Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-31 / 256. szám
Dolgozz hibátlanul! A munka minősége fiiként az emberen múlik Tegnap történt (Folytatás az 1. oldalról.) vitát váltottak ki, melyhez hozzászólt Bárány Tamás, Hárs György és Gyertyán Ervin. Erdődi János az új technikai eszközök (tv) fantáziakorlátozó szerepéről beszélt, és azt a véleményét hangsúlyozta, hogy se a magnószalagok, se a képmagnó-kazetták nem tehetik vitathatóvá az írott betű örökkévalóságát. Kovács Miklós, a Móra Kiadó igazgatója, sok más gondolat mellett, a hazai gyermeklíra fel- virágozását emelte ki. Földes Péter döbbenetes janán felmérést hozott fel példaként arra, hogy a színes tv elterjedése nemcsak csökkenti a fekete-fehér illusztráció iránti igényt, hanem az azt befogadó képességet is korlátozza. Zala Zsuzsa a kamaszoknak szánt irodalmi műveket hiányolta. Szabó Márta, a tv részéről néhány ismert író nevének sorolásával igyekezett visszaverni, nem sok sikerrel, a tv-vel kapcsolatban elhangzott ellenvéleményeket, fenntartásokat. Az irodalmi tanácskozás Gyertyán Ervin referens válaszával, Bárány Tamás ösz- szegező szavaival ért véget, majd búcsúzóul a vendéglátók nevében Varjas János, a KTSZ megyei bizottságának első titkára kfvánt jó munkát a jelen voltaknak és kifejezte •abbéli reményét, hogy az itt elhangzott hasznos gondolatok jó művekben realizálódnak majd. Balesetek a ködben Napok óta köd van. Ez a körülmény eleve meg-/ határozta ügyeletes munkatársunk tennivalóját, amikor is arra kellett választ kapnia; milyen következményekkel járt a köd, megszaporodtak-e a balesetek, okozott-e fennakadást megyénk közlekedésében? A rendőrséget két súlyos balesethez riasztották tegnap, a délelőtti órákban. Negyed tízkor hívták a rendőrség helyszínelő kocsiiát Dnnakörnlőd határába, ahol több, súlyos sérülést okozott a felelőtlen, az időjárási viszonyokat figyel, men kívül hagyó vezetés. Ruszkai Györgv budapesti lakos, a Volga Szálló személygépkocsijával szabálvtalan előzésbe kezdett, kocsiját nem az időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette. Egy szekszárdi személvgéokocsit próbált maga mögött hagvni, de a sűrű köd,miatt nem látta a szembe jövő forgalmat, s összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő, a fővárosból Szekszárdra tartó személygépkocsival. A baleset következtében a két géokocsi vezetője, valamint a fővárosból jövő személyautó két utasa súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. Ugyan, csak súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett egy jugoszláv állampolgár is, aki a szabálytalanul előző gépkocsi utasa volt. Az anyagi kár is jelentős, közel 70 ezer forint. A kora délelőtti órákban hívták a mentőket és a rendőröket a siófoki út Harc és Sió- agárd közti szakaszára. Németh István tamási motoros nem tartotta be a féktávolságot, ezért az előtte fékező teherautóba futott, majd arról oldalt csúszva került az út menetirány szerinti t>al oldalán szabályosan közlekedő tehergépkocsi alá. Németh Istvánt a mentők súlyos, de nem élet- veszélyes sérülésekkel szállították a szekszárdi kórházba. Munkatársunk vidéki útjáról hazatérőben fényképezőgépével örökítette meg azt a balesetet, amelyet a Tamási Állami Gazdaság FL 10—82 forgalmi rendszámú teherautójának vezetője okozott. A baleset oka, hogy nem vette észre az előtte haladó és lassító kombájnt. így, még negyvenméteres féknyom után is belerohant a gép hátuljába, s azt félig az árokba lökte. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A köd kisebb-nagyobb késéseket okozott a megye busz- és vonatközlekedésében. A szekszárdi autóbusz-pályaudvar forgalmistája mondta el, a járatok — elsősorban a távolságiak — 15—20 perces késéssel érkeztek a megyeszékhelyre, s a megyén belül közlekedő autóbuszoknál is gyakori volt az 5—10 perces késés. A köd ellenére egyetlen járatkiesés sem volt. A vasútállomáson kaptuk az információt, hogy a vonatközlekedésben nem okozott fennakadást a mostoha időjárás. Csupán egy gyors- és egy személyvonat érkezett néhány perces késéssel a szekszárdi állomásra. — v j — #1 .Negyvenméteres feknvom után... Fotó: szepesi Brigádalbum Egymásra „nyomást” gyakorolnak Egymásra „Fontos feladat a népünk, elsősorban munkásosztályunk gondolkodásában és magatartásában kibontakozó szocialista vonások általánosítása és terjesztése. Arra kell törekedni, hogy társadalmi méretekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni, művelődni.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) F ogjuk meg a nehezebbik végét! Kutny Gábor tökéletes egyetértése jeléül félretolja a brigád hétoldalas bulláját, amely az idei vállalások gyűjteménye és az utolsó lapon az alábbi mondatokkal záradékolták: „A Zippemovszky szocialista brigád átérezte azt, hogy a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom aktivitása fontos része a szocializmus építésének, vallatásaival igyekszik eleget tenni a brigádélet hármas jelszavának. Ennek értelmében szerkesztették meg a vállalásukat és ennek értelmében kívánják munkájukat az 1975. gazuasági évben végezni.” Az ismerkedést a szekszárdi AGROKER Vállalat „Zipper- noszky” szocialista brigádjával az írásos anyagokkal, a brigádnaplóval, az együttműködési szerződéssel, s a vállalások áttekintésével kezdtük. A közeledésnek ez a kialakult, ám kissé gépies, formális rendje megmutatja ugyan a kollektíva belső erejét, képet alkothatnak a vállalások értékéről, mértékéről, de ezúttal a „fűtőanyag” izgatott Az, hogy yégső soron mi táplálja a magasabb rendű alkotómunka tüzét, hogyan, mitől olyan erős 16 együtt dolgozó ember, hogy mer, tud vállalni, s a hét oldalon sűrített éves programot képes is megvalósítani. Nos, ennek a feltárása a dolog nehezebbik vége. A legidősebb brigádtag 58 esztendős, a legfiatalabb 19 éves. Az egyéniségek sokszínűségére, sokféleségére jellemző, hogy az egyik párttag heves, lobbanékony természetű ember, a másik higgadt, megfontoltabb. Elt.évőek a munkakörök, más és más az isk dázottság. a szocialista brigádban vannak fizikai dolgozók, vannak irodisták. Az elmúlt években négyen szereztek szakközépiskolai oklevelet. Ketten technikusi minősítőre járnak. Egy brigádtag szakmérnök. Folytathatnék. De inkább tegyük fel az izgalmas kérdést, hogyan lehet ennyiféle ember egy akaraton, egy hiten. Erről beszélgettünk Kutny Gábor brigádvezetővel. Az eszmecsere legelején abból a megközelítésből, hogy vajon a magánéletben, utcán, vonaton, baráti körben sejtheti-e a kívülálló, hogy mondjuk Bartók Ferenc szocialista brigádtag. A viselkedés, a magatartás, a szó jó értelmében árulkodhat-e erről? Értettük egymást. Teljesen bizonyos, állította a brigádvezető, hogy a brigádtagok mindegyike szóvá tenné, illetőleg nem hagyná szó nélkül a közvagyon rongálását. M indez oda vezethetővisz- sza, hogy a szocialista brigádmozgalom szellemisége bizonyíthatóan közösségi önfejlesztő erő. önmagára gvakorol képességeket ki- bontakoztatató hatást és befolyást Az így létrehozott minőségi többlet, az a bizonyos „fűtőanyag”, s ez az amiben Ki nem találkozott még felrobbant kávéfőzővel, újonnan vásárolt csizmával, aminek leválik a sarka, vagy éppen szekrénysorral, aminek leesik az ajtaja. Hibátlanul dolgozni — minthogy emberek vagyunk — nem lehet, viszont úgy, hogy minél kevesebb legyen a kezünk alól kikerülő munkában a kifogásolni való. A „Dolgozz hibátlanul” mozgalom bevezetésének feltételeiről, jelenlegi helyzetéről, s mérési formáiról tartott Szekszárdon és Bonyhá- jdon előadást Losonczi Gvörgy, a Kohó- és Gépipari Tudomá- nvos Műszaki Tájékoztató Intézet munkatársa vállalatok, üzemek, intézmények képviselőinek. A mozgalom, melyet megyénk több üzemében már bevezettek, azt kívánja elérni, hoav minden dolgozó teljes mértékben vállaljon felelősséget végzett munkájáért. Minden termelőüzemben olyan termékeket kell előállítani, melyekre népgazdasági szinten szükség van, s melyek minőségben, árban megfelelnek a követelményeknek. A mozgalom kizárólag akkor éri el célját, ha nem csupán egy- egv munkaműveletre korláto-. zódik, hanem kiterjed a vál- ’alat, az üzem egész munkájára. Ahhoz, hogy a DH-rend- szer megszilárduljon, mindenekelőtt a meglévő hibákat kell feltárni. A legelső követelmény; a vállalati vezetők hibátlan munkája — a mozgalmat itt és nem a fizikai dolgozók között kell kezdeni; hisz a termelőmunkában közvetlenül részt vevő dolgozókat ösztönzi a norma, s hibaszázalékuk a selejtből megállapítható. Nem a „hibást”, hanem a hiba okát kell keresni, nemcsak agitálni kell, hanem példamutatással meggyőzni is. Hiába akarnak hibátlanul dolgozni az emberek, ha ehhez nincsenek meg a feltételek; önmagához mérve a brigádtagok mindegyike más, mint volt tíz évvel ezelőtt. S ha ezt megszorozzuk 16-tál, akkor brigád ereje, ütőképessége, tudása legalább kétszerese annak, amivel tíz évvel ezelőtt rendelkezett. E gyszerűen fogalmazva; a szocialista cím eléréséért fáradozva, a feltételeket teljesítve évek óta nyomást gyakorolnak egymásra. Megtanultak például vitatkozni. A vállalat munkájába értelemben beleszólni. Nézzük hogyan. Kezdetben két ember Tóth György és Kutny Gábor tulajdonságai közé tartozott csupán a szenvedélyes vitatkozókedv. Egy- egy politikai eseményről vagy vállalati intézkedésről napokig képesek voltak meg-meg- újuló lendülettel; természetesen minden harag nélkül, szópárbajt vívni. A többség hosz- szú ideig kettejük dolgának tartotta, s kissé felesleges ha- szontalanságnak minősítette az állandó „torzsalkodást”. Lassanként észrevették, hogy attól is több az ember, ha van mindenről véleménye, s ha megtanul mindenről véleményt formálni. így tanult meg a szocialista brigád érvelni, politizálni, s nyilvánosság előtt bátran felszólaltak. S e^ annyit jelent, hogy magas színvonalra jutott a kollektíva köz- életisége. akadozik az anyagellátás, a karbantartók hanyag munkája miatt áll a jjép, vagy éppen a már kész termék a raktározás gondatlansága miatt tönkremegy. Előfordul — s nem is kevésszer — hogy valóságos „hibaláncolat” alakul ki amiatt, hogy az információ hosszadalmas kerülővel, késéssel érkezik azokhoz a vezetőkhöz, akik a folyamatos és jó minőségű munkáért felelősek. A DH-MOZGALOM legfontosabb felismerése; a jó, vagy a hanyag munka az alkotó emberen múlik, azon az emberen, akinek a munkája során termék lesz a holt anyagból. A mozgalom feladata, hogy minden dolgozónak megmagyarázza; a vállalat, az üzem egészét tekintve hibás vagy hibátlan munkájának mi a következménye. A vezetők feladata, hogy a dolgozók érezzék: erkölcsi és anyagi elismerésük összhangban van a végzett munka minőségével. A DH-rendszer megszervezése nem kampánymunka, nem egy erhbér „felelős”' dolga, hanem a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezés közös munkája. Már csak azért is, mert a tervfeladatokat csak hatékonyabb munkával lehet teljesíteni, s az erősödő hazai és külföldi versenyben az marad versenvképes. aki megbízható terméket állít elő. MÉG SOK A TENNIVALÓ, még messze van az az idő, míg kialakul a DH-rendszer .tökéletes, tesre szabott formája. De ahol már működik, ott a vállalat, az üzem valamennyi termelési mutatója az optimálishoz közeledik. Példa erre a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár, — elsőként itt vezették be a mozgalmat 1969- ben — ahol két esztendő alatt 18 millió forinttal csökkentették a veszteségeket Sok irányban gyakorolnak egymásra nyomást. Bartók Ferenc annak idején segédmunkásként kezdte. Jó eszű ember, s a közösség biztatására megszerezte mindazokat a szakismereteket, amelyekkel rendelkezve immár a volt segédmunkás a gépraktár vezetője. Története van mindennek. Annak is, kiből hogyan lett színházbérlet-tulajdonos, annak is, ki miként szerette meg a szépirodalmat, ki hogyan jutott el a szakközépiskolai oklevélig. A szellemi öngyarapodás új elgondolásokat, hasznos ötleteket „hoz ki” a kollektívából. Ilyen ötlet volt például, hogy megválasztották tiszteletbeli tagnak dr. Kovács Sándort, a Lajtahansági Állami Gazdaság főmérnökét, aki abban nyújt nagy segítséget, hogy megismerteti a brigádtagokat az új gépekkel, berendezésekkel. Í gy ilyen módon kerülnek egyre magasabb szintre, s ilyen módon mind nagyobb hatékonysággal jobbítják, tökéletesítik munkahelyük össztevékenységét. — Sz. P. — 1975. október 32c
