Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

Panaszkinyv a diófán Vasárnap dél a dunakömlő­di halászcsárdában. A szom­széd asztalhoz négy fiatal te­lepedik le. A két fiú farmer­ben, a lányok midiszoknyában. Szinte azonnal ott terem a fia­tal, csíkos ruhás pincémő. — Négy kávét kérünk szé­pen — mondja a szakállas fiú. — Várjon má, amíg letörlöm az asztalt. Amíg itt a csetres, nem foglalkozunk a vendégek­kel mordul rá a pincérnő és letörli az asztalról az előző vendég otthagyta morzsákat, majd: — Most mondja mit kér! A szakállas megismétli a rendelést. — Enni nem akarnak? — Nem, csak négy kávét ké- -■ rünk. — Akkor azt megihatják a presszóban is. Ott olcsóbb ... Gondolom maguknak ez isszá. mit ■— teszi még hozzá. Elhűlve hallgatják, majd a szakállas udvariasan megkéri, hogy a panaszkönyvet is hozza ki a kávékkal. — Nincs panaszkönyv, kint van a diófán, szedje le magá­nak — jön azonnal a válasz, ezzel a pincérnő ellibben az asztaltól. Mint szemtanú, nem tudom min lepődjek meg jobban, azon-e, hogy a panaszkönyvet a diófán, tartják, vagy azon-e, hogy ilyen pincérek dolgoz­hatnak a vendéglátóiparban? Mert hogy a panaszkönyv annyira nem való a diófára mint ez az ilyen ifjú hölgy a Vendéglátóiparba — az biztos! | — Tamási -f' A kiilliii gyógyszerek forgalmazása Az importált gyógyszerek egy- meghatározott-részéhez ed­dig kizárólag a budapesti Rá- t kóczi úti nagy gyógyszertár­ban lehetett hozzájutni. Ez az egy kijelölt gyógyszertár azon­ban az igények növekedése miatt nein győzte a különleges külföldi gyógyszerek országos forgalmazását. E gyógyszerek beszerzése a vidéki betegek számára is igen körülményes volt és a postái utánvét költ­ségét a betegnek kellett meg­fizetni. Az Egészségügyi Mi­nisztérium ezért újra szabá­lyozta a külföldi gyógyszerek forgalmazását. A miniszteri utasítás értel­mében a budapestieken kívül valamennyi megyeszékhelyen is kijelöltek egy-egy gyógy­szertárat e készítmények for­galmazására. Szekszárdon a tőkés importból származó gyógyszereket az 1. sz. gyógy­szertár forgalmazza, ezért a kijelölt fővárosi gyógyszertárak vidékre már nem küldenek postán gyógyszert. Akinek gondot okoz, hogy a megye- székhelyen személyesen sze­rezze be a számára felírt kül­földi gyógyszert, receptjét a megyeszékhely kijelölt gyógy­szertárába továbbra is elküld­heti, s az eddigiekhez hason­lóan utánvéttel — kapja meg gyógyszerét Postán a jövőben tehát csak a. területileg illeté­kes gyógyszertár szállítja a jogszabályban felsorolt külföl­di gyógyszereket ■ A szocialista " országok sryógyszerlcészítményei az ed­digieknek megfelelően tovább­ra is csaknem minden gyógy­szertárban beszerezhetők, il­letve ezek forgalmazására Tolna megyében a 10-es dom­bóvári, a 3-as szekszárdi, a 7-es bonyhádi a 29-es paksi és a 38-os 1 - • "vógyszertárat je­löllek ’-í s J.?!yl illetékesek. Levelek és emberek Nincs házi levéltáram, amit ben színes szalagokkal átköt* ve tárolhatnám a magányos­ság későbbi óráira az emlékez­ni és elérzékenyednivalókat Zakariásné levelét amit ma; kaptam, mégis elteszem, ahogy az idők folyamán elveim elle­nére elraktam ezenkívül még öt, tőle származó levelet. Va­lamikor majd elégetem ezeket is, most még nagyon az ele­venembe vágnak és ráadásul azt példázzák, hogy az em­bert, míg él és mozog, nem le­het legyőzni. Zakariásné, született Kiss Annával rövid ideig együtt dolgoztam egy budapesti épí­tőipari nagyvállalatnál. Kap­csolatunk eleinte csak abban állt, hogy az asztalomra tette, vagy a kezembe nyomta a so­ros teljesítményelszám'olás rám eső részét, amit én titkol- hatatlan undorral, de csak azért is nagyon alaposan , és pontosan megcsináltam. Ked­vemre való volt a keveset be­szélő, középtermetű szőke asz- szony, aki kirítt a kolléganők csivitelő, minden lében kanál társaságából. Szimpátiámat csak fokozta, hogy a fő nór- matechnológust a háta mögött trampllnak nevezték; mivel „főmérnök felesége létére bra- tyizik a tanyáról szalajtott me­lósokkal is, és nem tartja a három lépés távolságot.” A munkával kapcsolatos problémákon kívül csupa je­lentéktelen dologról beszélget­tünk csak Annuskávál, még­sem lepett meg, amikor egy nagy bérfizetést megelőző haj­tás után hazafelé készülődé­ben vállamra tette a kezét: — Nem unod ezt a baromfi- farmot? Nem hinném, hogy túlságosan jól érzed itt ma­gad. Tudod mit? Ha ráérsz, gyere el hozzánk, van néhány új lemezünk. A fiuk úgyis el­mennek az esti meccsre. ® Valahogy így kezdődött a barátságunk, amit később megosztottunk a „fiúkkal”, — a fiával és Lacival, a férjével. Nem volt nehéz megszeretni őket A családi hármas életét olyan harmónia hatotta át, amilyennek a létezését nem hittem addig. Talán ezért ren­dített ílgeg az az évekkel ez­után, már Szekszárdra érke­zett konfűzus levél, amiben Anna, az élet értelmetlenségét bizonyítgatva írta le, hogy vál­ni készülnek. „Talán az a baj, hogy sokáig hallgattam, pedig tudtam, hogy nem lesz jó vége a kimarado- zásoknak, az ivásnak, a kom­pániában való hajnali haza­téréseknek. Szó nélkül tűrtem. Hosszú ideig még azért sem szóltam, hogy kora reggel csapzottan, gyűrötten jön ha­za, tusol, borotválkozik, tisz­tát vesz, reggelizik és megy .dolgozni.' Azt hittem, kitóm- boija magát és idővel elrende­ződnek közöttünk a dolgok. Nem így történt Valamikor december elején az igazak ál­mát aludtuk, amikor haza­állított egy beosztottjával és a szeretőjével. Tűdtam, hogy- az a no az óka mindennek, de ' nem akartam botrányt. Meg­mondtam, hogy szolgálják ki magukat, fáradt vágyok; alud­nom kell. A hívatlan látogatók így nem maradtak sokáig, de .Laci dühében kirángatott ben­nünket az ágyból és megesett, amit soha nem hittem volna. Ott, a gyerek szeme láttára pofozott föl, előbb engem, az­tán a gyereket, mert az a vé­delmemre kelt.” Mit tudtam válaszolni báto­rításul és vigaszul? Azt hi­szem, leírtam vagy félszáz köz­helyet az élet egyszeriségéről, az emberről, aki azért ember, hogy képes legyen legyőzni a bajokat. © Jöttek-mentek a levelek, né­hányszor találkoztunk is. Nem tetszett nekem Anna. Riadt és • tétova lett, személyes . baját kihasználva a „baromfifarm” intrjká} is , fölerősödtek, így nem'; sokkal a válópere után munkahelyet cserélt. Ponto­sabban; visszament élete első, munkahelyére, ahol örömmel fogadták, ___________________ . — Attól tartok, Anna már soha nem.lesz.a régi mon­dogatta az édesanyja, aki he­tekig vendégeskedett a lányá­nál, hogy szemmel tartsa, se­gítsen neki.. • - ,..... — A gyerek? — Azt is nagyon megvisel­ték a történtek. Sokáig látni sem akarta az. apját. Mostaná­ban már . el-elmegy, amikor hívják, de akármennyi aján­dékkal is halmozzák el, sem­minek sem örül. Hány éve is? Igen, körül­belül hét. Két levél az idegszanató­riumból, szűkszavú másik há­rom, de ezeket a lábadozó Anna írta már. „Félek, hogy megunod egy­szer a panaszkodásaimat.. Képeslap, Dubrovnikből; „Remekül érezzük magun­kat Lacikával és sokat gon­dolunk Rád is. Igazad van, mozdulni kell.. Hosszú szünet, majd ez a le­vél: „Képzeld, kormánykitünte­tést kaptam, ezenkívül ház- tulajdonosok lettünk Magló­don. Igen bonyolult tranz­akció volt, mert én adtam a kiiszoba-összkomfortos la­kást és ráfizetéssel kaptam egy kertes családi házat, ami­nek a külleme nem volt vala­mi hódító, amikor beköltöz­tünk. A vállalat adott 30 ezer forintos hosszú lejáratú köl­csönt, kipofoztuk a házat kí- vül-belül, fürdőszobát építet­tünk és belevetettük magun­kat a gazdálkodás örömeibe, gondjaiba. Tudod, most utólag azt hiszem, hogy elkerülhettem volna az idegösszeroppanást, ha hamarabb megválók attól a lakástól, amiben az életem legszebb, egyben legmegalá- zóbb epizódjait éltem át. A munkatársaim remek emberek, ők ébresztettek arra, hogy egész vagyok Laci nélkül is. Mikor megtörtént a honfogla­lás, hol az egyik, hol a másik lepett meg családostól vasár­naponként. Hozták magukkal a gyerekeiket, hogy ők csak kirándulni jöttek. A kölykök tényleg végighancúrozták és -ették az egész napot, de a szü­lők „hobbiból”, pihenésként abban segítettek, amiben ép­pen kellett. És most olvass csodát. Nincs hét, hogy Laci kí ne jönne hozzánk. A kis Lácinak nincs ínyére a dolog, azt mondja, hogy az apja új­ból udvarolni akar. Meglátogathatnál bennünket! Vannak saját nevelésű csirké­im es_ nem is hiszed milyen kincset jelent a kert, ami gyönyörű volt tavasszal, nyá­ron és nekünk a nyugalmat jelenti. Míg el nem felejtem korábbi kérdésedre a választ: eszembe sincs újból férjhez menni. Tizenhét éves a fiam, jövőre érettségizik és villa­mosmérnök akar lenni. Szép programom van, amolyan egész embert kívánó.” Szép! Tulajdonképpen Anna története azért szép, mert egy megküzdött élet példáját kí- - hálja. ^ LÁSZLÓ IBOLYA Hol jártunk a nyáron? Befejeződött az üdülési sze­zon, az utazási irodák elkészí­tették a nyári hónapok idegen- forgalmi mérlegét. Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésé, ben 1550 turista utazott Tolna megyéből külföldre. Fiatal­jaink zöme a szocialista orszá­gokat kereste fel. Háromszáz­nál több fiatal utazott az NDK-ba, ahol az idén is válto­zatos program várta őket. Az ifjú utazók körében különö­sen közkedvelt volt a Lipcse— Drezda—Berlin útvonal, első­sorban az idegenforgalmi lát­nivalók miatt. Változatlanul sokan jártak a nyári hónapok során Csehszlovákiában, Len­gyelországban és a Szovjet­unióban is. Az egyéni turisták, kétszázharmincan a bolgár tengerparton, Albenában pi­hentek. A belföldi utak iránti ér­deklődés növekedését mutatja, hogy 1970 fiatal vett részt 1—3 napos túrákon. Sokan keres­ték fel a Dunakanyart és Nyu­gat-Magyarországot. A Duna­kanyarba kirándulóknak ha­jókirándulást szerveztek, míg a fővárosba látogatók meg­nézték a Moszkvai Nagycir­kusz vendégjátékát is. A Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal májustól au­gusztusig fogadta a megyénk­be érkező kül- es belföldi. tu­ristákat, akik szűkebb hazánk- , kai, Tolna megye nevezetessé­geivel ismerkedtek. Augusztus végéig 14 600 látogató kereste fel a gemenci erdőt. A külföl­di vendégek közül a „Nagy magyár kőrút" osztrák, és a „Magyar képeskönyv" elneve­zésű német autóstúra . vendé­géi ismerkedtek Szekszárddal, a Sárközzel és a gemenci erdő­vel, ahol a trófeakiállítás mel­lett madár- és nagyvad-diorá­mában gyönyörködhettek. Az. idegenforgalmi hivatal 70 utat szervezett az orszáq különbö­ző részébe 3040 látogatóval. Külföldi túrákat pedig Cseh­szlovákiába. Romániába, és az NDK-ba indított. Eredményes nyarat zárt az IBUSZ-iroda szekszárdi kiren­deltsége is. Az iroda belföldi túrái iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés. Az 1—3 napos túrákon részt vevők száma 20 —30 százalékkal emelkedett. Hatvanhét csoport egynapos túrájából 20 csoport Budapest­re utazott az OMÉK-ra. A Du­nakanyarba és a Balaton-part. ra 37 kétnapos túrát szervez­tek. Három, vagy többnapos túrákon 17 csoport vett részt. A nyári szezonban Tolna me­gyéből autóbusszal és repülő­vel utaztak turistacsoportok külföldre. Kilenc csoport me­zőgazdasági és szakmai út résztvevőjeként Csehszlová­kiába. a Szovjetunióba és az NDK-ba látogatott. Tizenöt csoport üdült külföldön. A ju­goszláv tengerpartra 12 cso­port. 450 taggal utazott. Az egyéni turisták a szocialista országokon kívül, főleg Spa­nyolországot és Olaszországot keresték fel. Részbeni orvoslás, megjegyzéssel A múlt hét végén a rádió egyik műsorából megtudtam, hogy kereskedelmi szakembe­reink a szomszédos szocialista országokban jártak. Tanulmá­nyozták azok kereskedelmi életét, ott szerzett tapasztala­taikat hazahozták. Mit láttak? Többek között azt, hogy pél­dául az NDK-ban kevesebbet, a Szovjetunióban többet dol­goznak azok, a zömmel nődol­gozók, akik kereskedelmi el­adók. .. Minden országban más és más a nyitva tartási idő az üzletekben. Mióta nálunk is bevezették a 44 órás munkaidőt a keres­kedelemben is, azóta sokan panaszkodnak. Az eladók azért, mert a nyitva tartási • idő hosszabb lett, az üzletek­ben pedig öt órától hat óráig alig van vevő. így van ez Szek­szárdon az AUTÓKER fiók­jában. Hasonló az OFOTÉRT dolgozóinak panasza is. Azt mondják, ha este hat óráig kell nyitva tartaniuk, akkor el­megy az üzletből három eladó. Hogy miért? Mert bejárók, akik vonathoz vannak kötve, ami 18,05-kor indul. Az asz- szonyoknak óvodás gyermekeik vannak, s még nem működik gyermekmegőrző arra az idő­re, míg a mama értük megy. Az élelmiszerbolt dolgozói is panaszkodnak, mert elvileg ugyan rövidebb ideig dolgoz­nak, de se a munkaidő előtt, sem pedig utána nincs idejük semmire, még vásárlásra sem, pedig az eladó vevő is. De mikor vásároljon? A nyitva tar­tási idő általában este hatig tart. Utána már bezár minden. A vevő panaszkodik, hogy nem tud az üzlet nyitvatartá* sán eligazodni. A kereskede­lem szakemberei úgy vélik, az „új nyitva tartási'rendet majd megszokják a vásárlók. . Máris kevesebben tolonganak a Korzó előtt, mint az új nyitva tartási idő bevezetésekor.” A kereskedelem dolgozói­nak panasza eljutott a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottságára. A panaszokat kivizsgálták, és részben orvosolták. Azóta az AUTÓKER eladóinak nincs ki­fogásuk a munkaidő ellen, az OFOTÉRT is fél hatig tart nyit­va. Az élelmiszerüzleteknél azonban maradt minden a ré­giben. Ezután is kinyit .az' 50-es vasárnaponként, hogy! kisegítse azokat a háziasszo­nyokat, akik a hét végén el­felejtettek egy s mást megvá­sárolni az ünnepi ebédhez. Az eladók pedig magúk között suttognak, mert „nem azt kapták a szakszervezettől, amit vártak". Nem adtak helyet az eladók panaszának, mert első és legfontosabb dolog a vá­sárlók igényeinek kielégítése. Mindenkor ez utóbbit kell a kereskedelem dolgozóinak fi­gyelembe venniük, mégis úgy érzem, a nyitva tartási idő meghatározásánál meg kellett volna hallgatni az eladókat is, mert lehet ugyan, hogy egyéni problémákról van szó, de meg­oldatlanságuk visszahat a többségre, ránk, a vásárlókra is. , ) 1 -—veress—

Next

/
Oldalképek
Tartalom