Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

r \ ' GENF Gertiben pénteken megtar­tották a stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttség újabb találkozóját. TRIPOLI Rakéta- és tüzérségi tűz alá vették pénteken hajnalban a libanoni Tripoliban egy lakta­nya barakkjait, szélsőséges vallási csoportok, a támadás nyomán tíz katona megsebe­sült. A szembenálló muzul­mán és keresztény fegyvere­sek közt napok óta folyó ösz- szetözések legújabb hullámá­nak tetőpontján a libanoni fő­város utcáin bombák robban­tak, mintegy negyven üzletet rongálva meg. LONDON A brit szakszervezetek Blackpoolban ülésező, orszá­gos kongresszusa állást foglalt amellett, hogy a tőkés és a szocialista országok szakszer­vezeti szövetségesei építsenek ki egymással szorosabb kap­csolatokat. ! ' MADRID A spanyol hatóságok pénte­ken 36 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy az ille­gális „hazafias forradalmi an­tifasiszta front” tagjai. Fel­forgató és terrorista tevékeny­séggel vádolják őket, a nem­rég hozott új megtorló törvé­nyek alapján. ATHÉN Görögország hozzájárult ah­hoz, hogy az amerikai had­erők a jövőben is használják a területén lévő katonai tá­maszpontokat. Az Egyesült Államok külügyminisztériu­ma csütörtökön bejelentette, hogy a kétoldalú tárgyalások eredményének megfelelően tovább fogják csökkenteni a görög területen szolgálatot teljesítő amerikai legénység létszámát. Mint ismeretes, Görögország tavaly kilépett a NATO katonai szervezetéből. Puccskísérlet Szudánban (Péntek esti kommentárunk.) Alig néhány óráig tartott a bizonytalanság, míg kiderült: a pénteki szudáni puccskísérlet megbukott. Még úgyszólván le sem kopogták a telexgépek egyes nyugati hírügynökségek gyorshírét Oszmán al­ezredes rádiónyilatkozatáról, máris újabb hír érkezett: Ibrahim, a szudáni fegyveres erők főparancsnoka tár. saságában a Szudáni Szocialista Unió főtitkárhelyettese bejelentette: „a szudáni nép kiáll a májusi forradalom mellett és szét fogja zúzni az árulókat”. Mindez Ni­meri elnök nevében hangzott el. Délután már hírt ad­tak arról, hogy a felkelés vezére, Oszmán alezredes az összetűzésekben életét vesztette. Szudán hatalmas, több mint 2,5 millió négyzet- kilométeres területén 16 millió ember él: mohamedán arabok — ők alkotják a lakosság felét —, hamlta ere­detű nubiaiak, bedzsák és nilota törzsbeliek, valamint több száz néger törzs. Harmincnál több nyelven beszél Szudán lakossága, amely rendkívül szegény. Igaz, te. rületének alig több mint 23 százalékán folyik mező- gazdasági művelés, s a nép kulturális színvonala is rendkívül alacsony: több mint 90 százalékuk nem ír és nem olvas. Bár históriája az időszámítás előtti évezredekbe nyúlik vissza, történelmének legváltozatosabb lapjai az újkoriak. Tíz évvel ezelőtt hagyták el területét az utol­só angol és egyiptomi csapatok, s 1956. január elsején kiáltották ki az ország függetlenségét. Belső hatalmi villongások és sorozatos puccsok után Nimeri a had­sereg segítségével magához ragadta a hatalmat. Programja eleinte mind a kül-, mind a belpolitiká­ban rendkívül haladó elveket hirdetett Ellenfelei egyetlen esztendő alatt ötször kísérelték meg, hogy rendszerét megbuktassák, ám eredménytelenül. 1970 áprilisában végleges, döntő csapást mért a jobboldalra. Ebben a küzdelmében nagy támogatást kapott a szudáni haladó erőktől, mindenekelőtt a kommunisták­tól. Később azonban a Szudáni Kommunista Párt — más, haladó szervezetekkel egyetemben — szembehe­lyezkedett Nimerinek azzal a tervével, hogy csatlakoz­zanak a tervezett arab konföderációhoz. Az elnök nem tűrt ellenvetést: bírálóit kíméletlenül likvidálta, a kommunista pártot betiltotta. Kétségtelen, hogy a mai szudáni rendszert sok bel­ső ellentmondás jellemzi. Valószínű, hogy Oszmán al­ezredes a nagyobb mérvű demokrácia és a gazdasági bajok rendezése érdekében ragadott fegyvert. Hamvá­ban holt felkelésének rögtönzött programnyilatkozata mindenesetre erre utal: meghirdette valamennyi poli­tikai fogoly szabadon bocsátását. A marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítóján megkezdődött a tanév. Tegnap az első évfolyam filozófia és nemzetközi munkásmozgalom szakán kezdődött meg a ta­nítás, a politikai gazdaságtan, a magyar munkásmozgalom története és az etika második évfolyamán ugyancsak előadá­sokra került sor. A megnyitó előadást az első évfolyam hallgatóinak dr. Ka- licza Rezső, a oktatási igazga­tóság vezetője tartotta, a má­sodik évfolyam hallgatóit pe­dig a tanszékvezetők üdvözöl­ték az első tanítási napon. A szakosítón megyénkben mintegy száznyolcvanán tanul­nak. i Arab szakszervereti küldöttség megyénkben Két napot töltött megyénk­ben a MEDOSZ meghívására hazánkban tartózkodó arab küldöttség két tagja, Moha­mad Nassár az Arab Liga me­zőgazdasági szakszervezetének kultúrfelelőse, és Kernel El- selley, az analfabétizmus fel­számolásával foglalkozó mun­katársa. Meglátogatták a Szekszárdi Állami Gazdaságot, elbeszél­gettek a gazdaság gazdasági és mozgalmi vezetőivel tár­sadalmi aktívákkal és mód­jukban állt a termelésben közvetlenül részt vevő dolgo­zókkal is személyesen találkoz­ni. Elsősorban a szocialista or­szágokban lévő mozgalmi és gazdasági szervek együttmű­ködésével, valamint a gazdál­kodással ismerkedtek. Megtekintették többek kö­zött a szekszárdi gazdaság szőlőrekonstrukciós munkáit, a szőlőfeldolgozás gépesítését, a várdombi lucemaszárító üze­met. Bátán a November 7. Tszí szakosított baromfi- és szarvasmarha-telepét tekintet­ték meg. A látottak és a hallottalri alapján nagy elismeréssel nyi­latkoztak, az állami gazdaság­ban és a termelőszövetkezet-: ben tapasztaltakról. ^ Szovjet—amerikai tárgyalások A létrejött megállapodásnak megfelelően Moszkvában pén­teken felújították a szovjet és az amerikai küldöttség tár­gyalásait a békés célú föld alatti nukleáris kísérleteket érintő kérdésekről. A tárgya­lásokon részt vevő szovjet kül­döttség vezetője Igor Moro-' hov, az állami atomenergia­bizottság első elnökhelyettese, az amerikai küldöttségé pedig Walter Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­te. Összehívták a LEMP kongresszusát A Lengyel Egyesült Munkás-., párt plenáris ülésén beszédet mondott Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök, ismertetve a fo­lyó ötéves terv eredményeit, a következő öt évre vonatkozó tervet, lehetőségeket és problé­mákat. A beszédek és hozzászólásoS után a plénum határozatot fo­gadott el, amelynek értelmé­ben a LEMP VII. kongresszu­sát 1975. december 8-ra hívják össze. Á bangladesi államcsíny hátteréről ■" A bangladesi államcsínyt értékelve egyre többen állítják, hogy Rahman sejk uralmának megdöntésére azért kerülhetett sor, mert az országban kataszt­rofális a gazdasági helyzet. E nézet igazolását bizonyítják az alábbi sorok. A HINDUSZTÁNI szubkontinens északkeleti sarkában, a Gonges deltájában létrejött fiatal állam­ban, Banglades Népi Köztársa­ságban 1975 elején — nem sok­kal a függetlenség harmadik év­fordulója utón — vezette be az elnöki kormányzást Mudzsibur Rahman sejk. Az államfői teljha­talom megszervezésével Mudzsi- bur Rahman — saját szavaival élve — végrehajtotta Banglades „második forradalmát”. Ezt megelőzően 1974. decem­ber 28-ón Mudzsibur Rahman rendkívüli állapotot léptetett életbe Banglades egész terüle­tén. A határozott vezetési stílus és módszer érvényesítését meg­értéssel fogadták mindazok, akik látták: kemény kezű, következe­tes központi irányítás nélkül el­képzelhetetlen az ország tenger­nyi bajának, gondjának orvoslá­sa. A következetes központi irá­nyítás meghonosítását az ország súlyos qazdasági helyzetét ki­használó ellenséges erők provo­kációi tették szükségessé. Banglades Népi Köztársaság lakossága 1974. elején még ked­vező körülmények között kezdte meg az első ötéves gazdaság- fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósítását. Az 1974. áprili­sában életbe lépett terv a nemzeti jövedelem 5,5 százalékos növekedését irányozta elő, s cé­lul tűzte a még gyenge kapaci­tású gazdaság megerősítését az új technika bevezetését az iparban, a mezőgazdaságban pedig az évi 15,5 millió tonna gabonatermés biztosítását, valamint a fő export­termény, a juta termelésének megkétszerezését. A gabonater­melés növelése létfontosságú fel­adat, minthogy a 75 millió lako­sú Banglades — Ázsia legtúlné- pesedettebb országa — krónikus gabonahiánnyal küzd, s a lakos­ság ellátásához szükséges élel­miszer-behozatal szinte teljesen elnyeli a devizatartalékokat, s így kénytélen korlátozni a beru­házási jövök vásárlását. A jó kezdet reményeit azonban elso­dorta az 1974 augusztusi pusztí­tó árvíz. A monszun-esőzés víz- áradata 80 ezer négyzetkilomé­ter területet, az ország területé­nek több mint a felét öntötte el. A fiatal független államot a ter­mészeti csapások mellett a tőkés világ pénzügyi és energiaválsága is sújtotta, Banglades tavaly csaknem néqyszer annyit költött benzinre, mint 1973-ban, noha behozatala alapvetően semmit sem növekedett. A TERMÉSZETI CSAPASOK kö­vetkeztében 1974.*ber 3 millió tonnával kevesebb szemester­ményt takarítottak be. a lokos- sáa élelmezéséhez szükséges 12 millió tonnánál. Az élelmiszer- hiány miatt a jutatermesztésre használt földek jelentős részén is rizst termesztenek. Ez egyfelől fokozza a kormány devizabevé­teleinek gondjait, másfelől nem szüntette meg a tömeges éh­halált sem. Nem hivatalos becs­lések szerint 1974 utolsó négy hónapjában Bangladesben 30 ezren haltak éhen. A súlyos élel­miszerhiányt a gabonakereske­dők és a nagygazdák használták ki. A gabonakereskedők felverték az árakat, a nagygazdáknak le­hetőséget adtak arra, hogy a fe­ketepiacon az állami áraknál jó­val drágábban értékesítsék ter­méküket. A súlyos gazdasági helyzetet — az 1973-ban alakult Népi Egy­ségfrontban tömörült demokrati­kus, haladó erőkkel szembenálló — reakciós szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erők a maguk ja­vára iqyekeztek hasznosítani. (A Népi Egységfrontban az Avami Liga, Banglades Kommunista Pártja és a Nemzeti Avami Párt tömörült.) A heterogén összeté­telű ellenzék elemei közül leg­többet a Nemzeti Szocialista Párt (JSD) és Maulana Bhnshani cso­portja hallatott magáról. A rö­vid múltú, 1973 őszén alakult Nemzeti Szocialista Párt vezetői már 1974 elején Mudzsibur Rah­man kormányának megdöntése jegyében tartottak avűléseket és a qazdasági nehézségeket meg­kísérelték véres incidensek szer­vezésére felhasználni. Az ellen­zéki erők az 1973 tavaszán meg­tartott parlamenti választásokat követően taktikát változtattak. A választások előtt abban remény­kedtek, hogy élhetnek a harc parlamenti formáival. E reményük azonban szertefoszlott, minthogy az Avami Liga a választásokon elsöprő győzelmet aratott. így a terrorhoz és a szabotázsakciók­hoz folyamodtak. A terroristák a függetlenség kivívását követő el­ső három évben a rendkívüli ál­lapot bevezetéséig az Avami Li­ga háromezer aktivistáját, köztük négy parlamenti képviselőjét öl­ték meg. A KORMÁNY — sokszor már úgy tűnt — teljesen képtelenné vált a meglazult állami fegyelem helyreállítására. A vezetés jófor­mán csak a fővárosban tudta — úgy ahogy — érvényesíteni aka­ratát. A törvényeket a vidéki köz- iqazgatás szabotálta, saját el­képzelései szerint értelmezte, dur­ván kijátszotta. Nőttön-nőtt a rendezetlenség, a szegénység, s sokasodott az éhezők tömeae. Ebben a helyzetben a közvéle­mény egyetértésével találkozott az elnöki kormányzás bevezetése, a pártok sorában az Avami Liga működésének betiltása is, s az a terv, hoay a későbbiekben egy­séges, Nemzeti Párt veszi át az ügyek irányítását. Erre azonban a bekövetkezett véres puccs miatt már nem ke­rülhet sor, Rahman seik már nem tudja meqmutotni államvezetési, orszóairányítói képességeit. Nem volt ideje a sejknek az ultrabal- oldoli terrorista vezérek letartóz­tatására, az elrejtett fegyverek alapos felkutatására. Hogy mit eredményez majd az új kormány működése Banglades­ben? Hogy mit produkál majd Khonder Muszták Ahmed, az új elnök, aki a megdöntött kor­mányban mint kereskedelemügyi miniszter volt? — az majd elvá­lik. ÜGY HÍRLIK, miután az új el­nök köztudottan nyugatbarát, minden bizonnyal a nyugati orszá­goktól igyekszik gazdasági se­gítséget kérni. Khander Muszták Ahmed jobboldali beállítottságá­ból következőleg az is szinte biz­tos, hogy India-ellenes irányba tereli majd az országot, s lazít az eddigi szovjet barátságon is. Szorosabbra fűzi kapcsolatait minden bizonnyal Pakisztánnal, mely azt jelentheti, hogy Peking­gel is jobb viszonyba kerül. Na de ezek még csak következteté­sek. Az elkövetkezendő hetek, hónapok majd választ adnak, hogyan sikerül a világ egyik leg­szegényebb országában, termé­szeti katasztrófáktól rendszeresen sújtott, monokultúrás művelést folytató országban a fejlődés alapfeltételeit megteremteni, vagy legalábbis a gyors hanyatlást meggátolni. FODOR LÁSZLÓ 1975. szeptember ft, Tanévnyitás a szakosítón

Next

/
Oldalképek
Tartalom