Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

Az üzletpolitika irányai Változó vásárlói igények — Javuló tárgyi feltételek — Jelentős forgalomnövekedés Horváth Jánossal, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igaz-' gatóhelyettesével a vállalati üzletpolitika fő irányairól, az eddig elért eredményekről és az elkövetkező évek célkitűzé­seiről beszélgettünk. Mindenek­előtt jó, ha tisztázzuk a gyak­ran olvasott, hallott fogalom lényegét. Az üzletpolitika a vállalat egy időszakra vonat­kozó célkitűzéseinek, a meg­valósításukhoz szükséges esz­közöknek, ' intézkedéseknek, a rendszere. Lényegében te­hát egy olyan tendencia, elmé­leti elgondolás, amely kiter­jed a vállalat teljes gazdasági tevékenységére, s meghatároz­za a főbb feladatokat, tenni­valókat. Ami a konkrét terveket il­leti, az üzletpolitika fő iránya a lakosság minél jobb áruellátása, a forgalom di­namikus növelése. A hogyanra adott válaszból kitűnik, a tervek megvalósí­tása érdekében igyekeznek minél jobban feltárni belső tartalékaikat, javítani az üzem- és munkaszervezés színvonalát, csökkenteni a költségeket. A kereskedelmi munkában is érzékelhetőek a lakosság életszínvonalában beállott vál­tozások. A fogyasztói igények és szokások megváltoznak. Az árufőcsoportok tervszámait is ennek megfelelően kellett meghatározni. Az idei évre végeredményben élelmiszerek­ből 6,1, ruházati cikkekből 8,9, vegyes iparcikktermékekből 10,8 százalékos forgalomnöve­kedést terveztek. A tervek megvalósításához meg kell teremteni a munka tárgyi feltételeit is. Ami az eddig elért ered­ményeket illeti, az év első nyolc hónapja jelentős változásokat hozott. A hálózatfejlesztés eredmé­nyeként Tolnán 550 négyzet­méter alapterületű, korszerű élelmiszerboltot adtak át a vásárlóknak. Pakson elvégez­ték az 1-es számú ABC-áru- ház teljes felújítását. Nagy- mányokon, a 15-ös számú boltban új berendezést és mélyhűtő pultot állítottak üzembe. Szekszárdon, az Ott­hon Áruházban megnyílt a villanyszerelési cikkek osztá­lya. Pakson, az atomerőmű lakótelepén a közelmúltban tej ivót nyitott a vállalat, Szek­szárdon pedig az év közepe óta Hófehérke-szaküzlet vár­ja a vásárlókat. Az eredmé­nyek közé tartozik, hogy a vállalat az év első 8 hónapjá­ban mintegy 50 ezer literrel bővítette hűtőkapacitását, s az üzletekben ez idő alatt 2 hű­tőkamrát, 5 hőtűvitrint, 4 mélyhűtőt állítottak munká­SZMT Ifjúsági bizottság A z MSZMP KB ifjú­ságpolitikai határo­zata 1970 februárjá­ban jelent meg. A határo­zat végrehajtásának segíté­sére a SZOT is megjelölte a legfontosabb szakszerve­zeti feladatokat. A határo­zat megjelenése után az ország valamennyi megyé­jében létrehozták a szak- szervezetek megyei taná­csa mellett működő ifjúsági bizottságokat. Azoknál az üzemeknél, vállalatoknál pedig, ahol a fiatal dolgo­zók létszáma 50—100 alatt van, ifjúsági felelősöket vá­lasztottak. Az ifjúsági bizottság tag­jai az SZMT-nek és egyút­tal a szakmai megyebizott­ságok ifjúsági bizottságá­nak vezetői is. Az ifjúsági bizottság 11 választott tag­gal dolgozik. Munkájában a szakszervezeti munka ket­tős funkciója érvényesül. Egyrészt a fiatalok érdek- védelmi szerve, másrészt nevelési funkciója van. Ez utóbbi az ifjúságpolitikai, erkölcsi nevelésében bír je­lentős szereppel. S egít a társszerveze­teknek is a bizott­ság. Folyamatosan végez például felmérést és véleményt mond az ifjúság- politikai határozat végre­hajtásának eddigi eredmé­nyeiről. Feltárja és jelzi az SZMT-nek a hibákat. Ja­vaslatot tesz az ifjúsági ha­tározat további, jobb meg­valósítása érdekében, de önálló határozatot nem hoz. A bizottság észrevételei, ja­vaslatai akkor emelkednek határozati rangra, ha azt a szakszervezetek megyei ta­nácsa elfogadja. Az ifjúsági bizottság munkája szerves része az SZMT munkater­vének. Kapcsolatai a társ­szervekkel jók. ezt példáz­za többek között az is, hogy 1972-ben együttműködési megállapodás jött létre az SZMT ifjúsági bizottsága és a KISZ-mb. között. Az elmúlt években az if­júsági bizottság rendszere­sen figyelemmel kísérte az ifjúságpolitikai határozat megvalósításának eddigi eredményeit, rendszeresen készített felmérést a mun­kahelyeken. E zenkívül évente az NDK-ba kiutazó fia­taloknak nyújtott segítséget. Az üzemek, vál­lalatok gazdasági vezetésé­nek adott támogatást a szociálpolitikai terv elké­szítésében, meghatározta a fiatalok szerepét is ennek megvalósításában. Feladatai közé tartozik a fiatalok munka- és életkörülményei alakulásának figyelemmel kísérése, valamint gondot kell fordítania a bérezések alakulására is. A sokrétű munka mellett az ifjúsági bizottság segítséget nyújt a fiataloknak többek között a XI. pártkongresszus anya­gának feldolgozásában. Az ifjúsági bizottság a felsoroltakon kívül össze­fogja a megvebizottságok mellett működő ifjúsági bi­zottságok és felelősök mun­káját; ösztönzi az alapszer­vezeteket arra, hogy ellen­őrizzék a gazdasági vezetés által létrehozott intézkedé­si tervet, képviseljék a fia­talok érdekét és határozzák meg a következő tervidő­szak feladatait. A z ifjúsági bizottság jelenleg az októberi küldöttértekezletre készül és dolgozik az ötö­dik ötéves terv feladatai­nak meghatározásán. E munka során nemcsak az elkövetkezendő öt évre ha­tározza meg az ifjúságpoli­tikai tennivalókat, hanem éves szinten is. ba. A gépi berendezéseknél maradva érdemes megemlíteni azt a 19 pénztárgépet is, ame­lyet a közelmúltban vásárol­tak. s amelyek minden bizony­nyal a gyorsabb, nyugodtabb vásárlást szolgálják. Az egyre inkább érzékelhe­tő és mindenképpen hasznos­nak nevezhető kereskedelmi verseny miatt a vállalat az év első 8 hónapjában több áru- és divatbemutatót rendezett, s a Népbolt üzletei is bekapcso­lódtak az országos téli és nyá­ri kedvezményes ruházati vá­sárokba. A tavaszi kedvezmé­nyes konzervvásár idején mintegy 500 ezer forint érté­kű konzervet adtak eh A különféle kereskedelmi akciók mérlege; megyénk lakossága az elmúlt nyolc hónapban 0 és fél millió forintot takarított meg. Az elmondottak után érde­mes összehasonlítani az áru­főcsoportonként megjelölt forgalomnövekedés terv. és tényszámait. Az augusztus 31- ig terjedő időszak alatt az élelmiszerekből tervezett 6,1 százalékos forgalomnövekedés helyett 7.6, ruházatból a 8.9- e] szemben 11,4, vegyes ipar­cikkéből a tervezett 10.8 szá­zalékos növekedéssel szemben 15,1 százalékkal emelkedett a forgalom. — vj — Ipartelepítés Próbaüzem a dombóvári Csavargyárban Az ipartelepítés jegyében Dombóvár új üzemmel gya­rapszik. A Csavaripari Vállalat 4. számú gyáregységében, szer­dán megkezdték a géppark egy részének próbaüzemelését. A 65 millió forintra terve­zett beruházás 1975 végére valósul meg teljes egészében. A mostani próbaüzem ennek a nagyarányú beruházás első lépcsőjének sikeres befejezését jelenti. Szemlélet és cselekvés A LEGKÖZVETLENEBB és legfőbb feladatunk — állapította meg a párt Központi Bizottságának júliusi ülése, hogy negyedik ötéves tervünket sikeresen be­fejezzük és ezzel az ötödik ötéves tervet jól megalapoz­zuk. Mindezek alapja és kindulópontja az 1975. évi ter­vek, célok teljesítése. A mostani esztendőnek ugyanis kulcsszerepe van. Nem mintha az előző évek tervének nem lett volna fontos hivatása. Mindenki tapasztalhatta saját mun­kájában, hogy egyetlen hónap, negyedév, év terve sem valósult meg egykönnyen. Minden eredményért ke­ményen meg kellett dolgoznia munkásnak, vezetőnek egyaránt. Hiszen a tervek realitása még nem jelenti, hogy zsebünkben az eredmény. Eddig is szükség volt tehát a felelősségteljes fára­dozásra, ám a következő hónapok még többet igényel­nek. At ötéves terv hátralevő feladatainak teljesítésé­hez az eddiginél jobb munkát kell végezni, hatéko­nyabbá kell tenni a gazdálkodást. MELYIK MUNKAHELYEN mit jelent a jobb mun­ka? Erre nem lehet receptet adni. Minden ágazatban, nagyvállalatnál, gyáregységben, műhelyben más és más szükséges ahhoz, hogy terveiket teljesítsék. A ha­tékonyabb gazdálkodás felételeinek megteremtése az adott terület vezetőinek dolga, kötelessége, az igazga­tóé, a gyárvezetőé, a műhely- és csoportvezetőjé. Ne­kik kell biztosítaniuk intézkedéseikkel a munka tech­nikai és emberi feltételeit, a tervek teljesítését. Szót sem érdemeibe ez, annyira természetes — ám sajnos olykor, csak a gondolat mezején. A gyakorlat­ban nem is ritkán fordul elő, hogy a helyi vezetők a központi intézkedést várják akkor is, amikor ők tehet­nének lépéseket, de hiányzik belőlük a racionalitás iránti fogékonyság. A HELYZET JAVULÁSÁÉRT sokat tehetnek a munkahelyi pártszervezetek. Az ő elsőrendű felada­tuk, hogy a politikai munka eszközeivel segítsék a nép­gazdaság terveinek, céljainak mind hiánytalanabb tel­jesítését. Éppen a Központi Bizottság júliusi ülése fi­gyelmeztetett rá, hogy ezen a területen is előbbre kell lépni, mindenekelőtt azzal, hogy a pártszervezetek fo­kozzák a terv megvalósítását célzó intézkedések poli­tikai támogatását. Máskor is, most is kísért az a veszély, hogy a tenni­valókat egymástól függetlenül, esetenként éppen egy­más ellenére akarjuk megoldani. Az anyaggal, energiá­val, munkaerővel és a többi anyagi, szellemi erőforrás­sal való takarékosság például a hatékonyság növelésé­nek fontos tényezője. De csak akkor, ha a takarékos­ság a gazdálkodás minden területén általánossá válik, s nem merül ki egy-egy még oly jól sikerült kampány­ban. ha a megtakarítással valóban csökkennek a költ­ségek, ráfordítások, javul a munka szervezettsége, mi­nősége. Mégis tapasztalni a megtakarítás egyoldalú hajszolását, a látszatintézkedéseket. HOGYAN LEHET a gazdasági jellegű feladatokat a politikai munka eszközeivel támogatni? Egyáltalán melyek ezek az eszközök? Akárhogy is nézzük, nem új eszközökre van szükség, s nincsenek is ilyen új eszkö­zök. A szocialista építés elveinek következetesebb kép­viseletéről, a politikai munka eddig is alkalmazott módszereinek ésszerűbb, célszerűbb felhasználásáról van szó. Arról, hogy a gazdaságban még következetesebben érvényesüljön a párt politikája. A pártmunka eszközei igen sokfélék. Az egyik a fel- világosító szó, az értelmes beszéd. A másik — a konkrét cselekvés, a tett. A kettő tu­lajdonképpen mélyen összefügg, szétválasztása egyiket is, másikat is megfosztja erejétől, illetve csökkenti ha­tását. Együttes alkalmazásuk jelenthet tényleges poli­tikai támogatást. Éppen ezért döntő szerepe van az egyes párttagok munkájának, személyes példamutatá­sának, s annak, hogy a pártszervezet milyen intézke­déseket támogat jó szívvel, s melyek ellen lép fel tel­jes határozottsággal. Ez utóbbi különösen fontos, mert ez az alapja a szemléleti, cselekvési egységnek. Már- pedig jól dolgozni csak úgy lehet, ha a tevékenységek egy irányba tartanak. AZ ÉV HÁTRALÉVŐ HÓNAPJAIBAN a pártszer­vezetek politikai támogatásának erősítésével sokat le­het tenni minden munkahelyen a termelés gazdaságos­ságának, minőségének fejlesztéséért, a tervben megfo­galmazódott célok valóra váltásáért. BALOGH MÁRIA Szocialista filmnapok NDK testvérmegyénkben Karl-Marx-Stadt megyében harmadszor rendezték meg szeptember 22 és 29 között a szocialista filmnapokat. Vala­mennyi szocialista országból érkezett művészdelegáció erre az eseményre. Hazánkat Lu- tor Mara filmrendező. Szabó Tünde és Iványi József szín­művész képviselte. A művészdelegációkon kí­vül részt vettek a filmnapo­kon Karl-Marx-Stadt megye testvérmegyéinek; a lengyel Lodz megye, a cseh­szlovák Usti megye és Tolna megye Moziüzemi Vál­lalatának képviselői is. Tolna megyéből Czank Józsefnek, a moziüzemi vállalat igazgató­jának vezetésével négytagú delegáció utazott a filmnapok­ra. Mint Czank József elmon­dotta, a szocialista országok, köztük hazánk filmjei is, ked­vező fogadtatásra találtak a német nézők körében. A film- ankétokon elismeréssel nyi­latkoztak arról, ahogy film­jeink a mai magyar valóság problémáit ábrázolják. A testvérmegyék képviselői közös tanácskozáson vettek részt, ahol a megyék közötti további hatékony együttmű­ködés, a szocialista országok filmjei kedvezőbb propagálá­sának, forgalmazásának mód­szereit dolgozták ki. Német testvérmegyénkhez hasonlóan már Csehszlovákiá­ban is rendeztek filmnapokat és az idén először Lengyel- országban is megrendezik a szocialista filmhetet. Magyar- országon ilyen bemutatósoro­zatot még nem rendeztek, így ha sikerül megvalósítani azt, ami a Tolna megyei Moziüze­mi Vállalatnál még csak terv, — a szocialista filmhét meg­rendezését — akkor megyénk első lesz ezen a területen az országban. 1975. október 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom