Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
magazin » magazin - magazin Laboratóriumi épületvizsgálat Tolvajnyelv! táblázat 1782-ből A közép-ázsiai földrengésveszélyeztetett területeken felépített lakóházak kilences erősségű földrengést is képesek kiállni. A taskenti Városépítési Tudományos Kutató- és Tervező- intézetben a leendő létesítmények nagy teljesítményű modelljeit mesterséges földrengésnek teszik ki, hogy az épület ellenállóképességét tanulmányozzák. Nemcsak az eme-', letes házak egészét, de egyes szerkezeti részeit is vizsgálják. Az intézet tudósainak számításai azt mutatják, hogy a közép-ázsiai köztársaságokban 25—30 emeletes épületeket is emelhetnek, i Kilencemeletes lakóház modell jenek földrengésbiztonsági próbáját végzik.- ,■ -— .......... ...... ■ . —........ V íztisztító baktériumok Különös víztisztító berendezést helyeztek üzembe a no- volipecki kohászati gyárban. A berendezés óriási akváriumhoz hasonlít, amelyben azonban — baktériumok vannak. A szén kokszolásánál melléktermékként fenol keletkezik. Ebből a rendkívül mérgező anyagból már kis mennyiség is elegendő a víz és a levegő alapos elszennye- zéséhez. A szokásos tisztítóberendezések nem adtak kielégítő eredményt. Most a biológusoknak sikerült olyan baktériumot kitenyészteni, amelynek a fenolos víz az éltető eleme. Az ilyen vízben elszaporodó speciális baktériumok felszívják és ártalmatlanná teszik a mérgező anyagot. A megtisztított vizet a gyár termelőciklusában újra fel lehet használni. SZEMÉTSZÁLLÍTÓ CSŐVEZETÉK Kevesebb lesz a szemét- szállító autó és nagyobb a tisztaság a Néva-parti nagyvárosban, Leningrádban. Az egyik kerületben ugyanis föld alatti pneumatikus csőhálózat épült, amely 12 kilométeres távolságra viszi el az összegyűlt szemetet és hulladékot. A rakományt hat kocsiból álló vonat viszi, azt pedig sűrített levegő hajtja egy csövön át, 25 tonna terhet szállítva, óraként 45 kilométeres sebességgel. ÖNTÖZÉS TENGERVÍZZEL A Balti-tenger partja mentén eredményesen kísérleteznek a sós tengervíz növényi öntözésre való felhasználásával. Kiderült, hogy a káposzta, zab, lucerna és különféle takarmánynövények igen szépen fejlődnek ilyen öntözéssel. A káposzta például kétszeres nagyságúra növelhető, cukortartalma is nagyobb lesz. A talaj mikroflórájában nem tapasztaltak káros következményeket. Észtországban a tengerparti sávon 25 000 katasztrális hold földet fognak tengervízzel öntözni. Gát — vászonból Leningrádi mérnökök ötletes hidrotechnikai berendezést készítettek a folyók vízszintjének emelésére. Meleg időben, amikor sok folyó vize erősen megcsappan, nehezebbé válik a faúsztatás. A leningrádi szakemberek azt javasolták, készítsenek mozgó, hordozható gátat különösen erős szintetikus anyagból. Ezt lábontva, keresztbe állítják a folyón és drótkötelekkel kifeszítik; mint a halászhálót. A folyó gyorsan megtölti ezt a „zsákot”, de közben a szintje megemelkedik. A tutajok elhagyhatják a zátonyt, amin fennakadtak és folytathatják útjukat. Ä Tolna megyei Levéltár kiállítótér mébe látogató sokadszor meggyőződhetett arról, hogy nincs új a nap alatt. A tárlók egyikében látható egy érdekes táblázat, melyet 1782- ben jónak látott összeállítani a hatóság, hogy közegei az alvilág („vulgó' Sivány, seu Vásári Tolvaj") nyelvében eliga- zodhassannak. Ez a kevéssé rokonszenves nyelv jól tudjuk, ma is él, változik, sőt azt is tudjuk, hogy szép számú kifejezése gyökeret vert azoknak az élő beszédében is. akiknek eszébe se jut összeütközésbe kerülni a törvénynyel. A történelmi előzményekre már ritkábban gondolunk. Néhány adalék a múlthoz : A „fejes” kifejezés közel két évszázaddal ezelőtt is létezett. Akkori jelentése: „tiszt úr". A „sógor" titulus a németeket illette, „topánkénak” viszont a bort és pálinkát hívta a zsi- ványnyelvhez hű haramia. Ennek megfelelően „topánké- sodni” annyit jelentett, mint részegeskedni. Utalással a Jordán folyó vízére, „jordán"-nak a zsidót nevezték. „Rikkantó" volt a „kátsa vagy Rutza”, melyet valóban ügyesen kellett nyakon ragadni. hogy nesz nélkül gazdát cserélhessen. „Gagyi" volt az arany és nagyon találóan „Rút Ember” — az akasztófa. Ä ’^czaffka” lös fejezésnek csak a helyesírása volt más, mint ma. de az értelme ugyanaz. Egy sorral alább ez olvasható: „Balék” —• „az ura". A „hontirozd” szót ma már aligha értené meg egyetlen vagány is, de dívott a „nehaduvájj” ugyanezzel a jelentéssel: „tagadd!” A „meg ruházni”-val {„verni vagy csapni") azonban éppúgy nem jönne senki zavarba mint ha „ruhit” emlegetnének előtte; Ami — egy betű híjával —; éppúgy nem öltözéket jelentett, mint ma. hanem megve- retést, az érdekes levéltári szószedet, tanúbizonysága sze-t rint „csapást”. O. I, 1 A válások Lengyelországtan •• Ötéves zongoraművész Aljosa Panov moszkvai kisfiú még járni sem tudott, amikor már megtanult zongorázni. Ma — pedig még csupán ötéves — már Csajkovszkij, Beethoven, Mozart és Rimsz- klj-Korszakov műveit játssza. Kotta nélkül. emlékezetből zongorázik, a zenét minden nehézség nélkül memorizálja. Aljosa szülei vakok, s a kisfiú maga is rosszul lát. Édesapja munkás, édesanyja háztartásbeli. Zenei jártasságukat azonban még a hivatásos zenészek is megirigyelhetik. A hatalmas lemezgyűjtemény bonyolult rendszerében Aljosa szabadon orientálódik, — hallás után felismeri az előadót, és hogy mely stílusú iskola követője. Az Aljosát tanulmányozó szakemberek meg voltak döbbenve: zongorajátéka nemcsak magas színvonalú technikáról tanúskodik, de önálló vonásokkal is rendelkezik. „Ritka muzikális tehetség” — mondta róla E. Iljenkov professzor. Amíg a szakemberek a kis-, fiú különleges adottságainak titkát kutatják Aljosa mindennap szorgalmasan zongorázik. Legkedveltebb darabja Beethoven Holdfény szonátája. Szkepticizmus Napóleon rossz tanuló volt, de már gyermekkorában különös érzéke volt a nagy ösz- szefüggések észleléséhez. Egy alkalommal leégett az iskolájuk, Osztálytársai örömujjongásban törtek ki. A kis korzikai azonban szkeptikusan csak ennyit jegyzett meg: — Ne örüljetek korán, a tanító éL Lengyelországban áz elváltak átlagos életkora — a statisztika szerint — 40 év, többségüknek egy gyermeke van, aki után 600 zloty tartásdíjat fizetnek. A lengyel nők többsége 35 éves korában válik. Ezekre a számszerű eredményekre jutott a válások okait vizsgáló felmérés, amelyet az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó Törvényszéki Jog Kutatóintézetében végzett a közelmúltban. A felmérés alapjául a válás kimondásával vagy a válókereset elutasításával végződött válóperi anyagok szolgáltak. A bírósági ügyek anyagát sorsolásszerűen válogatták össze. A felmérésből kiderült, hogy a keresetek 56,4 százalékát a feleség adta be. hogy a leggyakoribb válóok a háztartás alkoholizmusa (ez megelőzi gyakoriságban a házasságtörést is), s hogy az úgynevezett jellembeli össze, íérhetetlenség jelentéktelenebb helyet foglal el. Azokban az esetekben, amikor a házasság 20 évnél hosszabb ideje tartott, a keresetek többségét a # Aranyiakat, amely — mint egy nagy asztalon — egy emberi hajszál metszetén fekszik: tű hegyén álló sakkfigura; a mákszemnél 18-szor kisebb, működő villamos motor — ezek a furcsaságok a moszkvai műszaki múzeum mik- rominiatűr-kiállításán láthatók. A kiállított tárgyak legnagyobb része a kijevi Nyikolaj Szjadrisz- tlj munkája. Mindent kézi munkával, szuperkeménységű gyémánt eszközökkel, mikroszkóp alatt készített. Az sem véletlen, hogy a kiállítást a műszaki múzeumnak éppen abban a termében rendezték meg. ahol általában a- tudomány és technika legújabb eredményeit mutatják be: Szjadrisztij férjekradták be. s válóokkénl főleg a jellemek különbözőségét, a hűtlenséget stb. jelölték meg. A tudományos kutatók vizsgálták a házasságokon belülij váláshoz vezető diszharmónia okait is. Itt is az „élvonalban’* szerepel a házasságtörés, az alkoholizmus, a családtagokkal szetnbeni kíméletlenség, brutalitás; az érdeklődés hiánya a család, az otthon iránt. stb. Minél hosszabb időn át tar-; tott a házasság, annál gyakrabban szerepei válóokként újabb család alapításának igénye valamelyik fél részéről. ' A felmérésben szereplő hfu zaspároknak körülbelül 50 százaléka tízévi. körülbelül 25 százaléka egy-négyévi. körülbelül 24 százaléka öt-kilenc évi együttélés után jutott el a válásig. A váló házaspároknak több mint 38 százaléka nem rendelkezett 18 éven aluli gyermekekkel. Az alkoholizmus miatt' válók között azonban a kisgyermekes szülők aránya nagyon magas: 72 százalék volt, „ már több alkalommal készített rendkívül pontos mlkroeszközö- ket, például orvosok számára. Egyik legérdekesebb kiállítási tárgy egy parányi könyv: betűi olyan kicsinyek, hogy egy szál pókháló eltakar egy sort. Természetesen csak mikroszkóp alatt lehet elolvasni. Külön teremben helyezték el Mihail Ivaszjuk ukrán tanító alkotásait, közöttük például egy miniatűr mozdonyt, amely 22, egyenként 2 mikron nagyságú darabból készült. Sokan csodálják meg az egy centiméteres íényképezögéppel készített fényképeket is — ugyancsak mikroszkóp alatt. Csak mikroszkóppal látható kiállítás Betegségek az ókori Egyiptomban /. Néhány ún. civilizációs betegség, amelyet „ 'szívesen a modern ipari társadalom számlájára írnak, már 2700 évvel ezelőtt a régi Egyiptomban is előfordult. Ez a megállapítás amerikai tudósok csoportjától származik, amelynek alkalma volt, hogy a legmodernebb módszerekkel vizsgáljon meg egy viszonylag jó állapotban fennmaradt múmiát. A vizsgálat eredményeképpen bebizonyították, hogy érelmeszesedés már a fáraók idejében is volt. Bár mind ez idáig semmit sem sikerült megállapítani az okokról, mégis kétségtelen, hogy az érelmeszesedés nem lehetett szokatlan jelenség. Annyi nyilvánvaló, hogy semmi köze nem volt a legifjabb idők jelenségeihez, a stresszhez és a modern táplálkozáshoz. A philadelphiai múzeumban levő múmiát több • tesztsoroza tnak vetették alá és a vizsgálatokban fiziológusok, antropológusok, sugárkutatók és egyiptológusok is részt vettek. A kísérletsorozat több hónapon át folyt. A számos meglepetés közül legérdekesebb, hogy a múmia tüdejében levegőszennyeződést álla- ■ pítottak meg. Egymástól távol fekvő vidékeken talált emberi maradványokból is lerakódásokat ájlapítottak meg a tüdőben. ■Egyszóval a levegőszennyeződés sem új a nap alatt. A szóban forgó múmia — a kezek vizsgálata alapján — nem olyan ember volt aki kétkezi munkával kereste kenyerét. Feltételezhető tehát, hógy az Egyiptomban gyakori homokviharok során belélegzett homok következménye volt a szennyeződött tüdő megbetegedése.
