Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
A nagy vásárok emlékére száradt az éjszaka. Az első pavilonok már pénteken este piegérkeztek a vásár helyére, a legforgalmasabb helyeket elfoglalták a „hivatásosok”. A kis árusoknak — akik maguk által készített portékát, dísztárgyat, cserepet — hoztak, már csak a bejárattól távoleső helyek maradtak, az alkalmi árusok pedig letelepedtek oda, ahol még volt talpalatnyi hely. Egy újságpapír a fűre. Kész a stand, —* * 1 Micsoda vándorlás! Csak be kell állni a leghosszabb autósor végére és megvan a jó irány. Az autók és motorok kilométeres sorban várakoznak az út szélén, bokrok aljában. Lépésben haladunk, a meleg egyre nagyobb. Emberek kiabálnak mellettünk, izzadtságszag csapódik be a kocsi leeresztett ablakán. A gyalogost ellenállhatatlanul sodorja a tömeg. Az „áramlat” először az autóvásárba vezet, aztán a kirakodó- vásár pavilonjain át az állatvásárhoz, onnan pedig a zsibvásárba. Az árut alig látni a tömegtől, fényképezni nem lehet, minduntalan nekiütődnek a fényképezőgépnek. Testközelben vagyunk: vásárnézők, akiket kilométerekről hordott ide a kíváncsiság. . - av. Fekete pór száll, elkeveredik az izzadtság apró csöpp- jeivel, maszattá válik a képünkön. Egyre sodródunk. A bazársor: a szokásos, bárhol megtalálható kacatok és giccsek mellett jó üzleti érzékű szabók divatos farmer- nadrágjai, színes pamuttrikók. Mellettük: jó masszív kárpitosgarnitúra, piros és zöld színben, (ki viszi el és mivel, el nem tudom képzelni) fonott hintaszék. Kalapos, papucsos \ következik, szitakötő mester, késes, kékfestő, bőrös, egy másik sátorban férfiöltönyöket kínálnák, a szűcsök előtt nagy a tolongás, vásárolnak is — divat az állatbőr, — az egyetlen üres környék a télikabát- árusé — ő is reménytelennek tartja a dolgot, bosszúsan támasztja a sátorrudat _ 'Á bazársorról széles úton hömpölyög át a tömeg a zsibvásárra. Sültkolbászszag, sör- bugyborékolás, lökdösődés. Kiskutyaárusokkal kezdődik a piac: aktatáskából kínálják a kandi kutyakölyköket. Kiskutyákon kívül kismacskát is lehet venni, egy éltes hölgy lila ruhában kalitkával sétál: papagájpár tollászkodik benne. A kiterített újságpapírstandon elképesztő áruk: harmincéves napozó, talp nélküli tornacipő, használt pizsama — tíz forintért viszi el egy öregapó — rozsdás kondenzátor, lyukas autógumi, hajatlan hajasbaba, erős paprika nyolcvan fillérért, öreg óra, vadász jeleneteket ábrázoló festmény, eredeti farmernadrág, televízió, könyvek és hanglemezek — még Vagy százféle holmi ki is maradt a felsorolásból. Az egyik oldalon a szótlanul vagy hangosan árulók, a másikon böngészők vagy fitymálok, nézelődők és alkudo- zók. ' ' f ' • 1 Az eladók között feltűnően sok a „koros hölgy”, — kipin- g ál t, felzsabózott asszonyságé hangon, tukmálóan vagy sértetten — de elképesztő holmikat kívánnak elképesztő áron továbbadni. Húsz éve kapott amerikai csomagok maradéka, a szomszédasszony eddig porrongynak használt kislánykori ruhái, hagyatékból származó alsóruhák: kupacban, vagy szép sorjában, vásárlót remélve. Van néhány értelmiségi is: főleg fiatalok. Lemezt vagy farmert árulnak, egyik megunja, felemeli a fűről a farmerzubbonyt, kettőt ráz rajta, aztán vállára veti és továbbáll. (Szerencsét próbált, a melegben nem kell a zubbony, gondolta eladja.) A legsikeresebb üzleteket a sokác parasztasszonyok bonyolítják le: ingeket, szőtteseket árulnak, mindegyikük előtt nagy a tömeg, ötszáz forint egy csipkés, hímzett paraszting, nem is kell értőnek lenni, hogy felfedezze az ember, a legtöbb a napokban készült, sebtében összegépelve a régi párnahuzat és lepedővég megfelelő darabja... Érdekes, hogy éppen az eredeti darabokat dobálják félre a vásárlók. A vásár négy része négy külön világ. Az állatok közé — összeszorulva, bőgve, nyihog- va szenvednek a melegtől, csíA nagy meleg bá gyászt ja a kofákat, egyébként is akkora a tömeg, hogy mindenki kedvezőnek ítéli a helyzetét. A felhők tizenegy óra felé kezdenek sűrűsödni, még ideje sincs összehúzódzkodni senkinek, itt a zápor. A ponyvával betakart szentképárus-asztal mellett ázva nézzük az árusok futását Fel a bugyrot a hátra, és irány a háttérben rostokló biciklihez, lovas kocsihoz, motorhoz — vagy Volgához. Csak a bódésor és a legkitartóbb árusok vészelik át a tízperces zivatart. A Nap újra süt, de csak a kopasz, szeméttel, papírral és sörösüveggel teliszórt teret szárogatja. A kofák csoportja megélénkül, a kóbor nézelődőket hangos szóval hívogatják, az árak percek alatt zuhannak — háromszáz forintról le húszig, de sokszor így sem sikerül semmit elsózni. A legjobb vevő egy reszketeg kezű öregapó, vásárol itt is, ott is, pizsamát tíz forintért, inget húszért, kalapot ötért. A szőlőbe jó lesz — mondja a pizsamaárusnak, az helyeslőén bólogat, majd Értesülésem nem hivatalos forrásból való, de megbízható: két vörösre cserzett bőrű vásárostól származik. Manapság ez a legnagyobb vásár. A pécsi. Itt mindent meg lehet venni, csak böngészőkedv és pénz legyen az embernél. — Az idő — úgy tűnt — kedvez a vásárosoknak: már hajnalban kellemes langymeleg volt, az előző napok sara felpős pára- leng körülöttük, — csak az lép, aki vásárolna, a nézelődők elkerülik a közelüket. Az autósok vására a legcsendesebb, az eladók — itt ők vannak többen — kocsijukban üldögélnek, újságot olvasva, eszegetve. A szélvédőn cédula, mit kérnének a járműért.- Alku, próbálgatás minden tizedik kocsinál, ott sem hevesen.. hozzáteszi, hogy a vetett ágyba is befeküdhet az ő pizsamájában, szinte új, és gyorsan eltűr egy nagy foltot. A legtovább a bazári árukat kínáló árusok húzzák, az autósok, a pecsenyesütők ebéd után összeszedelőzködnek. Az autósok sora elvonul, az út mentén stoposok kéredz- kednek, karjukon sokácing, kezükben kancsó, vásári holmik. A piactér estére kiürül, majd legközelebb, a következő hónapban újra fogadja a zsibongó tömeget: a szerencseleső árusokat, a csodaváró kíváncsiakat. Varázsa egy alkalomra szól, vagy csak tíz percre. A nagy forgatag ennyi ideig nyűgözi le az embert, csak addig szórakoztat Különben 1 múzeum ez, élő múzeuma a valaha volt, ma már csak kuriózumszámba menő nagy vásároknak. VIRÄG F. É. Komáromi Zoltán felvételei. 1975. auguszhi á->K akik csipogva vagy károI
