Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
Bemutatkozik | a BUG Mindinkább második otthon A Tamási JNEB vizsgálata Megyénk 1-egfiataIabb gyára a BiHG szeilaszárd'i ka pcsológépg yá ra. Egy éve és néhány napja, hogy a volit Szekszárdi Vasipari Vállalat kapujára a régi helyett az új embléma felkerült. Az anyavállalat azonban sokkal nagyobb múltra tekint vissza. A régmúlt évek történéseiről, a jelen gondjából, eredményeiről és a holnapot kialakító tervekről írunk most. Dénes György igazgatási főosztályvezető bemutatja a legfiatalabb Tolna megyei gyár nagy múltra visszatekintő anyavállalatát. A Beloiannisz Híradás- technikai Gyárban 1974. december 13-án ünnepelték a gyár alapításának 100 éves évfordulóját. Ez a jubileum önmagáért beszél és fémjelzi azt a hatalmas utat. amit a híradástechnikai ipar általában, és ezen belül a BHG. 1874-től napjainkig a kezdetleges manufaktúrától, az elektronikus vezérlésű telefonközpontokig megtett. Bár az ipari forradalomnak kora megelőzte a XIX. század második felét, a híradástechnika vonatkozásában mégis ez az időszak hozta meg ennek az iparágnak a viharos fejlődését. A világraszóló nagy találmányok: Bell telefonja. Puskás Tivadar telefonközpontja. a wolframszál alkalmazása szénszál helyett, a kripton-gáz. az izzószál dupla spirálozása — s lehetne még hosszan sorolni —, mind megannyi lépcső, építőkocka ennek a viszonylag új, de éppen ezért igen fejlett szakmának szerteágazó történetében. Ma már csak az elsárgult cégbejegyzés és néhány múzeumi tárgy emlékeztet Egger Béla iparosra, aki gondolt egy merészet és Bécsből hazatérve Budapestén a Dorottya u. 9-ben üzletet nyitott „Távírda felszerelés elkészítési és elárusítási” engedéllyel. Hát itt és valahogy így kezdődött. Egy cikk keretén belül amúgy is lehetetlen lenne mindazokat a fordulópontokat és jelentősebb eseményeket felidézni, amelyek a gyárban és a gyárral történtek. De azért távirati stílusban néhány nem érdektelen tény: Magyarország egész telefonhálózatát és összes automata telefonközpontját itt gyártották. A gyár háború előtt egészen az 1949-ben történt államosításáig amerikai tőkeérdekeltségű Volt. Az államosítás óta a termelés mintegy megtízszereződött. ugyanakkor a dolgozók létszáma csak duplájára emelkedett. Itt készült a lakihegyi nagyadó méghozzá kétszer: egyszer a háború előtt. majd a fasiszták vandál ’ pusztítása után az újjáépítés során még egyszer. Itt született meg a balatonszabadi és a szolnoki Petőfi adó. S ami ma mér szinte feledésbe merül, a televízió bölcsőjénél is bábáskodtak: az első 3 kilowattos tv-adót a BHG készítette. Gyökeres változást hozott a gyár életében a professzionális híradástechnika egyes profilokra való tagolása. Ennek során a BHG más gyáraknak adta át az átviteltechnikai és a mikrohullámú berendezések, valamint a hagyományos rádió- nagyadó gyártását, míg náluk csak a különböző típusú telefonközpontok előállítása maradt Ez az egyprofilúság bizony kezdetben nem kevés gondot okozott. De fizikai és szellemi dolgozóink akaratának és tenni akarásának eredményeként ma már a nehezén túl vagyunk. Segített gondjainkban a Szovjetunió is. amely hosz- szú évek óta biztos piaca gyártmányainknak. Értékesítési gondjaink nincsenek. Cikkeink keresettek, rendelésekkel bőven el vagyunk látva. A baráti szocialista országokkal hosszúlejáratú államközi szerződések adnak biztos alapot az export fokozására. Több tőkés és fejlődő országban is szívesen veszik termékeinket. Szociális létesítményeink fejlődése mindenkor egyszerre történt, gyárt általános fejlődésével és kellően reprezentálják a BHG-t ezen a területen is. Hogy lépést tarthassunk az iparág hihetetlen gyors fejlődésével, svéd li- cenc vásárlásával hoztuk be az automata főközpontok terén tapasztalt viszonylagos elmaradottságunkat. Az alközpontok fejlesztésénél pedig saját műszaki gárdánk ért el kiemelkedő teljesítményt. Mindez olyan gazdasági környezetben zajlott le, amikor a budapesti munkaerőhelyzet feszítettsége létkérdéssé tette a vidéki ipartelepítést. Előbb Tatabányán, majd Kunhegyesen és 1974. július 1-én Szek- szárdon létesítettünk telephelyeket. illetve ez utóbbi helyen átvettük egy meglévő, olajkályhák gyártásával foglalkozó gyárat Hogy jön az olajkályha a telefonközponthoz? Hát bizony sehogy. De Szekszárdon az olajkályhagyártás nem volt tovább folytatható az ismert energiagondok miatt, ugyanakkor a BHG-nak égető szüksége volt valahol bővülési lehetőségre. így talált egymásra a két gyár, s került a BHG emblémája Szekszárdra is. Az ott dolgozók dicséretére legyen mondva, az átállás nagyon nehéz feladatát a vártnál gyorsabban oldották meg s ma már a telefonközpontok „agyát”, a kapcsológépet, ezt a nagy precizitást és körültekintést igénylő szerelvényt szalagszerűen gyártják. Nem szabad az átállásnál elfelejteni a városi. megyei párt- és tanácsi szervek segítségét, ami nélkül ez a mindkét fél részére előnyös fúzió nehezebben jött volna létre vagy egyáltalán nem sikerült volna megvalósítani. Ma a Szekszárdi Kapcsológépgyár a BHG egyik nagy reményekre jogosító vidéki gyára. Azért egyik. mert az ipartelepítés tovább folyik. Már készülnek egy debreceni gyár tervei, ahol szintén fontos szerelvényeket állítanak majd elő a budapesti törzsgyár részére, előreláthatólag 1978-tól. Mindig előre és mindig feljebb. Ez a fejlett szocialista társadalom alaptörvényéből adódik. Még több és még jobb minőségű telefonközpontokkal kell megjelennünk a piacon, segíteni elsősorban a hazai hírhálózat gondjain, és szolgálni a hírközlés szép feladatát: közelebb hozni egymáshoz népeket, embereket. DÉNES GYÖRGY igazgatási főosztályvezető Jól időzítve — az oktatási év befejezése előtt — tartott Tamásiban. Pincehelyen. Nagy- kónyiban, Simontomyán, Sza- kályban és Ozorán vizsgálatot a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A közérdekű vizsgálódás témavezetője Révfalusi Erzsébet, a Tamási JNEB tagja voit. A népi ellenőrzés ez alkalommal azt kutatta, hogy az engedélyezett napközislétszámhoz viszonyítva mekkora a tényleges létszám; ebből eredően milyen az ellátás; megfelelő-e a konyhai kapacitás; reális-e a napközis felvételi kérelmek elbírálása; arányban álinak-e a térítési díjak a szülők jövedelmével. Érdekességként megemlítjük, hogy a vizsgált egységek konyháin több mint kétezer személy részére főznek. A vizsgálat egyik jelentős tanulsága, hogy a napközi otthon mindinkább igazi második otthonná válik. Semmi falstaffi „beütés” nem kell ahhoz, hogy elismerjük: a jó ebéd hozzájárul a kellemes otthoni légkör megteremtéséhez fenntartásához. Az sem érdektelen, hogy a napközis étkezőkben a gyermekek MEGTANULNAK KULTURÁLTAN ENNI a napközi otthon tehát civilizációs szempontból sem jelentéktelen. Talán nem tértünk volna ki erre. ha az egyik helységben nem esett volna vissza körülbelül huszonöt, százalékkal az étkeztetést^ igénybe vevő kisdiákok száma. A visszaesésre akkor került sor. amikor — — helyesen! — a térítési díjakat a szülők tényleges jövedelmi viszonyaihoz igazították. Pincehelyen, Simontornyán és Szakályban minden jelentkezőt fel tudtak venni — más vizsgált helységekben egyelőre nem. Az utóbbiakban bizottság döntött a felvételi kérelmek sorsáról. Részint azért, mivel több szem többet lát; részint azért, mivel így demokratikus. Nem egy helyütt — például Tamásiban — a kérelmek elbírálását követően politikailag fontos felvilágosító munkát kellett végezniük a bizottsági tagoknak. Az elutasított gyermekek szülei közül ugyanis többen azzal bírálták az iskolakörzetesítést. hogy annak végrehajtása előtt a főzést kellett volna megszervezni. Könnyű belátni, hogy a magasabb színvonalú oktatás mielőbbi biztosítása fontosabb társadalmi és egyéni érdek az — ámbár szintén nem közömbös — kulturált gyermekétkeztetés megteremtésénél. Tamási az egyetlen vizsgált helység, ahol a napközis konyhán csak a gyermekek részére főznek. A napközis konyhán étkező felnőttek jobbadán tanácsi és egészségügyi dolgozók. A szakályi iskolaigazgató — helyes humanitással — engedélyezte. hogy egy járóképtelen személy részére a napközis konyháról hordják az ebédet. Nagykónyiban és Szakályban elég nagy a konyhai kapacitás ahhoz, hogy se a dolgozóknak. se a gyerekeknek ne legyen „rohammunka” az ebéd. Pincehelyen és Simontornyán azonban déltől fél háromig tart az ebédlő nonstop rohama. Emitt, nemkívánatos ráadásként, főként meleg időben csaknem pokol a konyha, mivel a szénnel fűtött, hatalmas tűzhely oda is árasztja a for- róságot, ahová nem kellene. Korszerűsítésre — belátható időn belül — vajmi kevés a remény; többek között azért, mivel a " jelenlegi villanyhálózat nem bírná, ha sütés-főzésre is kellene áramot adnia.1 Egyetlen faluban talált csupán nagyon hiányos konyhafelszerelést. rengeteg, selejtezésre rég megérett, csorba bögrét a népi ellenőrzés. Máshol mindenütt TISZTELETBEN TARTJÁK! AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOKAT. a leglelkiismeretesebben Tárná-; siban. A fürdők táján kevesebb az örülnivaló: emitt fűthetet- len a fürdőhelyiség, amott helyszűke miatt nincs zuhanyozó. ismét másutt azért nem lehet tusolni, mert nincs hová elvezetni a vizet. Két település kivételével a gyermekek olyan összeállítású étrendet kapnak, amilyent szervezetük megkíván.' Az egyik faluban ellenben a vizsgálatot megelőzően úgy főztek, mintha a korszerű gyermekélelmezésről még egyetlen sor sem jelent volna meg Magyarországon, öt hónap alatt kétszáz gyermek számára 33 kilogramm piros- paprikával, csaknem két kiló egész és több mint öt kiló törött borssal ízesítették (??) az ételt. A moslékot a vizsgált egységek zöme pénzért adja el;, gazdaságosabban bánik vele a símontornvai napközi, amely saját hizlaldájában értékesíti; Szakályban — megállapodás alapján — nem forintot, hanem élő sertést kap a moslékért a gyermekintézmény. Tizenhat népi ellenőr ösz- szesen hetvenhét munkananon át vizsgálta a napközisellátás helyzetét, összefoglaló jelentését tehát igen bőséges tapasztalatok birtokában terjesztette a bizottság elé. A Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság csaknem NEGYVEN JAVASLATOT TETT különféle szintű szerveknek a hibák megszüntetése érdekében. Ezek egyik legfontosabbika Simontomyára vonatkozik. Simontornya. amint ismere-- tes a tamási iárás legnagyobb ipari települése. ’ Napközis konyhája és étkezője egy műemlék jellegű épületben működik. jóllehet, az utóbbi esztendőkben igen sokat áldoztak reá. jelenlegi rendeltetésének nem felel meg, lehetőség sincs bővítésére. A közel-' múltban tartott közegészség- ügvi-járványügyi vizsgálat azzal zárult, ha a hibákat ki nem javítják, a KÖJÁL ősztől már nem engedélyezi a konyha működését. Ha erre kényszerülne a közegészségügyi intézmény, ugyanakkor másutt sem sikerülne új konyhát; étkezőt nyitni, félezer gyermek veszítené el azt. amit — többek között — elvitathatat- lanul a szocializmustól kapott: bőséges. ízes. olcsó étkezést. 1975. július 6. A Fehérvári úti fejépület.
