Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

Jól kezdett Kapoli Tegnap délután Kiskunhalason megkezdődött az országos lovas­bajnokság. A simontomyai Kapoli István, a junior egyéni verseny­ben 120 centiméteres akadályon a 27 induló közül nyolcadmagával hibátlanul lovagolta végig a távot. Az összevetésben, amikor már a legjobb idő döntött, Hargitai Já­nos, a Budapesti Honvéd verseny­zője, Ragyogó nevű lován szerez­te meg az elsőséget, Kapoli István Hollőn 1 másodperccel gyengébb idővel a második helyre szorult az ezúttal is hibátlanul lovagló négy versenyző között. Ma a juniorok versenye folyta­tódik, ahol már ISO centiméteres akadályon a 20 Induló közül, leg­alább a 7—8- helyet keli megsze­rezni ahhoz, hogy a vasárnapi döntőbe jusson. Kapoli eddigi eredményei alapján erre minden remény megvan, A szekszárdi kispályás labdarú­gó-bajnokság állása: I. csoport: 1 Tűzoltók 30, 2. vízmű 25, 3. Ter­vezők I. 25, 4. Mezőgép 24, 5. TO- TEV 21, «. Pénzintézet 21, 7. Mű­szergyár 20, 8. BHG 19, 9. Felső­város 17, 10. Népbolt 12, 11. Kór­ház i pánttal, . . . Ä Dombóvári Spartacus NB H-es férfi tekecsapata pápán 7:1 (2S64:2429) arányú vereséget szen­vedett. A dombóváriak közül Mándli 430, ifj. Horváth 414. Bán 412 fás eredményt ért eh k — .............................—­Ú ttörő­labdarúgás A dombóvári városkörnyéki úttörő labdarúgó-bajnokság ered­ményei. Döbrököz—Uj dombóvár 4 :ü. Kocsola—Dombóvári VSE 2 :l. Dalmand—Kaposszekcső 0:1. Gárdonyi—Gyula) 3:TÍ~ Szakos —Kurd 0:0. Kaposszekcső—Dom­bóvári VSE 2:1. Mi várható csapatainktól ? MEGYEBAJNOKSÁG: Budapesti Spartacus—Szekszárdi Dózsa: Tavasszal a Szekszárdi Dózsa balszerencsés mérkőzést vívott a Kőér utcában a Spar­tacus ellen. Mezőnyben a Dózsa játszott fölényben, sőt rengeteg helyzete is akadt, ugyanakkor a fővárosiak alig jutottak el a Dó­zsa kapujához, de minden eset­ben gólt lőttek. A szekszárdi csapatnak a jó játék ellenére is 5:l-es vereséggel keltett levonul­ni. Vasárnap a Bp. Spartacus 4:0-ás vereséget szenvedett, és ez a Dózsa szempontjából egy­általán nem jó, előnyösebb len­ne, ha a Spartacus nyert vol­na 4:0-ra. A fővárosi csapat ugyan a bajnoki táblázat alián foglal helyet, ennek ellenére egészen biztos, a két pont meg­szerzésére törekszik a Dózsával szemben. A szekszárdi csapat ismét új hadrendben kénytelen kiállni. Mint arról hírt adtunk, Lubas- tyik vakbélműtéten esett át, va­lószínű, hogy helyét Pusztai fog­lalja el. Kormos edző szerint Pusztait megpróbálja Bullával helyettesíteni. Kovács még mindig sérült, játékára nem lehet szá­mítani. így valószínű, csak a mérkőzés előtt jelöli ki a szek­szárdi csapat edzője a pályára lépő 11-et. A várható esélyek­ről a Dózsa vezető edzője úgy nyilatkozott, amennyiben olyan lendülettel és akarattal játszanak, mint ezt vasárnap Nagykanizsa ellen tették, úgy nem lehet baj, legalább az egyik pontot meg tudják szerezni. Nem szabad megismétlődni még egyszer an­nak, mint tavasszal, hogy a Dózsa állandóan támadott, és a Spartacus csatárai rúgták a gó­lokat. NB m. Enyingi MEDOSZ—Dombóvár! Spartacus: Az enyingieknek job­ban sikerült a rajtjuk, mint a dombóváriaknak. Ok tíz ponttal a bajnoki táblázaton a 13. helyen állnak, míg Dombóvár 4 pontjá­val kénytelen beérni a 19. hely- lyel. Hét közben a dombóváriak edzőmérkőzést játszottak Sziget­váron, ahol elég jól ment a já­ték, melyet a kiharcolt döntet­len is igazolt. Kérdés azonban, hogy tétmérkőzésen, ahoi két pont sorsa dől el. mennyire tud­ják a dombóváriak helyzeteiket kihasználni. Eddigi mérkőzései­ken éppen ebben bizonyultak leggyengébbnek, sok esetben me- zőnvfölényben voltak, mégis vesz­tesként kellett levonulniuk. A hazai pálya előnvét élvező enyingi csapat a mérkőzés esé­lyese, de bízunk abban, hogy a dombóváriak ezúttal meglepetéssel szolgálnak szurkolóiknak és eset­leg egy pontot rabolnak Enyin­Tevel—Nagydorog: A vasárnapi fordulóban a nagydorogi csapat gyenge teljesítményt nyújtott, míg Tevel Magyarkasziben nyert. Az utóbbi azonban nem mérv­adó, mivel Magyarkeszi nem alkalmas arra, hogy eredménye alapján fel lehessen mérni az ellenfél formáját. Valószínű, hogy a hazai pálya előnye segíti a hazaiakat minimális győzelemhez. Tippünk: 1, esetleg x. Simontornya—Magyarkeszi: Ez­úttal alkalma nyílik Stmontor- nyának, hogy megszerezze máso­dik hazai győzelmét. Tippünk: 1. Paks—Zomba: Igaz, hogy a zombaiak formája javulást mutat, de még így sem tartjuk képes­nek őket arra, hogy Pakson nyerjenek, vagy pontot szerezze­nek. Tippünk: 1. Sz. Vasas—Bonyhád: A szek­szárdi gárda Kisdorogon jó já­tékkal rukkolt ki, és éppúgy megszerezhette volna a győzel­met, mint a hazaiak. A gyengél­kedő bonyhádi csapatnak kevés esélye van még a döntetlenre is. Tippünk: 1. Nagymányok—Kisdorog: A nagy­mányoki gárda csak abban az esetben nyerhet, ha n*m becsüli le az ellenfelet. Tippünk: 1. Tolna—DunaszentgyÖrgy: Tolna jó formában van, hisz vasárnap Tamásiban nyert 4:?-re. Valószí­nű, hogy DunaszentgyÖrgy sem jelent — Tolnán — leküzdhetetlen akadályt a hazaiaknak. Tippünk: 1. Aparhant—Tamási: Az apar­hanti csapat biztos, hogy jó já­tékkal rukkol ki, bebizonyítani akar: a Bátán elszenvedett vere­sége csak a véletlenen múlott. Tippünk: 1. Bátaszék—Báta: A bátaszéki csapatnak kell a két pont, nem engedheti meg magának a köny- nyelműsködést, mert különben leszakad az élmezőnytől. Tippünk: 1. Dombóvári VSE—Fadd: Dombó­vár a 6., Fadd a 8. helyen áll a bajnoki táblázaton, tehát a két együttes nagyjából azonos játék­erőt képvisel. Ezúttal a faddiak előtt a bizonyítási lehetőség, hogy nemcsak hazai, hanem vidéki pá­lyán is tudnak harcolni«, Tip­pünk: x, 1, esetleg Sportműsor Szombati Kajak-kenu: Doniboriban 14,30- tól minősítő verseny. ökölvívás: Szekszárdon, a Zrí­nyi utcai tornacsarnokban ser­dülők dunántúli bajnoksága 15 órától. Kosárlabda: Bátaszéki VSK— Szigetvár 16 óra. (NB HI-as férfi­mérkőzés.) Lovasbajnokság: Kiskunhalason országos lovasbajnokság nyolc órától. Kézilabda: Szekszárdon, a városi sporttelepen 13.30-tól négy női és négy férficsapat részvételével, „rájátszás”. Labdarúgás: Béke-barátság ser­dülő kupa: Bonyhádi Vasas— Závod 15. V.: Sánta, Cikó—■ Apar­hant 15. V.: Czinkon, B. Pan­nónia—Kisvej ke 15. V.: Csábrák, Kakasd—Nagymányok 15. V.: Onódi, Győré—Izmény 15. V.: Bá- taL Labdarúgás: Szekszárdi Dózsa— Pécsi BTC (ifjúsági mérkőzés) 14.30. V.: Varga. Labdarúgás: A bonyhádi öreg­fiúk csapata Szászváron szerepel 15 órakor. Vasárnap: Kajak-kenu: Folytatódik Dom- boriban — 9 órától — a minősítő verseny. Súlyemelés: Szekszárdon, a sportszékházban 10 órától területi minősítő verseny. ökölvívás: Szekszárdon, a Zrí­nyi utcai tornacsarnokban 9 órától serdülő korúak Dunántúl- bajnokságának dönt5je. Kézilabda: A Szekszárdi Bőr­díszmű NB I B-s női csapata Budapesten a Taurus el'en lép pályára 9.45-kor. Szekszárdon folytatódik a „rájátszás” négy női és négy féríicsapat részvé­telével. Kezdés: 8.30. Kosárlabda: Fonyód! Petőfi—Sz. Vasas II. (női) 10, Bonyhádi Botond—Balatonboglár (női) 10. Kerékpár: A Szekszárdi Szö­vetkezeti Spartacus versenyzői Pécsett, a Dunántúl hegyibajnok- ságon indulnak. Röplabda: Bonyhád—Felsőnána 9. V.: Kilián. Medina—Bezerédj 9 és 10. V.: Rotkai. Lovasbajnokság: Kiskunhalason az országos lovasbaj nokság utol­só versenyszámaira kerül sor ft órától. Városok közötti sportvetélkedő; A dombóvári úttörő és ifjúsági korú atléták 9.30-kor, a közép- iskolás labdarúgó-válogatott 11 Órakor Szigetváron szerepel. Teke: A Tolna megyei Epitőls NB Il-es női csapata Budapesten, a Danuvla ellen lép pályára 13 órakor. A Dombóvári Spartacus NB Il-es férficsapata a Beloian­nisz csapatát fogadja 11 órakor.' Labdarúgás; NB H.: Buda­pesti Spartacus—Szekszárdi Dózsa 14 óra. V.: Tóth. Labdarúgás: NB HL: Enyingi MEDOSZ—Dombóvári Spartacus 14 óra. V.: Hegedűs. Labdarúgás: Megyeba i nokság: Tevel—Nagydorog 14 V.: Kiss. Simontornya—Magvarkeszi 14 V.« Keller. Paks—Zomba 14. V.: Var­ga. Sz. Vasas—Bonyhád 14.' V.: Schneider. Nagymányok-» Kisdorog 14. V.: Takács.' Tolna—DunaszentgyÖrgy 14. V.: Ritzel. Aparhant—Tamási 14. V.: Tóth. Bátaszék—Báta 14 V.: Kerekes. Dombóvári VSE—Fadd 14. V.: Kiss L Labdarúgás: Járási bajnokság* Kocsola—Dalmand 14. V.: Kovács. Dombóvári Tsz—Kaposs/.ekcső 14. V.: Zimmermann. Döbrököz— Szakcs 14. V.: Kutl. Attala—Nr.k 14. V.: Váradi. Láng-Vasas—Kurd 14. V.: Horváth. Gyönk—Szárazd 14. V.: Sándor. Ozora—Tolna- r.émedi 14. V.: Telarlins!. Resöiy — iregszemcse 14. V.: Szabó For- nád—Pincehely 14. V.i Pintér. AW sópél—Szakály 14. V.: MayJ Bölcske—Németkér 14. V.: Ka. sziba. Gerjen—Madocsa 14. V.B Haaz H. Dunaföldvár—Dunankőm- lőd 14. V.: Radó. Pusztahencse— Paks II. 14. V.: Poroszkai. Kaj- dacs—Pálfa 14. V.- Farkas. Bo-= gyíszló—Stóagárd 14. V : Simoni Harc—Szedres 14. V.: Heringes.* Kajmád—Tengelic 14. V.: 'Benőre.1 Várdomb—Sz. Dózsa 14. V.: Antl- finger. Alsótengelic—Dees 14. V.1 Berta, öcsény—Kölesd 14. V.: Bí­ró. Börzsöny—B.-varasd 15. V.3' Kiszler. Hőgyész—Kisvejke 15. V.: Fodor. Győré—Izmény 15. V.3 Götz. Kakasd—Majos 15. V.3 Plank. Závod—Kéty 15. V.: Wei- dinger. Mucsi—Ciki 15, Y«9 Specht. -* Megkezdődött a Dunántúl ökölvívó-bajnokság Tegnap délután megkezdődött Szekszárdon Dunántúl serdülő ko­rú ökölvívóinak bajnoksága. Hu­szonhárom egyesület M verseny­zője mérlegelt és az első napon 29 pár küzdött a továbbjutásért. Ma 15 órakor folytatódik a küz­delemsorozat, i Ordas Iván: Damjanich tábornok Móra Ferenc Könyvkiadó, 1971. ;,És mindezt a legénység előtt mondja!” Kezdtem sejteni, hogy az én.karrieristámnak nem lesz éppen könnyű dolga, ha csakugyan meg akarja mutatni, mennyivel többre megy egy zászlóalj élén, mint egy századén. Később, véletlen folytán, Pesten tudtam meg, hogy mennyire iga­zam volt. Aznap délután egyébként rendben megérkezett ügynököm. Átadtam neki az „árut”, mármint a vásznas szekereket a vasládával együtt, és ilyesformán jócskán megkönnyebbülve búcsúztam Damjanichtól. Azt hittem, soha nem látom többé, hiszen én Pestre mentem, ő pedig délen maradt. Visszautam Pestre minden zökkenő vagy aka­dály nélkül zajlott. Szegedtől ismét Koszgleba postajáratát vettem igénybe, mely — bárhogy vélekedett is Damjanich — még mindig a legpon. tosabb és legkényelmesebb. Az ország közepe, vagyis az Alföld ebben az időben teljesen nyugodt volt. Általában az ese­mények iránti érdeklődést csak a városi intel­ligensebb réteg tagjai között tudtam felfedezni, és természetesen az előrelátó kereskedő emberek­nél. Ilyen volt például Holub úr, egy felvidéki fakereskedő, akivel a szegedi fogadóban találkoz­tam. Itt várta, hogy több tucat tutajból álló szállítmánya megérkezzen a Tiszán. A fa, jól tud­játok, hogy nem érdekel, Így csak merő udvarias­ságból tudakoltam, hogy ebben a fában szegény vidékre — ahol a legjobb esetben csak kóróval, szárral, száraz trágyával tüzelnek — érdemes-e tűzifát szállítani. Kinevetett. „Nem tűzifában spekulálok én, drága uram! — mondta. — Tutajosaim a legkitűnőbb épület­fát hozzák.” ,j_ — 73 — „Tán valami nagyobb építkezés készül Szege­den?” — kérdeztem. Erre előbb csak sejtelmesen mosolygott, de vé­gül elárulta: „Még nem. De odalenn a Bácskában, Bánátban már sorra égetik fel a házakat és úri kastélyokat. Ha majd a háború végigvonul ezen a tájon, min­dent újra fel kell építeni. Elvár az én épületfám addig!” Később elárulta, hogy egy nagy télaégetőt is megvásárolt, abban bízva, hogy invesztált tőkéje minden bizonnyal megtérül. Ma már igazat adok neki, és örülök, hogy személyében egy jó üzlet­emberrel gyarapíthattam ismeretségi körömet. Ne feledjétek a nevét! Holub Vencelnek hívták. Fir­májának központja Huszton van, azonban több fináléval is rendelkezik. A pórnép szinte teljesen közönyös maradt a nagy mozgolódás iránt. Pest felé menet, már nem emlékszem melyik falu határában, szegény Koszgleba kocsiját is utolérte a postavállalkozók végzete, és tengelytörés miatt órákig rostokol­nunk kellett. Várakozás közben szóba elegyed­tem egy szálas, öreg pásztoremberrel, aki az út mentén őrizte a kondát. Botjára támaszkodva figyelte kocsisunkat meg a postalegényt, amint azok a kocsi rendbehozásával kínlódtak. Semmi jelét nem adta annak, mintha a bajbajutottakon segíteni akarna. „Mi újság errefelé, öreg?” — kérdeztem tőle. Végigmért, aztán ujjheggyel megbökte széles karimájú, elmondhatatlanul zsíros fövegét, és kelletlenül válaszolt: „Nincs mifelénk újság, uram!” „Másfelé akad” — mondtam. „Másfelé, meglehet” — így ő, „Jártak errefelé katonák?” „Minek járnának?” „Hát toborozni.” „Micsodát?” „Friss katonát.” „Nem toborozni szokták azt, hanem úgy fogják kötéllel.” „A régit. De az újabb fajtát már nem.” Ez valamelyest érdekelhette, mert kibökött egy kérdést: „Az milyen?” „Nemzetőr.” „Osztán mit őriz?” „A hazát.” Sercintett egyet a fogai közül. „Megőrzik azt az urak!” — 74 — Ilyesformán vélekedtek a múlt év júliusában a magyar pórok odalenn az Alföldön. — Igazad van, kedves Katherinám! Valóságos politikai előadást rögtönzők nektek, mintha ez lenne a mesterségem, nem pedig a vászonkeres­kedés. Mondanom sem kell talán, hogy azt sem hagytam abba. Pesten bőven akadt más dolgom, mintsem hogy a közvélemény fordulatait tuda­koljam. Holub úr életrevalósága nem hagyott nyugodni, és örömmel jelenthetem neked, hogy rövidesen sikerült több nagy megrendelést sze. reznem katonai alsóneműkre, kapcákra és pok­rócokra. Igaz, a hadügyi minisztérium már az új bankjegyekkel fizetett, melyek iránt nem volt nagy a bizodalmám, és igykeztem tőlük mihama­rább megszabadulni.Egy csődtömegből megvásá­roltam két telket a Barompiacnál, egy másikat pedig az új híd közelében. A viszonyok norma­lizálódásával főleg ez utóbbinak áremelkedésével bizton számolhatunk, így remélem, hogy nem csináltam rossz vásárt. Érdekes módon nyár elején és ősszel Pest-Bu­dán valósággal dühöngött a házasodási láz, egy­szerű emberek és úri családok körében egyaránt. Így a tavaly Kölnből szerzett száz tucat damaszt asztalneműmön kevés kivétellel sikerült túlad­nom, Ezekért azonban — a kiváló minőségre és a jelenlegi beszerezhetetlenségre hivatkozván — csak ezüst- és aranypénzt fogadtam el. Oly nagy volt a kereslet, hogy három hónapra négy új hímzőnőt kellett felfogadnom, mert természete­sen nem engedhettem meg magamnak, hogy a megrendelt monogramok és koronák hímzésével késedelemben maradjak. Bátyáddal és barátaink jó részével persze sű­rűn találkoztam, és képzelhető érdeklődéssel cse­réltük ki az új és friss híreket, amelyek azonban meglehetős lassúsággal, többnyire nagy késéssel érkeztek. Licziniushoz járt Kossuth Hírlapja is, mely sokszor valóban tanulságos értesülésekkel szolgált. Add csak ide, fiam, azt a fekete táskát, az egyetlent, ami megmaradt csomagjaimból! Igen, néhány újság megmaradt, csodálatos módon még gyújtósnak vagy fidibusznak sem használ­ták a nemzetőreik. Ez az, hallgassátok csak: „Pest utcái még mindig hemzsegnek a hadnagyoktól, színház- és közhelyek velők vannak telve; a Hon­védelmi Bizottmány még mindig panaszkodik, hogy a honvédzászlóaljak tisztjei még most sin­csenek a rendeltetésök helyén!” (Folytatjuk) — 75 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom