Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Szeptember 20-tól: képzőművészeti világhét Új jogszabályokról — röviden A kortársi képzőművészet és a társadalom kapcsolatának elevenebbé tételére szeptember 20-tól 28-ig képzőművészeti világhetet rendeznek hazánkban. Az UNESCO támogatta esemény célja, hogy a programjában szereplő képző- művészeti és iparművészeti tárlatok, előadások, filmbemutatók az egész országot átfogó és mozgósító művészeti ismeretterjesztést indítsanak el. A világhét sokoldalúan közelíti meg a képzőművészet és a társadalom kapcsolatát, s e munkában a TIT mellett részt vesznek a könyvkiadók, a múzeumok, az ifjúsági szervezetek is. A képzőművészeti világhét ideje alatt a múzeumlátogatás ingyenes lesz, a mozikban számos rokon témájú kisfilmet vetítenek, s a szokásosnál több szervezett tárlatvezetéssel, művészeti tárgyú előadással igyekeznek híveket szerezni a különböző képzőművészeti ágaknak. A világhét megnyitó rendezvénye — a III. nemzetközi kisplasztikái biennálé — a Műcsarnokban lesz. Jelentős programmal készülnek a képzőművészeti kiadók is: a Képzőművészeti Alap KiSzínházi élet adóvállalata a világhét alkalmából új típusú, nagyalakú reprodukciókat, úgynevezett „postereket” jelentet meg; a XVI. században élt M. S. mestertől a kortárs festőművész Bernáth Aurélig összesen húsz magyar műalkotás különleges papíron előállított művészi nyomata kerül forgalomba. A sorozat hat nagyalakú Csont- váry-reprodukciót is tartalmaz. Az iskolák számára 12 darabból álló, rajztanítást segítő válogatás készül, ezeket az iskolák kedvezményes áron vásárolhatják meg. A Corvina Kiadó a világhétre Rodcsenko- és Szinyei Merse Pál-monog- ráfiát jelentet meg. A világhét különböző programjaiban a nagyüzemek munkásfiataljai éppúgy részt vesznek majd, mint az úttörők, akiknek „Az én hazám” című kiállítását Dunaújvárosban mutatják be, s innen tovább- „vándorolva” az ország különböző városaiban teszik szemlére. A televízió Felszabadult művészet címmel kétrészes filmet sugároz, a Magyar Rádió ifjúsági rovata képzőművészeti vetélkedőt rendez. Mongóliában Esztétikai nevelés A bolgár művészeti és kulturális bizottság országos programot dolgozott ki az esztétikai nevelés elmélyítésére. A program alkalmazkodik a szocialista kultúrforrádalom küszöbönálló szakaszaihoz, a belőlük fakadó feladatokhoz. Lényegében egy olyan folyamatról van szó, amelynek végső célja annak a képességnek a kialakítása, hogy az ember valamennyi területen — a munka, az életmód, a kölcsönös emberi kapcsolatok és a művészet terén — felismerje, becsülje és védje a szépet és az értéket. A program kötelező iskolai oktatást irányoz elő. Kidolgozói ugyanis azon a véleményen vannak, hogy az esztétikai nevelés alapjait már az iskolában kell lerakni. A diákok túlterhelésének veszélye ellenére a tanárok, a szülők, sőt maguk a fiatalok is egyöntetűen követelik, hogy az esztétikai tantárgyaknak az oktatásban több helyet biztosítsanak. Ennek segítségével mélyebb ismereteket lehet majd szerezni például a zene történetéről és jelenlegi helyzetéről, avagy a képzőművészetről. Az esztétikai nevelés eszközei között első helyen a televízió, a rádió, a film és a sajtó áll, de nem lebecsülendő az úgynevezett hagyományos intézmények — a könyvtárak, színházak, művelődési otthonok — szerepe sem. Dosztojevszkijmázeum Dosztoj evszki j -emlékmúzeumot létesítettek a kalugai terület egyik festői részén. A nagy orosz író ugyanis ezen a helyen élt 1878-ban; s részben itt írta egyik legismertebb művét, a Karamazov testvéreket. Dosztojevszkij egykori háza a restaurátorok keze nyomán visszaszerezte eredeti külsejét. A szobákban kiállították az író kedves könyveit, a Karamazov testvérek kéziratát, s Dosztojevszkij más személyes tárgyait. A mester szakmunkás továbbképzésről és a művezetőképzésről szól a munkaügyi miniszter 11/1975. (VIII. 8.) Mü. M. számú rendelete, amely szerint a munkások, illetve a középfokú végzettségű szakemberek eddig szabályozott továbbképzése a mester szakmunkás továbbképzéssel és a művezetőképzéssel, mint önálló továbbképzési formákkal egészül ki. A mester szakmunkás továbbképzés célja a legjobb szakmunkásokból kiemelkedő, magas színvonalú szaktudással, valamint ideológiai, politikai és társadalmi ismeretekkel rendelkező mesterszakmunkások képzése. Rendelkezik a jogszabály arról, hogy ki vehet részt az ilyen továbbképzésben, milyen ismeretkörökre terjed ki a továbbképzés, s hogy annak befejezése után elméleti és gyakorlati részből álló vizsgát kell tenni, a sikeresen vizsgázó részére pedig oklevelet kell adni. Az oklevél megszerzése magasabb bérkategóriába történő sorolást von maga után. Ugyanígy részletezi a jogszabály a művezetőképzés célját, tartalmát, a vizsgázás kérdését és kimondja: „Az oklevelet a művezetői munkakörbe történő besorolásnál középfokú képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni.” (A rendelet a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg.) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 13/1975. (VIII. 8.) MÉM számú rendelete a nagyüzemi állattartó- telepek és az állattartással kapcsolatos egyéb létesítmények beruházásaira vonatkozó állategészségügyi előírásokról szól, s mindenekelőtt tisztázza, hogy mi tekintendő nagyüzemi állattartó telepnek, mi- I lyen szabályokat kell az állattartó telepen és azon kívül az állattartással kapcsolatos egyéb létesítmények beruházásainál szem előtt tartani. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi Értesítő 25. számában megjelent, a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti vezető testületeknek az V. ötéves terv vállalati közművelődési programja ösz- szeállításával kapcsolatos közös teendőihez adott irányelvekre, melyek kihangsúlyozzák, hogy: „A közművelődésnek hozzá kell járulnia a munkások közéleti tevékenységének fokozásához, segítenie kell a szocialista demokrácia további kiszélesítését.” Az irányelvek foglalkoznak a vállalati közművelődési tervek elkészítésének szempontjaival, módszereivel. A Kohó- és Gépipari Közlöny 31. számában közérdekű közlemény jelent meg arról, hogy a vállalatoknál szervezett szakszervezeti jogsegély- szolgálat jogosult a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nem peres eljárásban képviselni a dolgozó részéről adott meghatalmazás alapján. Az OKISZ Értesítő 28. számában a vegyszergyártó (szállító) göngyölegek tisztítása és színjelzése tárgyában megjelent közleményből idézzük: „...ismételten felhasználásra kerülő göngyölegeket minden felhasználó felelősséggel, tiszta állapotban köteles az újratöltést végző, vagy forgalmazó szervhez visszaküldeni. Nem tiszta göngyöleget a töltőállomás nem tölthet meg. Dr. Deák Konrád j osztályvezető ügyész I A világ drámairodalmának klasszikus alkotásai állandóan szerepelnek a mongol színházak műsorán. Első ízben Gogol „Revizor”-át állították színpadra 1936-ban. Ezt Lope de Vega egyik darabja követte. 1938—39-ben Goldoni és Moliére vígjátékai közül mutattak be, majd 1941-ben következett Csehov több drámája. A háború éveiben Szimonov és más szovjet írók darabjait játszották. A háborút követő legjelentősebb bemutató 1950-ben volt: Shakespeare „Otelló”-ja. A 60-as és 70-es években vitték színre Szophoklesz „Oidipusz király”-át, Shakespeare „Lear ki- rály”-át, Csehov „Cseresznyéikért”-jét és Gorkij „Emberek között” című művét. A legnagyobb sikerrel játszott balettek: Aszafjev „Párizs lángjai”, Rimszkij-Korszakov „Seherezádé”, Delibes „Coppé- lia” és Prokofjev „Hamupipőke”. Barangolás Nyugat-Európában Innsbruck és a hegycsúcsok ' 5. Innsbruck kétszeresen szép. Szép egyszer, amikor az utas megérkezik és felfedezi, hogy a város felett úszó felhők tán csak a hegyek alsó harmadának magasságában szakadnak foszlányokká, és ami felettük látszik, az még mindig hegy. Feljebb ismét felhők következnek, aztán újra a hegy. A Solstein 2633 méter magas, a Brandjoch 2596, a Frau-Hitt nyereg 2273, a Rumer Spitze 2453 és ahová végül is fogaskerekűvel és kétszeri drótkötélpálya-átszállással feljutok, a Hafelekar 2334 méter. Innen letekintve tárul elénk a második szépség, Innsbruck a magasból. Az első eset életemben, hogy felülről nézhetek egy magasban keringő repülőgépre, jó ezer méterrel alattunk lehet. A rohanó Inn mellett makett-formában rajzolódik ki az a várostérkép, amit a pályaudvaron nyomtak a markomba. A régi császári kertek zöldje, az óváros, az új Hofburg, a templomtornyok és jobbra- balra a széleken a modern Innsbruck toronyházai. A Habsburgokról a magyar emlékezet nem őriz túlságosan hízelgő képet. A bécsi Hofburg számunkra az elnyomás egyik jelképe. Az itteni azonban csa0 ládiasabb, barátságosabb, emberibb. Az építtető I. Miksa császár, majd I. Ferdinánd idején Innsbruck császári székhely volt — biztonságos távolban a harcias hajlandóságú magyaroktól és természetesen a töröktől is. Miksa emlékét őrzi a valóban aranylapokkal, burkolt gótikus, fedett erkély, az „Aranytető” is, melynek restaurálását épp ezen a nyáron fejezték be. Impozáns a XIV. század elején épült várostorony, Maullertsch kedvelői a Hofburg óriás termében gyönyörködhetnek a Habsburg- és Lotaringiai házak megdicsőülését ábrázoló freskóban, a ferencesek temploma pedig egyben a síremlékeké is. Itt látható a keresztény világ egyik óriási méretű és talán legkülönösebb síremléke, ugyanis nem nyugszik alatta senki. I. Miksa teste Bécsben fekszik, itt azonban 28 óriás szoborral díszített emlékmű idézi őt és elődeit, valóságos szoborkiállítás. Ausztria legnagyobb parasztvezére, a Napoleon parancsára 1810-ben kivégzett Hofer András ugyancsak itt nyugszik. A síremlék sokkal méltóbban őrzi emlékét, mint az az 1000 négyzetméteres óriási körkép, mely külön épületben látható a Hungenburghoz vezető fo-; gaskerekű állomása mellett, és amiről joggal mondható, hogy a giccs határát súrolja. A múzeumok között lehet válogatni. Aki a néprajzit választja, az szép összeállításban ismerkedhet meg a tiroli népművészettel, szobabelsőkkel és népviselettel. Népviseletet azonban az utcákon is bőségesen látni. Tiroli nadrágot visel öreg és fiatal, itt is, ott is ólomsúlyúnak tűnő turistabakancsok csattognak az aszfalton. A látogató néha úgy véli, hogy a bennszülött tiroliak egyik része arra vár, hogy hegyet mászhasson, a másik már fenn is van valahol a csúcsokon. Az idegen azonban jobban teszi, ha ilyesmire csak avatott vezetővel vállalkozik és inkább kifizeti a drótkötélpálya borsos díját. Felérve a fül halk kattanással jelzi a magasságkülönbséget, a kristálytiszta levegőtől tágul a tüdő és a valószerűtlen távolságig látható csúcsok tömege Vajda János költeményének hangulatát ébreszti. Felületesen fogalmazva; Innsbruckban (Ausztriában) '„könnyebb” magyarnak lenni; mint a Német Szövetségi Köztársaságban. A nekünk nem okvetlenül rokonszenves közös történelmi múlt emléke elevenen él, a mindig szívélyes tiroliak a magyarral talán egy árnyalattal még a szokottnál is barátságosabbak. A szállodai portásnak az útlevelemről szerencsére nem a „Puszta, Tschickosch, Gulyasch” jut eszébe, hanem meglepő módon a — „Szegediner Festspiele”, azaz szegedi ünnepi játékok nevét idézi. Az Inn árad, ezekben a napokban úgy tűnik, hogy Európa valamennyi folyója árad. Szürkés víztömeg rohan a Duna felé, mely a két folyó találkozásánál még a jelentéktelenebbik és tulajdonképpen csak az Inn jóvoltából válik igazán Dunává. Éjfél után hosszú, hűtőkocsikból álló szerelvény csattog be a főpályaudvarra. Valamennyi kocsi oldalán ott a MÁV jelzés, Magyarországról jött. Oda, ahová a percnyi pontossággal begördülő Wiener Walzer expressz éjszakai 1 óra 38 perckor elindul a majdnem háromhetes nyugat-európai barangolásának végéhez érkezett utassal. (Vége.) ORDAS IVÁN ! t» <1 1975. augusztus 28« Részlet az innsbrucki császári palotából.
