Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

Bemutatkozik a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság r Különösen árvízveszély Idején sze­repelnek sokat a lapokban. Akkor irányul rájuk a közvélemény reflek­tora, pedig a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói a ,.hét­köznapokon" is Jelentős munkát vé­geznek. Olvasóinknak most ezeket a hétköznapokat mutatjuk be Karászi Kálmán igazgató segítségével. A Közép-dunánúli Vízügyi Igazgatóság több mint 12 000 négyzetkilométer területen, gyakorlatilag három megye, (Fejér, Tolna és Veszprém) térségében látja el a vízgazdál­kodás egyre sokrétűbb felada­tát. Területét tekintve, az or­szág 12 vízügyi igazgatósága között a legnagyobb. A Balaton és a Velencei-tó, a Duna, a Kapos, a Nádor és még számos kis vízfolyás te­szi ezt a térséget vízrajzilag rendkívül változatossá. A domborzati viszonyok olyanok, hogy egyaránt szüksé­gessé tesznek dombvidéki és síkvidéki jellegű vízgazdálko­dási beavatkozásokat. Tárolni kell a vizet Különösen Fejér és Tolna megyék kiváló termőtalajai igénylik az ár- és belvízmen­tesítést, a vízrendezést, illető­leg az öntözéses gazdálkodást. Az egyre fejlődő települések és az ipar a mezőgazdasággal együtt, évről évre fokozódó nagyságú vízigénnyel lépnek feL A Duna gyakorlatilag korlátlan vízkészlete Fejér és Tolna megye keleti határán lehetőséget biztosít a víz­igényes létesítmények telepíté­séhez, ugyanakkor mindhá­rom megye belseje — annak ellenére, hogy kis vízfolyások­kal sűrűn át van szőve —víz­készletekben szegény. A Közép-dunántúli Vízügvi Igazgatóság legfontosabb fel­adata. hogy a vízgazdálkodás­sal összefüggő igények kielé­gítésének módozatait megke­resse, szervezze, illetőleg az úgynevezett vízhasználatokra felügyeljen. A valamikori társulatok, il­letve kultúrmérnöki hivatalok utódaként egységes állami szervezet keretei között látja el ezeket a feladatokat 194E> óta. A Székesfehérváron székelő igazgatóságnak négy területi szerve van, a siófoki és veszprémi kirendeltség, illet­ve a székesfehéníári, a szek­szárdi szakaszmérnökség. Az igazgatóság működését igen sok — a terület gazdasá­gi fejlődését számottevő mó­don befolyásoló — vízügyi lé­tesítmény megvalósítása jel­lemzi. Ellenálló gátrendszer r A 209 tak Tolna megyét védelmező kilométer hosszúságú gá- dunai szakasza, a bölcs­ke—madocsai töltések kivéte­lével, ma már sikeresen tud ellenállni a tendenciájában egyre magasabb szinten levo­nuló árvizek nyomásának. Je­lentősen növeli az árvízvédel­mi biztonságot a Sió töltései mentén, a köze' 400 millió fo­rint költséggel megvalósult Sió-árvízkapu, amelynek se­gítségével a magas, dunai jeges árvizeket Sió-töltéseink közül ki lehet rekeszteni. Komoly gondot jelentett a korábbi években a vízfolyás­hálózat rendezetlensége. (Tol­na megyében 516 kilométer vízfolyás és csatorna van álla­mi kezelésben). Az elmú't évek során a legfontosabb fő vízfolyások, így közöttük a Marcal, a Torna-patak (Veszp­rém megyében), a Nádor-csa­torna, Szent László-víz (Fejér megyében), a Kapos, a Kop­pány (Tolna megyében) rende­zésre kerültek. E nagyszabású munkák alapozták meg a víz­folyásokba torkolló belvízcsa­tornák, kisebb vízfolyások rendezésének lehetőségét, az üzemen belüli vízrendezések végrehajtását, általában a víz­gyűjtők rendezését. Nagy a fejlődés a mezőgaz­dasági vízhasznosítás terüle­tén. Több mint 30 000 ha-on folyik (zömében korszerű módszerekkel) öntözés, s eb­ből 11 000 hektárnyi öntözött terület jut Tolna megyére. Bár a-r utóbbi évek csapadé­kos nyári időjárása miatt az öntözési lehetőségeket nem használták ki teljes mérték­ben, mégis e vízgazdálkodási ágazat tovább fejlődik, s a Sió mentén Tolna megyében újabb korszerű öntözőrendszer megvalósítása van folyamat­ban. Tolna megyében hagyomá­nyai vannak a halgazdálko­dásnak. Több mint 1500 hek­táros területen halastó vízellá­tását és vízelvezetését kell az igazgatóságnak itt biztosítania. Közmű és vízszennyezés A megye belsejének vízi: '" letekben mutatkozó viszony!.. gos szegénysége szükségessé teszi a tavaszi vizek nvárj idő­szakra történő tárolását. Ä megyében 322 hektárnyi területen, 13 helyen létesült víztároló, s ezekben 5 millió köbméter vizet léhet öntözési célra felhasználni. Rendkívül intenzív fejlődés következett be Tolna megye közműves vízellátása tekinte­tében. Amíg 1960-ban mind­össze 12 település rendelkezett vízművel, ez 1973-ben 68-ra fog emelkedni. Sajnos, nem lehetünk elége­dettek a megye szennyvíz­csatorna-ellátottságával, hisz a kívánatos mértéknek mind­össze 10 százaléka valósul meg 1975-ig. Egvre nagvobb gondot kell fordítani a felszíni vizek tisz­taságának megóvására. Tolna megye felszíni vizeinek szeny- nyezései megyén kívüli terü­letről származnak. Szennyezet­ten érkezik a megvébe a Ka­pos-, a Sió- és a Nádor-csator­na, bár mindhárom vízfolyás szennyező forrásainak felszá­molása érdekében jelentős lé­pések történtek. Megvalósítás alatt áll Kaposvár szennyvíz­tisztítása. A Sió és Nádor szennyezettségét döntő módon enyhíteni fogja a fűzfői Nitro- kémia szennyvízkezelésénel: folyamatban lévő megoldása, valamint Székesfehérvár szennyvíztisztító telepe II. ütemének megvalósítása. (Az I. ütem már megépült.) Jelentős lépés a Simontor- nyai Bőrgyár szennyvízkezelé­sének megoldása is. A különféle vízgazdálkodás5 kérdések megoldásában nagy szerepet játszanak a vízügyi igazgatóság felügyelete alatt tevékenykedő vízgazdálkodási társulatok. Feladatuk a lakos­ság vízellátásán, a szenny­vizek kezelésén és elvezetésén túl, a vízgazdálkodási, melio­rációs teendők ellátása. Ez utóbbiak tekintetében Tolna megye teljes területén mű­ködnek társulatok, s eddigi tevékenységük számottevő eredménnyel járt. Fejlődés és fenntartás A vízügyi igazgatóság nem­csak hatósági, koordinatív és felügyeleti vízgazdálkodási fel­adatokat lát el, hanem saját kapacitásával gondoskodik a hatáskörébe utalt létesítmé­nyek fejlesztési, fenntartási, kiviteli terveinek elkészítésé­ről, s e tervek alapján a ki­vitelezés és üzemeltetés vég­rehajtásáról. Építi és fenntartja a Bala­ton és Velencei-tó partvédő­műveit, gondoskodik a tavak medrének fenntartásáról. Fejleszti és fenntartja az árvízvédelmi és belvízvédelmi műveket, a kis vízfolyások medrét. Részt vesz öntöző- rendszerek, víztároló létesít­mények megépítésében. Ár- é? belvizek megjelenése ideién saját apparátusával gondosko dik a védekezési feladatok el­látásáról. Amennyiben a saiát erő nem elegendő, a közerő és a honvédség igénybevétele mellett látja el a védekezés műszaki irányítási munkáit. Mindezt 600 alkalmazott és 1500 munkás végzi. Rendelke­zésre áll évi 4 millió köbmé tér gépi földmunka végrehaj­tásához szükséges gépállo­mány, s emellett megfelelő szállítójármű-park, korszerűen felszerelt javító gépműhely és az építési munkákat elősegítő kisgépek egész sora. A szekszárdi szakaszmérnökség Az operatív feladatokat ellá­tó területi szervezeti egységek között nagyon fontos feladatot lát el a szekszárdi szakasz- mérnökség. Mintegy 300 em­ber (mérnökök, technikusok, adminisztratív dolgozók, gát­őrök, fizikai munkások) gon­doskodik a működési területen az ár- és belvízvédelmi, víz- rendezési, vízhasznosítási fel­adatok ellátásáról, valamint a hatósági-felügyeleti teendők végzéséről. A szekszárdi szakaszmér­nökség az egyik legjobb szer­vezeti egység, hisz stabil, a vízügyi szolgálathoz nagyon hűséges törzsállomány tevé­kenykedik itt, amelynek igen nagy gyakorlata van, különö­sen az árvízvédelmi feladatok ellátásában. Egyébként is, ár­vízvédekezés idején — miután annak súlya Tolna megye te­rületére esik — az igazgatóság vezető apparátusa Szekszárdrr telepszik, innen látja el a vé­dekezés irányítását. A dolgozók nagy hivatás- tudattal és hozzáértéssel vég­zik munkájukat, melynek eredményeként ' háromszor nyerték el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját, hat alkalommal pedig a Kiváló vízügyi igazgatóság megtisztelő címet. 1975. szeptember 5. Munkaerő-prognózis Tolna megyében a legutóbb! adatok szerint 127 ezer az aktív kereső. Megyénk gazdasági struktúrájára jellemző, ha ezt a számot lebontva vizsgáljuk. A nem mezőgazda­ságban foglalkoztatottak száma mintegy 84 ezer, a mező- gazdaságban foglalkoztatottaké 43 ezer. Az összmunkaerő létszámának 43 százaléka nődolgozó. Közismert tény, hogy a IV. ötéves terv időszakában a foglalkoztatottak száma megyénkben is tovább emelkedett. Ez a folyamat vezetett oda, hogy a pár éve még meglévő foglalkoztatási gondjaink úgyszólván teljesen megoldódtak. Ha figyelembe vesszük a népesedés várható alakulását — a demográfiai hullám mélypontja miatt — az elkövetkező években a munkaerőforrásoknak csupán minimális emel­kedésével számolhatunk. Munkaerő-tartalékaink tehát beszűkültek, pedig az V. ötéves terv időszakában feltétlenül szükséges a foglalkoz­tatottak számának bővítése. Várhatóan ez a létszámnöve­kedés főként az iparban — ezen belül az építőiparban —• valamint a kereskedelemben lesz a legerőteljesebb. A még meglévő szabad munkaerő nagy része nő. Lét­számuk főként az iparban, a szállításban, a hirközlésben és a kereskedelemben növekszik majd erőteljesen. Mun- • kába állításuknál azonban számolni kell azzal, hogy több­ségük szakképzetlen. Aktivizálásukat megfelelő munka- körülmények, szociális ellátás, valamint a gyermekintézmé­nyek további fejlesztésével lehet csak elemi. A közeljövőben megyénkben újabb munkaerő-vonzás­körzetek kialakulására nem számíthatunk. Azonban a már folyamatban lévő ipartelepítések és a régebbi üzemek bő­vítése, rekonstrukciója tovább növeli a munkaerő-szükség­letet. Ez a fokozott igény a már kialakult nagyobb ipari centrumainkban, így elsősorban Szekszárdon, Dombóvá­ron, Pakson, valamint Bonyhádon jelentkezik. Egyéb helye­ken az üzemek és a vállalatok alapvetően csak a jelenleg is meglévő létszámukra számíthatnak. Ez pedig fokozott feladatot ró rájuk. A termelésnövelést célzó elképzeléseik’ csak akkor lehetnek reálisak, ha a meglévő munkaerőt az eddigieknél is hatékonyabban használják fel. Ez persze általános követelmény mindenütt. A munkaerőhelyzet alakulásának vizsgálatakor komoly tényezőként jelentkezik a fluktuáció. Némely esetben o gazdaságosabb termelés hasznos eszközévé is válhat. Ahol jók a munkakörülmények, magas a műszaki színvonal — nemcsak a munkaerő kihasználása hatékonyabb. Ez egy­úttal vonzó tényező is, olyan, amely enyhíti a munkaerő­hiányt, hisz „vándorlási céllá” válik. Az indokolatlan munkaerőmozgás leggyakoribb oka és egyben a szükséges fluktuáció akadálya, a helytelenül telepített községi ipar. A rossz hatásfokkal, korszerűtlenül termelő kisüzemek nemcsak az esetleges szabad munka­erőt kötik le, hanem gyakran — helyzeti előnyüknél fogva — a nagyobb ipari centrumokból is elvonják a munkaerőt. Ennek egyetlen ellenszere a meggondolt ipartelepítési po­litika. Az ipar számára még bizonyos mértékben szabad mun­kaerő-tartalékot jelent a mezőgazdaságban végbemenő nagyarányú gépesítés, melynek következtében megyénkben is évről évre csökken az itt foglalkoztatottak aránya. Tényként fogadhatjuk el, hogy az új ötéves terv folya­mán a munkaerőforrás csak minimálisan növekedik. A vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a termelés növe­lésének alapforrósát — a termelékenység gazdaságos nö­velése képezze. Különösen nagy gondot kell fordítani a rendelkezésre álló munkaerő optimális felhasználósára, a meglévő belső tartalékok jobb kihasználására. __________ GY. V. GY. W agner Ádam brigádjának vállalása A Bonyhádi Építőipari Szö­vetkezetben dolgozó szocialis­ta brigádok a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny­ben. kiváló eredményeket ér­tek el. A verseny időszaka köz­ben számos esetben módosí­tották a vállalást, mert válla­lati, vagy társadalmi, községi feladatokat kellett elvégezni. Wagner Ádám szocialista bri­gádja arra vállalkozott, éves vállalásán felül, hogy az isko­lák tatarozásában pluszmun­kát végeznek. A bonyhádi II. számú általános iskolában két szabad szombatjukon dolgoz­tak, azzal a céllal, hogy tanév­kezdésre az iskolát rendben át­adhassák a kisdiákoknak. Ko­rábban ennél a munkánál anyaghiány akadályozta a fo- lvamatos termelést, ezért for­dult a szövetkezet vezetősége a szocialista brigádokhoz, kü­lönmunkáért. A kőműves­brigád valamennyi tagja részt vett ebben a vállaláson felüli feladat elvégzésében. Tapasztalatcsere és jutalomét A decsi Sárközi Népi Ipar- művészeti Szövetkezet a szo­cialista brigádok tagjainak, valamint az egyéni munkaver­senyben legjobb eredményt elértek számára tapasztalat­csere-látogatást szervezett a békéscsabai Szőnyegszövőbe, a gyulai Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezet­be. A százfős küldöttségnek módjában állt elbeszélgetni az ottani szocialista brigádok tagjaival összehasonlítani munkahelyi körülményeiket. Megtárgyalták az általuk ki­alakított munkaversenyfor­mát, beszéltek az értékelés és az anyagi ösztönzés különbö­ző módjáról. A tapasztalatcserét kővető­en Gyulán városnézésre ke­rült sor, ahol megtekintették, a gyógyfürdőt is. A szívélyes vendéglátást viszonozva a de­csi Sárközi Népi Iparművé­szeti Szövetkezet viszontláto- gatásra hívta meg vendég­látóikat. Mitrovits Ferencni szövetkezeti bizottság elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom