Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

fiz új pärtoklatäsi évad küszöbéé Bemutatjuk Vancsa Mária propagandistát A napokban megkezdődik az új pártoktatási évad. Az 1975/76-os tanévben az előzetes jelentések szerint a tavalyinál is több érdeklődő kapcsolódik be a pártoktatás különböző tanfolyamaira. Or­szágosan több mint 525 000, megyénkben pedig közel 12 000 vállalati, intézményi, termelő­szövetkezeti dolgozó vesz részt a pártoktatás különböző tö­megtanfolyamain. A hallgatók népes tábora a következő hetekben-hónapok. ban már a XI. pártkongresz- szus dokumentumai és az el_ hangzott korreferátumok alap­ján módosított tananyaggal is­merkedhet meg. A pártoktatás, a politikai képzés valamennyi területén a XI. kongresszus óta eltelt rö­vid időben gondos munka előzte meg a hamarosan meg­kezdődő új oktatási évet. A politikai oktatás sajátossága, hogy minden esztendőben sor kerül a tantervek korszerűsíté­sére. A tananyag az aktuális kül- és belpolitikai események­nek megfelelően módosul. Eb. ben az esztendőben a tavalyi­nál több, összesen 10 különbö­ző oktatási forma megszerve­zésére kerül sor a párt tömeg- oktatásában. A feldolgozás során minde­nütt a kongresszus határozata és a Központi Bizottság beszá­molója kerül a középpontba. Célunk az, hogy tudatosodjon a hallgatókban: további ered­ményeink záloga a kongresszus határozatainak következetes végrehajtása. Ezzel összefüg. gésben azonban nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljenek a he­lyi tennivalók, amelyeket a kongresszust követően jelöltek meg a pártszervezetek és a különböző szintű pártbizottsá­gok. M ost az új tanévben is az eddigi jól bevált gya­korlatnak megfelelően, a tanfolyamok témái úgy ke­rültek megválasztásra, hogy azok lehetőséget teremtsenek a dolgozók politikai ismereteinek folyamatos továbbfejlesztésé­hez. Ez évben három ún. ala­pozó tanfolyam indítására ke­rül sor. E tanfolyamok célja átfogó ismeretek nyújtása az érdeklődőknek. Tovább gazda, godott a szocialista társada­lom fejlődésének kérdéseivel foglalkozó szeminárium tan­anyaga, melynek célja a mar- xizmus—leninizmusnak a tár­sadalomra vonatkozó alapvető tanításait megismertetni. E tanfolyamon vesz részt a hall­gatók közel 10 százaléka. Az új párttagok tanfolyama címmel ugyancsak először meghirde­tett tanfolyamon 500 ifjú párt­tag ismerkedik meg a párt szervezeti szabályzatával, elemzi a fő dokumentumokat. Az előadások a magyar fórra, dalmi munkásmozgalom törté­netéből című tanfolyam a ma­gyar párt tevékenységét, har­cait ismerteti meg a hallgatók­kal, a megalakulástól napjain, kig. Az egy-egy főbb témakörrel behatóan foglalkozó, ún. to­vábbképző tanfolyamok sorába tartozik a gazdaságpolitika ipari és mezőgazdasági tagoza­ta. E tanfolyamokon újdonsá­goknak számít, hogy egymás­tól nem elkülönítve, hanem szerves egységben taglalják majd az országos és a helyi gazdasági kérdéseket. A me­gyei PB középtávú tervében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően a pártszervezetek különös gondot fordítottak e tanfolyami forrna indítására, aminek következménye, hogy a hallgatók több mint 50 száza­léka a gazdaságpolitika idő­szerű kérdéseit tanulmányozza megyénkben. Ü résztvevők az új okta­tási évben többet fog­lalkoznak majd a kong­resszusnak a szocialista de­mokráciával kapcsolatos meg­állapításaival. Fő törekvésünk továbbá, hogy lényegretörő elemzéssel mutassuk be a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülését, to­vábbá azt, hogy politikánk a munkásosztály alapvető törté, nelmi céljainak megvalósulá­sát, a munkás-paraszt szövet­ség, a szocialista népi, nemzeti egység erősítését szolgálja. A témába vágó kongresszusi tudnivalókkal egészül ki a pártirányítás és a pártélet kér­déseivel foglalkozó szeminári­um tananyaga is, amely nagy súlyt helyez a kongresszus ál­tal megszabott feladatok elemzésére, a pártirányítás to. vábbfeilesztésére, a pártegység kérdésére, a párt belső össze­tételére, a kádermunka javítá- Sára. A szocialista életmód, a munkához való viszony kerül előtérbe a világnézet és etika című tanfolyamon. A politikai oktatásnak hathatós segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a párttagok és a politikai kérdé­sek iránt fogékony pártonkí- vüliek a valóságos tényeknek megfelelően ítéljék meg társa­dalmi, gazdasági, kulturális fejlődésünket: jobban értsék, hogy szocialista céliainkkal megegyezően milyen folyama­tokat támogatunk, és milyen jelenségeket bírálunk, ill. uta. sítunk el. A kulturális kérdé­sekkel foglalkozó tanfolyamo­kon szeretnénk elérni, hogy a gyakorlati életből vett példák­kal a helyi eredmények, gon­dok elemzésével értsék és is­merjék meg a hallgatók pár­tunk legfőbb kultúrpolitikai céljait. A nemzetközi politika témakörét tárgyaló tanfolya­mon ezúttal a szocialista vi­lágrendszer politikai egységét helyezzük előtérbe, elemezve fejlődésének történeti tapasz­talatait és előrehaladásunk perspektíváit. M ár az új oktatási év in­dulása előtt is megálla­píthatjuk, hogy a párt- bizottságok, pártszervezetek azt gondosan előkészítették, megszervezték. A napokban zajlottak le a járási, városi 3—3 napos propagandista ta­nácskozások, amelyeken a kongresszusi anyag feldolgozá­sának eddigi tapasztalatai alapján a propagandisták megfelelő tartalmi felkészítés­ben részesültek, amely isme­retek birtokában végezhetik nemes tevékenységüket. A most induló oktatási év, amely egyben a pfi-toktatás középtávú tervének első éve, jó feltételek között indul. A pártoktatás színvonalának nö­vekedése, hatékonysága foko­zása azonban nagyobb követel­ményeket állít hallgatói elé is. Mindenekelőtt a kongresszusi dokumentumok, tananyagok mélyebb tanulmányozását igényli hallgatóitól. Csak így érhetjük el a megyei pártbi­zottság által elfogadott közép­távú tervben megfogalmazott azon célkitűzés megvalósítását, hogy a párt propagandája biz­tosítsa a kongresszus határoza­tainak egységes értelmezését, készítse fel hallgatóit azok végrehajtására, hogy a hallga­tók azonosuljanak a marxiz­mus—leninizmus eszméivel, szilárduljon meggyőződésük, hogy a tanultakat jobban sike. rüljön alkalmazni a gyakorlat­ban, a fejlett .szo’;Vista társa­déiul i ét ' '-seben. Szekszárdon, a kereskedelmi szakközépiskolában végeztem — mondja Vancsa Mária, aki a hét elején részt vett Bonyhá- don a pártpropagandisták há­romnapos továbbképzésén. _— Az iskola elvégzését köve­tően — egy kisebb vargabetű után — a Bonyhádi Cipőgyár­ban kezdtem dolgozni. Igaz, nem a szakmámban, de az az­óta eltelt idő bizonyította: nem jártam rosszul. Anyagutalvá­nyozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy én számolom, írom, ki az egy-egy cipőhöz szükséges bőr­mennyiséget. — Véleménye szerint miért éppen önt küldték erre a tan­folyamra? — A munkahelyemen is be­kacsolódtam a KISZ-munkába. Középiskolában az iskola KISZ-vezetőségi tagja voltam. Ez megkönnyítette a munka­helyi mozgalmi munkámat is. Jelenleg munkahelyemen, a Jurij Gagarin KlSZ-alapszer- vezet szervező titkára vagyok. Az ipari tanulóknál bevezettük a kétéves politikai oktatást. Az elsősök oktatását én végzem. Egy éve tartok már előadáso­kat, de azért úgy érzem, hogy szükségem van a továbbkép­zésre. Szekszárdon, a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont előtt vasárnap délután kettőkor nyitották meg a VI. dél-dunántúli népművészeti hetet. Az ünnepségen jelen volt Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke, Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának titkára, dr. Gyugyi János, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese és Lovas Henrik, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője. A dél-dunántúli népművé­szeti hét résztvevőit, a megyék állami, párt- és tömegszerve­zeti vezetőit dr. Gyugyi Já­nos köszöntötte, majd arról beszélt, hogy ez a most .kez­dődő rendezvénysorozat is az új típusú, közösségi művészet kialakítását hivatott segíteni. „Nem sajnáljuk a múltba me­rülő paraszti világot” —mon­dotta. Nem sajnáljuk még ak­kor sem, ha vele együtt elme­rül, ami megszépítette azt. A népművészetre mégis kell fi­gyelnünk, mert közösségi, köz­érthető művészet, amely figye­lembe vette a befogadók ízlé­sét. Ezért kell átmentenünk mai életünkbe azt, amit még lehet, az évszázadok alatt ki­alakult népművészetből. A nyitószavak után a Him­nusz hangjai mellett húzták fel a résztvevő megyék zászló­it és ezzel megkezdődött a VI. dél-dunántúli népművészeti hét A rövid megnyitó után a Pa­noráma filmszínházban a Tol­nai tájakon című rövidfilmet vetítették le az érdeklődők­nek. — Ki bízta meg ezzel a fel­adattal ? ® — Egyik munkatársnőmmel, Hoffmannéval, többször elbe­szélgettünk. ö régóta párttag, rólam tudta, hogy a KISZ-ben aktívan tevékenykedem. Egyik beszélgetésünkkor kérdezte, hogy szeretnék-e politikai okta­tást tartani? Először idegen­kedtem, féltem a feladattól, nem mertem vállalni, de meg­ígérte; hogy segít, ha nehézsé­geim lesznek. így végül elvál­laltam a megbízatást. — Megkapta ezt a segítséget, szükség volt rá? Három kiállítás Vasárnap háróm kiállítás nyílt a megyeszékhelyen, me­lyeket a rendező szervek szí­nesítő szándékkal, illetve az­zal hívtak létre, hogy a VI. dél-dunántúli népművészeti héten ilyen formában is ízelí­tőt adjanak Baranya, Somogy, Tolna és Zala gazdag művé­szetéből. ízelítőt, nem többet, hiszen teljességre nem lehe­tett törekedni. Valószínűleg ezt óhajtotta jelképezni a mú­zeumban nyílt kiállítás szép bemutató füzete is, melyben csak hét kép, de egyetlen szó sem utalt arra, hogy a „Csak tiszta forrásból” merített al­kotók kik (vagy kik voltak), hová valósiak, melyek képző- művészeti céljaik, esetleg for­rásaik is. A 42 bemutatott mű (festmény, grafika, zománc, szőttes, kerámia) alkotói: Czencz János, Garay Ákos, Er­dős János, Honty Márta. Zs. Kovács Diana, Fürtös Ilona, Kuntár Zsuzsa, és Német Já- noá. A kis kiállítás rendezése alatta marad a múzeumban már megszokott színvonalnak. A megyei művelődési köz­pont márványtermében 28 ki­rakati próbabábún láthatók a dél-dunántúli megyék népvi­seletének legszebb darabjai. A legtöbb figurával (10) érzékel­tetett és más kiállításokról jól ismert megyénkbeli népvisele­tet most ne említsük. Bara­nyából egy átai bosnyák házaspár és gyermekük öltö­zete; Somogyból egy esurgó- nagymartoni házaspár, gyer­mekkel; Zalából pedig az 1874- es kanászgunya és hetési asz- szonyviselet ragadta meg fi­gyelmünket. A népviseleti fi­gurák tömött sora bizonyára hatásos háttérül szolgál majd a hét folyamán itt sorra kerü­— Igen. Hoffmanné elmond­ta, hogy ő hogyan készül fel egy-egy előadásra, hogyan ve­zeti le a foglalkozásokat. Segí­tett összeválogatni a szakiro­dalmat, szóval minden támoga­tást megkaptam tőle. A nyáron pedig részt vettem Dombori- ban egy háromnapos tanfolya­mon. Az ott szerzett ismerete­ket is nagyon jól tudom hasz­nosítani. — További tervei? — Menyasszony vagyok. Hä a vőlegényem leszerel, össze­házasodunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor abba­hagyom a mozgalmi munkát. Nem. Szeretném a jövőben is tovébbképezni magam politi­kailag és szakmailag. Azért programom a szakmai önkép­zés, mert jelenleg nem a szak­mámban dolgozom. Szeretném elvégezni a cipőipari szakkö­zépiskolát. Vancsa Mária 20 éves. Itt el­mondott terveit még fiatalon válthatja valóra. Utána mi kö­vetkezik? Nem a pihenés! Ö és a hozzá hasonló emberek so. ha nem állnak meg, ha terveik valóra válnak, újabb érveket szőnek, hogy az egyénivel azo­nos, közös boldogulás útját, mind avatottabban, fölkészül- tebben egyengethessék. — Tamási — lő rendezvényeknek és érdek­lődéssel figyelhetik azokat az idelátogatók. Ugyancsak vasárnap került a közönség elé a megyei mú­zeumban 1974-ben Bogyiszló- ról és Tolnáról, az idén pedig Felsőnyékről beszállított, ösz- szesen mintegy öt kilónyi, ezüstkincs is. A feldolgozást, egyes darabokat pedig felna­gyított fényképeken bemuta­tó tárlók elrendezése ötletes, szemléltető. Este hat órától a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont színháztermében a négy megye öltözködéskultúráját reprezentáló népviseleti be­mutatót Tendeztek. Az először színpadra lépő Zala megyeieket a molnári néptánccsoport, a kiskanizsai- ak citerazenekara és a bala- tonmagyaródiak, valamint a galambókiak népviseleti ruha­bemutatóját képviselte. A Á Baranya- megyeiek műso­rában egy hosszúhetényi éne­kes-táncos házaspár, egy idős egyházaskozári csángó éne­kes, egy moldvai pásztordalo­kat furulyázó idős pásztor, Véméndről egy sváb házaspár népdalokkal és az átai népi együttes két tagja bosnyák népviseletben szerepelt. Somogy megyéből a török- koppányi asszonykórus, a po- gányszentpéteriek népviseleti bemutatója . és a szulokiak 1870-es évek népviseletét idé­ző táncos műsora szerepelt. Szűkebb hazánkat, Tolna megyét a sióagárdiak műsora, a pári német nemzetiségi népi együttes 1924-es lakodalmasa, az izményiek bukovinai szé­kelytánca, a Sárköz világát pedig az őcsényiek műsora képviselte. Vasárnap megnyílt a VI. dél-dunántúli népművészeti hét 1975. október 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom