Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

'* * Kjilönieges betonelemeh — évi húszmillióért Paksi panelekből építik a solti adóállomást r Az üzem — a 6-os út Duna íelőli oldalán, a paksi benzin­kút mellett — alig ötéves. De elég rápillantani a telepvezető irodájában lévő térképre an­nak megállapításához, hogy ismerik az építőiparban. A térkép ugyanis szemléltetően mutatja, hova szállítottak ed­dig betonelemeket: Szombat­helytől Szegedig, Simontomyá- tól Kecskemétig legalább öt­ven településen állnak azok az épületek, építmények, amelye­ket paksi előregyártott beton­elemekből állítottak össze. Fél­száz építővállalattal, szövetke­zettel állnak kapcsolatban. Itt készültek a Déli-pálya- ‘ udvar homlokzati párkány­elemei, . tübingelemek, szellő­zők a metróhoz, burkolóele­mek a csepeli munkásszálló­hoz, panelek a kecskeméti nővérszálláshoz és a Tudomá­nyos Akadémia budaörsi úti 12 elemes épületéhez, keret- bidak a MÁV-nak... Lehetne „mini házgyárnak" is nevezni, tevékenysége mint­egy kiegészíti a nagy házgyá­rak termelését. Itt ugyanis egyedi tervek alapján állítanak elő olyan elemeket, amelyek sehol sem készülnek másutt Mint azt Weisz József telep­vezető elmondja, az indulás­kor, 1970-ben 4,5 millió forint értékű betonelemet állítottak elő — 36-an. Az ez évi prog­ram húszmillió — 65 fős lét­számmal. Az idei legjelentő­sebb munkájuk az épülő solti nagyadó épületeihez szükséges panelek legyártása volt Ta­valy októberben kezdődtek az előzetes tárgyalások, hat hét­tel az év vége előtt kötötték meg a szerződést a másfél ezer négyzetméternyi födémpanel és a 2500 négyzetméter szend­vicsszerkezetű, fehérmárvány- zúzalékkal burkolt, herolittal hőszigetelt falpanel szállításá­ra. Január 2-án kezdték meg a gyártást, majd — menetköz- her^ tervszolgáltatás mellett — március végén fejezték be. Az üzem dolgozói a kongresz- szusi versenyben vállalták, hogy a rendkívüli rövid határ­idő és a tél okozta nehézsé­gek ellenére pontosan, határ­időre készítik el a négyezer négyzetméternyi betonelemet Sikerült teljesíteni, bár az örömbe egy kis üröm is ve­gyült: Mint azt megtudták, a panelek hetekig „pihentek” Solton és összeszerelésükhöz csak május végén kezdett hoz­zá a kivitelező építővállalat. Az üzem termelése ma évi 20 millió forint Az építőipar igényei azonban egyre nőnek a paksi betonelemek iránt, hi­szen nem lehet minden épüle­tet nagy szériában készülő betonelemekből, gerendákból összeszerelni. Ahol egyedi ter­vezésű épületet emelnek, kü­lönleges szerkezeti megoldáso­kat alkalmaznak, olyan beton­elemekre van szükség, amelyek Pakson már készülnek és az üzem dolgozói egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert gyártásukban. Az idén új ter­mékük a műkőelem, előre­gyártott falvégeket, paneleket készítenek az Outinord-házak- hoz, a negyedik negyedévben pedig hozzálátnak a Bajai Finomposztógyár üzemcsarno­ka gerendáinak, födém- és oldalfalpaneleinek előállításá­hoz. Hétmillió forintra szól a megrendelés. A szövetkezet terved az üzem további fejlesztését, tel­jes rekonstrukcióját.. A cél: évi hatvanmillió forintos ter­melés. (J> A muszkamoly kitalálta a tarrágást Óriási kártevésre képes ^ r A harmincas évet óta álmát aludta a muszkamoly, most elő­bújt, s szinte rémítő, milyen ká­rok okozására képes. Informáto­raim olyan eseteket mondanak el, hogy szinte megáll az ember esze. Számos helyről jön az érte­sítés, hogy a kukoricásban az összes gazt (!) elpusztította a moly hernyója, azt is, amivel a legerősebb gyomirtó szer sem bírt. Az ujjnyi vastag gazszárak, mint lándzsák meredeznek az ég felé. Bogyiszló térségében paprikatáblákat taroltak le ezek a férgek. Másutt meg a görög­dinnyének levelét, indáját rágta el, sőt megette a dinnye zöld héját, csak a piros bélt hagyta meg. Veszedelmes kártevővel ál­lunk tehát szemben, mert nem­csak a gyomnövényt, bár ez a fő „tápláléka", hanem a kultúr^ növényt is támadja, pusztítja. S alig van ellerie védekezési lehetőség. Tudok arról, hogy a legerősebbnek tartott Sevin dup­la adagja meg sem kottyant a nagyobb hernyóknak, s csak az alig kikelteket gyérítette meg. Mi a helyzet? A muszkamolyról, a védekezésről kérdezzük meg g szakembereket: •„ r A károsító elszaporodásának a párás, csapadékos, meleg idő­járás igen kedvez. Húsz-harminc évenként szaporodik el tömege­sen. A károsító hernyók minden fejlődési szakaszban jelenleg elő­fordulnak. A hernyók általános színe zöldesszürke, jól látható sötétebb sávval a hátoldql kö­zépvonalában és néhány ilyen sávval kétoldalt, melyek között zöldessárga kacskarlngós sávok húzódnak. A hernyók feje fekete, világos, jói látható rajzolattal. A hernyó kifejlett hossza kb. 30—- 35 milliméter. Eleinte hámozgat- ják a levelet, majd fejlődésükkel nő falánkságuk és a növény min­den „ehető" részét elpusztítják Nemcsak a nagyüzemekben, ha­nem a házikertekben is találtok már muszkamoly-hernyót Borsodban a muszkamoly em­beremlékezet óta nem pusztított, a mi vidékünkön a harmincas évek közepén okozott nagy kárt. Békés megyében pedig tíz évvel ezelőtt és Veszprémben is másfél évtizeddel ennek előtte álltak tehetetlenül a szakemberek a veszedelmes kártevő előtt. Ma az igen erős mérgek, a szokásos adagnak a kétszerese; afig-afig pusztítják a hernyókat. A kifej­lettebb példányok éppencsak „megszédülnek" a Ditrifon 50 WP-től, a Nogos 50 dupla adag­ja is csak gyéríti a kártevőket. A Phosdrint alkalmazták eddig legeredményesebben a veszedel­mes kártevő ellen. , „ ..„ A tájékoztatás teljesebbé téte­le érdekében közöljük még há­rom laptársunk információját is. Észak-Magyarország: a cigándi termelőszövetkezetben a napra­forgót falta fel a Hejőmenti Ál­lami Gazdaságban lehámozta a görögdinnyét, a hidasnémeti ter­melőszövetkezetben a gyomokat irtotta ki, azután pedig a cukor­répát támadta meg. Veszprémi Napló: Július harmadik dekád- jában megkezdődött a hernyó károsítása. Tarrágást okozott Ne­mesvámos, Ősi, Vaszar határá­ban, főleg a napraforgót káro­sítja. Észlelték almáskertekben is a hernyó pusztítását. Békés me­gyei Népújság: E hó közepén elkezdődött a hernyók kelése és néhány nap múlva tömegesen lepték el a növényeket. >í PÁLKOVÁCS JENŐ Megtudtam egy titkot Hány ezer pár BONY-szandált kellelt megjavítani Csehszlovákiában? — Arról írjon inkább', hogy a félévben huszonöt százalékkal nőtt a termelésünk, s a nyereség 91 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. S azért nem nőtt kétszeresére, mert újakkal cseréltük ki a régi szerszámokat. Azt firtatni, hogy reklamáció érkezett, felesleges. — így próbált jobb belátásra bírni a napok­ban Bonyhádon Raiczy Tibor, a BONY Ipari Szövetkezet műszaki vezetője. , Hogy miről is volt szó? ** . ,. J Nemrég a csehszlovák kereskedelmi part­ner reklamációt küldött a szövetkezetnek, mert egy több mint tízezer pár szandálból álló tétel jó része hibás volt. A problémát az jelentette, hogy a kapocs — olyan, mint a karórák szíján is van — nem volt meg­felelő. A nyelve laza volt, a fémcsík kibújt a bőrbe szúrt lyukból, s a cipő, gazdája lá­báról leesett. — Egy-, kétezer pár mindössze — mondta először a műszaki, vezető. Később meg mu­tatott egy levelet, amit a Hungarocoop-tól kaptak. Kísérő levél volt — a lényeget a melléklet tartalmazta, amit azonban nem volt alkalmam^ elolvasni — ebben háromezer pár hibás cipő szerepelt. Ám én tovább kíváncsiskodtam. Legtöb­bet az tud mondani, aki ott volt, gondol­tam. S ha nem is kitörő örömmel, de lehe­tőidé tették, hogy megkérdezzek egy ilyen szakembert is. Tőle tudtam meg, hogy két hétig négyen, két hétig pedig öten javítot­ták Csehszlovákiában a cipőket. Ennyi idő, s ennyi ember kellett, mert valóságban tizenötezer pár cipőt kellett felülvizsgálniuk. Apró kis hiba volt valamennyinél. A kes­keny fémcsíkot kellett fél, egy milliméter­rel beljebb hajlítani. S ha a veszített pénzt nézzük, az emberek munkájának árát, az utazási és szállásköltséget, az összeg akkor is minden bizonnyal százezer forint alatt marad. Nem rendíti meg a szövetkezetei. A dolgozók borítékja is alig valamivel lesz vé­konyabb. Sajnos a műszaki vezető legnagyobb prob­lémája: vajon az újságíró honnan tudhatta meg az egészet. Gyanakodtak a cipőgyáriak­ra. Pedig a gyár, dolgozóinak létszámát, ter­melésének volumenét tekintve is sokszoro­san felülmúlja a szövetkezetét. Számukra a BONY nem jelent konkurrenciát. S a veze­tők sem szaladnak a szerkesztőségbe, hogy elpletykálják, mi történt másnak a portáján. Az lett volna természetes, ha arról beszél a műszaki vezető, hogy szigorúbb szemmel nézik a jövőben, milyen kellékeket, alap­anyagokat használnak fel a gyártásnál. Ar­ról, hogy jobban odafigyelnek, hogy ne a határon túli vevők vegyék észre a hibákat. Nem tudom, milyen jogok illetik meg kül­honban a vevőket. A bonyhádi szövetkezet műszaki vezetőjének álláspontját azonban megismertem. Remélem, nem ez a végleges. SZEPESI LÁSZLÓ Július utolsó hetében ren­dezték meg Domboriban azt a tábort, amely határkő szere­pét kell hogy betöltse a me­gye ifjúsági klubjainak életé­ben. Az egyhetes tanfolyam­mal — július 27 és augusztus 3. között — megindult a „klubiskola”, melynek célja, hogy működési engedéllyel rendelkező klubvezetőket ké­pezzen. A háromlépcsős isko­lára — tanfolyam, továbbkép­zés, tanfolyam és végül vizs­ga — azért van szükség, mert klubvezetőink közül senki sem rendelkezik működési enge­déllyel, és legtöbben az ezzel együtt járó szakmai ismere­teknek sincsenek, birtokában A táborban hatvan fiatal kezd­te el a klubiskolát, zömük máris klubvezetőként dolgo­zik, egy részük pedig a jövő­ben lesz az. A programban beszélgetések, tájékoztatók, viták, anyagfeldolgozás szere­pel. A résztvevők négy „klu­bot” alakítottak, így a klub­formát a tanfolyam alatt in­tenzíven gyakorolják, , A délelőtti és esti kötött programok közötti szabad idő­ben sportrendezvényekre ke­rül sor, és a klubiskolások ki­használják a kínálkozó lehető­séget : tanulnak a táborban lévő ifjú népművészektől. A negyven ifjú népművész kö­zött — a IX. országos ifjú népművésztábor lakói — van­deklődő klubosokat. így aztán a legtöbben a klubos-szakmai ismeretek mellett még egyéb tudnivalókkal is gazdagodva indulnak majd haza* I A tábor klubiskolájának ve­zetője, Bula Ágnes elmondta, hogy ha beváltja a klubiskola a hozzá fűzött reményeket, jövőre újra megszervezik. ; Ugyanakkor sor kerül majd i továbbképzésre, és a felnőtt­klubok vezetőinek „iskolájára” is. nak hímzők, szövők, faragók, fazekasok, előadóművészek, akik szívesen tanítják az ér­A klubiskola vezetője, nyaká­ban a négy alkalmi klub emb­lémájával. ' í 'i Délutáni sportverseny; kispályás labdarúgó-mérkőzés a klu- ri bök között. Székely Éva kosárfonó most szőni tanul, az érdeklődők kö­zött persze klubosok is vannak, ismerkednek a szövőszékkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom