Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

t ••• Televízió ORVOSI: Szekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti ' gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg­gel 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart, : Kiterjed Szekszárd városon ; kívül Szálka községre is. Te. I lefon: 12—122. Dombóvárott a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet he­lye: a kórház gyermekszak- rendelési helyisége. A város­ban körzeti orvos, illetve kör­zeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. f' Medina, Kölesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végén dr. Vida János i Sióagárd, telefon: 3 az ügye- i teles. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Ga­ray u. 6. szóm alatt (telefon: • 130) tartanak ügyeletet. Eonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele­tét dr. Bártfay Imre látja el. Az ügyelet helye: Bonyhád, Perczel M. u. 49. Telefon: 89. Az ügyeleti szolgálat szomba- . ton déltől hétfő reggel 8 óráig tart. Az aparhanti kör­zet ellátását dr. Veress Béla -• lengyeli körzeti orvos látja el. * i Szórakozás s* Művelődési Hói, Fadd: szeptember 12-én 19 órakor ifjúsági klub-névadó és klub­avató est. Kossuth Művelődési Ház, Kölesd: 13-án este 8 órától táncest a Torpedó-együttes fellépésével. Szeptembe-r 14- i én este 8 órakor a Déryné­ig 4. előadásában Éva és Adóm ... című vígjáték kerül .bemutatásra. \ , Hőgyész, Tevet, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvoso dr. Lencse László Tevel, tele­fon: 2. Az ügyeleti szolgálat szombaton 11 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Paks nagyközségben a ren- delőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el « betegeket. , *.*j Nagydorog, Kajdacs, Sár- szentiucinc, Gyorköny, Pálfo ügyeletese szeptember 6-án déli 12 órától szeptember 8- án reggel 8 óráig dr. Kumá» novits József, Pálfa község» ben, telefon: 10. 4 ÁLLATORVOSI: Szekszárdort a hét végi állatorvosi ügyele­tes dr. Bertha Béla. Szek- szárd, Kossuth L. u. 6. Tele­fon: 14—649. Az ügyelet ki­terjed őcsény, Szálka, Harc és Sióagárd községekre is. Bonyhádon és körzetébed dr. Koch Henrik, telefoni 154 a hét végi ügyeletes. Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén a hét végi ügyeletes dr. Huszár Elek Hőgyész, te­lefon : 22. GYÓGYSZERTÁRI: Szék­szárdon a 3-as számú (Hu­nyadi u.) gyógyszertár ad ügyeletet. Bonyhádon, Oombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi két gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ün­nepi ügyeletet. ' Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletit tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógy­szertára. » Kiállítás I * Szekszárd, Balogh Adám Múzeum, állandó kiállítások:' Régészeti, néprajzi és mun­kásmozgalmi kiállítás. Szep­tember 7-től október 12-ig „Jel és jelentés a népviselet­ben” című kiállítás az emeleti nagyteremben, „Tolna megyei kéziratos térképek" kiállítása a kisteremben tekinthető meg. A múzeum nyitva 9—13 és 14 :—18 óráig, hétfő kivételével. telenet Alexandre Dumas: A fekete tulipán című regényé­ből készült angol tv-filmváltoz at I. részéből, amelyet a Ma­gyar Televízió szeptember 10- én, szerdán 20 órakor sugá­roz. ~~ NÉGY TÉVÉFILM — KÖZÖS ALAPGONDOLATTAL Fiatal munkások — fe önmagukról Mindössze tizenöt perces film az Anya és lánya. Mű­faja: dokumentumfilm. Sze­replői élő személyek, saját életükről, gondjaikról, örö­meikről vallanak. Szinte hihe­tetlen, hogy ilyen rövid, 15— 20 perces film képes az em­beri sorsokat ilyen mélység­ben, s társadalmi összefüggé­sekre is rávilágítva ábrázolni. Az anya özvegyen nevelt fel három gyermeket, s ma sem pihen soha, figyel a világ dolgaira, részt vállal a közös­ség problémáiból, s minden érdekli. Lánya — most har­mincéves — szinte mindent készen kapott, modern torony­házban lakik, autójuk is van, s elégedetten mondja: amit a korosztályom elért, azt én is elértem. Az anya a küzdel­mes, munkában eltöltött évek utón is derűs, boldog, lánya viszont mintha unatkozna szé­pen elrendezett életében. A film készítői — Radevszki Teo-_ dór rendező, Pálfalvi Nándor: szerkesztő-riporter és Neu-' mann János operatőr — arra ; kerestek választ, hogyan válik közömbössé a fiatalság egy része, ha ölébe hull mindaz, amit mások nehéz munkával teremtettek elő. A filmmel eqyidőben három másikat is készítettek. A négy filmet a rendező nem nevezte sorozat­nak, ám nem nehéz megtalál- . ni bennük a közös alapaon- dolatot. Mindegyik film főhőse harmincéves munkás, árnyal­tan megrajzolt portréjuk fi­gyelemre méltó, gondolatéb­resztő. (Az Anya és lánya szeptember 12-én, pénteken 18.05-kor kerül adásra a tele­vízióban.) A rendező Radevszki Teodor nevét a televízió nézői az Al­kohol című, nagy sikerű film­sorozatban ismerhették meg előzőleg, a szerkesztő-riporter Pálfalvi Nándor pedig többek között a Gondolatok a bol­dogságról és Gondolatok a hétköznapokról című filmjei­vel hívta fel magára a nézők és kritikusok figyelmét. Első alkalommal dolgoztak együtt, közös munkájukról a rendező így nyilatkozott: — Ismertem Pálfalvi Nán­dor munkástémákat feldolgo­zó regényeit, ez adta a gon­dolatot közös munkánkhoz, melynek során a mai fiatal munkások életét, gondolko­dását kutattuk. Célunk a do­kumentumfilmek megszokott gyakorlatától eltérően, nem a puszta rögzítés, hanem az áb­rázolás, a láttatás volt. Be­mutatni az emberek életét, tisztázni gondolataikat, oly módon, ahogy talán még ők sem tisztázták önmaguk előtt. A fölfedezett, megfigyelt em­beri sorsokat, karaktereket megpróbáltuk a film nyelvére átültetni, ezt hagyományos módszerekkel nem tudtuk megvalósítani, ezért dolgoz­tunk ki olyan szisztémát, amely mindkettőnk számára új volt. A dokumentumfilm le­hetőségeit a játékfilmes dra­maturgia eszközeivel bővítet­tük, ezáltal tudtuk az egyes jeleneteket, képsorokat tömö­ríteni, fokozni. Korda Agne* , ' Ügyeletek # P IKÉB9B Ugyeletek. Kiállítás. Szórakozás. Televízió. i lülUJtlt11 millllliHIIIIIM Útitervek, úticélok Műemléki kalauz Sorozatunkban olyan mű­emlékeket, látnivalókat mu­tatunk be, ameiyek közelé­ben rendszerint elmennek a hétvégi kirándulók, vagy azok, akik szabadságuk ide­jét töltik, arra azonban rit­kán jut idejük, hogy meg is tekintsék őket. Ezek a mű­vészeti, irodalmi emlékek legtöbbször nem szerepel­nek az idegenforgalmi ka­lauzokban, pedig maradan­dó élményt jelentenek a látogatóknak. Mecseknádasd Valamikor püspöki nyaraló­hely volt, ezt jelezte korábbi neve is: Püspöknádasd. Akis faluban több műemlék is van, de a kirándulók szép fekvé­séért is szeretik. Napsütéses Időben alig van a napnak órája, hogy autós utasok ne állnának meg a falu szélén, a temetőben emelkedő kis ká­polna mellett, hogy elgyönyör­ködjenek a tájban. A Szent Istvánról elnevezett kápolna lőrésablakos, gúlasisakos tor­nyával szép XÍV. századi mű­emlékünk, mely nem is ön­magában jelent kellemes lát­ványt, hanem a tájjal együtt. Hajdani építői — s erre még mutatunk majd példát —. szinte beletervezték a tájba, azt egésziti ki, azt teszi tel­jessé. A Pécs felé vezető út­ról visszapillantva a magas­ból, különösen megkapó lát­vány. Hazánkban aránylag ritka a kápolnát körülvevő XVIII. szá­zadi temető, melynek német nyelvű keresztfeliratai ma is jól olvashatók. Néhány évvel ezelőtt a ká­polnát is, környékét is restau­rálták, s akiknek erre visz út­juk, jól teszik, ha néhány per­cet időznek a szép, történel­mi környezetben. v. Mecseknádasd másik épí­tészeti nevezetessége az egy­kori püspöki nyaraló a falu közepén, amit Klimó György pécsi püspök, akinek nevébe* a pécsi egyetemi könyvtár alapítása is fűződik, építtetett a XVIII.-század második felé­ben. Tízabjakos, főkapuján vázák. Barokk stílusú. Említés­re méltó nevezetessége, hogy 1846 október 24-én itt szállt meg Liszt Ferenc. Ma nevelő- otthon. A mellette lévő kápolnát ugyancsak Klimó püspök épít­tette. Belső tere nyolcszöglo- tes, ovális ablakokkal. Fél­gömb kupoláját a kutatók tö­rök hatásnak tulajdonítják. A plébánia épülete 1771- ben épült, a közelében 1+2+ 1+2 tengelyes földszintes épület, 1800-ból. A közeli Rékqvór István lály alapítása, amelynek azon bon csak néhány alapfalát találták meg. * cs. * Foto: Gottvald Károly XVIII. századi sírkeresztek. A XIV. századi kápolna«

Next

/
Oldalképek
Tartalom