Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 181. szám
A munkai munka A z emberek és az őket környező termeszei között végbemenő folyamat, amelyben a termelési eszközökkel felszerelt és a termelésben jártas emberek megváltoztatják a környező természetet, szükségleteik kielégítésére alkalmassá teszik a munkatárgyakat. A munkafolyamat fő mozzanatai: 1. az emberek célszerű tevékenysége, 2. a munka tárgya és, 3. a munka eszközei, amelyek segítségével az ember a munka tárgyára hat. A munka az emberi társadalom létezésének legfontosabb feltétele. Az ember célszerű tevékenysége arra irányul, hogy a gabonát minél előbb, szemveszteség nélkül takarítsa be. Megalkotta a kaszáló gépet, a kévekötő aratógépet, majd pedig a kombájnt. Tizenöt évvel ezelőtt, a termelőszövetkezetek szervezése idején a megyében nyolcvan-kilencven arató-cséplő gép dolgozott csupán, valamennyi kis teljesítményű volt. Most ötszáznál több, nagyszerű masina áll az ember rendelkezésére, hogy százakat, ezreket mentsen a földművelés legnehezebb fizikai munkájától. '„Megyek a hivatalba", Timegyek a műhelybe”, „szaladok az arénába”, „sietek a gépre", „ballagok az üzembe", „indulok a gyárba”, „megyek begyújtom a motort”. Hogyan, s hányféleképpen mondjuk reggelente, amikor munkába indulunk?! Irgalmatlan nagy gép, finom műszer, íróasztal és vezérlőpult, kubikoslapát és festőecset, kalapács és húsvágó bárd. Munkálkodunk, dolgozgatunk. Építjük a szocializmust. Talán keveset is beszélünk arról, hogy az emberek szeretnek dolgozni. Szeretnek, mert életelemük a munka, a mindennapos elfoglaltság, a társas környezet, az alkotó légkör., 'sS4&ä; J§§Sl§ll A kézi munkát nem lehet véglegesen és végérvényesen megszüntetni. Mindig van olyan feladat, ahol ető kel! venni az ember fizikai erejét, ásóját, lapátját. Képünkön a dombóvári harmadik utcában dolgoznak a kubikosok. A munkaeszközök tehát az ember izomereje, az ásó, a lapát... Az ember a munka tárgyára hau alakítja, formálja, saját hasznára, v: ; " A sóder-cemení-viz elegyből összeáll a beton. Ha acélt is tesznek közé, akkor vasbeton lesz belőle. Ölvén, hatvan betonlapot készíteni nem nogy feladat. Száznál már felfigyelnek a munkásra. Hogyan csinálta, miként kezdte, milyen fogásokkal folytatta? Késik, figyelik egymást az emberek. S közben persze a munka tárgyát is figyelik, amit meg kell alkotniok — hogy érték legyen belőle. Betonlap, amely járdának szolgál, amely a vízrendezéskor a töltések falát erösiti. _________ ........ Érsis'jirssr Pallón hordták ősidőktől fogva o sódert, kövei, terményt az uszályról a hojóróf a partra. Ma daruk könnyítik a munkát. A Duna paksi szakaszán dolgozik a MHRT II. számú úszódaruia. SW»»***-'”! Döcög az úthenger, tömöríti a talajt. Az idősebbek még emlékeznek: kézi döngölővei dolgoztak régen, nehéz és lassú volt a munka. Most a jó géppel, jól képzelt ember szakszerűen végzi a munkát. A jelző leállítja a forgalmat a két daru közé szorított pótkocsiról leemelik a v.nsú'i sínt. Micsoda nagy figyelem, szakértelem kell ahhoz, hogy a két daru között dolgozó munkások úgy vegyék le a sínt, hogy ne sérüljön meg a gép, ne az ember. Persze természetesnek is fölfoghatjuk: ez a foglalkozásuk.
