Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

I Újabb fasiszta támadások Portugáliában Losonczi Fái beszéde a szolnoki nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról). —. Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a cé­lunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságá­ban érezzék. Azt, hogy a vál­lalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmé­nyek alapján és arányában nö­vekedjék, ami biztosítja a jö­Magfárhan az — Alkotmány napi ünnepsé­geink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megsze­gése alkalmából — természete­sen — mezőgazdaságunk hely­zetéről is szólunk. —■ A legfontosabb mondani­valónk az idén is az, hogy mag­tárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézsé­gek, társadalmi erőfeszítés, ösz- szefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már el­mondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Szolnok megye a gabona- termesztés egyik nagy központ­ja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fejezzem ki pár­tunk és kormányunk köszöne­tét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista mezőgazdasági nagy­üzemeink derék kombájnosai- nak, gépkezelőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy a gabona, né­pünk egész évi kenyere a búza­táblákról eljutott a raktárakig. — Általában a mezőgazda­ságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazda­ság más területein — az ered­mények a jellemzők, a megha­tározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és felada­tok híján. — A megnövekedett üzem­méreteket a fejlődés szolgála­tába kell állítani az összes le­hetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenre másként vedelmek megalapozott emel­kedését. A megdolgozott mun­kán alapuló bevételt és bér­emelést, jövedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örü­lünk neki. Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul ja­vulnak népünk életkörülmé­nyei: jobb lesz szociális ellá­tottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak ad­dig nyújtózkodhatunk, amed­dig a takarónk ér. ország kenyere kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintés­sel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gye­reket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejű­leg kell megbirkóznia a meg­fontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló kor­szerűsítéssel, valamint a bősé­gesen rendelkezésre álló tarta­lékok kihasználásával. Különö­sen áll ez az állattenyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés ellenére sem mondhatunk le a hagyo­mányos módszerekről; hogy meg kell találni annak a mód­ját. miként tarthatjuk fenn és erősíthetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetke­zeti demokrácia formái változ­hatnak, a lényegnek maradnia és fejlődnie kell. A tagság anya­gi érdekeltségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, ha­nem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését, a közösségi szellem fokozását, az emberi viszonyok és kapcsola­tok elmélyítését. Azon kell len­nünk, hogy a kockázatvállalás­ra alapozott szövetkezeti ön- kormányzat előnyei a maguk teljességében kibontakozzanak, mert ez fokozhatja csak a munkakedvet, serkentheti a kezdeményezőkészséget, és gya­rapíthatja a felelősségtudatot. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtizedben a fejlődés mérete és üteme a korábbi év­századok egészét jóval túlha­ladta. Majd így folytatta: — Szolnok 900 éve, népünk több mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet öröm­teli polgárainak élete, ha sza­badságban, kizsákmányolástól mentesen, nemzeti egyetértés­ben, a szomszéd népekkel kö­tött békében és barátságban él és alkot. — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is meg­testesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nem­rég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szer­ződés szervezetét. Az egyik ki­meríthetetlen tartaléka és fe­dezete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fej­lődésének, ami egyenesen el­vezetett bennünket a szoros in­tegráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista or­szágokkal kiépült szilárd kap­csolatokban különösen kiemel­kedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szov­jetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezér­fonal. Az Elnöki Tanács elnöke vé­gül átadta a város 90o éves történelmét szimbolizáló, im­pozáns jubileumi emlékművet, Gyurcsek Ferenc szobrászmű­vész alkotását, a város tár­sadalmának. Az emlékművet Kukri Béla, a városi tanács elnöke vette át. Losonczi Pál szolnoki tartóz­kodása alkalmával a városi tanács dísztermében a megye és a város fejlődésében elért sikerekért, az Elnöki Tanács nevében, kitüntetéseket adott át Kedden az ország több ré­szében tartottak ünnepi nagy­gyűlést. Mosonmagyaróvárott Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára a debreceni nagy­gyűlésen, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyette­se az Esztergomban rendezett nagygyűlésen mondott beszé­det ..-Sk. Újabb fasiszta támadások színhelye Portugália. Ponte de Limában hétfőn este meg­ostromolták a kommunista párt irodáját, és agyonlőttek egy kommunista aktivistát, aki az épületet védte. Több mint száz ember súlyos .sérülést szenvedett. A lisszaboni O Seculo érte­sülése szerint az Azori sziget- csoporton fekvő Angra do He- roismoban is szélsőjobboldali támadás érte a PKP, a de­mokratikus mozgalom és a baloldali szocialista mozgalom épületét. Ay ottani összecsa­pásban is többen megsebesül­tek. á; „Vasco, előre, támaszkodj á népre'.”, „Előre Vasco elvtárs, a nép megvéd téged!” — eze­ket a jelszavakat kiáltotta a tömeg, amikor Lisszabon Al- mada városnegyedében szak- szervezeti gyűlést tartottak Vasco Goncalves miniszter- elnök részvételével. A tábornok beszédében egy­értelműen síkraszállt a forra­dalom folytatása mel­lett. „Eljött az igazság pillanata a portugál forra- da1 ómban. Most már nem ma­rad tér a hamis szocialisták­nak, a szavakban szocialisták­nak. A kérdés úgy merül fel, hogy kik akarják a hatalmat a nép szolgálatába állítani, és kik akarják a nép nevében gyakorolt hatalommal tartósí­tani a nép kizsákmányolását” — jelentette ki a portugál kormányfő. Goncalves súlyosnak nevez­te az ország politikai, gazda­sági, társadalmi életének vál­ságát. Portugáliában olyan helyzet alakult ki, amelyik nagyon hasonlít a nácizmus hatalomra jutásának körül­ményeihez. „Németországban az antiszemitizmussal apellál­tak a nép legalantasabb érzel­meire, Portugáliában a kom- munistaellenességgel teszik) ugyanezt”. Á tábornok antifasiszta ősz- szefogásra. a szabadságjogok megvédésére szólította fel az összes demokratát, hazafit« bármilyen pártállású legyen is. Kedden délelőtt a portugál dolgozók egységes szakszer-* vezeti központjának, az Inter- sindicalnak a felhívására fél-*| órás munkabeszüntetést tar-* tottak az iparvállalatok mun­kásai és a különböző intézmé­nyek alkalmazottai, jelképez sztrájkjukkal a reakció táma­dásai ellen tiltakoztak és ki-., nyilvánították elszántságukat! hogy kérlelhetetlen harcot folytatnak az ellenforradalmát' rok és az újfasiszták ellen. t S • Lisszabont kedden délutáni sűrű füstfelhő borította be. Ismeretlen tettesek felgyújtot­ták a portugál fővárost nyu­gatról övező fenyvest. A ha­tóságok megállapították, hogy a tüzet szándékosan okozták. Hí MSZMP KB szolidaritási távirata - a Portugál Konmoista Párt Központi Bizottságához A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának. Lisszabon j A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, pár-’ tunk tagságát felháborodással és mélységes aggodalommal töltik el a reakciós, ellenforradalmi, fasiszta erők fokozódó, szervezett, brutális támadásai a portugáliai demokratikus fejlődés és annak élharcosa, a Portugál Kommunista Párt ellen. Meggyőződésünk — mert erre tanít a történelem —, hogy a kommunistaellenesség bármilyen formában jelentkezik is, csak a reakciós erőknek ked­vez, a demokratikus, antifasiszta erők összefogása viszont képes gátat vetni minden ellenforradalmi támadásnak. Ebben a nehéz harcban a Portugál Kommunista Párt vezetői és tagjai, az alap­vető szabadságjogokért, a demokratikus Portugáliáért harcoló antifasiszták mindig számíthatnak a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri, internacionalista szoli­daritására. ■, Magyar Szocialista Munkáspárt f - Központi Bizottsága ' ■ Fejlődésünk és feladataink írta: Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a terme­lési és felhasználási feladato­kat a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének vizsgálatából kiindulva irányozta elő, és kö­vetelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal emelését a gazdaságos — a belföldön és külföldön kere­sett — termékek termelésé­nek fokozását, a gazdaságta­lan termékek termelésének korlátozását, a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 1975- ben 5—5,5 "százalékkal kell emelkednie, és így az év fo­lyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létrehozni. o A TERVSZERŰ fejlődéshez szükséges eszközök folyamato­san rendelkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő álló­eszközök (épületek, gépek, be­rendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkész­letek értéke, beleértve a be­fejezetlen és félkész terméke­ket csaknem 200 milliárd fo­rint volt. A társadalmilag szervezett munkában mintegy 5,1 millió dolgozó, a népesség 48,5 százaléka vesz részt, kik­nek szakmai tapasztalata, szaktudása magasabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottak száma az adott népesség-összetétel mel­lett 1975-ben nem változhat számottevően. Ez év kezdetén a munkaképes korú népes­ség száma valamivel kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottság kismér­tékű növekedése az utóbbi években már kizárólag a nők fokozódó munkába állásából adódott, az aktív kereső fér­fiak száma csökkent. Az ed­digi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építő­ipari létszám együttvéve lé­nyegében nem változik, a me­zőgazdasági dolgozók száma tovább csökken, a szolgálta­tási ágazatokban a foglalkozta­tottak száma pedig emelke­dik. ® Az első félévben a termelés lényegében az előirányzottnak megfelelően az iparban 6,0 százalékkal, a kivitelező épí­tőiparban pedig 7,0 százalék­kal emelkedett. Jelentősen nőtt a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása. AZ IPARI TERMELÉS ez évi növekedése elsősorban a hazai és a szocialista piacok igényeinek bővülésével füg­gött össze, a fejlett tőkés pia­cokon értékesítési lehetősé­geink kedvezőtlenebbé váltak, tőkés exporttervünk nem tel­jesült. A beruházások és a szocialista viszonylatú export növekedésének hatására legna­gyobb mértékben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kí­vánt mértékben, a gyártmány- cserélődés, azaz a korszerű, uj termékek gyártásbavétele és az elavult, gazdaságtalan termékek termelésének meg­szüntetése. A termékszerkezet­módosítás érdekében ebben az évben több nagy ipari objek­tum építését meggyorsították. Ipari anyagokból és termé­kekből a belföldi ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. Intézkedéseket dolgoztak ki az energia- és anyagtakarékosságra. Kedve­ző jelenség — és a takaré­kosabb anyaggazdálkodásra utal —, hogy a tőkés orszá­gokból származó anyagimport növekedési üteme az év folya­mán mérséklődött. A TERMELÉS növekedése az iparban teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Nemzetközi össze­hasonlításban azonban terme­lékenységi színvonalunk így sem kielégítő. Több országban az ipar termelékenysége • magyar iparénak kb. kétszere­se, két és félszerese. A mezőgazdaság termelése az utóbbi években folyamato­san emelkedett, és előrelát­hatóan ebben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hang­súlyozni, mert az időjárási kö­rülmények ebben az időszak­ban gyakran voltak kedvezőt­lenek. Nem kedvezett a talaj­előkészítési és őszi vetés­munkáknak a múlt év végi rendkívüli, csapadékos időjá­rás. Azóta egyes területeket árvíz, belvíz borított el. A POLITIKAI CÉLJAINK­NAK megfelelően az elmúlt években lényegében megoldó­dott az ország kenyér- és takarmánygabona-ellátása. Az idei kenyérgabona-termés, bár a tavalyi és a tervezett szin­tet nem éri el, a hazai szük­ségletet fedezi. Fejlődik és korszerűsödik az állattenyésztés is, javult az állatállomány minőségi össze­tétele. Év közepén a sertés- és a kocaállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál, a nem kívánatos csökkenés megaka­dályozására intézkedések tör­téntek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom