Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
VnA'G PROLETÁRJÁT, ÜLJETEK TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG M A QYA R SZ Q CI ALIS TU MUH K Á8PArt tOLWRME OYElBIZ OTTSÁCAnaK LAPJA SZOMBAT 1975. aug. 2. XXV. évi. 180. szám. ARA: 0.90 Ft n záródokumentum ünnepélyes aláírásával véget ért az európai biztonsági konferencia Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószakasza. Pénteken délelőtt helyi idő szerint fél tízkor megnyílt a délelőtti ülés. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fővárosba. A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédében ismételten megerősítette hazája külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szuverén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avatkozás és az összes népek önrendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcsolatokban. Méltatta a konferencia záródokumentumában rögzített tíz alapelv értékét és jelentőségét. A magatartás szabályozóinak nevezte ezeket az elveket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szigorúan be kell tartaniok. A katonai aspektusok jelentőségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában kiindulópontul szolgálnak. „Az új út — amelyre Portugália több mint egy évvel ezelőtt lépett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Gerald Ford felszólalása Costa Gomes portugál államfő után szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. „Helsinki jelenlétem jelképezi —■ hangsúlyozta bevezetőben —, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékben érdekelt Európa jövőjében”. Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biztonsága mind szorosabban ösz- szefonódik Európa gazdasági prosperitásával é§ biztonságával — folytatta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Államoknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változ- tclt i eV ** Ford Washington szövetségeseihez intézve szavait, megnyugtatta őket, hogy az Egyesült Államok továbbra is „partnerük” marad, akire támaszkodni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megköveteli, „az egyensúly fenntartását”. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta — „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arányban csökkentse fegyveres erőit”. A Bécsben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hozzájárulni e tárgyalások előbbre- viteléhez, majd leszögezte: „A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet-nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. —• Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindeiiki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. (Folytatás a 2. oldalon) „A sok évvei ezelőtt felvetődött gondolat testet öltött és megvalósult” Kádár János találkozója újságírókkal Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője- találkozott újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. „Érzésem és meggyőződésem szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jól sikerült” — mondotta Kádár János a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában, majd emlékeztetett arra 'a hosszú útra, amelyet végig kellett járni a mai napig, amikor az ezen a konferencián képviselt összes európai államok, az Egyesült Államok és Kanada állást foglaltak a béke megszilárdítása és a békés egymás mellett élés tartós gyakorlati érvényesítése érdekében. Itt nagyon különböző országok részéről szólaltak fel — folytatta Kádár János, — különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői, és mégis ebben az egy alapkérdésben egyetértés volt. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a többi szocialista ország erre törekedett, és most örülnünk kell annak, hogy a sok évvel ezelőtt felvetődött gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívás fogalmazott meg Európa népiéihez, testet öltött és megvalósult. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddigi úton azért tudtunk végigmenni mostanáig, mert keményen kellett dolgoznunk és küzdenünk ennek az értekezletnek az ellenzőivel szemben. Ez a jövőben is így lesz. Előrehaladás magától nem születik, de jobb feltételek között fogunk küzdeni. Nagy megelégedéssel szeretnék szólni Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs csütörtökön elhangzott felszólalásáról, amely emelkedett hangú volt, a lényegről szólt. Meggyőződésem szerint az értekezleten képviselt valamennyi küldöttség megelégedéssel és öpömmel hallgatta. Az itt képviseltek mindnyája^ tisztában vannak a Szovjetunió-óriási világpolitikai szerepével, és ezért a Szovjetunió által megütött alaphang, Brezsnyev elvtárs felszólalása nagy biztatás volt a jövőre nézve is. A mi szocialista országaink küldötteinek itt könnyű dolguk volt. Országainkban nincsenek olyanok, akik a nemzetközi helyzet feszültségében, a fegyverkezésben lennének érdekeltek. A mi népeink békét kívánnak,, a szovjet nép béketörekvése, közismert, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ezzel az óriási háttérrel léphetett itt fel. A Newsweek amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdése a keleti és a nyugati felszólalások közötti bizonyos hangsúlybeli különbségekre vonatkozott. Kádár János válaszában rámutatott, hogy Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford felszólalásában, valamint az összes további beszédekben fellelhető a’ közös alapvető mondanivaló is: érdekeltek vagyunk abban, hogy az európai béke megszilárduljon és a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Most, a békés egymás mellett élést nem lehet másképpen érteni, mint hogy az kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista országok .lennének érdekelve. Az egymást követő felszólalásokból hallani lehetett: mindenki kijelentette, érdekelt a békében és a békés egymás mellett élésben. Kádár János hangsúlyozta, az itt elért politikai előrehaladás megkönyítheti az előrelépést a fegyverkezés csökkentése és a katonai enyhülés terén is. Ez utóbbi gondolatot húzta alá delegációnk vezetője a jugoszláv tv-nek adott nyilatkozatában is, amelyben egyszersmind elismeréssel szólott Tito elnök előző napi felszólalásáról is. A Finlandia palota nagyterme a záróülés befejezésekor. (Telefoto — AP—MTI—KS)
