Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-06 / 209. szám
r \ ' GENF Gertiben pénteken megtartották a stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség újabb találkozóját. TRIPOLI Rakéta- és tüzérségi tűz alá vették pénteken hajnalban a libanoni Tripoliban egy laktanya barakkjait, szélsőséges vallási csoportok, a támadás nyomán tíz katona megsebesült. A szembenálló muzulmán és keresztény fegyveresek közt napok óta folyó ösz- szetözések legújabb hullámának tetőpontján a libanoni főváros utcáin bombák robbantak, mintegy negyven üzletet rongálva meg. LONDON A brit szakszervezetek Blackpoolban ülésező, országos kongresszusa állást foglalt amellett, hogy a tőkés és a szocialista országok szakszervezeti szövetségesei építsenek ki egymással szorosabb kapcsolatokat. ! ' MADRID A spanyol hatóságok pénteken 36 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy az illegális „hazafias forradalmi antifasiszta front” tagjai. Felforgató és terrorista tevékenységgel vádolják őket, a nemrég hozott új megtorló törvények alapján. ATHÉN Görögország hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai haderők a jövőben is használják a területén lévő katonai támaszpontokat. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a kétoldalú tárgyalások eredményének megfelelően tovább fogják csökkenteni a görög területen szolgálatot teljesítő amerikai legénység létszámát. Mint ismeretes, Görögország tavaly kilépett a NATO katonai szervezetéből. Puccskísérlet Szudánban (Péntek esti kommentárunk.) Alig néhány óráig tartott a bizonytalanság, míg kiderült: a pénteki szudáni puccskísérlet megbukott. Még úgyszólván le sem kopogták a telexgépek egyes nyugati hírügynökségek gyorshírét Oszmán alezredes rádiónyilatkozatáról, máris újabb hír érkezett: Ibrahim, a szudáni fegyveres erők főparancsnoka tár. saságában a Szudáni Szocialista Unió főtitkárhelyettese bejelentette: „a szudáni nép kiáll a májusi forradalom mellett és szét fogja zúzni az árulókat”. Mindez Nimeri elnök nevében hangzott el. Délután már hírt adtak arról, hogy a felkelés vezére, Oszmán alezredes az összetűzésekben életét vesztette. Szudán hatalmas, több mint 2,5 millió négyzet- kilométeres területén 16 millió ember él: mohamedán arabok — ők alkotják a lakosság felét —, hamlta eredetű nubiaiak, bedzsák és nilota törzsbeliek, valamint több száz néger törzs. Harmincnál több nyelven beszél Szudán lakossága, amely rendkívül szegény. Igaz, te. rületének alig több mint 23 százalékán folyik mező- gazdasági művelés, s a nép kulturális színvonala is rendkívül alacsony: több mint 90 százalékuk nem ír és nem olvas. Bár históriája az időszámítás előtti évezredekbe nyúlik vissza, történelmének legváltozatosabb lapjai az újkoriak. Tíz évvel ezelőtt hagyták el területét az utolsó angol és egyiptomi csapatok, s 1956. január elsején kiáltották ki az ország függetlenségét. Belső hatalmi villongások és sorozatos puccsok után Nimeri a hadsereg segítségével magához ragadta a hatalmat. Programja eleinte mind a kül-, mind a belpolitikában rendkívül haladó elveket hirdetett Ellenfelei egyetlen esztendő alatt ötször kísérelték meg, hogy rendszerét megbuktassák, ám eredménytelenül. 1970 áprilisában végleges, döntő csapást mért a jobboldalra. Ebben a küzdelmében nagy támogatást kapott a szudáni haladó erőktől, mindenekelőtt a kommunistáktól. Később azonban a Szudáni Kommunista Párt — más, haladó szervezetekkel egyetemben — szembehelyezkedett Nimerinek azzal a tervével, hogy csatlakozzanak a tervezett arab konföderációhoz. Az elnök nem tűrt ellenvetést: bírálóit kíméletlenül likvidálta, a kommunista pártot betiltotta. Kétségtelen, hogy a mai szudáni rendszert sok belső ellentmondás jellemzi. Valószínű, hogy Oszmán alezredes a nagyobb mérvű demokrácia és a gazdasági bajok rendezése érdekében ragadott fegyvert. Hamvában holt felkelésének rögtönzött programnyilatkozata mindenesetre erre utal: meghirdette valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását. A marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítóján megkezdődött a tanév. Tegnap az első évfolyam filozófia és nemzetközi munkásmozgalom szakán kezdődött meg a tanítás, a politikai gazdaságtan, a magyar munkásmozgalom története és az etika második évfolyamán ugyancsak előadásokra került sor. A megnyitó előadást az első évfolyam hallgatóinak dr. Ka- licza Rezső, a oktatási igazgatóság vezetője tartotta, a második évfolyam hallgatóit pedig a tanszékvezetők üdvözölték az első tanítási napon. A szakosítón megyénkben mintegy száznyolcvanán tanulnak. i Arab szakszervereti küldöttség megyénkben Két napot töltött megyénkben a MEDOSZ meghívására hazánkban tartózkodó arab küldöttség két tagja, Mohamad Nassár az Arab Liga mezőgazdasági szakszervezetének kultúrfelelőse, és Kernel El- selley, az analfabétizmus felszámolásával foglalkozó munkatársa. Meglátogatták a Szekszárdi Állami Gazdaságot, elbeszélgettek a gazdaság gazdasági és mozgalmi vezetőivel társadalmi aktívákkal és módjukban állt a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozókkal is személyesen találkozni. Elsősorban a szocialista országokban lévő mozgalmi és gazdasági szervek együttműködésével, valamint a gazdálkodással ismerkedtek. Megtekintették többek között a szekszárdi gazdaság szőlőrekonstrukciós munkáit, a szőlőfeldolgozás gépesítését, a várdombi lucemaszárító üzemet. Bátán a November 7. Tszí szakosított baromfi- és szarvasmarha-telepét tekintették meg. A látottak és a hallottalri alapján nagy elismeréssel nyilatkoztak, az állami gazdaságban és a termelőszövetkezet-: ben tapasztaltakról. ^ Szovjet—amerikai tárgyalások A létrejött megállapodásnak megfelelően Moszkvában pénteken felújították a szovjet és az amerikai küldöttség tárgyalásait a békés célú föld alatti nukleáris kísérleteket érintő kérdésekről. A tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője Igor Moro-' hov, az állami atomenergiabizottság első elnökhelyettese, az amerikai küldöttségé pedig Walter Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. Összehívták a LEMP kongresszusát A Lengyel Egyesült Munkás-., párt plenáris ülésén beszédet mondott Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, ismertetve a folyó ötéves terv eredményeit, a következő öt évre vonatkozó tervet, lehetőségeket és problémákat. A beszédek és hozzászólásoS után a plénum határozatot fogadott el, amelynek értelmében a LEMP VII. kongresszusát 1975. december 8-ra hívják össze. Á bangladesi államcsíny hátteréről ■" A bangladesi államcsínyt értékelve egyre többen állítják, hogy Rahman sejk uralmának megdöntésére azért kerülhetett sor, mert az országban katasztrofális a gazdasági helyzet. E nézet igazolását bizonyítják az alábbi sorok. A HINDUSZTÁNI szubkontinens északkeleti sarkában, a Gonges deltájában létrejött fiatal államban, Banglades Népi Köztársaságban 1975 elején — nem sokkal a függetlenség harmadik évfordulója utón — vezette be az elnöki kormányzást Mudzsibur Rahman sejk. Az államfői teljhatalom megszervezésével Mudzsi- bur Rahman — saját szavaival élve — végrehajtotta Banglades „második forradalmát”. Ezt megelőzően 1974. december 28-ón Mudzsibur Rahman rendkívüli állapotot léptetett életbe Banglades egész területén. A határozott vezetési stílus és módszer érvényesítését megértéssel fogadták mindazok, akik látták: kemény kezű, következetes központi irányítás nélkül elképzelhetetlen az ország tengernyi bajának, gondjának orvoslása. A következetes központi irányítás meghonosítását az ország súlyos qazdasági helyzetét kihasználó ellenséges erők provokációi tették szükségessé. Banglades Népi Köztársaság lakossága 1974. elején még kedvező körülmények között kezdte meg az első ötéves gazdaság- fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósítását. Az 1974. áprilisában életbe lépett terv a nemzeti jövedelem 5,5 százalékos növekedését irányozta elő, s célul tűzte a még gyenge kapacitású gazdaság megerősítését az új technika bevezetését az iparban, a mezőgazdaságban pedig az évi 15,5 millió tonna gabonatermés biztosítását, valamint a fő exporttermény, a juta termelésének megkétszerezését. A gabonatermelés növelése létfontosságú feladat, minthogy a 75 millió lakosú Banglades — Ázsia legtúlné- pesedettebb országa — krónikus gabonahiánnyal küzd, s a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer-behozatal szinte teljesen elnyeli a devizatartalékokat, s így kénytélen korlátozni a beruházási jövök vásárlását. A jó kezdet reményeit azonban elsodorta az 1974 augusztusi pusztító árvíz. A monszun-esőzés víz- áradata 80 ezer négyzetkilométer területet, az ország területének több mint a felét öntötte el. A fiatal független államot a természeti csapások mellett a tőkés világ pénzügyi és energiaválsága is sújtotta, Banglades tavaly csaknem néqyszer annyit költött benzinre, mint 1973-ban, noha behozatala alapvetően semmit sem növekedett. A TERMÉSZETI CSAPASOK következtében 1974.*ber 3 millió tonnával kevesebb szemesterményt takarítottak be. a lokos- sáa élelmezéséhez szükséges 12 millió tonnánál. Az élelmiszer- hiány miatt a jutatermesztésre használt földek jelentős részén is rizst termesztenek. Ez egyfelől fokozza a kormány devizabevételeinek gondjait, másfelől nem szüntette meg a tömeges éhhalált sem. Nem hivatalos becslések szerint 1974 utolsó négy hónapjában Bangladesben 30 ezren haltak éhen. A súlyos élelmiszerhiányt a gabonakereskedők és a nagygazdák használták ki. A gabonakereskedők felverték az árakat, a nagygazdáknak lehetőséget adtak arra, hogy a feketepiacon az állami áraknál jóval drágábban értékesítsék terméküket. A súlyos gazdasági helyzetet — az 1973-ban alakult Népi Egységfrontban tömörült demokratikus, haladó erőkkel szembenálló — reakciós szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erők a maguk javára iqyekeztek hasznosítani. (A Népi Egységfrontban az Avami Liga, Banglades Kommunista Pártja és a Nemzeti Avami Párt tömörült.) A heterogén összetételű ellenzék elemei közül legtöbbet a Nemzeti Szocialista Párt (JSD) és Maulana Bhnshani csoportja hallatott magáról. A rövid múltú, 1973 őszén alakult Nemzeti Szocialista Párt vezetői már 1974 elején Mudzsibur Rahman kormányának megdöntése jegyében tartottak avűléseket és a qazdasági nehézségeket megkísérelték véres incidensek szervezésére felhasználni. Az ellenzéki erők az 1973 tavaszán megtartott parlamenti választásokat követően taktikát változtattak. A választások előtt abban reménykedtek, hogy élhetnek a harc parlamenti formáival. E reményük azonban szertefoszlott, minthogy az Avami Liga a választásokon elsöprő győzelmet aratott. így a terrorhoz és a szabotázsakciókhoz folyamodtak. A terroristák a függetlenség kivívását követő első három évben a rendkívüli állapot bevezetéséig az Avami Liga háromezer aktivistáját, köztük négy parlamenti képviselőjét ölték meg. A KORMÁNY — sokszor már úgy tűnt — teljesen képtelenné vált a meglazult állami fegyelem helyreállítására. A vezetés jóformán csak a fővárosban tudta — úgy ahogy — érvényesíteni akaratát. A törvényeket a vidéki köz- iqazgatás szabotálta, saját elképzelései szerint értelmezte, durván kijátszotta. Nőttön-nőtt a rendezetlenség, a szegénység, s sokasodott az éhezők tömeae. Ebben a helyzetben a közvélemény egyetértésével találkozott az elnöki kormányzás bevezetése, a pártok sorában az Avami Liga működésének betiltása is, s az a terv, hoay a későbbiekben egységes, Nemzeti Párt veszi át az ügyek irányítását. Erre azonban a bekövetkezett véres puccs miatt már nem kerülhet sor, Rahman seik már nem tudja meqmutotni államvezetési, orszóairányítói képességeit. Nem volt ideje a sejknek az ultrabal- oldoli terrorista vezérek letartóztatására, az elrejtett fegyverek alapos felkutatására. Hogy mit eredményez majd az új kormány működése Bangladesben? Hogy mit produkál majd Khonder Muszták Ahmed, az új elnök, aki a megdöntött kormányban mint kereskedelemügyi miniszter volt? — az majd elválik. ÜGY HÍRLIK, miután az új elnök köztudottan nyugatbarát, minden bizonnyal a nyugati országoktól igyekszik gazdasági segítséget kérni. Khander Muszták Ahmed jobboldali beállítottságából következőleg az is szinte biztos, hogy India-ellenes irányba tereli majd az országot, s lazít az eddigi szovjet barátságon is. Szorosabbra fűzi kapcsolatait minden bizonnyal Pakisztánnal, mely azt jelentheti, hogy Pekinggel is jobb viszonyba kerül. Na de ezek még csak következtetések. Az elkövetkezendő hetek, hónapok majd választ adnak, hogyan sikerül a világ egyik legszegényebb országában, természeti katasztrófáktól rendszeresen sújtott, monokultúrás művelést folytató országban a fejlődés alapfeltételeit megteremteni, vagy legalábbis a gyors hanyatlást meggátolni. FODOR LÁSZLÓ 1975. szeptember ft, Tanévnyitás a szakosítón
