Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

VnA'G PROLETÁRJÁT, ÜLJETEK TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG M A QYA R SZ Q CI ALIS TU MUH K Á8PArt tOLWRME OYElBIZ OTTSÁCAnaK LAPJA SZOMBAT 1975. aug. 2. XXV. évi. 180. szám. ARA: 0.90 Ft n záródokumentum ünnepélyes aláírásával véget ért az európai biztonsági konferencia Barabás Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószaka­sza. Pénteken délelőtt helyi idő szerint fél tízkor meg­nyílt a délelőtti ülés. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fő­városba. A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédében ismételten megerősítette ha­zája külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szu­verén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avat­kozás és az összes népek ön­rendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájá­val. Sürgette, hogy Portugá­liához hasonlóan a többi or­szág is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcso­latokban. Méltatta a konfe­rencia záródokumentumában rögzített tíz alapelv értékét és jelentőségét. A magatartás szabályozóinak nevezte eze­ket az elveket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szigorúan be kell tartaniok. A katonai aspektusok jelen­tőségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában ki­indulópontul szolgálnak. „Az új út — amelyre Por­tugália több mint egy évvel ezelőtt lépett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvéte­lét a konferencia munkájá­nak utolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Gerald Ford felszólalása Costa Gomes portugál ál­lamfő után szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. „Helsinki jelenlétem jelké­pezi —■ hangsúlyozta beveze­tőben —, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékben érdekelt Európa jövőjében”. Az Egyesült Államok jövő­je függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, bizton­sága mind szorosabban ösz- szefonódik Európa gazdasági prosperitásával é§ biztonságá­val — folytatta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Álla­moknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mérték­ben részt vesz Európa ügyei­ben, s e konferencia ered­ményeit élő realitássá változ- tclt i eV ** Ford Washington szövetsé­geseihez intézve szavait, megnyugtatta őket, hogy az Egyesült Államok továbbra is „partnerük” marad, akire tá­maszkodni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megköveteli, „az egyensúly fenntartását”. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfe­szítéseket teszünk a feszült­ség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenn­tartani a békét, ám — mon­dotta — „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arány­ban csökkentse fegyveres erőit”. A Bécsben folyó haderő­csökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hozzá­járulni e tárgyalások előbbre- viteléhez, majd leszögezte: „A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, ha­nem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja ma­rad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzé­sét célzó közös erőfeszítése­ket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia széle­sítheti a kelet-nyugati eny­hülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. —• Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindeiiki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. (Folytatás a 2. oldalon) „A sok évvei ezelőtt felvetődött gondolat testet öltött és megvalósult” Kádár János találkozója újságírókkal Barabás Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szü­netében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője- ta­lálkozott újságírókkal és vála­szolt kérdéseikre. „Érzésem és meggyőződé­sem szerint az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet jól sikerült” — mondot­ta Kádár János a szovjet te­levíziónak adott nyilatkozatá­ban, majd emlékeztetett arra 'a hosszú útra, amelyet végig kellett járni a mai napig, amikor az ezen a konferencián képviselt összes európai álla­mok, az Egyesült Államok és Kanada állást foglaltak a béke megszilárdítása és a békés egymás mellett élés tartós gya­korlati érvényesítése érdeké­ben. Itt nagyon különböző orszá­gok részéről szólaltak fel — folytatta Kádár János, — kü­lönböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői, és mégis ebben az egy alapkérdésben egyetértés volt. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a többi szocia­lista ország erre törekedett, és most örülnünk kell annak, hogy a sok évvel ezelőtt fel­vetődött gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívás fo­galmazott meg Európa népiéi­hez, testet öltött és megvaló­sult. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddigi úton azért tud­tunk végigmenni mostanáig, mert keményen kellett dolgoz­nunk és küzdenünk ennek az értekezletnek az ellenzőivel szemben. Ez a jövőben is így lesz. Előrehaladás magától nem születik, de jobb feltéte­lek között fogunk küzdeni. Nagy megelégedéssel szeret­nék szólni Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs csütörtökön el­hangzott felszólalásáról, amely emelkedett hangú volt, a lé­nyegről szólt. Meggyőződésem szerint az értekezleten képvi­selt valamennyi küldöttség megelégedéssel és öpömmel hallgatta. Az itt képviseltek mindnyája^ tisztában vannak a Szovjetunió-óriási világpoli­tikai szerepével, és ezért a Szovjetunió által megütött alaphang, Brezsnyev elvtárs felszólalása nagy biztatás volt a jövőre nézve is. A mi szo­cialista országaink küldöttei­nek itt könnyű dolguk volt. Országainkban nincsenek olya­nok, akik a nemzetközi hely­zet feszültségében, a fegyver­kezésben lennének érdekeltek. A mi népeink békét kívánnak,, a szovjet nép béketörekvése, közismert, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ezzel az óriási háttérrel léphetett itt fel. A Newsweek amerikai ma­gazin moszkvai tudósítójának kérdése a keleti és a nyugati felszólalások közötti bizonyos hangsúlybeli különbségekre vonatkozott. Kádár János válaszában rá­mutatott, hogy Leonyid Brezs­nyev és Gerald Ford felszóla­lásában, valamint az összes további beszédekben fellelhető a’ közös alapvető mondanivaló is: érdekeltek vagyunk abban, hogy az európai béke megszi­lárduljon és a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Most, a békés egymás mellett élést nem lehet másképpen ér­teni, mint hogy az kapcsolato­kat és sokoldalú együttműkö­dést jelent az országok között. A magyar küldöttség veze­tője hangsúlyozta: a tanácsko­zás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista országok .lennének érdekelve. Az egymást követő felszóla­lásokból hallani lehetett: min­denki kijelentette, érdekelt a békében és a békés egymás mellett élésben. Kádár János hangsúlyozta, az itt elért politikai előreha­ladás megkönyítheti az előre­lépést a fegyverkezés csökken­tése és a katonai enyhülés te­rén is. Ez utóbbi gondolatot húzta alá delegációnk vezetője a ju­goszláv tv-nek adott nyilatko­zatában is, amelyben egyszer­smind elismeréssel szólott Tito elnök előző napi felszólalásá­ról is. A Finlandia palota nagyterme a záróülés befejezésekor. (Telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom