Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
Pártszervezet a szekszárdi tanácsnál Köziiazpiás és poiilai munka Egymillió forint A nyári épilütálisrok mérlege 1 EDDIG MEG egyszer sem írtunk a szekszárdi Városi Tanács pártalapszervezetének munkájáról, gondjairól, arról, mit akarnak tenni és tesznek a megyeszékhely lakosságának érdekében. Pedig több minden indokolja, hogy ennek a kommunista kollektívának életével is foglalkozzunk. Hogy másra ne hivatkozzunk, kívánatos felvillantani a közigazgatási és politikai munka összefüggéseit. s a hivatali munka sajátosságain belül hogyan keresik és találiák meg a pártmunka tennivalóit, és végül — de leginkább — miként mutatkozik éppen ennek az alapszerve- zeínek jó vagy rossz munkája, messze túl a hivatali kereteken. Akikkel beszélgetünk; a párttitkár Mátyás Ferenc és az alapszervezet vezetőségének egyik legrégibb tagja, egyszer- sminc? a városi tanács egyik legrégibb dolgozója Péterfi Kálmán. — Jószerint meg sem tudnám mondani, mióta vagyok vezetőségi tag — januártól titkár. De Péterfi elvtárs még régebb óta. — Ezzel kezdi Mátyás Ferenc. Mintegy negyven tagja van az alapszervezetnek, ebből a tanácsi apparátusban harmincán dolgoznak, a többiek az intézményeknél, illetve nyugdíjasok ketten. Amikor arról kérdezek, mi áll munkájuk köblön aníjában, Mátyás Ferenc így válaszol: — A törvények, rendeletek, határozatok mindenkire egyaránt kötelezőek. Párttagokra és pártonkívüliekre egyként. Legelső feladatunk úgy nevelni párttagságunkat, hogy a törvények szellemében éljen, tehát következetesen betartsa azokat. Ugyanakkor mint államigazgatási dolgozóknak be is kell tartatnunk minden törvényes rendelkezést. Betartatni viszont csak akkor van erkölcsi alapunk, ha magunk is ebben a szellemben élünk, cselekszünk. Péterfi Kálmán később ezzel egészíti ki; — Természetesen nem mindig mindenki számára kedvező az intézkedésünk. Magyarán, nem tudunk mindenki kedvére tenni. Viszont ha megfelelően tájékoztatjuk az állampolgárokat, akkor még a számukra kedvezőtlen intézkedést is megértik, ha egyet nem is értenek vele. — Nem én találtam ki — mondja Mátyás Ferenc —, de így igaz: Arra van szükség, hogy a köz szolgái valóban a köz ügyét szolgálják, s hogy ez így legyen minálunk is, abban van szerepe a pártszervezetnek. A POLITIKAI és szakmai képzés minden üzemben, intézményben fontos. Itt fokozottan az, hiszen az államigazgatási szerv dolgozóinak tevékenysége mindennap közvetlenül találkozik a lakossággal. Jó vagy rossz munkájuk befolyásolja az állampolgárok vélekedését. érzés- és gondolat- világát. És itt mindjárt utalnék a címre, azzal a módosult megfogalmazással, hogy a köz- igazgatás voltaképp egyértelműen politikai munka, s ha a kettőt különválasztjuk, csupán a dolog két oldaláról beszélünk. Politikai főiskolát az alapszervezet tagjai közül ketten végeztek. A szakosítón ugyancsak két elvtárs van túl, jelenleg egy tanul. Est; egyetemet eddig tízen végeztek, hárman most birkóznak a tananyaggal, de az új iskolaévre is felvettek két tanácsi dolgozót. Az esti középfokú iskolát tízen végezték el. A szakmai képzés területén hasonló a helyzet. Annyiban kedvező helyzetben van a városi tanács oárt- alapszervezete. hogy a választott vezetők, de az osztályvezetők is valamennyien párttagok. Néhányan magasabb pártszervnek ís tagjai. Ez kétségtelenül előny, de nem feltétlenül. Mátyás Ferenc, s később Péterfi Kálmán is azt mondja; — Nekünk előny. Vita természetesen volt. lesz íS, sőt legyen is. Meggyőződésünk, hogy éppen az elvtársi viták, a vélemények összevetése teszi lehetővé a helyes cselekvést. A VÁROSI TANÁCS munkájáról a lakosság körében bizonyosan megoszlanak a vélemények, a továbbfejlesztésre azonban a jóra való szándék és a pártalapszervezet részéről a legjobbra való törekvés adott. A köz szolgái igyekeznek a köz ügyét a legjobban szolgálni. L. Gr. öt tábor, 839 lány, 278 fiú, több mint egymillió forint — ez a nyári építőtáborozás Tolna megyei mérlege. Az adatokat a megyei KlSZ-bizottsá- gon tudtuk meg, ahol Kamarás Györgyné, a' KISZ-bizottság munkatársa most készíti az összefoglaló jelentést a nyári építőtáborozásról. Ugyancsak ő tájékoztatott bennünket arról, hogy januárban kezdték a szervezést, a megállapított keretszámok alapján. Az iskolai KISZ-bizottságok igen jó munkát végeztek, csak a gvön- ki gimnázium és a bonyhádi szakmunkásképző intézet szervező munkájában voltak zökkenők. A táborozás előkészítéséhez tartozott az az értekezlet, melyre május 8-án került sor a későbbi brigádvezetők részvételével. Ezen a táborok házigazdái és a KISZ KB illetékes bizottságának képviselői ismertették a végzendő munkát. r Az első turnus június 15-én kezdett dolgozni, az utolsó pedig augusztus 23-án fejezte be a munkát. A lányok Kunbaján és Törökbálinton mezőgazda- sági munkát végeztek, Kecskeméten a konzervgyárban dolgoztak. A fiúk Biatorbágyon segítették a vasútrekonstrukciót, Rákoscsabán pedig szakipari tevékenységükkel tűntek ki, de segítettek az árvíz elleni védekezésben is. \ Tolna megyei középiskolások teljesítménye — forintban kifejezve — meghaladja az egymilliót. Különösen a rákoscsabai fiútábor lakói tettek ki magukért: a S2 forintos építőtábori normával szemben naponta átlag 280 forintot teljesítettek. A jó eredményt szakipari munkával érték el a szekszárdi Rózsa Ferenc és a palánki Csapó Dániel Szakközépiskola, valamint a tamási 518-as számú szakmunkásképző diákjai. A lányok között — a korábbi hagyományokhoz híven — a szekszárdi egészségügyi szakközép- iskolások tűntek ki. A Kunbajai Állami Gazdaság vezetői annyira elégedettek a munkájukkal. hogy kérték a megyei KISZ-bizottságot: jövőre is küldjön hozzájuk Tolna megyei lányokat. (Csak zárójelben jegyezzük meg; a KISZ- bizottságon viszont azt szeretnék, ha — éopen a sok éves, jó munka eredményeként — jövőre valamelyik Balaton melletti táborba küldhetnek a megyénkben diákokat.) A megyei versenyben a tamási szakmunkásképző Rákoscsabán dolgozott brigádja, illetve a szekszárdi egészség- ügyi szakközépiskola 13. számú brigádja szer este meg a vezetést. Jutalmul a két brigád együtt szilveszterezhet — Berlinben. Az idei nyáron negyverí Tolna megyei középiskolás lány táborozott Lengyelországban. ök erdőgazdasági munkát végeztek. Helyi építőtábort Bonyhá- don és Dombóváron szerveztek. Gazdasági jegyzet Nem elveszett idő... A múlt vasárnap a tv „Hét” című műsorában az egész ország tanúja lehetett egy dicséretre méltó akciónak. Különösen jóleső érzés az, hogy éppen megyénk volt a kezdeményezője e valamennyiünk érdekét szolgáló fontos gazdasági vizsgálatnak, amelynek célja az „elveszett munkaóráknak" a „megtalálása". Azaz feltárni mindazokat az okokat, körülményeket, amelyek olyan időkieséshez vezetnek, hogy az már komoly mértékben hátráltatja a hatékonyabb termelést. Az elhangzott tv-műsorban súlyos milliókról beszéltek, amelyek a helytelen időgazdálkodás miatt veszendőbe mennek és így tulajdonképpen valamennyiünk zsebéből csurog ki a pénz. Nyilván senki nem vélekedik úgy erről a felmérésről, hogy valamiféle anyagiasság lappang a háttérben. Hisz biztosra vehető, hogy sok meqoldhotó kérdésre, feladatra derít majd fényt ez a vizsgálat, amelynek hasznosítása nemcsak a gazdasági vezetők, de a dolgozók feladata is lesz. Hót ennél az utóbbi gondolatnál azt. hiszem érdemes egy kicsit elidőzni. Általában melyek is a gazdaságtalan termelés legfőbb okai, hogyan és hová tűnik el az a bizonyos elveszett idő? Hol vélik felfedezni ezt a műsorban megkérdezett riportalanyok? A helytelen munkaszervezésben, a rossz anyag- és szerszámgazdálkodásban, az elavult technológiában és a korszerűtlen műszaki színvonalban. Mindez tagadhatatlanul „időfaló”, súlyos hiányosság. Ezek megoldása, felszámolása a szakemberek, a gazdasági vezetők és természetesen egyéb üzem, gyár, vagy gazdaság eaész kollektívájának közös feladata. Hol hót akkor a dolgozó — külön felelőssége? Egyetlen szó a válasz; a munkafegyelemben. A múlt héten beszélgettem a Pamuttextil Vállalat tolnai gyárának egyik vezetőjével. Megkérdeztem, vajon mennyi volt az igazolatlan hiányzások száma az elmúlt félévben. Perceken belül megtudtuk a választ: 457 munkanap! Egy gyárban, ahol a tényleges létszám 800 fő körül mozog! A vezető szinte maga sem akarta elhinni ezt a csillagászati számot. Hisz tessék csak papírt és ceruzát elővenni és kiderül, hogy közel félmillió forintos termeléskiesésről van szó. Persze ez a szám nemcsak a Pamuttextilnél ilyen magas, hanem ha megvizsgálnánk a megye többi üzemeiben, hasonlókat tapasztalnánk. A riportban hangzott el a már említett vizsgálattal kapcsolatban, hogy nem jó, ha ott állnak az ember háta mögött és figyelik munkáját. Ez tényleg nem megoldás. Hisz ki ne érdemelne több bizalmat, mint azok, akik mindennapi munkájukkal valamennyiünk javait termelik meg két kezükkel — a munkások és parasztok. De azért a számok nem hazudnak. Bizonyítják, hogy sokan visszaélnek azzal a bizalommal, amely a becsületes dolgozót joggal megilleti. Visszaélnek vele, hisz a munkaerőhelyzet közismert problémái ezt lehetővé teszik és adminisztratív eszközök sincsenek túlzottan ellenük és a mögöttünk lévő 30 év eredményei ezek alkalmazását nem is teszik Indokolttá. Mi hót a teendő? ^Csakis a nagy többségben lévő becsületes dolgozók összefogására, a kollektívák erkölcsi és pedagógiai erejére lehet és kell ez esetben apellálni. Az igazi munkássá nevelés és válás — és természetesen az egyes kollektívák példamutatása és erkölcsi tartása oldhatia meg végérvényesen e problémát. GYŐRI VARGA GYÖRGY A társadalmi élet nemzetköziesedése A közelmúltban kerekasital-konfe- renciát tartottak az azerbajdzsán! Bakuban, amelyen a fejlett szocialista társadalmat közelről érintő aktuális elméleti és ideológiai vonatkozásai miatt fontos témában, pártmunkások, tudósok és a rendező folyóirat, a Voproszi Filoszofii munkatársai nyilvánítottak véleményt. A résztvevők abból indultak ki, hogy a szocialista nemzetköziség objektív társadalmi bázisa a Szovjetunióban állandóan szélesedik, politikai jelentősége folyamatosan növekszik, világnézeti és társadalmierkölcsi tartalma gazdagodik. Azzal, hogy létrejött és fejlődik a szovjet nép — az új típusú nemzetközi történelmi közösség —, elengedhetetlenné vált az új kategóriával kapcsolatos problémák és sajátosságok rendszeres és mélyreható vizsgálata a párt szemszögéből. Nagy jelentőségű kérdés A társadalmi fejlődés legáltalánosabb tendenciájának megfelelő nemzetköziesedés — amely különben világméretű folyamat — olyan körülmények között megy végbe, amikor a nemzet az emberek társadalmi szervezetének egyik legfontosabb formája. Ugyanakkor a történelmileg kialakult nemzeteket a nemzetközivé válás globális folyamatában az a képesség jellemzi, hogy aktívan asszimilálják az anyagi és szellemi élet más nemzetektől eredő, nemzetközi jelenségeit; természetesen az ellentétes társadalmi-gazdasági formációkban különböző társadalmi alapon. A szocialista formációban az a jellemző, hogy a pozitív társadalmi tartalommal telített nemzeti sajátosságok nem elválasztják, hanem éppen ellenkezőleg, összekapcsolják a népeket, amelyek így kölcsönösen gazdagítják egymás szellemi és anyagi tradícióit. Egyben az irányultságában egységes, sok nemzetiségű szocialista kultúra gazdagságának,' változatosságának tárházául is szolgálnak. A nemzeti formák sokfélesége ugyanis a történelmi folyamat fontos terméke. Az objektív és progresszív nemzetköziesedés — ha tudatosan befolyásoljuk — lehetővé teszi, hogy a nemzeti sajátosságok igazán értékes és maradandó elemei megőrződjenek, illetve integrálódjanak a nemzetköziben. A konferencia felszólalói tisztában voltak azzal, hogy a nemzetközivé válás folyamatában lényeges különbség van a kapitalista és a szocialista körülmények között végbemenő nemzetköziesedés között. Két ellentétes forma A nemzetköziesedés kapitalista változatát a neokolonia- lizmus, a nemzeti és faji konfliktusok, az erőszakos beolvasztásig törekvések, a kizsákmányoló jellegű nemzetközi munkamegosztás és a nemzetek, népek egyenlőtlen fejlődése jellemzi. Vagyis a kapitalista antagonizmusok eltorzítják a folyamat eredeti történelmi célját. A burzsoázia különböző nemzetek feletti gazdasági és politikai formákban igyekszik megszilárdítani pozícióit (gondoljunk csak a nemzetközi nagy monopóliumokra, a NATO-ra, a Közös Piac szerveire). A szocializmus körülményei között végbemenő nemzetköziesedés egészen más jellegű: a szocialista gazdasági-társadalmi viszonyok, a szocialista építés követelményei határoz-* zák meg. A nemzetek kényszerű együttműködését az önkéntes kooperáció, a kölcsönös érdekek határozzák meg. A helyi és nemzeti korlátok, az elkülönültség megszüntetése ugyanakkor a nemzetek és a nemzeti viszonyok további fejlődésének a tényezője, sőt: a szocializmusban lejátszódó nemzetköziesedés eredménye a nemzetek felvirágzása. A nemzeti és a nemzetközi dialektikája A vita egyértelműen kiemelte a tudatosság befolyásolóirányító szerepét, amely a kívánt irányba igazíthatja a fejlődés menetét. A nevelés, az életmód és a kultúra hármassága pedig a társadalmi tudat területén, végbemenő nemzetköziesedés folyamatait táplálhatja. Korunkban és szocialista körülmények között a nemzeti vonásokat annyira átitatják a nemzetközi vonások, és a nemzetközi vonások olyan teljességgel szintetizálják a nemzeti sajátosságokat, hogy egyik sem szakítható el büntetlenül a másiktól anélkül, hogy meg ne sértsük objektíve kialakult egységüket, harmonikus együttesüket D. M. 1975. szeptember 3.
