Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. okt. 30. XXV. évi. 255. szóm. ARA: 0.90 Ft V -V •Á*vjp'r "•> v Mai ■: v h Ä. ' számunkból: Háztáji A háztáji gazdaságok szerepe a mezőgazdasági árutermelésben, a szövetkezeti családok önellátásában változatlanul jelentős: a mezőgazdasági termelés egyötödét adják, az állati termékek több mint egynegyedét állítják elő, mindent egybevetve évente 24—25 milliárd forint értékben. A nagyüzemi gazdálkodás gyors fejlődése következtében az elmúlt öt évben módosult a háztáji termelés szerkezete és megváltoztak módszerei. A gépesítés előrehaladása például lehetővé tette, hogy mintegy 445 ezer hektárnyi háztáji föld megművelését — térítés ellenében — a közös gazdaságok gépeivel végezzék el. Ily módon a háztáji területen termelt kukorica termésátlaga a nagyüzemivel azonos mértékben nőtt és a háztáji teendők a csúcsidőszakban nem vonták el a közös munkától a tagokat. Csökken ellenben a termőterület a kézimunkaigényes növénytermesztési ágazatokban; a kisüzemi szőlős- és gyümölcsöskertekben, amelyek jelentősek a lakossági ellátásban, termelési színvonaluk azonban ma már nem felel meg a követelményeknek. A sertéstartás szintén jól beleilleszkedik a szövetkezeti tagok és családtagok kisüzemi gazdálkodásába, ahonnan az ország vágósertés-termelésének mintegy egyharmada kerül ki. A tapasztalatok szerint, megfelelő feltételek esetén — kedvező takarmányellátásnál és zavartalan értékesítésnél — a tenyésztői kedv hosszú távön is fenntartható. A háztáji termelésből jól kiveszik részüket a szövetkezeti nődolgozók és az idősebb tsz-tagok, nyugdíjasok. A munkában a családtagoknak több mint 90 százaléka vesz részt. A nyugdíjas és járadékos tagság esetében ez a gazdálkodási forma még mindig jelentős megélhetési tényező, ezért a háztáji gazdálkodást szociális okokból is támogatni kell. Különösen fejlett ez a gazdálkodási forma azokban a Tolna megyei községekben, amelyek távolesnek a nagyobb ipari üzemektől. Több termelőszövetkezet — megyénkben például a döbrö- közi Zöld Mező, a szakcsi U.i Élet — magasan szervezett formában, önálló üzemágként kezeli a háztájit. Országosan mintegy 420 agrármérnököt, a tsz-ek főállásban bíztak meg a háztáji termelők irányításával és szaktanácsadással. 1350 tsz vállalkozott a háztáji termékek értékesítésére, több mint 700 szövetkezet pedig az anyagok beszerzéséről is gondoskodik. Az elaprózott termelési és értékesítési viszonyokkal azonban nem mindenhol tudtak megbirkózni. Nagyon sok üzem vezetői csakis a nagvüzemi termelésre fordítanak figyelmet, nem törődnek a háztájival, holott ebben az ország minden vidékén még jelentős tartalékok vannak. Nem véletlen, hogy a TOT Elnöksége tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban fel kell karolni a háztáji gazáájknHás ügyét, korszerűsítem. kell a kisüzemi gazdálkodást. Losonczi Pál Kisimayóhan Nagygyűlés a város sportstadionjában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki harmadik napja tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szomáli Demokratikus Köztársaságban, szerda reggel Sziad Barre társaságában ellátogatott Kisi- mayóba. Ez az Indiai-óceán partján elterülő nagy kikötőváros Szomália délnyugati részén fekszik, s forgalmas repülőtere egyben Szomália légiközlekedésének egyik központja. A félezer kilométeres utat a magyar államfő repülőn tette meg, s közben áthaladt az egyenlítő fölött. Kisimayo kormányzója fogadta Losonczi Pált, aki délelőtt a Szomáliái vezetők társaságában megtekintette a város egyik legfontosabb ipari létesítményét, a húsfeldolgozó üzemet. A szovjet segítséggel épült, mintegy 500 dolgozót foglalkoztató gyárban naponta 170 szarvasmarhát dolgoznak fel, s évente mintegy félmillió húskonzervet készítenek. Délben a kormányzó ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére, délután pedig a város sportstadionjában nagygyűlésen találkozott a magyar államfő Kisimayo dolgozóival. A kisimayói gyűlésen Losonczi Pál — akit nagy szeretettel ünnepeltek a megjelentek — beszédet mondott. Losonczi Pál beszédét a 2. oldalon közöljük. > / MÁSFÉL MILLIÓ HASZON (3. old.) KISHEGYEN A FÉL ORSZÁG (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL — RÖVIDEN (4. old.) SZ. DÓZSA—SZEOL 1:0 (6. old.) JÁRÁSI LABDARÚGÁS ŐSZI VÉGEREDMÉNYEI (6. old.) Kádár János fogadta Naumenkót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Jurij Andrejevics Naumenko vezér- ezredest, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselőjét. A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. (MTI). Közlemény Németh Károly látogatásáról A CSKP Központi Bizottságának vendégeként október 27 —29-én baráti látogatást tett Csehszlovákiában Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károlyt csehszlovákiai látogatása során fogadta dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára. . Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Csehszlovákiában megbeszéléseket folytatott J. Kempnyvel, a CSKP KB elnökségi tagjával, a Központi Bizottság titkárával, továbbá a CSKP Központi Bizottságának több más vezető munkatársával a két párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről, népgazdaságtervezési és irányítási tapasztalatokról, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti — főleg — gazdasági együttműködés további fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A felek értékelték a gazdasági együttműködésben elért eredményeket és megvitatták, hogyan lehetne még szorosabbra fűzni az MSZMP és a CSKP együttműködését gazdasági-tudományos és műszaki területen, főképpen a KGST- országok szocialista gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításában. A látogatás, amely szívélyes és elvtársi légkörben folyt le, hozzájárult az MSZMP és a CSKP közötti együttműködés további kiszélesítéséhez. Tegnap történt Az értekezletek napja volt. a tegnapi. Szekszár- don megkezdődött az írók tanácskozása, ugyancsak itt gyűltek össze országos MTESZ-megbeszélésre a tudományok emberei, hogy eszmecserét folytassanak a jövő feladatairól. Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága, a MÉSZÖV elnöksége, az SZMT nőbizottsága és a MEDOSZ. Az írótanácskozás else napja Tegnap kezdődött Szekszár- don a gyermek- és ifjúsági irodalom művelőinek tanácskozása. Az előző napi ismerkedési programról már beszá moltunk. A megyei művelődési központ márványtermét megtöltő jelenvoltak előtt Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást. Az elnökségben helyet foglalt Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Barabás János, a KISZ KB titkára. A sorrendben negyedik ilyen jellegű tanácskozás vezetésére felkért Bárány Tamás bevezetőjében hangsúlyozta a téma fontosságát, azt, hogy „a tömegkommunikációs eszközök léte milyen hatással van az ifjúsági irodalom fejlődésére." Van-e ilyen hatás, vagy nincsen; ha van, akkor miért olyan, amilyen, ha nincs, miért nincs? A tanácskozás alapgondolatát megadó első referensként Gyertyán Ervin egyebek között arról is beszélt, hogy az ifjúsági irodalom ez ideig nem kapta meg kellő helyét a köztudatban. Kevesen foglalkoznak létével, eredményeivel, hibáival, és akik az egész ország nyilvánossága előtt igen (Vargha Balázs), azok se kapják meg a méltó elismerést, bírálatot, ha kell. Mint mondotta, a témáról hetekig, hónapokig lehetne beszélni. (De tenni érte sokkal fontosabb.) Sablyár Ferenc, a Magyar Rádió részéről munkahelyének az ifjúsági irodalom érdekében kifejtett imponáló tevékenységéről beszélt. Ennek érzékeltetéséhez talán néhány ismert műsor címének emlékezetbe idézése is elegendő: Óvodások műsora, Hívogató, Napraforgó, Gyermekek könyvespolca, Ifjúsági könyvespolc, Gyerekeknek-fiataloknak — nem beszélve a sok hangjátékról. A másik korreferens. Békés József a- Magyar Televízió gyermek- és ifjúsági irodalmi munkájáról foglalta szavakba gondolatait. (Folytatás a 3. oldalon) ünnepi tanácsülés Pakson és Dombóváron nagyközség Közös f und Tanácsának tegnapi ülése valóban ünnepélyes volt, de nem a külsőségek miatt, inkább a témák nagysága és sokasága tette azzá. Oláh Mihály tanácselnök ünnepi megemlékezése után dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács titkára adta át a „25 éves munkáért” kitüntetést Sipos István, Várhegyi József tanácstagoknak és Kern István hivatalsegédnek. Részt vett a testület jubileumi ülésén Vas János, a Tolna megyei Tanács paksi járási hivatalának elnökhelyettese, Dániel Mária országgyűlési képviselő és Süth Miklós, a Hazafias Népfront járási titkára. Az egyik legfontosabb napirendi pont, a nagyközség közművelődési helyzete és feladatai, élénk vitát váltott ki. Török László tanácstag, iskolaigazgató idézett az írásos beszámolóból, mely szerint Pakson még' nem végezte el a nyolc általánost az üzemek dolgozóinak csaknem 30, és a téesztagoknak 60 százaléka. Nemcsak emeletes házakra és gépkocsikra van szükség, mondotta az iskolaigazgató, hanem a műveltség megszerzése is alapvetően fontos, főleg a jövő időszakban. A község anyagi gyarapodására jellemző adat: 1964ben 3 millió százezer forint, volí csuaáa g költségvetés összege, az idén eléri a 33 milliót. A IV. ötéves tervben száz állami lakás épült. Mostantól kezdve a fejlődés urgásszerű lesz. Dr. Molnár István tanácstag, a járásbíróság elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács szakigazgatási szervének munkáját a következő időszakban a városi követelmények színvonalára kell emelni. Dr. Tarján Balázs vb- titkár válasza: ezen is munkálkodnak a temérdek napi tennivalók mellett. Dombóváron SS tartották meg az ünnepi tanácsülést. Az elnökségben helvet foglalt Szahópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, dr. Bősz Endre, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Gyuricza István, a városi párt- bizottság első titkára is. Ezen a tanácsülésen emlékeztek meg a tanácsok megalakulásának negyedszázados jubileumáról. Vidóczi László elvtárs, a városi tanács elnöke szeretettel köszöntötte a megjelent vendégeket, s közülük is külön Mikina Ferencet, aki negyed százada tölt be tanácsi tisztséget. A köszöntő szavak után elmondotta, Hogy a tanácsok megalakulásának jelentősége abban van, hogy végleg azok kerültek a helyi képviseleti szervekbe, a közigazgatásba, (Folytatás a 2. oldalon)
