lemi, a másik fizikai erőkifejtés, s olykor a könyv ne­hezebb, mint a kapa, a kasza. Nyilvánvaló azonban, hogy melyik az emberszabású, s vitathatatlan, hogy ér­telemmel bíró, gondolkodó' önmagunkhoz a .tudás a méltó, nem pedig a baromi erőt megkívánó igavonás, elvégre az eszünk azért van, hogy használjuk. Az elmúlt években a dombóvári közös gazdaságban ilyen felismerés késztette a tagok többségét arra, hogy megszerezzék a szakmai minimumot, azt ami a korsze­rű gazdálkodáshoz elengedhetetlen, ötven év körüli emberek is elvégezték a tanfolyamot, eredményes vizs­gát tettek, s örömmel jöttek rá: biztosabb kézzel bán­nak géppel, berendezéssel, jószággal. ■ Kétségkívül új verejtékezések ezek. A nagyobb tu­dást nem adják ingyen senkinek. Sokszorosan meg kell érte küzdenie annak az embernek, aki könyvet esetleg évszárn sem vehetett a kezébe. így viszont még na­gyobb a bizonyítvány rangja, értéke, hiszen nem já­runk túl messzi az igazsághoz, ha leírjuk: a téesz-tagok egy része fél attól, hogy újra iskolapadba üljön, de ha úgy adódik nem ijed meg a kaszától, ösztönös irtózás ez, felelevenednek a baljós gyermekkori emlékek és sokan erre gondolva mély meggyőződéssel hangoztat­ják: nehezebb megbirkózni a tudással, mint a fizikai munkával. A viszolygás, az önbizalom hiánya érthető, szinte azt is mondhatnék, természetes. A parasztemberek többsé­gét az élet- és munkakörülmények arra kárhoztatták, hogy harmincéves korukra még azt is elfelejtsék, amit az iskolától kaptak. Napkeltétől, napnyugtáig, hétköz­nap, vasárnap, télen-nyáron mindig csak a dolog, a do­log. Ilyenformán a legnehezebb esetek, akiket eddig semmiféle meggyőző szóval nem lehetett rávenni a ta­nulásra, végképp nem érzik magukat erre felkészült­nek, alkalmasnak, érdemesnek. T ehenészekkel, takarmánvosokkal beszélgetve ki­derül, nagyfokú kisebbrendűségi érzés uralja őket. Szavaikból az is kicseng, félnek a meg- szégyenüléstől, a leégéstől. Óvakodnak elárulni, de hát tudhatjuk, ahhoz, hogy ők a betanított munkás szintig eljussanak, ahhoz még szinte az ábécét is újra kell ta- nulniok. Ebből a szempontból a mezőgazdasági üzemek vezetőinek tapasztalatokért nem kell a szomszédba menniök. Jól ismerik, tudják a félelmek okát, erede­tét. S a követelmények ezenközben egyre nőnek. A bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat lapjában olvashatjuk: „Az V. ötéves tervben számolni kell azzal, hogy tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, s ezt elsősorban a magasabb szintű szakmai képzéssel kell ellensúlyozni, rendkívül gyors a technika fejlődése, ezzel lépést kell tartani az oktatómunkának is.” Ez olyannyira igaz, hogy míg a IV. ötéves tervben összesen mintegy 70 ezer fizikai . dolgozó vett részt továbbképzésben, az ötödik ötéves terv időszakában már évenként 50—60 ezer dolgozó továbbképzésiről, szakmai .ismereteinek korszerű I szin­ten tartásáról kell gondoskodni. Ezt mondja a teljesen megbízható előrejelzés. Mit lehet tenni, számolva azzal, hogy a beiskolázásra várók többségét éppen azok alkotják, akik örültek, hogy megszabadultak az iskolapadtól? Ezek az emberek kijelentik: szeretnek dolgozni, hagyjuk őket békén. Érdeklődésüket mégis fel kell kelteni, szinten kell tartani. De hogyan? Úgy véljük, nélkülözhetetlen ve­lük szemben a tapintat, a megértés és a bátorítás. Azokban az üzemekben, ahol kiváló eredményeket ér­tek el a felnőttek, a fizikai dolgozók szakmai képzésé­ben, továbbképzésében, a tételt megfordították. Ez nagy figyelmet érdemel és tanulságos lehet. Úgy fordí­tották meg a tételt, hogy a követelményt elsősorban nem szakmai, hanem emberi érvekkel hangoztatják. „Aki nem tud lépést tartani a követelményekkel, az kiszorul.” Ez a szakmai érv. Igaz, hogy kiszorul? Igen. S az Is igaz, a mérnök, a brigádvezető világosan fogal­maz, de a maga szemszögéből. Fordítva is lehet,. . „ 1 K épzeljük magunkat Kiss János, tehenész helyébe. Ha sikerül megtelünk, akkor nem a bénító, ijesztő tételt hangoztatjuk, hanem azt bizonyít­juk, hogy Kiss János tehenész igen is képes mindazt megtanulni, amire az új követelmények szerint neki is a munkahelyének is szüksége van. A szándéktalan ipV^fótemiítést váltsa fel a biztatás, a bátorító», Véget ért ftlvaro Csuhái magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására november 14—17. között baráti látogatást tett Magyarországon Alvaro Cu- nhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Kíséretében volt Diniz Miranda, a KB tagja. A portugál testvérpárt kép­viselőit fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Az elv­társi, baráti légkörben lezaj­lott megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. A portugál vendégek ellá­togattak Pest megyébe, ahol találkoztak Cservenka Ferenc, nevel, az MSZMP KB tagjá­val, a megyei pártbizottság el­ső titkárával, és megismerked­tek a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz életével, mun­kájával. A megbeszéléseken Kádár János tájékoztatta a portugál testvérpárt vezetőit az MSZMP tevékenységéről, a hazánkban (Folytatás a 2. oldalon). számunkból: KÖRNYEZETVÉDELEM (3. old.) A 44 ÓRÁS MUNKAHÉT HATÁSA A KERESKEDELMI ELLÁTÁSRA (3. old.) A KORSZERŰSÉG — SZILARD ALAP (3. old.) MONGÓLIA ÉS A KGST (4. old.) A SZÉN JUGOSZLÁVIÁBAN (4. old.) DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) BATASZÉK ÉS TOLNA FELZÁRKÓZOTT PAKS MOGÉ (5. old.) Megkezdődtek a tárgyalások a sziriai testvérpárt kiildöttségível i Hétfőn az MSZMP Közpon­ti Bizottságának székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Szíriái Kommunista Párt kül­döttségével, amelyet Khaled Bagdas, a központi bizottság főtitkára vezet. A magyar tárgyaló delegáció vezetője Övári' Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vet­tek a sziriai delegáció tagjai: Murad Jussef, a politikai bi­zottság tagja, a damaszkuszi pártszervezet titkára, Maurice Salibi, a pb tagja, a homszi pártszervezet titkára, Hallum Khattan, a központi bizottság tagja, az Aleppo megyei bi­zottság tagja, Mohamed Hab­bal, a politikai bizottság tag­ja, a hamai pártszervezet tit­kára és Mahmud Issza a pb tagja, a tartuszi pártszervezet titkára. Az . ytSZMP küldöttségének tagjai: Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Grósz Károly és dr. Berecz János, a KB osz­tályvezetői, valamint Varga István, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Bemutatóterem a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gyártmányait ismeri az egész ország mezőgazdasá­ga, sőt, hírük eljutott már az ország határain túlra is. Ahol csak az országban öntöznek, Szekazárdon gyártott esüveken, szórófejekből jut a növényekre a mesterséges csapadék. De készülnek olyan szórófejek, amelyekkel fagyvédő öntözést lehet végezni, és olyanok, ame­lyekkel az állattenyésztő tele­pek hígtrágyáját lehet kiöntöz­ni. Nem kell bemutatni a szek­szárdi cukorrépa-betakarító gépsort sem, hiszen ezek taka­rítják be a termést az ország cukorrépa-területeinek na­gyobbik részéről. A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat termékei jók is; ver­senyképesek a nagyobb gyár­tási múltú, tőkés gépekkel. A minőséget fémjelzik a külön­böző kiállításokon nyert dí­jak: legutóbb az országos me­zőgazdasági kiállításon és az AGROMASEXPÓ-n nyert arany- és ezüstérmek. De leg­alább egy arányéremmel fel­ért az az elismerés, amelyet a vállalat a gépeket használó gazdaságoktól kapott a példá­san szervezett garanciális el­látásért. A vállalat most már évek óta díjazza a cukorrépa­gépek legjobb gépkezelőit, és a garanciális munkákat végző szerelőket. Az öntözőberendezések, a cukorrépagépek minden évben gazdára találnak, az értékesí­tés tehát nem jár gonddal. A vállalat azonban nem elégszik meg annyival, hogy termékeit el tudja adni. Nem elégszik meg azzal sem, hogy részt vesz kiállításokon, és évente nyolc­tíz gazdasággal közös bemuta­tón az ország különböző vidé­kein. j Olyan állandó bemutató kell, amelyen hazai és külföldi lá­togató, üzletfél egy helyen, együtt láthatja a vállalat va­i-i, v_S itíjJ.fcS^.LCS cuHtt álló termékét Erre a célra építették a vál­lalat központi telepén az érde­kes külsejű — könnyű rács tarlószerkezet alumínium hul­lámlemez borítással — csar­nokot, amelyet a november 7-i ünnepségek során, a Tambov megyei delegáció jelenlétében avattak fel. A négyszáz négyzetméter alapterületű, fél ellipszis tetejű csarnokban felsorakoztatták a (Folytatás a 3. oldalon.) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom