Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-11 / 239. szám
ff Az SZMT megyei küldöttértekezletéről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) termelésének értéke 1974-ben elérte az 1 milliárd forintot, ami 23 százalékkal haladta jneg az 1970. évi szintet. Részesei vagyunk az elért eredményeknek — fogalmazta meg az SZMT munkáját értékelő jelentés vitájában a megyei küldöttértekezlet —, de érezzük a felelősséget a lehetőségek jobb kihasználásáért. Ez a felelősség nyilvánult meg a közösen végzett munka eredményeit mérlegre tevő felszólalásokban is. A küldöttértekezlet résztvevői A továbbiakban a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete megállapította, hogy erősödött az üzemi demokrácia, növekedett a szakszervezeti szervek és a tagság felelősség- érzete, aktivitása, fejlődött a társadalmi munka, erőteljesebbé vált a társadalmi összefogás készsége. E kedvező változásokban jelentős szereppel bírtak — és bírnak a jövőben is — a szocialista brigádoki a iörzsgárdatagolc napi munkájukon kívül tanácskozásaikkal, melyek lehetőséget biztosíta' Az 1974-es év — állapította meg a továbbiak során a küldöttértekezlet — kiemelkedő sikereket hozott a szocialista munkaverseny-mozgalomban. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe megyénk valamennyi vállalata, szövetkezete bekapcsolódott, 2800 szocialista és munkabrigád 27 000 dolgozója tett 450 millió forint értékű versenyfelajánlást, amit 30—40 százalékkal teljesítettek túl. A beszámolási időszakban javult a szocialista brigádok társadalmi aktivitása, akcióik elősegítették a bölcsődei, óvodai férőhelyek A dolgozók munka- és életkörülményeinek alakulását elemezve azt szögezte le a küldöttértekezlet, hogy az iparban foglalkoztatottak számának növekedése, az átlagbérek fokozatos és tervszerű emelkedése, a munkakörülmények fejlődése tovább javította megyénk dolgozóinak életkörülményeit. Megyénkben a munkások átlagbére 1970 óta ■— a kereskedelem dolgozóinak kivételével — 23 százalékkal növekedett. Az 1973-ben bevezetett országos szakmai bértáblázat eredményeként hosz- szabb távon várhatjuk a kiegyensúlyozott bérarányok kierőteljesnek nevezték azt a fejlődést, ami megyénk mező- gazdaságának négyéves munkáját jellemzi. Négy év alatt a mezőgazdaság termelésének növekedése 8 százalékos létszámcsökkenés mellett 15—16 százalékos. A mezőgazdasági üzemek eredményes gazdálkodását kiemelkedő termésátlagok tanúsítják. Javult a lakosság hús, tej és az ipari üzemek mezőgazdasági termékekkel való ellátása. Előrelépés történt a zöldség- és gyümölcstermelés terén is, bár még mindig gond a lakosság igényeinek megfelelő kielégítése. nak az üzem, a munkahely életébe történő érdemi beleszólásra. Az embereket érdeklik az üzem életével kapcsolatos kérdések, igényük a rendszeres tájékozódás, amit egyebek között az bizonyít, hogy a termelési tanácskozásokon a dolgozóknak 80—82 százaléka vett részt. Lényeges feladat azonban jobban építeni az üzemi demokrácia meglévő fórumaira, biztosítva ezek tartalmas működésének minden feltételét. számának növelését, lakóhelyük környezetének szebbé, otthonosabbá tételét. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását elemző felszólalások előtt szó volt még a szakszervezetek és a KISZ együttműködésének eredményeiről, a fiatal szakmunkások és műszakiak körében meghirdetett szakmai versenyekről, az újitómozgalom helyzetéről és feladatairól, a szakmunkásképzés helyzetéről, a szakmunkásképzés körének kiszélesítéséről, a betanított és segédmunkások munka melletti képzéséről, a felnőttoktatásról. alakulását. Az elmúlt években befejeződött az iparban a heti 44 órás munkahétre való átállás, ennek folytatásaként csökkent 1973. június 1-gyel az államigazgatási, 1974-ben az oktatásügyi és egészségügyi dolgozók munkaideje. Fontos társadalmi és szociálpolitikai feladatnak tartotta az SZMT a fogyasztói érdekvédelem megszervezését, az üzemi étkeztetés fejlesztését, a dolgozók lakásgondjainak enyhítését. Sok gondot fordítottak a Szakszervezeti szervek a dolgozók munkakörülményeinek fejlesztésére, egészségük védelmére. Kezdeményező, segítő tevékenységük eredménye, hogy az üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések, a súlyos, csonkulásos, valamint a halálos balesetek száma csökkent. Megyénk több, főleg nőket foglalkoztató üzemében hoztak létre munkaterápiás részleget. Nem fejlődött viszont a kívánt mértékben az anyagmozgatás gépesítése. Az ipari és mezőgazdasági üzemek munkavédelmi helyzetének áttekintését követően foglalkozott a küldöttközgyűlés a társadalombiztosítási ellátás új rendjével, a társadalmi munkabizottságok tevékenységével, az egészségügyi ellátás helyzetének alakulásával, a népesedéspolitikai határozat végrehajtásával, majd a szak- szervezeti, valamint a vállalati üdültetés helyzetével. Hosszan foglalkozott a megyei küldöttértekezlet a szak- szervezeti szervek nevelőmunkájával, a politikai oktatással, a megye közoktatáspolitikai célkitűzéseinek megvalósításával, a kulturális nevelőmunka kapcsán a szakszervezeti kul- túrotthonok és könyvtárak tevékenységének értékelésével, majd pedig a szakszervezetek nő- és ifjúságpolitikai feladataival is. A küldöttértekezlet vitájában délelőtt és a kora délutáni órákban tizenheten kértek és kaptak szót. További négy felszólaló az idő hiánya miatt írásban terjesztette elő észrevételeit. Felszólalt többek között Horváth József, az MSZMP megvei bizottságának titkára, dr. Tamás László, a SZOT Elnökségének tagja, az ÉDOSZ főtitkára és Horváth József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese is. A vitában részt vettek közül számosán fejezték ki egyetértésüket a megyei küldöttértekezlet határozattervezetébe foglaltakkal és járultak hozzá a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának napirendiére szánt javaslatok továbbításához. A választás Negyed háromkor került sor arra, hogy Egyed Mihály ösz- szefoglalja a küldöttértekezlet vitájában elhangzottakat és köszönetét mondjon az SZMT leköszönő elnöksége nevéberí. A küldöttértekezlet résztvevői ezután megválasztották a szakszervezetek megyei tanácsa tagjait. Az SZMT választott tagjai megtartották első ülésüket, ahol megválasztották az SZMT elnökének dr. Vígh Dezsőt, vezető titkárának Egyed Mihályt, a két új titkár Reinhardt Jenőné és Horváth Géza lett. Az SZMT tagjai ezután megválasztották a különböző osztálvok és munkabizottságok vezetőit és tagjait. Erösiüött az üzemi demokrácia II szocialista munkaverseny sikerei II munkások átlagbére 23 százalékkal növekedett 3 Magyar EKSZ-társaság és a Magyar Szolidaritási Bizottság áilásfoglaiása A Magyar ENSZ-társaság és a Magyar Szolidaritási Bi. zottság állásfoglalást tett köz. zé október 11-e, az apartheid elleni nemzetközi tiltakozás napja alkalmából. A dokumentum hangsúlyozza cselek, vő szolidaritásunkat a Dél. afrikai Köztársaság színesbőrű népeivel, és azok politi. kái szervezeteivel, amelyek harcban állnak alapvető emberi jogaikért. — Mélységes felháborodás, sál tölt el bennünket, hogy — az ENSZ alapokmányát lábbal tiporva — a dél-afrikai fehér kisebbség fasiszta apartheid-politikájával „nemzeti otthonoknak” keresztelt koncentrációs táborokban .zsúfol- ja össze a népesség 70 százalékát kitevő színesbőrű lakosságot — mutat rá az állásfoglalás. A dél-afrikai fasiszta rendszer a hírhedt „belső útlevél” segítségével tartja kézben a színesbőrű lakosságot, s évente több mint 600 000 afrikai dolgozót tartóztat le az útlevél-törvény megsértése cimén. A Magyar FNSZ-tárraság és a Magyar Szolidaritási Bizottság követeli a dél-afrikaj apartheid-rendszer ellen hozott ENCZ határozatok maradéktalan érvényesítését, amelyekkel felszólították a tagállamokat: ne szállítsanak fegyvert a Dél-afrikai Köztársaságnak, s alkalmazzanak vele szemben diplomáciai és gazdasági szankciókat. A Magyar ENSZ-társaság és a Magyar Szolidaritási Bi. zottság támogatja a nemzetközi békemozgalomnak, az ENSZ-nek és specializált szer. vezeteinek apartheid-ellenes akcióit, s a maga eszközeivel a jövőben is hozzájárul az emberi jogok érvényesítéséért folytatott küzdelemhez. Meggyőződésünk, hogy a Délafrikai Köztársaság népei igazságos harcukban győzedelmeskedni fognak. a Kedves Olvasónak, hogy T. Jutkát személyesen nem Ismerem. Annyit tudok róla, hogy adminisztrátor, csinos, „jópofa”, ö a legfiatalabb abban az irodában, ahol még négyen dolgoznak. Mind nők. Onnét nyílik a főnöki iroda. Jutka figyelemre méltó helyzete azzal kezdődött, hogy egy délután, amikor a főnöknek vendégei voltak, kiszólt a „lányok” szobájába: „Kérek három kávét!” Jutka — miután már jó ideje szerette volna tudni, hogy milyen egy komoly tárgyalás, zárt ajtó mögött — megragadta az alkalmat, s mire a többiek mozdultak volna, már töltötte is a vizet a gépbe. A szívdobogtató kávé, a zavartan még bájosabb mosoly és a rosszmáj úak szerint a miniszoknya eredménye az lett, hogy amikor a következő vendég jött, a kérés már így szólt: „Jutka, kávét kérünk”. Ha a tárgyalások ettől eredményesebbek lettek, az vesse az első követ a főnökre, aki nem ezt tenné helyében. A galibát az okozta, hogy az első kávéfőzéstől kezdve folyamatosan csökkent Jutka egyéb ténykedése. Azt a többiek sem mondják, hogy „más” is van a dologban, de előbb egy-egy szemvillanás, később egymás közötti megjegyzések kísérték az önmagát titkárnővé avandzsáló lány ügyködését. Az öt emberre szabott munka Jutkára jutó része apránként szétoszlott a többiek között. Az új helyzet konzerválódni látszott. Tetszett a' főnöknek, tetszett Jutkának, csak éppen a többieknek nem. A folytatás már a szokott módon zajlott: Jutka egy nap kisírt szemmel vitte be a délutáni kávét az éppen egyedül lévő főnöknek, aztán hagyta magát kifaggatni: a többiek bántják, mert segít — így mondta — segít a főnökének. Hozzátette: nem azért mondja, hogy ebből a többieknek baja legyen. Jól számított. A főnök megmutatta, hogy az történik, amit ő akar... Azon nyomban „kiosztotta” a többieket. Itt tartanak jelenleg. Úgy mondták, akik részletesen ismerik az ügyet, hogy azóta mindenki ideges. Csak Jutka nem. Mondom: T. Jutkát nem ismerem, de mintha hallottam volna már hasonló esetről. fawL R Heíyíipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Vil. kongresszusa Csaknem 289 ezer szervezett dolgozó képviseletében, 300 választott küldött részvételével, pénteken reggel az ÉDOSZ-székházban megkezdte munkáját a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének VII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Gál László, a SZOT titkára, Földi László könnyűipari államtitkár, továbbá az érintett ágazati minisztériumok, főhatóságok több vezető beosztású képviselője. A kongresszust Seprényi Sándor, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Fabók Zoltán főtitkár szóbeli beszámolóval egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. Megállapította, hogy a tanácsi, a kommunális vállalatoknál és a közművekben dolgozók munkájának megbecsülése érezhetően javult az elmúlt években, s ez a tény hozzájárult a tagok élet- és munkakörülményeinek gyorsabb ütemű fejlődéséhez is. A nagyarányú rekonstrukciók hatására elsősorban a tanácsi bútor-, bőr- és szőrmeiparban volt az átlagosat meghaladó termelésemelkedés és fejlődött a lakosságnak dolgozó szolgáltatók munkája, nőtt a kommunális vállalatok teljesítménye. Az érdekvédelmi feladatok végrehajtásáról számot adva a főtitkár szorgalmazta a munkahelyi körülmények további javítását, s az egyes területeken a minisztériumi iparhoz viszonyítva még alacsony bérek fejlesztését, az előrelátóbb és ösztönzőbb vállalati bérpolitika kialakítását. (MTI). Tolnaiak az anyaglakarékasságért A Tolnai Építőipari Szövetkezetben a Sztár szocialista brigád készíti a Mirköz Ipari Szövetkezetben összeszerelendő Piesel-adagoló-vizsgálópadok vázát. A brigád tagjai vállalták, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben, az év utolsó negyedében, a korábbi tervüket húsz százalékkal túlteljesítik. Vállalásukat nem csupán, mint a termelési eredmény növelésére irányuló szándékot lehet elkönyvelni, de jelentős Ifozzá- járulás a takarékossági intézkedések végrehajtásához is. Azokkal a berendezésekkel ugyanis, amiknek a vázát Tolnán készítik, a nagy teljesítményű, akár 12 hengeres motorok fogyasztását is be lehet állítani. Ezeket a berendezéseket használják a Dieselmozdonyok erőforrásainak beszabályozásánál is. 1975. október 1U i
