Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

Tegnap történt Másfél millió haszon A cipőipar területén — az elmúlt évtizedek során — a Bonyhádi Cipőgyár igen előkelő helyet foglalt el, nemcsak a termelésben, hanem az újítási mozga­lomban is. A mozgalom indulása óta az újításokból származó gazdasági eredmény meg­haladja a 10 millió forintot. A mozgalmi szervek és a gazdasági vezetők nagy gondot fordítanak arra, hogy élénk legyen az újítá­si tevékenység, melyet nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is elismertek. Néhány adat, összehason­lításul: 1967-ben a vállalat­nál benyújtottak 85 újítást. Ebből elfogadtak 16-ot, a gazdasági eredmény 370 ezer forint volt. A kifize­tett újítási díj pedig 36 ezer forint, 1974-ben 55 újítást adtak be, ebből 21-et fo­gadtak el, a gazdasági ered­mény 940 ezer forint. Az újításokra 38 ezer forintot fizettek ki. Az 1975-ben október vé­géig benyújtott 40 újítás­ból, 11-et hasznosítanak, az előre kalkulált gazdasági eredmény várhatóan egy­millió 450 ezer forint lesz. Az idei esztendő tehát az újítási mozgalomban ki­magasló eredményt hozott. Újítóink közül csak ket­tőt említünk meg: Barabás Árpádot és dr. Nagv Ernőt. A „Cipők csomagolásához alkalmazott hullámgyűjtő kartonok kivitelezésének megváltoztatása” c. újítá­suk gazdasági eredménye 790 ezer forint. A díjegyez­ség 2,5 százalék, ez 19 750 forintnak felel meg. A másik: Fáik József és Si­mon János újítása. „Gépi ragasztóanyag-felhordás talpbélésre, teljes felületen” című újítása, ahol a gaz­dasági eredmény 420 ezer forint. A díj egyezség itt 2 százalék. A minőségi fejlődés két­ségtelen a Bonyhádi Cipő­gyárban. Erjesztői maguk az újítók, a magasabb kép­zettségű műszaki és fizikai állományban lévő dolgo­zók. Horváth József, a Bonyhádi Cipőgyár ________nyugdíjasa.________ ( Folytatás az 1. oldalról.) Barabás János, a KISZ KB titkára az ifjúsági mozgalom­ban tevékenykedő pártmunkás részéről értékelte a tanácsko­zás jelentőségét, bízva abban, hogy az már összehívásának tényével is állásfoglalást tük­röz, a későbbiekben pedig prob­lémákat vet majd fel. A gyer­mek- és ifjúsági irodalom művelőinek a világnézeti ne­velésben elfoglalt szerepe vi­tathatatlan, munkásságuknak azonban bele kelll illeszked­nie egy egységes folyamatba, az ifjúság művelődésének ér­Szerdán délelőtt kezdődött el Szekszárdon a MTESZ megyei szervezőtitkárainak kétnapos országos értekezlete. A tanácskozás célja: opera­tív feladatok megtárgyalása a decemberben tartandó MTESZ küldöttértekezlete előtt. Szekszárd első ízben otthona a MTESZ egy ilyen, magas szintű értekezletének — ez osztatlan örömünkre szolgál, hisz ez egyúttal a megyei szer­vezet elismerése, dicsérete. A tanácskozáson elhangzott, hogy rendkívül fontos a de­cemberi küldöttértekezlet jó előkészítése, és eredményes munkáié, mert a MTESZ 128 ezer társadalmi munkása a különböző szinten felmerülő tudományos és technikai kér­désekben komoly segítséget tud nyújtani gazdasági és egvéb vezetőknek, szervezetek­nek egvaránt. A tanárskozás szünetében Vári György, a szervezet me- gvei elnöke elmondotta, hogv bár a Tolna mag vei egyesület fiatalnak számít még az or­szágos mozgalomban Í1970- ben alaknltl, de közel kétezer fős gárdájuk máris roppant dinamikusan fonódik, új és — környezetvédelmi irmriív?i szakbizottság $tb. — társad-''mi aktivistákkal gya­rapszik. vet<- dr "VnlVó Tr’->rirp« országos főtitkára is. KISZ vb-iilés Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő ülését a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bi­dekében kifejtett tevékenység­be. A délelőtti tanácskozás be­fejezéseként a meghívottak a művelődési központ színház- termében — két képernyő előtt — televíziós műsort te­kintettek meg, Liska Dénes ki­egészítő hozzászólásának meg­hallgatása mellett. A délutáni órákban a tanácskozás részt- vevői Paksra látogattak, ahol az atomerőmű építkezését járták be, és módjuk volt ,-eredetiben" látni az Élet és Irodalom hasábjain immár harmadik hete vitát kiváltó épületeket is. zottsága. Az ülésen Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köztük Havasi Ottót, a KISZ KB munkatársát és Póla Ká­rolyt, a megyei tanács műve­lődési osztálya csoportvezető­jét. Elsőként megvitatták Kama­rás Györgyné középiskolai felelős írásbeli beszámolóját a KISZ-munkának azokról a feladatairól, melyek a tanul­mányi munka eredményesebbé tételét célozzák a megye okta­tási intézményeiben. A hozzá­szólók észrevételekkel, ja­vasltaikkal egészítették ki a beszámolót, majd Dobos Gvu- la összegezne a hozzászóláso­kat, az azokra adott válaszo­kat. A vécr“baító bizottság tazíai a beszámolót egvhan- gúla £ el A következőkben az 1976-os forradalmi i fiúsági nanok rendezvényeinek oolit’kai munkatervit tárgyalták meg a végrehajtó bizottai"1 -O’ résztvevői. MESZSV-e'nükségl Illés Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő illését a Tolna megyei Fogyasztási Szövetke­zetek Szövetségének elnöksé­ge. A testület tagjait dr. Kál­mán Gyula MESZCV-elnök köszöntötte, majd jelentést tett a leiárt határidejű elnök­ségi határozatok végrehajtásá­ról. Második napirendi pont­ként Péti Imre, a simontor- nvai ÁFÉSZ elnöke tartott be­számolót a párt Központi Bi­zottsága nő- és ifjúságpolitikai határozatának eredményeiről, végreha j tásáróL Horváth János MESZÖV- elnökhelyettes a kiskereske­delmi vendéglátás forgalmá­ról, a IV. ötéves terv eredmé­nyeiről valamint az ÁFÉSZ-ek pénz- és hitelgazdálkodásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Végezetül Triber Dezső, a MÉSZÖV takarék- és lakás­szövetkezeti titkárságának ve­zetője, a szövetkezetek meg­bízásából takarékszövetkezeti, pénzügyi tevékenységet folyta­tó állami vállalatok munkáját értékelte. fiz SZÍT nobizoflsága tárgyalta Tegnap délelőtt. Szekszárdon kibővített ülést tartott a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak nöbizottsága. A tanácskozáson a megye kendergyáraiban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek alakulásáról számolt be Antal Pál, az SZMT munkavédelmi felelőse és Novák Nándorné, az SZMT nőbizottságának el­nöke. Végül az új társadalom- biztosítási törvényről tájékoz­tat15' a tanár-’--•’'■s résztvevő­it Kenessei Istvánná, az SZMT társa«.;-.- nbiztosicási osztályá­nak vnze’ője. ME00SZ-Ü.ÉS A MEDOSZ megyei bizott­sága tegnapi ülésen tárgyaltak a megye munkavédelmi hely­zetéről, valamint az ezzel kap­csolatos feladatokról, különös tekintettel a Dalmandi, a Pak­si és a Szekszárdi Állami Gaz­daság tapasztalatairól. A megyei bizottsági ülés jelentést hallgatott meg a me­gye mezőgazdasági üzemeiben folyó kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny idő. arányos jelentés* ól. a további feladó okról. Ugyancsak je­lentést hallgatott meg a ME­DOSZ megyei bizottsága a mezőgazdaságban dolgozók tö- megpolitikai és felnőttoktatási helyzetéről. Hosszú távú szerződések Idén nyáron és ősszel is minden eddiginél zavarta­lanabb a mezőgazdasági termés fogadása, átvétele, amit a szakemberek csak részben magyaráznak azzal, hogy az időjárás — főleg ősszel — az átlagosnál ked­vezőbben alakult. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy különösen ott bonyolítják le a partnerek zökkenő-" mentesen a termelői szer­ződések valóra váltását, ahol a kapcsolatokat hosszú táv­ra szóló megállapodások szabályozzák. Az ipar és a termelők 1975-ben lényegesen na­gyobb gondot fordítottak a hosszú távú elkötelezettség alapján kialakított együtt­működésre, ami egyfelől az értékesítési biztonságot, másfelől — az ipar szem­pontjából — a kiegyensú­lyozott alapanyag-ellátást biztosítja. Ez a szerződéses forma az elmúlt két-három évben erősödött meg a ha­zai mezőgazdasági termelői gyakorlatban. A szerződés- típus különösen azokban a növénytermesztési ágaza­tokban nyert létjogosultsá­got, ahol a különböző, ál­talában a termelés fejlesz­tésével összefüggő állami támogatás elnyerésének egyik feltétele a hosszú távra szóló szerződések megkötése volt. Más eset­ben a magasabb termelői ár elérésére késztette a gazdaságokat a több éves folyamatos termelésre való berendezkedés. A cukoripar 1975-ben alapanvag-szükségl etének 70 százalékát biztosította ily módon. A konzervipar 300 gazdasággal áll ebben az évben hosszú távú szer­ződések alapján kapcsolat­ban, és az árualap több mint felét szerzi be ezen az úton. A hűtőipar 35 mező- gazdasági nagyüzemmel ho­zott létre több éves termelői megállaoodást, az áru 57 százalékát vásárolják meg ezektől az úgynevezett bázisgazdaságoktól. A dohányipar is egyre inkább hosszú távú termelésre ösz­tönzi partnereit ugyanúgy, mint a növényolajipar. Tudományok emberei a jövő feladatairól Kishegyen a fél ország 3. Paksi menyasszonya van a katonának Vacsora után leültem be­szélgetni két egyenruhás fiatal­emberrel. Karacs László raj- parancsnok civilben felszol­gáló a győri vasúti étterem­ben, Barcza József honvéd, a balatonfüredi szanatórium gép­kezelője. Szeretik a munkát, jobban telik így az idő a 'katonaélet­ben, és egy kis pénzt is ke­resnek. Elég sok közöttük a családos. Hazaküldik a pénzt. Mások ifjúsági takarékbetétbe rakják. Persze olyan is akad, aki elszórakozza. Sok helyről valók, mindenféle egyéniség található közöttük. Az ő rajuk­ban is van Vas, Zala, Veszp­rém, Győr-Sopron és Somogy megyei. Az esték nagyon jók Pak­son. Barcza énekkaros és vő­legényjelölt. A művelődési ház Frici bácsija vezeti a kórust, mégpedig jól, mert második helyezést értek el Budapesten, a dandárversenyen. Az esti kimenő elég ahhoz, hogy életre, szóló kapcso’ ú !. szövődjenek. Azt mondják a fiúk, sok ide fog nősülni a századból is. Vannak akik már bemutatták otthon a pak­si lányt. 3arcza József alig leplezhető örömmel beszél a saját sikeréről: „Komoly nőm van” — és mutatja a fény­képüket. őszinte odaadással öleli a lány vállát, a felvétel­ben nincs semmi hagyomá­nyos modorosság, színpadias­ság. Szerelem ez a javából. Akik korábban még nem ju­tottak el az általános iskola végéig, itt mo6t befejezik a tanulást, gyorsított tanfolya­mon. Ebből a századból is, ahova a két fiú tartozik, 21 -en befejezték. Mindenki, akinek kellett. Heti két alkalommal gyúrták a tananyagot, lelkes és jó paksi tanárok előadásai­nak segítségével. Meg is hálálják a fiúk a községnek a megbecsülést. Na­gyon sok társadalmi munkát végeztek. Kábelfektetés a fő­utcán,. egy hónapig minden este ásták az árkot. Falazás az új óvodánál. Javító tatarozás az i'júsági háznál. Közös sza- . valóverseny a művelődési ház irodalmi színpadával Pakson és Szekszárdon. Cselgáncs- bemutató a DFT-n, és így to­vább. A munkásszállásnak beren­dezett panelházakban hét em­ber lakik minden kétszoba- összkomfortos lakásrészben. Ahova fölkísért engem a 22. számú ÁÉV itteni gondnoka. Szabó Sándorné, az a két szo­ba befogadta a fél országot. Vasútépítők. Borza Mihály borsodi, Andics Győző bara­nyai. Bárdi István, Tóth László, Tóth Tibor és Gergely István szabolcsi, Gerőcs Károly duna- földvári. ő ugyan nincs mesz- sze a családtól, mégis itt ta­nyázik hétfőtől péntekig, mert a házuk és a buszmegálló kö­zött kilométereket kellene gya­logolni. Megérdemli Gerőcs Károly a vállalati kedvez­ményt, ezt a központi fűtéses, hideg-meleg vizes és konyha­meleget adó szállást, hiszen már tíz év óta a 22-esnek dol­gozik. A két fiatalt kivéve egyébként a többiek is törzs­tagok, tehát összesen öten. A konyhai meleg, az esti főzőcskézés az otthoni hangu­latot idézi, úgy vannak itt együtt, mint egy család — ők mondják. Igaz, hogy a hét em­ber közül három nem főz, ha­nem lejár az étterembe va­csorázni, de ez semmiféle el­különülést, félrehúzódást nem jelent. Mint ahogy az sem, hogy néhányan rádiózni sze­retnek és a műsorban sokféle zene megszólal. Nincs vita, nincs neheztelés, miért éppen az a zene szól. De a fegyelem nem kényszerű megállapodás, hanem megértés és össze­szokottság eredménye. Mindig együtt vannak a munkában is. A pénzük egyforma. Persze a munka is egyforma a brigád­ban. A messziről valók nem men­nek haza minden hétért, nem éri meg a fárasztó utazás azt a kis időt, amit otthon tölthet- nének. Tóth László szerencsés: egyik fia, a 19 éves Tibor itt dolgozik mellette. Együtt töl­tik a szombatokat, vasárnapo­kat Pakson. De itt él minden­nap a borsodi Borza Mihály is, ő még kéthetenként sem utazik el a szállásról, mert egyedülálló ember. Lemennek a tv-hez, há ép­pen jó a műsor Két tv-szoba várja a 22-es Állami Építő­ipari Vállalat dolgozóit a hí­res-nevezetes Kishegyen. Az alagsorban kapott helyet a könyvtár is, meg a KISZ-klub. Valóságos paradicsom, A 28 éves Andics Győző rengeteget olvas. Amikor ven­dége voltam egy estére a hét munkásnak, Győző három könyvet birtokolt, kihozván őket az ezerkötetes alagsori polcokról. Ivó Andric: Híd a Drinán, Győri Dezső: Vihar- virág, John Updike: Ilyen bol­dog se voltaim. A gvönvörű presszóban es­te tízkor még telt ház van. A zene nagyon hangos, de sze­rencsére népi hallatszik el a szállóéoületekhez, mert a presszót az étterem és a biszt­ró tökéletesen .elbújtatja a Kishegy tetején, elég megtalál­ni a kacskaringós járdán végigjutva. A naksi emberek megtalálják. Főként ők szóra­koznak, számukra ez a • hely ajándék az eddigi lehetőségek­hez képest. Áll a tánc, szinte szünet nél­kül. Most meg éppen szirtakit kezd játszani a zenekar. Egy magas görög fiatalember oda­pattan és förgetegesen járja a Zorba táncát. GEMENCI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom