Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Számítástechnika az egészségügy szolgálatában Tegnap délelőtt a Tolna megyei Balassa János Kórház- Rendelőintézet klubjában közel íélszáz, döntően szervezési szakember részvételével kezdődött el a tanácskozás, melynek napirendjén korunk fiatal tudománya, a számítástechnika alkalmazásának aktuális kérdései szerepeltek. A tapasztalatszerző eszmecsere házigazdája nem véletlenül lett a Tolna megyei kórház. Olvasóinkat számos alkalommal informáltuk már az elmúlt évek folyamán legnagyobb egészségügyi intézményünknek a számítástechnika egészségügyi alkalmazásában betöltött — mondhatni úttörő — szerepéről. Az esemény rendezője egyébként az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezési szakosztálya volt, mely ezúttal már nem is első alkalommal kérte fel a megyei kórházat a házigazda tisztének betöltésére. A tanácskozás első napján dr. Szentgáli Gyula főigazgató főorvos és Körösztös Vince, a kórház számítástechnikai központjának szaktanácsadója tartott előadást, illetve válaszolt a tanácskozás résztvevőinek kérdéseire. A következő előadásra hétfőn, október 20-án kerül sor, ugyancsak a kórház klubjában, ahol akkor a számítógépes információrendszer ellenőrzéséről, biztonságáról és gazdaságosságáról Matók György, a Nemzetközi Számítástechnikai Központ vezető munkatársa tart majd előadást. Bemutatjuk; a tamási járási pártbizottság tanácsterméből — a hangosítóberendezésen keresztül — dr. Kalicza Rezső szavai hallatszanak ki: a járás propagandistái előtt hazánk társadalmi életének alakulásáról beszél. Néhány perc múlva nyílik a terem ajtaja, szünet következik, az előcsarnokot ellepik a hallgatók. Ismerős arcok, régi pártmunkások között sok az új, akik eddig gyakorlati megvalósítói voltak, most a párt politikájának hirdetőivé válnak. Egyik közülük Nagy János, a tamási Béke Termelőszövetkezet asztalosa. — 1967 óta vagvok párttag, de a pártmunka sűrűjébe igazában ebben az évben jutottam. Megválasztottak a szövetkezet pártvezetőségi tagjának, majd a nagyközségi pártbizottság és a megyei pártbizottság tagjának is. — A propagandista megbízatásnak elsősorban a szövetkezetben kell eleget tennem, az ott induló gazdaságpolitikai tanfolyam egyik előadójaként. Ennek a tanfolyamnak mintegy hetven részvevője lesz; nagyrészt párttagok, és olyan pár- tonkívüliek, akiknek beosztásukban politikai kérdésekben is járatosnak kell lenniük. Ungvári Miklós termelési főmérnökkel és Pozsonyi Attila ágazatvezetővel osztjuk el a témákat. Olyan kérdések szerepelnek, mint a szocialista termelés viszonyai; a szocialista gazdaság tervszerű, kiegyensúlyozott fejlesztése; az ötéves terv fő célkitűzései; a mezőgazdaság fejlesztésének fő feladatai; a szocialista elosztás elve; a gazdálkodás hatékonysága; a Nagy János. szocialista munkaverseny; a dolgozók és szervezeteik szerepe a tsz életében. Mindegyiknek megvan a közérdekű mon. danivalója. — Nem, nem hiszem, hogy zavarna a nagyobb nyilvánosság elé lépés. Segítenek majd a rutinosabb előadók. A felkészülésben nagyon hasznos volt a Szekszárdon végzett öthőnapos pártiskola, és hasznos „útra. valót” kapunk a mostani, háromnapos tanfolyamon is. — Amint az előbb elsoroltam, a fő mondanivaló a párt- kongresszus határozata, prog. ramnyilatkozata lesz, olyan formában, hogy nekünk mi a tennivalónk, ott, a szövetkezetben á következő öt évben a jövőbeni tizenöt-húsz évben. • -*» — Igaz, ezekről tanfolyamokon kívül is beszélünk egymás között éppen eleget — vagy tán soha nem eleget. Közvetlen munkaterületemen, a műhelyben vagyunk harmincán: szakemberek, szerelők, akik, hogy úgy mondjam, kulcsemberek a gazdaságban. Tehát az ő politikai kiállásuk is hat az egész tagság mentalitására. Munka közben mi más lehet a téma, mint hogy mit lehetne jobban csinálni, hogy abból nagyobb haszna legyen a szövetkezetnek, a népgazdaságnak. Az oktatáson az általános politikáról beszél az ember. Azonkívül meg, hogy azt hogyan kell „aprópénzre váltani”. Szóval, a kongresszus határozatát úgy kell továbbadni, hogy minden, ki megértse: nem lesz semmittevés, hanem mindig többet érő munka. — Úgy érzem, a politikai ráhatás meglátszik a szövetkezet munkájában is. Igaz, hogy csúnyán megviselt bennünket az időjárás, de már túl vagyunk a cukorrépaszedésen, és jól megy a munka a kukoricában, az őszi vetésben. — Tán még annyit, hogy a propagandista nemcsak a közösség érdekében, hanem ,a saját érdekében is hirdetője a párt politikájának. Ami a köznek jó, az a családnak is hasznos. Van egy öt és fél éves kisfiam, egy két és fél éves kislányom, hát az ő jobb életüknek is egyengetjük az utat. No, és természetesen a feleségem, akit a határőrszolgálatban ismertem meg, és elhoztam ide. Tamásiba. a propagandista megbízatás mellett van még egy másik pártfeladat is, a munkásőri szolgálat. A tsz- műhelyesek közt rajta kívül vannak még vagy tizenketten. ök is propagandisták a maguk módján. B. I.—C. K. KPVDSZ kulturális napok A látványos külsőségekéi mellőzve, a hétköznapi alkotó munka jegyében kezdődtek el megyénkben szeptember 27-én a KPVDSZ kulturális napok eseményei. A KPVDSZ ez alkalommal rendezi meg tizen« ötödször a kulturális napokat. Az 1975. évi eseménysornak az kölcsönöz ünnepi jellegetj hogy ez évben üli fennállásiak 75. évfordulóját a KPVDSZJ s ez évben tartja XXXIU kongresszusát is. A kulturális napok során a korábbi évek rendezvényének programjához hasonlóan az idén is számos érdekes eseménynek lehettünk és lehetünk még ezután a résztvevői. A szakma nagy seregszemléjének szánt eseménysor félidejében a krónikás hírül adhatja, hogy az alapszervezetek igyekeztek tartalmassá és színessé tenni aB 1975. évi KPVDSZ kulturális napokat. Számos helyen ez alkalommal került sor a politikai oktatás ünnepélyes tanév- nyitásra, másutt nyugdíjas-ta-i lálkozókat rendeztek, vagy szakmai vetélkedőket, mint például a Tolna megyei Népbolt Vállalatnál is. E héten szerdán, Dombóvárott az ÁFÉSZ szocialista brigádvezetőinek tanácskozása zajlott le nagy sikerrel. Pakson csütörtökön rendeztek szellemi vetélkedőt, amelyen az a kérdés dőlt el, hogy ki tud többet a 7S éves KPVDSZ-ről. Pénteken a nők nemzetközi évének jegyében kerül sor a Babits Mihály művelődési központban a nagy aktívaértekezletre. A gazdag eseménysort Kölesden zárja október 30-án az az ünnepi est. ami a nők gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésének 30 évéről ad számot. Kulcskérdés a termékszerkeze! (3). Van egy varázsíge Felsőruházati holmijaink forgalmából a kötöttáruk 1970- ben 28,7, 1974-ben 33,6 százalékkal részesedtek. A vevők által keresett, a gyárakban gazdaságosan előállítható áruk eladása nem gond. Ám mi történt volna akkor, ha néhány esztendeje nem ismerik fel a vállalatok bizonyos termékeik — pl. kártolt anyagok — népszerűségének rohamos csökkenését, a kötött, hurkolt cikkek keresettségének gyarapodását? E szónokinak tűnő kérdéssel azt kívánjuk érzékeltetni, hiba, ha a vállalat pusztán a már gyártott termékek gazdaságosságát vizsgálja, s azt nem, hogy a készített áru helyett mire lenne szükség, mind a piaci igények alapján, mind a vállalati hatékonyság javítása érdekében. Ezt a hibát még ma is sokan, sokszor elkövetik. LÉTEZIK AZ ÖRÖKMOZGÓ Az örökmozgó — technikai képtelenség. A termékszerkezetnél — valóság. Nincs ugyanis olyan termékösszetétel — s gazdasági szerkezet sem —, melyet egyszer kialakítottak, s attól kezdve véglegesen stabil. A technika haladása, új szükségletek kialakulása, stb. magával hozza, hogy a termékszerkezetnek változnia kell, mert az csak akkor nevezhető jónak, ha hatékony munkát tesz lehetővé. A munka pedig akkor hatékony, ha a legkisebb fajlagos ráfordítással a legnagyobb egységnyi eredményt éri el. Kedvező irányban változhat úgy is a termékszerkezet, ha a meglévő termékeket folyamatosan tökéletesítik, fajlagos költségeit csökkentik, a gazdaságos termékek arányát növelik a teljes árukibocsátáson belül. Ugvanilyen fontos azonban, hogy a fejlesztésnek állandó tényezője legyen a szelektálás, a régóta gyártott, korszerűtlenné vált, mind kisebb hatékonysággal előállítható cikkek felváltása a friss kutatási, technológiai vagy divat- stb. változást megtestesítőkkel. Ez olykor sokba kerül. A polipropilén például rendkívül változatos célokra felhasználható műanyag. Az 1973-ra elkészülő, évi 40 ezer tonna polipropilént előállító gyár azonban — Leninvárosban — 4,2 milliárd forintos beruházást követel. Ilyen döntést aligha hozhat egy vállalat, ha minden tekintetben nem érzi a népgazdaság cselekvő egyetértését. KIMONDTÁK A NEMET Van ma egy. varázsige a vállalatoknál, s így hangzik; „majd ha odafönt döntöttek”. Arra utalnak ezzel, hogy a termékszerkezet változtatása felsőbb döntések függvénye. Csakhogy: a motorkerékpárok, a tengeri hajók, a tv-képcsö- vek, az orsós magnetofonok, a zsebrádiók előállításának megszüntetését — gazdaságtalah- ságuk miatt —, a normál tehergépkocsik kibocsátásának mérséklését, azonos okból, el- dönthet'k-e kizárólag „odafent”? Hiszen valamennyiről — bár olykor megkésve — a vállalatok mondták ki az ítéletet, mert közvetlenül érzékelhették a piac elutasító magatartását. Ahogy a piaci értékelés, s a nemzetközi együttműködés teszi gazdaságossá olyan termékek előállítását, mint a színes televízió, a festő- berendezések, a daruk, stb. Nyugodtan leírhatjuk az ismert, de sajnos, nem eléggé értett törvényszerűséget: az ipar ágazati szerkezetét, s vele a termékszerkezet bizonyos körét a központi fejlesztési programok, valamint az egyedi nagyberuházások lényegesen befolyásolják. A gyártmányszerkezet folyamatos alakítása azonban csakis vállalati körben mehet végbe,, a központi akarat — az előbb jelzett módokon — csupán az irányt mutathatja, a lehetőségeket bővítheti, de nem tehet meg semmit a vállalatok helyett. KINEK FONTOS? Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, a kormány munkaprogramját előterjesztve, megállapította: „A minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztése és termelésének növelése (...) a legcélravezetőbb és úgyszólván egyedül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségleteknek megfelelően bővíthessük behozatalunkat.” Magyarázatot nem igénylő válasz ez arra a sűrűn elhangzott kérdésre, hogy miért, s kinek ennyire fontos, sőt, el sőrangú a termékszerkez' * korszerűsítése. Az ötödik ötéves terv előzetes vállalati előirányzatai azt mutatják, hogy most már világosabb a fölismerés — mindannyiunknak fontos —, mint volt korábban. A SÜLYPONTOT ÁTHELYEZIK Ezt bizonyítja, hogy előtérbe kerültek az ún. progresszív termékcsoportok — a hosszú távon is fejlesztésre érdemesek —, egyebek között az energetikai gépgyártás több terméktípusa, az automata megmunkáló berendezések, a szerelési munkák gépei, a professzionális híradástechnikai eszközök, a számítástechnikai cikkek, stb. Eddig a haladás forrása jórészt a központi, kormányzati döntések köre volt. A vállalatok elsősorban külső tényezőkben — pl. árproblémákban, stb. — keresték a gazdaságtalan termelés okait, s erőfeszítéseik külső intézkedések kikényszerítésére irányultak. Az előbbiekben jelzett előirányzatok azzal biztatnak, hogv végre a súlypontot eltolják a vállalatok: mások sürgetése helyett maguk látnak a cselekvéshez. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: Szellemi és 1975. október 11. Hagy János propagandistát
