Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 246. szám

IlUpfssisdlrariBl a bajnokcsapattal Döntés: 3:0 a Barcelona ' javára... Az olasz labdarúgó-szövetség hivatalosan bejelentette, hogy a Lazio lemondta a Barcelona ellen szerdán Rómába terve" zett UEFA kupamérkőzést. A szövetség határozata előtt a ró­mai olimpiai stadion dolgozói — kommunisták és nem kom­munisták — a szakszervezeten keresztül jelezték, hogy a mér. kőzést sztrájkokkal és tünteté­sekkel bojkottálnák az öt spa­nyol hazafi kivégzése miatti tiltakozásul. AZ UEFA illetékesei Bern­ben erre úgy döntöttek, hogy az október 22-i találkozó le­mondása miatt a Laziót 0:3-as gólaránnyal a mérkőzés vesz­tesének nyilvánítják. Ugyan, akkor felkérték a Laziót: nyi­latkozzon: hajlandó-e játszani november 5-én, Barcelonában. Agustin Montal, a Barcelona elnöke közölte, hogy kártérí­tést követelnek azért a gazda­sági kárért, amit a mérkőzés lemondása okozott. Kiadásaik voltak a római utazás előké­szítésére, ezenkívül a barce­lonai visszavágó esetleges el. maradása 21 millió peseta (368 421 dollár) bevételkiesést jelent Megyénkben a Bonyhádi Spartacus képviseli női röp­labdában a viszonylagos szín. vonalat Edzőjükkel, Istenes Lászlóval, valamint a csapat tagjaival beszélgettünk a sportág helyzetéről, a csapat­ról, az ellenfelekről és általá­ban mindarról, ami a sportág­gal összefügg. Istenes László már rég bebi­zonyította, hogy jó edző, ren­delkezik azokkal az erények­kel, melyek az eredményes munkához szükségesek Külön dicséretes, hogy olyan sport, ágban tud felmutatni csapatá­val eredményeket, mely nem tartozik megyénkben a felka. pottak közé. Először azt kér­deztük, tulajdonképpen mj az oka, hogy a megyebajnokság­ban jól szerepelnek — például az idén is felnőtt és serdülő csapatukkal veretlenül elsők — a minősítő versenyeken mégsem tudnak helytállni. — Legelőször azt kell meg. említenem, hogy kevés a ját­szási lehetőség. Tavaly Pécsett az ÓIK volt olyan ellenfelünk, amely egy év alatt kétszáz mérkőzést játszott. Ezzel szem­ben mi egész évben 23 mérkő­zéssel voltunk kénytelenek be­érni. Az idén valamivel jobb a helyzet, részt vettünk a Szendrei kupán, Pécsett a te- rembajnokságban, az OIK-n, így talán megközelíti mérkőzé­seink száma az ötvenet. Pilla­natnyilag például levelezünk Bajával, Péccsel, Kalocsával, Siófokkal, hogy játszani tud­junk velük. Az NB II-be jutá­sért az osztályozó első fordu­lója decemberben, második fordulója januárban lesz és ezeken nagyon jó lenne felké­szülten részt venni. A megyé­ben, illetve Bonyhádhoz köze] eső helyeken is vannak csapa­tok, akik esetleg fogadnának bennünket, de vissza már nem adják látogatásunkat. Ami a fejlődést illeti, ma például Felsőnána ellen olyan könnyen nyertünk, hogy a lányokat a mérkőzés nem késztette erő­kifejtésre. Az OIK-n például játszmaarányunk 130:39 volt. Ez nem hozhat fejlődést. A serdülőcsapatunk is indult — versenyen kívül —- az OIK-n és ők végeztek a második he­lyen. Serdülőinknél^ még talán nagyobb a baj, mint a felnőtt­csapatnál, hisz tavaly mind­össze négy mérkőzésük volt. — És ez nem befolyásolja a lányok sport iránti érdeklődé­sét? — Sajnos, befolyásolja, mert a mérkőzés adja az élményt, és éppen ebből van kevés. Amikor a jelenlegi serdülő­csapattal elkezdtünk edzeni, 15—16 lány volt. Közülük mindössze öt maradt meg A felnőttcsapattal a nyáron, két hétig Domboriban voltunk ed­zőtáborban. Hasznosnak bizo­nyult az ott eltöltött idő, de nagyon hiányzott a mérkőzés­sorozat, ahol lehetett volna kü­lönböző technikai és taktikai gyakorlatokat betanulni. — Milyen támogatást kap­nak a sportkörtől? —•. Másfél éve, hogy a Bony­hádi Spartacus Sportkör átvett bennünket. Nem panaszkodha- tunk, nagy megértéssel támo­gatnak bennünket. Gondoskod­nak az utazáshoz autóbuszról, felszerelést is vásároltak. ígé­retet kaptunk, ha sikerül az NB II-be jutás, vásárolnak egy Robur autóbuszt' -Igaz, hogy szövetkezeti sportkör vagyunk. de a teher nagy része a ruhá­zati szövetkezet vállán van, mert a bőripari, építőipari és Vasipari szövetkezet csak mini­mális támogatást ad. Dicséret illeti Viszont a ruhaipari szö- , vetkezetek,, melynek központja palcsón van, itt csak egy rész, leg dolgozik. Amikor támoga­tást kértünk, 5000 forintot utaltak át és ezt az összeget a jövőben is adják. A lányok is elmondták vé­leményüket, így például egy­öntetűen dicsérték a közgazda, sági szakközépiskola igazgató­ját, Ezer Mihályt, aki a múlt­ban is és jelenleg is segíti a szakosztályt. Egy rövid számo­lás után kiderült, hogy a fel­nőttcsapat is mennyire fiatal, az átlagéletkor nem éri el a 17 évet. A lányok azt is örömmel újságolták, hogy va­lószínűleg a téli hónapokban Pécsett, a terembajnokságban szerepelnek majd, ahol lehető­ség lesz tudásuk gyarapításá­ra. Valamennyien szeretik a sportot és legyen bármennyi elfoglaltságuk (nagy részük középiskolás, öten az általános iskola nyolcadik osztályába járnak), mindig találnak lehe­tőséget arra, hogy az edzésen ott legyenek. A Bonyhádi Spartacus röp- labdásaiban igazi sportembere­ket ismertünk meg és nyugod­tan mondhatjuk, megérdemlik a támogatást, melyet a Spar­tacus Sportkörtől kapnak. Most csak az kellene, hogy a lányok rendszeresebben versenyezhes­senek, és esetleg jövőre már NB II-es csapatunk, ^ehetne. ; Reméljük, így lesi! - ’ ^ — kas — Visszhang Búzás Gáspár, bonyhádi olva­sónk lapunk vasárnapi számában megjelent tyA 10. forduló után** című cikkre válaszolt. — „A Dombóvári Spáttácus ed­dig nem állta meg helyét az NB lll-ban, s nem lehet azt csodálni, hogy szurkolói máris elkedvetle­nedtek. A labdarúgáshoz értők a dombóvári csapat rossz szereplé­sén nem lepődtek meg és előre le­het azt is látni, hogy a jövőben felkerülő csapatok — ha valami csoda nem történik, pedig csodák csak igen ritkán fordulnak elő — hasonló sorsra jutnak, mint a dombóvári csapat. Nem tudom, hogy a megye labdarúgását irá­nyító szervek, vezetők foglalkoz­nak-e az okok feltárásával? 1Én figyelemmel kísérem a megyei labdarúgás helyzetét és szeretném egy-két problémára felhívni a fi­gyelmet, bár lehet, hogy ezek is­mertek, csak intézkedést nem hoznak megszüntetésükre. A megyebajnokságban túl sok csapat szerepel, különösen amióta megszűnt a megyei B. Túlzottan felhígult — a játékosállományt fi­gyelembe véve — a megyei I. osz­tály. A vezető csapatok nincsenek állandó erőkifejtést igénylő soro­zatmérkőzéseknek kitéve, így a játékosok formájának ingadozása elkerülhetetlen. A sorsolást min­den csapat ismeri és így a fel­készülés is attól függ, hogy a so­ron következő ellenfél melyik csa­pat lesz. Nagyjából egyenlő játék­erőt felvonultató csapatok színvo­nalasabb labdarúgást tudnának nyújtani és nem fordulnának elő a mostanihoz hasonló »gólzáporos« mérkőzések. Véleményem szerint kis odafigyeléssel, különösebb anyagi ráfordítás nélkül meg le­hetne a megye labdarúgását úgy szervezni, hogy a magasabb osz­tályba kerülő csapatok megerő­södve kerüljenek feljebb és az if­júsági válogatottunk is egyszer már eredményesebben szerepeljen mérkőzésein* A jelenlegi formában lebonyolí­tott bajnokság minden tekintetben megérett az átszervezésre, annak érdekében, hogy a labdarúgók több Örömet leljenek a játékban és a játékkal felüdülést szerezze­nek annak a kevés nézőnek, aki vasárnap délutánját a pálya mel­lett tölti.** Sportműsor Csak a második félidőben játszott elfogadhatóan a Dózsa FŐSPED Szállítók—Szekszárdi Dózsa 4:2 (3:1) Atlétika: Szekszárdon, 10 órától á megyei atlétikai csapatbajnok­ság I. fordulója. Asztalitenisz: Tolnán, a sport- székházban ‘8.30-tól járási II., III. Osztályú bajnokság. Kosárlabda: A Szekszárdi Vasas NB I-es női csapata 13.30-kor Bu­dapesten, az MTK—VM ellen ját­szik. Az NB III. programja: Bala- tonboglár—Paks (női) 10, Dombó­vári VSE—Bonyhád (női) 10.15. Pé­csi Tanárképző—Bátaszéki VSK (férfi) 10.30. Kerékpár: A Szekszárdi Szövet­kezeti Spartacus kerékpáros ver­senyzői Dobogókőn az országos hegyi bajnokságon indulnak. Teke: A Dombóvári Spartacus NB II-es férficsapata Dorogon szé­ppel 11.30-kor. A Tolna megyei Építők NB III-as férficsapata a Pécsi Volánt fogadja 8 órakor. Kézilabda: Folytatódik az MNK küzdelemsorozata a városi sport­telepen 8.30-tól. Labdarúgás: Megyebajnokság: Bonyhád—Nagydorog 13.30. V: Ber­kes. Fadd—Magyarkeszi 13.30. V: Stumpf. Báta—Zomba 13.30. V: Korvicska. Tamási—Paks 13.30. V: Takács. Dunaszentgyörgy—Simon- tornya 13.30. V: László. Kisdorog —Tevel 13.30. V: Tibai. Sz. Vasas— DVSE 12.15. V: Kovács. Nagymá- nyok—Bátaszék 13.30. V: SZinger. Tolna—Aparhant 13.30. V: Kiss I. Járási bajnokság: Tengelic—Harc 13.30. V: HeringeSk Szedres—Bo­gyiszló 13.30. V: Bencze I. Sió- agárd—Sz. Építők 13.30. V: Lugasi. Kölesd—Alsótengelic 13.30. V: Bíró. Decs—Várdomb 13.30. V: Berta. Sz. Dózsa—Kajmád 10.30. V: Heringes. Németkér—Gerjen 13.30. V: Farkas. Madocsa—Dunakömlőd 13.30. V: Paulai. Pálfa—Pusztahencse 13.30. V: Radó. Dunaföldvár—Kajdacs 13.30. V: Poroszkai. Cikó—Börzsöny 15. V: Fodor. Majos—Závod 15. V: Pál. Kisvejke—Győré (Lengyelen) 15. V: Szabó A. Kéty—Mucsi 15. V: Götz. Izmény—Kakasd 15. V: Jenei. Bonyhádvarasd—HŐgyész 15. V: Nagy. Dalmand—Láng Vasas 14. V: Kovács. Szakos—Kocsola 14. V: Czimmermann. Nak—Döbrököz 14. V: Kuti. Dombóvári Tsz—Attala 14. V: Pápai. Kaposszekcső—Kurd 14. V: Havasi. D. Sparte— Perbál 2:1 (2:0) Dombóvár, 800 néző. Vezette: Futó. A dombóváriak a következő összeállításban harcolták ki érté­kes győzelmüket: Dobos — Herte- lendi, Vida, Hirt, Lakos, Loboda, Nagy, Bordács, Németh, Purcsa (Pál), Orsós. A 6. percben Ollári 17 méteres lövését Dobos bravúrral hárította szögletre. A 22. percben Hertelendi előretört és 25 méterről leadott lövése a jobb sarok mellett suhant el. Egy perc múlva Nagy kicselezte védőjét, beadását kézzel érintették. A 11-est Dobos értéke­sítette. 1:0. A 30. percben Orsós beadását a vendégek kapusa rövi­den öklözte és Bordács 16 méter* ről a bal sarokba lőtt. 2:0. A második félidő 5. percében az egyik vendég csatár a kapufát találta el. A 12. percben Kiss 4 méterről a kivetődő Dobosba lőtt... A 23. percben Nagy—Bordács— Hertelendi akció után Hertelendi beadását nehezen mentette a vé­delem. A 38. percben Lakos buk­tatta Cseht. A 11-est Ivanics érté­kesítette. 2:1. — Gaál — Szekszárd, 1200 néző. Vezette: Hámori László FIFA-játékvezető. FÖSPED: Lanczkor — Márkus, Köböl, Kárpáti, Fejes, Kiss, Lo- sonczy, Kanyó, Hirbeck, Alapi, Stefán. Csere: Rafael. Edző: Bun- dzsák Dezső. Szekszárd: Lipovszky — Zalavári, Pusztai, Cserneczky, Simon, Vágó, Somodi, Tóth, Frep- pán, Laki, Bulla. Csere: Kovács, Szabó. Edző: Kórmos Mihály. Baljós előjelekkel készülődött a Dózsa erre a mérkőzésre. A kezdő csapatból sérülések és házasság- kötés miatt hiányzott: Micskó, Szentes, Korner, LUbastyik, Mesz- lényi. A játékvezető sípjele után az első percekben langyos iram alakult ki, majd egymás után köt­szer is veszélyben forgott a Dózsa kapuja, először Cserneczky men­tett szögletre, majd Stefán lövése suhant el a kapufa mellett. A 8. percben szabadrúgáshoz jutott a Dózsa a tizenhatossal egy magas­ságban. Freppán beívelése után egymást zavarták a csatárok és így könnyedén szabadítottak fel a vendégek. Az első negyedóra után feltámadt a Dózsa és a 17. perc meghozta a vezetést: Simon a fél­pályánál szerezte meg a labdát, két védőt - kicselezett, majd .20 méterről váratlanul lövésre szánta el magát és a későn vetődő Lancz­kor mellett a labda a hálóba vá­gódott.. 0:1. Két perc múlva Li­povszky mentett reménytelen helyzetben. A játék hevében Vá­gó megsérült és ápolásra szorult. A gól után a vendégek vették át a játék irányítását, a védelem még tudta tartani a sorozatos támadá­sokat, de a 29. percben Hirbeck góljával sikerült a? egyenlítés. 1:1. Két perc múlva a lestaktika ismét megbosszulta magát. Kanyó egyedül ment el. a tanácstalan vé­dők közül kiugrott és a kifutó Li­povszky mellett nagy nyugalom­mal az üres kapuba gurított. 2:1. Közben a sérült Vágó helyett Sza­bó lépett a pályára. A gyorsan ka- T>ott két gól után feltámadt n Dó­zsa. de a kanu előtt sorra elkörül- ményeskedték a helyzetéket. A vé­delem gveneéikedé^e tovább tar­tott, sőt Vágó kiválásával teljesen megzavarta a pályán maradiakat. Ez a 36. percben megbosszulta ma­gát: Alapi a védelem gyengeségét felismerve betört és a vert Li­povszky fölött a bal sarokba lőtt. 3 a. A második félidőben nagy len­dülettel kezdett a hazai gárda é#* a 2. percben Simont csak szabály­talanul tudták szerelni. Pusztai 25 méteres szabadrúgását Lanczkor szögletre tornászta. Hiába volt a lelkesedés, a FÖSPED helyenként kíméletlenül védekezve törte meg a lendületet, ennek ellenére a 17. percben Tóth beadását Simon estében 5 méterről a hálóba lőt­te. 3:2. Továbbra is nyílt maradt a mérkőzés. Ekkor a Dózsa fer­getegesen támadott és rengeteg helyzetet hagyott kihasználatla­nul. A 21. percben már-már a ki­egyenlítő gólt látta a közönség, de Tóth beadását Kovács 3 méterről mellégurította. A 25. percben Tóth lövése, amely a felső lécen csat­tant, gólt érdemelt volna. A 34. percben Kovács az 5-ös sarkáról lőtt, Lanczkor védett, de kiejtette a labdát, a berobbanó Simon elől azonban már menteni tudott. Egy perc múlva Tóth belövését csak a gólvonalról tudták menteni a védők. A 42. percben Stefán ka­pott egy átadást és 8 méterről be­biztosította a vendégek első ide­genbeli győzelmét. 4:2.. Csapkodó, mérsékelt színvonalú játékot hozott az első 45 perc. Si­mon vezető gólja után úgy tűnt, hogy a Dózsa együttese tovább fo­kozza az iramot és erősen tarta­lékos összeállításban is megszerzi a győzelmet. A védelem megingá­sait azonban a vendégek rendre gólokra váltva használták ki. Szü­net után hatalmas iramban kez­dett a Dózsa és a vendégek 30 per­cen keresztül teljesen beszorultak kapujuk előterébe. Sok volt a ke­mény taktikai s2ábálytalanság, amellyel a fővárosi cs-anat igye­kezett megtörni a hazaiak lendü­letét. Simon újabb gólja után „le­vegőben lógott” áz egyenlítés, de a hajrában mégis a vendégek biz­tosították be a megérdemelt győ­zelmüket. Jók: Márkus. Kanyó. Stefán, Hirbeck, illetve Simon, Kovács, Somodi. HAZAFI JÓZSEF Hyugdíjazás előtt Még néhány nap és Szabó István, a Tolna megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat dolgozója nyugdíjba megy. Utána még rövid ideig a községben ma­rad, majd elköltöznek feleségével — fia és lá­nya után — Budapestre. Medgyespuszta, ahol Szabó István hosszú évek óta él, nem tarto­zik a nagy helyek közé. Mindössze kétszáztíz lé­lekszámú a település. Ennek ellenére tíz éven át olyan sportéletet te­remtett a fiatalnak már nem mondható sportem­ber, amelyet sok na­gyobb község is meg­irigyelhet. Úgyszólván a semmiből ..varázsolták” a sportpályát és hozzá az öltözőt. Nem csinál­tak nagy ügyet az épít­kezésből: a sportolók és úgyszólván a település összes lakója összefogott és három hói alatt ájn az öltöző. Ok évekkel megelőzték azt a rendel­kezést, melyet nemrég a megyei labdarúgó-szö­vetség kiadott, mely sze­rint kötelesek gondos­kodni a sportolók tisz­tálkodásáról. Medgyesen, ahol még törpevízmű sincs, zuhanyozó áll a labdarúgó-mérkőzés után a fiatalok rendelkezésé­re. (Mérkőzés előtt a labdarúgók vödörben hordták tele a víztar­tályt. ez volt a bemele­gítés.) Pénzben sem álltak va­lami jól. a legmostohább körülmények között utaztak vidékre. Hazai mérkőzéseiken az egész település ott volt, biztat­ták, buzdították fiaikat. Szabó István lelkesedé­se magával ragadta az egész települést. és ez öt-hat éven át tartott. Egy-két éve aztán foko­zatosan megkezdődött a sorvadás. Többen bevo­nultak katonai szolgálat­ra, egyre nehezebb lett a felnőtt- és serdülőcsa- r>af. kiállítása. Tavaly még neveztek a bajnok­ságba, az idén tavasszal is voltak még mérkőzé­sek, de most már min­dennek vége. Szabó Ist­ván bejelentette lemon­dását, közelgő nyugdíja­zása és távozása miatt. Kérte a vezetőség többi tagját, ne engedjék fel- bomlani a csapatot, a településnek maradjon meg ez az egyetlen szó­rakozási lehetősége. Ké­rése hiábavaló volt, a vezetőség közül nem vál­lalta senki a sok gond­dal, bajjal járó munkát. A játékosok többsége át­ment Tamásiba, ' azóta kihalt, üres a pálya, sőt már az egyik kapufa is kidőlt. Nem tudni mi­től, csak gyanítják. Vala­ki „ szórakozásból” ki­döntötte. Szabó István kétszer nyerte el a Kiváló Dol­gozó kitüntetést munka­helyén. Ez is bizonyítja, igazolja, hogy világéleté­ben szorgalmas volt, pontos ■ munkát végzett. Nemrég beszélgettünk vele, és kérdeztük, hogy tud meglenni sport nél­kül. — Sport nélkül nem le­het élni. A fiam és a lá­nyom már hét éve Bu­dafokon él, mi is oda megyünk utánuk, a fele­ségemmel. Most már egyik szememmel a bu­dafoki csapat szereplé­sét kísérem figyelem­mel, a másikkal a Szek­szárdi Dózsát. Ha buda­foki lakos leszek, akkor is szeretettel gondolok mindig Tolna megyére. Medgyesre. Budafoknak leszek a szurkolója, és „szorítok” a Szekszárdi Dózsának, hogy minél jobban szerepeljen az NB Il-ben — mondotta Szabó István. Ez az élet rendje. Az idősek abbahagyják és helyüket a fiatalok töl­tik be. Most már csak az a kérdés, hogy ki lesz Medgyesen, aki annyit áldoz a fiatalság spor- toltatásának érdekében, mint Szabó István tette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom