Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
<8>-, m igazin magazin üzemanyag-takarékosság a traktoroknál A NÉPGAZDASÁG egyik energiafogyasztója a mezőgazdaság és ezen belül is a korszerűsítésnek megfelelően egyre növekvő traktorpark tüzelőanyag-igényének kielégítése kívánja a legtöbb energiát. Éppen ezért nagyon lényeges minden olyan lehetőségnek a kihasználása, ami a traktorok tüzelőanyag-fogyasztásának optimális mértékét elősegítheti. Általában, a nagyobb teljesítményű motorral rendelkező traktorok kedvezőbben hasznosíthatják a tüzelőanyagot, mert ezeknél nagyobb annak a lehetősége, hogy a teljesítmény és a forgatónyomaték szempontjából a legelőnyösebb for- dulatszám-tartományban dolgozzanak. Szintén kedvezőbb fogyasztásinak a sok fokozatú hajtóművel ellátott traktorok. Azonban a traktorvezető az, akinek munkája elsősorban eldönteni a tüzelőanyag-fogyasztást. Mégpedig mindenekelőtt Ugyanannál a munkánál alkalmazott vezetéstechnikájával, mert az eltérő vezetéstechnikák 100 százalékos tüzelőanyag-fogyasztásti különbséget is okozhatnak. TELJESÍTMÉNY CSÖKKEN TÖ lehet és ezzel rontja a tüzelőanyag-hasznosítást az elszennyeződött, meghibásodott légszűrő, a hibás kipufogóberendezés, helytelen szelephézag-beállítás, adagolószivattyú-működés. Az általánosan 80—90 Celsius fok közötti üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor működése, mint más hőfokon. A feleslegesen fennhagyott pótsúlyok, kapaszkodókerekek, nem a felületviszonyoknak megfelelő bordázású és nyomású gumiköpenyek ugyancsak értelmetlenül növelik a tüzelőanyag-fogyasztást. Ha nem dolgozik a traktor, le kell állítani a motorját, hogy ne fogyasszon feleslegesen tüzelőanyagot. Nem szabad elfeledkezni a fékek helyes beállításáról sem. Mivel minden sebességi fokozatnál van egy olyan optimális fordulatszám, amikor a teljesítményhez képest legkedvezőbb a tüzelőanyag-felhasználás, jó lenne, ha ennek figyelembevételével váltanának a különböző sebességi fokozatokba. Az olyan gyakran figyelmen kívül hagyott tényezők, mint a traktorhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség szerint élezett művelőszerszámú munkagépek használata, szállításnál a súlyban és elosztásban kedvező rakodás, mind-mind tüzelőanyagtakarékosságot jelenthet, EZEK A teendők természetesen önmagukban, egyenként nem jelenthetnek nagymértékű megtakarítást, de valamennyit figyelembe véve és minden üzemelő traktornál szinte kivétel nélkül betartva, már jelentős eredménnyel járhat üzemi és népgazdasági szinten. Nyomelemes műtrágyázás A növényekbe beépülő fél mikroelemek és nyomelemek (higany, kén, bróm, cink, vas, réz, molibdén, kobalt) — amelyek tehát nem a kémiai értelemben vett nyomelemek — részt vesznek a fehérjék készítésében; enzimek, vitaminok, hormonok olkokotórészei, így fontos szabályozó szerepük van a növényi életfolyamatokban. Bevitelük a növényekbe az istállótrágyázással jórészt megoldott volt, probléma a műtrágya bevezetésével és széles körű elterjedésével jelentkezett. A nyomelemek hiánya a növényekben bizonyos hiánybetegségeiket okoz, e tüneteket a rryomelemes műtrágyázással kell megszüntetni. A nyomelemes műtrágya használatával a növényi betegségek „gyógyítása” mellett jelentős termésnövekedés is elérhető. E műtrágyák /alkalmazásánál ismerni kell; az ország egyes talajféleséigeinek nyomelem tartalmát, valamint folyamatosan kitfatni kell az egyes nyomelemek; hatását a növényekre, a nyomelemek egymás melletti viselkedésének, egymásra hatásának figyelembevételével. Magya/rországon a talajok általában »nem nyomelemhiá- ryosak, a növényék számára felszívhatóiformában jelen levő nyomelemek mennyisége viszont egyes helyeken vagy / egyes esetekben a szükséges szint alatt van. Hiány mutatkozik a csapadék kimosó hatása miatt is, vagy pedig a fokozott műtrágya felhasználásánál, amikor a makroelemek (foszfor, kálium) mellett nem kerülnek a talajba a nyomelemek. Országosan (főleg homok- és láptalajokon) évente több mint 26 ezer tonna nyomelem szükséglettel számolnak a kutatók. Ebből ma még csak néhány ezer tonna kerül a talajba és ez is főként kísérleti területeken. Gyártása általában ipari huiladékanyagok felhasználásán alapul. A gyártást 1961- ben Peremartonban kezdték meg. A műtrágyagyárak ellátására az ipari huladékok szervezett összegyűjtésén kívül megindult a kutatás a nyomelem-műtrágyák és adalékok előállítására alkalmas hazai kőzetek feltárására. A kutatás eddigi eredményei szerint a hazai ásványok és kőzetek általában kevés nyomelemet tartalmaznak, így kitermelésük nem kifizetődő ás ez az ipari hulladékok felhasználására ösztönöz. A hazai bányatermékek inkább talajjavításra alkalmasak (szerpentin, lignit, mészkőpor stb). A nyomelem-műtrágya gyártási alapanyagainak kutatását a mező- gazdaság jelenlegi igénye nem indokolná, de a jövő mezőgazdasága nem nélkülözheti majd ezt a fontos műtrágyát. 'EKETE — TENGE E IltoflHWf: fMtem • >. M<4 , Mt/kNS, Régészeti atlasz A wroclawi egyetemi kiadó gondozásában hamarosan meg. jelenik Európa régészeti atlasza. Az atlaszt az egyetem tör» t énelem előtti és kora-középkori régészeti tanszékének munkatársai állították össze, Harminc térképet tartalmaz, amelyek hat fejezetben, időrendben ábrázolják földrészünk történetét. A kiadvány bevezetője bemutatja az európai térképészet fejlődését és azokat a forrásokat, amelyeknek alapján összeállították az atlaszt. Az egyes fejezetekhez csatolt előszók összefoglalják az adott korszak jellemzőit, legfontosabb történelmi eseményeit, s röviden ismertetik azokat a tényeket, amelyeket a térképeken nem lehetett áby rázolni.-------------------------------------- 4 G aribaldi zászlaja Garibaldi egykori zászlójáí kapta meg nemrég a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történelmi Intézete. A zöld-fehér-piros sávos lobogó középső csíkján alpesi lövész egyenruhában, előretartott kézzel, a lovon ülő Giuseppe Garibaldit ábrázolták. A ló patái alatt a legyőzött ellen-, ség hever... A zászlót hosszú éveken át Közép-Oroszországban, Ivanov városban, a múlt századi 60-as éveinek egyik forradalmára, V. Saganov családja őrizte. Az utódok szerint a zászló az oros^ forradalmi mozgalom egy másik résztvevőjétől, N. Nozsin biológustól került a családhoz. A szóban forgó események idején Nozsin külföldön, főként Olaszországban tartózkodott — itt találkozott Garibaldival, s valószínűleg tőle kapta a zászlót. A világ mintegy 120 millió tonna évi papírtermelése előreláthatólag évente 5—6 százalékkal fog növekedni. A papír iránti kereslet fokozódása érthető, hiszen a kultúra és a tudomány fejlődésének, az életszínvonal fokozatos emelkedésének természetes velejárója a papírfogyasztás emelkedése. Magyarországon az egy lakosra jutó papírfelhasználás jelenleg 50 kg körül van, s ezt 1985-ig 90 kg-ra kívánják emelni (a Közös Piac országaiban már ma is átlagosan 100 kg körül van az évi papír- fogyasztás, az USA-ban pedig eléri a 250 kg-ot). Ehhez figyelembe kell venni, hogy hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területét mindössze 15 százalék erdő borítja, ráadásul főleg lombos fák, s ez a természeti tény — papíripari szempontból — aligha nevezhető kedvezőnek. Ebből következően a magyar papíripar fejlesztése szorosan összefügg a szocialista országok gazdasági integrációját szolgáló komplex program céljaival. A népgazdaság jelentős mennyiségű papírt és nyersanyagot importál, főként a szocialista közösség országaiból. Hazánk 15 papírgyára a rotációs papírokon kívül egyÖskori könyvtár Ma mór bizonyos, hogy a híres dél-franciaországi sziklarajzok alkotói a cro-magnoni emberek voltak. A képek tehát 35—10 000 évesek, A tudósok eddig azt csodálták, hogy ábrázolásuk mégis meglepően művészi erejű, eleven és friss, a közelmúltban azonban, sziklarajzok közelében húzódó sírmezők feltárása során a régészek csontokra vésett jelrendszer, re bukkantak. Ez a rajzolt-vésett csontnaptár emlékeztette, hogy mikor kell áldozatokat bemutatni a titokzatos isteneknek, mikor milyen állat nyomát kell hajszolni, mikor kell már jó előre felkészülni az időjárás változására. A lelet arra 'kényszeríti a tudósokat, hogy módosítsák eddigi nézeteiket. Eddig ugyanis a már említett sziklarajzokból arra következtettek, hogy az őskőkor „művészetét” nem annyira a díszítőszándék, mint inkább a mágikus elképzelés ihlette. A most feltárt La Marche-i leletek joggal nevezhetők őskőkori könyvtárnak, és azt jelzik, hogy a mai ember közvetlen elődjének a szellemi képességei jóval nagyobbak voltak, mint ahogy ed dig sejtettük. Úton o száz kilogramm felé Szeptember 24-én ismét meg mozdult a föld Törökország keleti részén Lice körzetében. A jelentések szerint több száz ház összeomlott. Ez volt az utóbbi 50 évben az ország területét ért 28. földrengés. Ez év szeptember 6-án már Licét és környékét 25 mp-ig tartó 6,8 erő sségű (Richter-skála) rengések romba döntötték. Összesen nég yezren vesztették életüket, harmincezer ember hajléktalanná vált. A földrengés központjában fekvő nyolcezres lélekszámú Lice minden nyolcadik lakója a romok alatt lelte halá lát, annak ellenére, hogy a természeti csapás délben érte a települést. Az eddigi legtöbb áldozatot (45 000 fő) 1939-es f öldrengés követelte. 1940 óta összesen több, mint 35 000 em bér esett ezen természeti csapás áldozatául. — TERRA — Hatalmas papírtekercsek kész ülnek a Dunaújvárosi Papírgyárban, arknt készít író- és nyomó-, valamint csomagolópapírokat, műszaki, illetve különleges papirosokat, gyárt háztartási és egészségügyi papirost, továbbá kartonokat, méghozzá egyre nagyobb mennyiségben. Mindemellett örvendetes, hogy fokozatosan bővül a KGST- országok választékcseréje is, egyre jobban kibontakozik a gyártásszakosítás, a nagy teljesítményű üzemek összehangolt létrehozása. 50 év — 28 földrengés A nUringb osiottilnik sarai • 0-500 •500-1000 •1000-200» # 2000- 4009 ^4000-jfll» * *■»■• fű ií&TOlafc M4 A föMrjfisés «itatja k ✓
