Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI EPUJSAG Zr.M-V - T O L'M A *M E G Y EJ'- B T Z<5 T T’S A S^A'NÄ-Kl ' Lfo PíLA PÉNTEK 1973. okt. 17. XXV. éW. 244. szám. } ARA: 0,80 Ft Kádár János látogatása Horvátzsidányban és Vépen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vépre látogatott. A több nemzetiségű Horvátzsidányban megérkezésekor a szombathelyi járás, a község és a termelőszövetkezet vezetői fogadták, s úttörők virággal, dallal köszöntötték. A termelőszövetkezet központi épületében Berzlánovich Antal Horvátzsidápy, Kiszsidány, Ólmod és Peresznye i 'gok Közös Tanácsának ein vújékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság életkörülményeiről, munkájáról. Horvátzsidányban és a hozzá tartozó három községben a lakosság 74 százaléka horvát, 17 százaléka magyar, 9 százaléka német nemzetiségű, A lakosság nagyra »értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törődést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, arrielynék alapján biztosított politikai, társadalmi és gazdasági egyenlőségük. Különösen a pártnak a magyarországi nemzetiségek helyzetével kapcsolatos határozata után tapasztalható nagy fejlődés a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában. A szocialista társadalom eredményeit a magyar nyelvű lakossággal egyenlő mértékben élvezik, a megtermelt javakból vele együtt, munkájuk szerint részesednek. A lakosság helyzeterői szólva elmondotta: a felszabadulás előtt a grófi kastélyon, néhány rossz állapotban lévő iskolán kívül semmiféle más intézmény nem volt e községekben, amelyeknek a felszabadulás után teljesen megváltozott az arculata. Az elmúlt 30 évben, de különösen 1957-től dinamikusan fejlődtek. Csaknem két évtized alatt a községek fejlesztésére mintegy 20 millió forintot fordítottak. A lakosság évente jelentős összegű társadalmi piunkával segíti a fejlődést. Varga László, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette. A kezdeti nehézségek leküzdése után — bár területük nem tartozik a kedvező természeti adottságú ak közé — olyan eredményeket értek el, amelyekre korábban nem is számítottak. Munkájukban a XI. pártkongresszus útKifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlatban eredményesen érvényesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része, a nemzetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta. Azt, hogy a nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a maga nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemzetiségi politikát, 'hogy a világ a* népek kórusából áll, ebben a mutatásait, a Központi Bizottság határozatait tekintik irányadónak és következetesen dolgoznak azok megvalósításáért. A tsz elnöke hangsúlyozta, hogy nap mint nap a gyakorlatban tapasztalják a szocialista építőmunka eredményeit, — bár három nyelven beszélünk — mondotta, egyet akarunk, azt, hogy fejlődjék termelőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hozzájáruljunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek lakóit, valamint az ezen a területen tevékenykedő határőröket. kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a Ezt követően Kádár János és a társaságában lévő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehenészetét és hűtőtárolóját, majd szívélyes búcsú után folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazda- sági szakmunkás- és munkástovábbképző intézetet keresték fel. Apró Attila igazgató adott rövid tájékoztatást az intéznemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglátogatott községben a legnagyobb arányt a horvát ajkú délszláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szocialista ország, a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a másik országban élő nemzetiség nem választó, hanem összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni délszlávok, ahogy ennek szocialista országokban lennie kelL Befejezésül gratulált a közös gazdaság eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. mény működéséről, ahol eddig mintegy 40 ezren részesültek képzésben, illetve továbbképzésben. Az intézet az ENSZ megbízásából közreműködik a fejlődő országok szakembereinek képzésében is. Barancsi Zoltán, az intézet pártszervezetének titkára a pártéletről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. (Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkból: ■ * ' V BEMUTATJUK NAGY JÁNOS PROPAGANDISTÁT (3. old.) KULCSKÉRDÉS A TERMÉKSZERKEZET (3. old.) KPVDSZ KULTURÁLIS NAPOK (3. old.) OKLEVELES NÉPMŰVELÉSI SZERVEZŐK LESZNEK (4. old.) DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) ŐSZI BNV — ’75 (5. old.) Lázár György fogadta a mongol miniszlerelnök-fselyeííest Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délután hivatalában fogadta Dumagin Szodnomot, a Mongol Népköztársaság miniszterelnök, helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét, aki az 1976— 1980. évi népgazdasági tervek egyeztetésével kapcsolatos tárgyalások alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Bandarijn Dügerszü- ren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Pártunk politikájának fontos része a nemzetiségi politika A vépi munkástovábbképző intézetben Láncháiak Újdombóváron Giscard d’Estaing Kijevben Ujdombóvárott negyvenöt évvel ezelőtt kezdtek á vasutasok házakat építeni. Akkor meglehetősen nagy házhelyeket adtak az építkezőknek, s a község ligetessé, nagy kiterjedésűvé fejlődött. Dombóvár városiasodása azonban magával hozta az urbanizáció egyik gondját is: kevés a beépítésre alkalmas terület. Ezért határoztak a város vezetői aképpen, hogy a régi nagykertes családi házak telkéből megvásárolnak egyegy darabot és a meglevő két utca között újabb utcát tudnak így létesíteni. Jó példa erre a Gábor Béla utca, amelyet a második és harmadik utca között létesítettek. Az utca nyugati és keleti részén sorház- szerű beépítést engedélyeztek. A nyugati oldalon lapos tetejű láncházakat építettek, huszonöt készült el, ennyi fért el a telek-közép utcában, valameny- nyiben már laknak, s a járda is kész, a vizet is bevezették az utcába. A képünkön látható láncházak a keleti oldalon hagyományos téglával és blokktéglával készülnek. Egy- egy családnak kétszintes a lakása, és a két ház között kap helyet a garázs. Ezek a házak megítélésünk szerint már szebbek, jobban illeszkednek a városképbe, miután nyeregtetős, cserépborítású kivitelben készülnek. A huszonöt itt épülő ház lehetővé teszi a munka nagyfokú szervezését, ezt az ipari szövetkezet ki is használja, a házak a tervezett időben kerülnek eev-egy szakmának — majd a lakóknak — átadásra.-Pj- Fotó: Ck Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön feleségével Kijev- be, Ukrajna fővárosába "ékezett. A magas rangú vendéggel együtt érkezett Kijevbe Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter, Jacques Vimont, Franciaország moszkvai nagykövete és több más hivatalos személyiség. A francia lapok moszkvai tudósításaikban arról számolnak be, hogy a francia—szovjet tárgyalásokon, miközben a gazdasági megbeszélések kedvező mederben haladnak előre, problémák merültek fel politikai téren, mégpedig abban a kérdésben, hogy milyen gyakorlati lépéseket tegyenek a helsinki konferencia után az enyhülés megszilárdítására és további területekre történő kiterjesztésére. A L’Humanité tudósítója rámutat, hogy szovjet vélemény szerint Helsinki után elsősorban a katonai területre kellene kiterjeszteni az enyhülési folyamatot, hogy véget vessenek a fegyverkezési versenynek, a francia kormány azonban elzárkózik minden olyan konkrét lépéstől, amely -lehetővé tenné a fegyverkezés korlátozását és kedvező feltételeket teremtene az igazi, általános leszerelés megkezdéséhez. A Le Figaro vezércikkében, hangsúlyozza, hogy a francia kormány továbbra sem akar részt venni sem a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, sem a genfi leszerelési konferencián. A lap tudni véli, hogy nézeteltérések merültek fel az „ideológiai küzdelem” kérdésében is, amelyet Párizs „mérsékelni” szeretne, hogy az ne okozzon „feszültséget”.
