Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Kortársak — kortársaknak Az UNESCO egyik szer. vezete, az AIAP—1AA (Képzőművészek Nemzet­közi Szövetsége) kezdemé­nyezésére a tagállamok nemzeti bizottságai ugyan­abban az időpontban ren­dezik meg a képzőművé. szeti világhetet. Ez az esemény először teremt világméretű talál­kozást a képzőművészek­nek és — akikért, akik­nek alkotni érdemes és kell — a közönségnek, örülünk, hogy részünk van ebben a monumentá lis bemutatkozásban, nemcsak azért, mert kor. társ képzőművészetünk gazdagságát és sokszínű­ségét megirigyelhetné tő­lünk bármely, a miénknél nagyobb nép is. Részvéte lünk a képzőművészeti vi lágnapon különösen azért becses számunkra, mert a népek közötti jobb megér, tést, barátságot szolgálja ez is, és ezúttal a szépség szavával. Az ember, aki festmé■ nyék előtt álldogálva be fogadja, amit a művész a világról, benne az ember­ről, az ember szerepéről mond, többnyire mentes a támadó, ellenséges iridu- latoktól. Nem azért az, mert elandalítja a közölt igazság, vagy elaltatja vi. lúgunkra vigyázó ébersé­gét a szépség, hanem azért, mert értelmének, s érzel­meinek szűrőjén engedi magához a művészet által kínált meg- és felismerni valókat. Gazdagodni akar, hogy világát is gazdagít­hassa és ami ennél is fon tosabb; mindinkább gazdá ja lehessen a világnak. Hazánkban a képzőmű­vészeti világnap alkalmá bői először festészetünké lesz a szó. Kiállítások egész sora nyílik a Kép csarnok Vállalat egész or szagot behálózó bemutató termeiben. Fogadjuk nyi tott szívvel és szemmel ezt a találkozást, melyhez ha sonló élményben szeptem bér 20—28. között az egész világon milliók részesül, nek, »- & .-4- * ■—óa— * 1 * 1 Á cselekvés igényével A dél-dunántúli megyék alkoholizmus elleni tájértekezlete ÉSZAK -M ÁGYARORSZÁ G ÉTÁN, a tiszántúli megyékkel egy napon tartották alkoholiz­mus elleni tájértekezletüket Pécsett a dél-dunántúli me­gyék az AEOB — az Alkoho­lizmus Elleni Országos Bizott­ság — védnöksége alatt. A ta­nácskozásnak szigorú határo­kat szabott a szűk idő, arra azonban alkalmas volt a szak­orvosok, jogászok, az egész­ségügyi szervezők, vöröske­resztes és szakszervezeti tiszt­ségviselők közel négyórás esz­mecseréje, hogy a résztvevők megismerkedjenek az alkoho­lizmus ellen folyó országos — és mind szervezettebb — küz­delem legjobb módszereivel, csakúgy, mint a küzdelem ha­tékonyságát esetenként elked­vetlenítő módon csökkentő kö­zös gondokkal. Ez utóbbiakból, mármint a gondokból nem kevés van, bár két megye — Somogy és Tol­na — kivételével a résztvevők (Pest, Fejér, Baranya) inkább eredményeikről számolhattak be és olyan kezdeményezések­ről, melyeknek sikerét egy­előre csak a remény előlegezi. A tájértekezleten a főszerep az alkoholizmús elleni küzde­lem társadalmi oldaláé volt. A szkepticizmus alkalman­ként hivatalból üldözendő, e sorok írója mégsem tudott megszabadulni a kínzó kétke­déstől, hiszen a győzelmi je­lentésekkel itt-ott fölérő be­számolókból kicsengett még a modelíül ajánlkozó Pest me­gyeiek esetében is, hogy bár társadalmi bizottságuk szi­lárd vezérkara az alkoholiz­mus elleni küzdelemnek, a si­keresebb munkához ők is hiányolják a testület tényke­désének központi szabályozá­sát, a testületre bízható hatás­köröknek ugyancsak központi meghatározását. Brillíroztak tehát a részt­vevő megyék, de ha jól meg­gondolom, közöttük Fejér és Pest, valamint a házigazda Ba­ranya megyének van is csil­logtatni valója. Tolna megye részvétele a megtanulhatók, követhetők miatt nem volt fö­lösleges, noha a mi delegá­ciónk — két fő — meglehető­sen szegényes volt (csak két meghívó érkezett volna?) A tájértekezlet többi delegációja odasorakoztatta szakfőorvosa­it, -orvosait, jogászait, párt- és tömegszervezeti vezetőit és jó volt hallani, amit ezek a ve­zető emberek elmondták az al­koholizmus ellen folyó küzde­lem megyéjükben kialakított egységéről. Pest és Fejér megyékben, s újabban Baranya megyében, ß párt- és állami élet megyei vezető fórumai rendszeresen foglalkoznak a-z alkoholizmus elleni harc eredményeinek elemzésével, a mélyen humá­nus hadviselés helyi stratégiá­jának kidolgozásában is jelen vannak. Ez hihetetlenül nagy politikai, erkölcsi erőt kölcsö­nös a társadalmi bizottságok­nak. Hazánk lakossága 1974-ben 22,4 milliárd forintot fordított alkoholtartalmú italok vásár­lására, 11,3 százalékkal többet, mint 1973-ban. Ezek az adatok nem kívánnak kommentárt. Az alkoholtartalmú italok for­galmának növekedése, illetve annak következménye, hogy mind többen válnak hazánk­ban az alkoholbetegeivé, rab­jaivá, az alkoholizmus elleni küzdelem fokozását, tervszerű­ségét követeli meg. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN sok hasonló tárgyú konferen­cián, tapasztalatcsere-látogatá­son vettem részt. Ez volt az első olyan tájértekezlet, ahol már nem akörül folyt a vita, hogy az alkoholizmus beteg­ség-e, vagy sem. a megféke­zésről, a gyógyításról, mi több, az alkoholizmus megelőzésé­ről beszéltek a résztvevők, de kimondatott egy kimondásra megérett igazság is: nem oszt­ható csak a Vöröskeresztre az alkoholizmus elleni harc ve­zérszólama. Több kell, együt­tes társadalmi cselekvés kell. Olyan, mint amilyen együttes cselekvőkészség alapján meg­honosítható lett Fejér megyé­ben a településenként más­más napon tartó szeszmentes nap. Vagy az alkoholizmus el­terjedtségének pontos felméré­se _ amit Pest és Baranya megyék csinálnak. A Baranya megyei Szentlőrin'cen kísérlet­képpen bevezették az általános iskolában a mentálhigiénés ok­tatást. A Cél, az alkoholizmus megelőzése. Hogy jön. ez ide? Nagyon is idevág! Egészséges lelkű ember nem az ivásban keres megoldást életének eset­leges problémáira. A sokolda­lúan művelt ember sem áll függőségi viszonyban az alko­hollal. JELEN VOLT ezen a tanács­kozáson az Ózdi Kohászati Művek szakszervezeti bizott­ságának egy vezetője, aki tisz­te szerint — és függetlenítet­ten I — csak a nagyüzem al­koholistáival foglalkozik. Na­gyon szemléletes kiselőadásá­ból két dolog derül ki. Az egyik, hogy mindaddig általá­ban folyik a legszükségesebb küzdelem is, amíg nincs pon­tos felmérés arról, hogy kiknek a megmentéséért, gyógyulá­sáért kell megküzdeni, kiknek kell segíteni, hogy gyógyultsá- guk állandósuljon. A másik, hogy az alkoholizmus gazdasá­gi, társadalmi kártételeiről beszélve nem szabad tovább általánosságokat mondani. Legszívesebben azt javasol­nám, hogy juttassák országos nyilvánosságra a tájértekezle­ten publikáltakat, mert az ál­talános érvényű megállaoítá- sokat tartalmaz. Ilyen példá­ul, hogy több mint ezer, al­koholizálás miatt igazolatlanul mulasztó munkás közül 200 el­len indult csak fegyelmi eljá­rás. Vagy: az iszákosság, al­koholizálás miatti távolmara­dások révén 2060 fő kereset- kiesése <300 390 forint volt 1974-ben. Ay iszákosok által okozott termeléskiesés értéke 1974-ben meghaladta a 10 mil- liárdot. Mit mondhat végül a bőség zavarával küszködő újságíró e hasznos, a cselekvés igényével teljes tájértekezlet után? CSAK EZT: annyi sikertelen próbálkozás, megtorpanás után itt, Tolna megyében rendezzük mi is sorainkat, mert a szór­vány csatározásoktól nem vár­hatunk eredményeket! — lászló — Hatezer-négyszázan a táborokban csökkenés a már említett if­júságpolitikai alapból történő támogatásnak köszönhető. Az úttörők, kisdobosok nyári táborozásáról Beszélgetés Kozma Erzsébettel, a megyei KlSZ-bizottség munkatársával — A régi gyakorlatnak megfele­lően ilyenkor, szeptember közepén érkeznek be a megyei KlSZ-bizott- i ságra a különböző forrásokból az információk úttörőink, kisdobosaink nyári táborozásáról. Milyen tapaszta­1 latokat szerzett az évnek erről — a gyermekek számára bizonyára kelle­mes — időszakáról? — Idén is a táborozási lehe­tőség két formáját vették igénybe a legtöbben: a két or­szágos táborban, Csillebércen és Zánkán közel kilencszázan, a városi és járási táborokban ötezer-ötszázán üdültek, nya­raltak. A zánkai úttörőváros­ba kiváló úttörőinket, a járá­si, megyei vetélkedők győzte­seit küldtük, de ott voltak a különböző szaktáborok részt­vevői is. Ez utóbbi formával egyébként azt szeretnénk el­érni, hogy egy-egy tantárgy­ban kiváló tanulóink még inkább elmélyítsék tudásukat, ugyanakkor megszerezzék azo­kat az ismereteket, amelyek­nek hasznát vehetik az úttörő­életben. Mindkét központi tá­borban sok szép élményt gyűj­töttek, hasznos ismeretre tet­tek szert, azonban informá­cióink szerint sok esetben zsú­foltak voltak a programok, sok volt a kötött foglalkozás. Ezzel kapcsolatos tapasztala­tainkat eljuttatjuk az Országos Úttörőelnökséghez is. — A legtöbb gyerek Idén is a já­rási, illetve városi elnökségek által szervezett táborokban nyaralt. A táborozásnak e régi, jól bevált for­májával kapcsolatban történt-e vala­milyen változás a korábbi évekhez viszonyítva? — Ezeket a táborokat idén a „Kiváló úttörőtábor” mozga­lom jegyében szerveztük. Ezt az akciót az Országos Úttörő­elnökség indította, három me­gye, köztük Tolna, részvételé­vel. Többek között azért esett ránk a választás, mert nálunk minden járásnak, városnak van önálló tábora. Egy bizott­ság három alkalommal járta végig a táborokat, és értékel­te az ottani munkát. Végül is a bonyhádiak járási táborának ítélték oda a „Kiváló tábor” címet és a zászlót. Egyébként járási, városi táboraink — akár a számukat, akár felszereltsé­güket nézve — országos vi­szonylatban is jól állnak. Ezt többek között a megyei tanács, a városi tanácsok, a járási hi­vatalok és a megyei KISZ­bizottság segítőkészségének kö­szönhetjük. Az elmúlt évek­ben és idén is,sok anyagi tá­mogatást kaptunk ezektől a szervektől. Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy tavaly is, idén is később vehették birtokukba a gyerekek a szek­szárdi járási és a városi tábort, bizonyos egészségügyi, építési hiányosságok miatt. Ez a prob­léma szerencsére már meg­oldódott. Táboraink fejleszté­séhez, a gyerekek által fize­tett összeg csökkentéséhez egyébként mintegy kétmillió forintot kaptunk a megyei if­júságpolitikai alapból. — Ha már ax anyagiaknál tartunk, szeretném megkérdezni, hoqy mennyi­be kerül a kisdobosoknak, úttörők­nek a táborozás? — A járási, városi táborok­ban á nyolcnapos turnus min­den napjáért tíz forintot kell a szülőknek fizetniük. Ehhez számíthatjuk még a különböző kirándulások költségét, az egyéb kiadásokat. Végered­ményben* mintegy száz forint­ba kerül a nyolcnapos táboro­zás. Korábban huszonöt forin­tot kellett fizetni naponta, a — Megyénkből hány gyerek volt idén táborban? — Minden negyedik Tolna megyei pajtás, összesen mint­egy 6400. Lényegesen többen, mint korábban. A következő években nagyjából ugyaneny- nyi úttörőt, kisdobost tudunk a nyári táborokban elhelyez­ni. — Újabban egyre többet hallani az úttorő-expedícíós vándortáborok­ról és az önálló csapattáborokról. — Az expedíciós táborokat az Országos Úttörőelnökség szervezi. Ezek célja: tizennégy napos program során történel­mi nevezetességek, emlékhe­lyek felkeresése. Közben a gyerekek sokat túráznak, ki­rándulnak, mozognak, önellá­tásra rendezkednek be. Az el­múlt nyáron nyolc csoportban 200 megyénkben úttörő keres­te fel a Bakony, az Északi- Középhegység, a Mecsek és a Duna-kanyar legszebb helyeit. Ehhez nagyon jelentős anyagi támogatást kaptak az Állami Ifjúsági Bizottságtól, önálló csapattáborozáscm 170 pajtás vett részt, ök is, a többi tábo­rozó is sokat szórakoztak, pi­hentek, játszottak — és ami nagyon lényeges: jórészt meg­ismerkedtek az új úttörőév feladataival is. Azt hiszem, hogy élményekben, események­ben gazdag, nagyon szép nyár ért véget számukra szeptem­ber elsején.-a -y Munkás néptrontaktivisták tanfolyama A két szomszédos megyei Baranya és Tolna, megyei népfrontbizottsága és szak - szervezeti tanácsa közös tan­folyamot szervez Dombori székhellyel az üzemekben dol­gozó népfrontaktivisták szá­mára. Hasonló tanfolyam ta­valy is volt, s éppen annak eredményessége ösztönzött az idei megrendezésre. A tanfolyam célja: felké­szíteni a lakóterületen tevé­kenykedő munkásokat, akik valamilyen tisztséget viselnek a népfrontbizottságokban. Ki­emelten foglalkozik a tanfo­lyam a XI. pártkongresszus jelentőségével, annak határp- zataival. Külön előadást hal­lanak a szakszervezetek és a Hazafias Népfront együttmű­ködéséről. Megvitatják a népfrontbizottságok feladatait a nő- és ifjúságpolitikai ha­tározatok megvalósításában, s hogy még egy témát kiemel­jünk a sorból, előadás hang­zik el „A lakóterület fejlesz­tésének mozgalmi feladatai”, címmel. - 1 A tanfolyamon negyvenen vesznek részt, a résztvevők fele Baranyából, másik fele Tolna megyéből érkezik. .,----------------------------------- I Miniszteri áilásíosía'ás a könnyűipari szakn!snkáskép:ss fejlesztéséről A könnyűipari miniszter állás­foglalást adott ki a szakmunkás- képzés fejlesztésével, korszerűsí­tésével összefüggő vállalati fel­adatokról. A tanácsokkal együttműködve lebonyolított széles körű vizsgá­lat során megállapították, hogy a szakmunkástanulók létszáma a könnyűiparban 1957—74 között háromszorosára nőtt és a válla­latok erejükhöz mérten fejlesz­tették a tanműhelyi, illetve cso­portos oktatás tárgyi feltételeit, szociális ellátását. Az elismerésre méltó eredmé­nyek mellett azonban a vizsgá­lat felszínre hozott több, általá­nosítható hiányosságot is. Nem mindenütt állnak rendelkezésre az oktatáshoz szükséges gépek, felszerelések, alapanyagok, stb. Több helyütt lassan halad a tan­műhelyek korszerűsítése, az el­avult gépek lecserélése. Gondot okoz az is, hogy a gyakorlati oktatók túlnyomó része még nem íendelkezik pedagógiai alapkép­zettséggel. Vannak olyan válla­latok, ahol nem adnak külön díjazást azoknak a szakmunká­soknak, akik mellé oktatásra ta­nulókat osztoaak be. Az sem szerencsés, hogy né­hány vállalatnál az egy oktatóra jutó tanulólétszám meghaladja az előírtat. Sok olyan munka­hely van még, ahol a tanulóknak nincs külön öltözőjük, mosdójuk, fürdőjük. A miniszteri állásfoglalás meg­jelöli a főbb tennivalókat is. Egyebek mellett megszabja, hogy a vállalatok a termelési és mű­szaki tervükre alapozott, időtar­tamában azokkal összehangolt tervet készítsenek a gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztésé­re, első ízben 1976-ra, illetve az 1976—1980-as évekre. Egyebek mellett ennek tartalmaznia kell ' az oktatáshoz szükséges gépek, üzemrészek biztosítását a tan­műhelyek, valamint az oktatás­ba vont gének állományának korszerűsítését. Az állásfoglalás a vállalatok feladatává tette a szakmunkás- képzésben közvetlenül részt ve­vő szakoktatógárdn fejlesztését célzó néav esztendőre szóló terv elkészítését. A minisztérium a jövő-ben cél- vizsgálatok keretében ellenőrzi a feladatok végrehajtását. (MTI) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom